Észak-Magyarország, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-10 / 84. szám

T981, opriTis TO,, pcrrtek ESZAK WÄGYAROR5ZAG 3 t Másutt ráfizetéses, itt gazdaságos 11. Mony« Isz A műhelyben... Nagy átmérőjű munkadarabok megmunkálásával foglalkozik Fóris István esztergályos o Borsodi Szénbányák Vállalat Mákvölgyi Bá­nyaüzeme központi tmk-mühelyében. A forgácsolómüheiynen ar úgynevezett karusszel-esztergagépen a bányászatben nelkülözbe- tetlen Siemens-vitlakötél dobját munkálja meg. Fotó: Lckzó J. Kihasználatlan vállalati teherautók Gondok a lakossági szállításokban Az emberi tényezőkről Néhány esztendeje a me­gye jó néhány mezőgazdasá­gi nagyüzeme létesített ki- sebb-nagyobb „lisztüzemet”. A zömmel lucernalisztet ké­szítő forrólevegős szárító­üzemek rendkívül jó „üzlet­nek” bizonyultak. Nem vé­letlen, hogy akkoriban a Cserehát modellüzeme meg­segítésként kapott lehetősé­get ilyen üzem megépítésé­re, mondván: annak nyere­sége segít, majd ellensúlyoz­ni a mostoha adottságokat. A nagy költséggel megépí­tett íorrólevegős szárítók zöme azóta már nem üze­mel. Egy részüket átalakí­tották, más célra hasznosít­ják, de akad kihasználatla­nul rozsdásodó is. Az ok: az energiaárak ug­rásszerű emelkedése, s rész­ben a szabványok szigorítá­sa a lucernalisztüzemek üzemeltetésének költségeit jelentősén megnövelte. A legtöbb helyen „bebizonyí­tották”, hogy nyereség nél­kül, sőt egyenesen ráfize­téssel nem szabad üzemel­tetni, be kell zárni a forró­levegős szárítót ☆ A szentistváni VII. Párt- kongresszus Tsz-ben, ahol tizedik esztendeje üzemel a kisebb, „TGSZ” típusú, s nyolcadik éve a nagyobb, „MGF” lucernalisztüzem, valami egészen mást sike­rült bebizonyítaniuk. Azt, hogy ami másutt ráfizetéses, az ott, ahol igyekeznek a költségek csökkentésének, a minőség javításának lehető­ségeit keresni, lehet gazda­ságos, nyereséges is. De „be­széljenek” a mindennél job­ban bizonyító, a szentistvá­ni forrólevegős szárítók „életképességét” igazoló el­múlt évi tények és számok. A tsz-nek ez az üzeme 1980-ban 546 vagonos re­kordmennyiséget termelt lu­cernalisztből, fűlisztböl, ku­korica- és szalmapelletböl. Az előállított „termékek” értéke meghaladta a 22 mil­lió forintot. Egy-egy mázsa átlagos önköltsége 265 forint volt, a mázsánkénti értéke­sítési ár elérte a 410 forin­tot, a kisüzem nyeresége pe­dig az 5 millió 300 ezer fo­rintot. Antal Simon tsz-elnök és Hajdú Benjámin főkönyve­lő mindezt szinte természe­tesnek tartják. A növekvő energiaárak, a szigorú szab­ványok az üzemeltetés gond­jait itt is erősen megnövel­ték. Szentistvánban is fel­merült a kérdés, hogy med­dig lesz „üzlet” az üzemel­tetés? Idejében megszüle­tett a döntés: feltétlenül meg kell keresni a költsé­gek csökkentésének, s ezzel egy időben a minőség javí­tásának lehetőségeit. Hogy milyen igyekezettel és ered­ménnyel keresték ezeket a lehetőségeket, azt az elmúlt év „végszáma” bizonyítja: 5,3 millió forintos nyereség! ☆ (Az újságíróban felmerül egy kérdés: vajon másutt kereslék-c, s hogyan, mi­lyen igyekezettel ezt a lehe­tőséget? S akaratlanul is egy közmondás jut az eszébe: „nem akarásnak, nyögés a vége”.) — Nem volt ez könnyű, s a jövőben még többet is kell tennünk a gazdaságosság ér­dekében — mondják a VII. Pártkongresszus Tsz vezetői. — Állandó odafigyelést, s fejtörést igényel ez az üzem most is. Nem véletlen, hogy a jö­vőre gondolva, az energia­árak további emelkedésével számolva, a gazdaság „nagy iába vágja a fejszét”: tíz­milliókat áldoznak a közeli földgázvezeték „megcsapolá­sára”, az olajnál olcsóbb, gazdaságosabb üzemanyag biztosítására. De maradjunk a jelennél, illetve a forró- levegős száritó gazdaságos üzemeltetése érdekében ed­dig tett intézkedéseknél. A szentistváni módszerek, a részletes „hogyan” ismer­tetésére hosszú szakcikk len­ne csak elegendő. (Aki a részletekre kíváncsi, annak a tsz-ben bármikor' szívesen állnak rendelkezésére.) A leglényegesebb „titkok”, vagy ha úgy tetszik: már megta­lált lehetőségek a követke­zők: minimumra csökken­tették a nyersanyag szállí­tási távolságait. A 900 hek­tárnyi lucernaterület az üzemtől 50-től, legfeljebb 4000 méternyi távolságban található. Kevés jármű, ál­landó, gyors forgásával szál­lítják a mindig idejében rendre vágott, már előfony- nyasztott lucernát. Csak az elöfonnyasztás egy mázsa lisztkészítésnél 16 íorinl üzemanyag-megtakarítást eredményez. Természetesen sokat számít, hogy milyen a lucerna, vagy más nyers­anyag átlagtermése, s ön­költsége. Szentistvánban egy hektár lucernaterület 90 má­zsa körüli szénaértéket te­rem! A szudánifű több mint 400 mázsa átlagtermést adott, s önköltsége az előző évi 30- ról 10 forintra csökkent. Sokat változtattak, újítot­tak a berendezéseken; nö­velték teljesítményüket, csök­kentették energiafogyasztá­sukat. Nagyon sokat jelen­tett, hogy a lisztkészítés minden munkafolyamatában be tudták vezetni a minő­ségre és az olcsóbb üzemel­tetésre ösztönző bérezést. Az üzemben dolgozó és az üze­met kiszolgáló dolgozók ér­dekeltsége nagy. Jó vagy ke­vésbé jó munkájukon mú­lik, hogy az átlagnál 1000— 1200 forinttal többet, vagy kevesebbet keresnek-e. ☆ Az országosan jónak, gaz­daságosnak tartott ráckevei Aranykalász Tsz forróleve­gős szárítóüzemében egy mázsa lucernaliszt előállítá­sának 18—19 kilós fajlagos olaj felhasználásával szemben Szentistvánban most a 15 kilónál tartanak, s még ezt is sokallják. Az idén be akarják bizonyítani, hogy van mód a még olcsóbb üze­A Szerencsi Ruházati Szö­vetkezetben az elmúlt terv­időszakban jelentős változá­sokat hajtottak végre. Olyan jellegűek és mértékűek vol­tak ezek, amelyeknek hatá­sa az 1981-es gazdasági év­ben is meghatározó. Sőt, hatásuk kiterjed az egész tervidőszakra. Az ötödik ötéves terv utolsó évében a textilruhá­zati rekonstrukció befejezé­sével — a gépek cseréjével, illetve felújításával — nem­csak Szerencsen, hanem Abaújszántón is modern, korszerű kisüzemek alakul­tak ki. \ — Az elmúlt évek során, pontosabban 1977-ben került sor az abaűjszántói cipész- szövetkezettel a fúzióra, amitől eleinte féltünk — mondja Csorba István, a szövetkezet főkönyvelője. Ez­zel az egyesüléssel a szö­vetkezet profilja, a nőj alsó- és felsőruházat gyártásai) kívül cipőipari termékek elő­állítására is kiterjedt. Hadd tegyem hozzá — folytatja a főkönyvelő —, hogy ez a „házasság” várakozáson fe­lüli eredménnyel járt, hiszen a cipőfelsőrész-gyártás — A lakossági szolgáltatások különleges területét jelentő fuvarozás, fuvaroztalás az utóbbi időben nem kapott megfelelő figyelmet. Az igé­nyek kielégítésében mutatko­zó hiányosságok zavarják a lakosság közérzetét és meg nem engedhető fuvarozási módok is kialakultak a gya­korlatban. Ugyanakkor a kö- zületek teherautóinak ki­használtsága nem kielégítő. KNEB -vizsgálat rávilágított, hogy a megyékben a lakos­sági szállítási „fuvarozási for­mák három területre össz­pontosulnak: a tartós fo­gyasztási cikkek, a tüzelő- és az építőanyagok házhoz A lakásszövetkezetek épí­tő és fenntartó tevékenysé­gének fontosságát ismerteim nem szükséges. A gyakorlati tapasztalatok mutatják, hogy a legelőnyösebb formát a la­kásszövetkezeti keretek je­lentik a magánerős, mindin­kább növekvő arányú épí­téshez, illetve az épületek állagmegóvásához. A külön­böző területeken a főváros­ban, a városokban az agglo­merációs körzetekben, a köz­ségekben alakított szövetke­magas jövedelmezősége ré­vén —, gyorsította a szövet­kezet fejlődését. — Ebben az évben a szö­vetkezet fejlődését elsősor­ban az határozza meg, hogy milyen gyorsan tudunk a megváltozott körülményelv­hez alkalmazkodni. Ez a fel­tétel a gyors termékváltást, a külpiacok megtartását és új piacok megszerzését kö­veteli meg. Feladatainkat te­hát úgy határoztuk meg, hogy a termékek struktúrá­jában végrehajtandó átalakí­tások növeljék a nyereség tömegét. A szövetkezetnek nincs könnyű dolga, hiszen a bel­földi kereskedelmi tevé­kenységük jószerint csak ka- pacitáskitöltő jellegű. Lé­nyegesen idén sem változik szerepe annak ellenére, hogy ezt a tevékenységet munka­ruhák gyártásával is fokoz­ni kívánják. A szövetkezet gazdasági helyzetét döntően a tőkés bérmunka és a szocialista export határozza meg. A vi­lágpiaci dekonjunktúra azon­ban a ruházati termékeknél is érzékelhető. Az olcsóbb munkaerőt biztosító Portw­szállitására, a háztáji és a kisegítő gazdaságok a kis­kerteket művelők fuvarigé­nyeinek kielégítésére, vala­mint arra, miként élnek a gyakorlatban azzal a lehető­séggel, hogy az üzemi teher- gepjármüveket kedvezménye­sen a dolgozók rendelkezé­sére lehet bocsátani. Most fórumokat szervesnek a he­lyi fuvarigények és a szállí­tási eszközellátás gondjainak feltárására a lakosság közre- mőködéséveh Vizsgálni akar­ják a járművek nwmetokmá- nyoínak szabályszerűségét, az. üres- és a íeketeíttsnwok ügyét. zetek működés-szervezési, anyagi támogatási feltételei- j ben viszont lenyeges különb- , ségek mutatkoztak és ez liát- ; raítatja a lakásszövetkezeti mozgalom fejlődését. Fontes helyzetelemzést végeznek a szakemberek, amelynek alap­ján javaslatokat dolgoznak ki majd a lakásszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztésé­re. A program szerint a népi ellenőrzés több megyében a lakásszövetkezetek mintegy 10 százalékánál tájékozódik. gália, Görögország és Jugo­szlávia ugyanis „elhalássza” a bérmunkák egy részét. Te­gyük hozzá: a szövetkezet számára az sem közömbös, hogy a HUNGAROCOOP külkereskedelmi tevékenysé­gének színvonala mennyire szolgálja a szövetkezet érde­két. Szerencsen egyre inkább úgy érzik, hogy a jó part­nerkapcsolat helyett erős és számukra kedvezőtlen füg­gőségi viszonyba kerültek. A 11 milliós tőkés bér­munkán kívül igen jelentős, 8 milliós a szövetkezet szo­cialista exportja is. Ez a te­vékenység zömében a szö­vetkezet bedolgozóira épül, akik még nem tudnak — be­gyakorlottság hiányában — olyan színvonalon — kellő mennyiségben és kifogásta­lan minőségben — dolgozni, hogy részt vállalhassanak a tőkés bérmunkából. A szocialista relációjú ex­porttevékenységgel kapcso­latban a szövetkezetnek anyagellátási gondjai is je­lentkeznek. Amíg ugyanis a tőkés bérmunkánál a meg­rendelő, igy a Bohne és az Elkonl NSZK cég szállítja a szükséges alapanyagot és Azokon a tanácskozáso­kon, amelyeken a közelmúlt hetekben egy-egy iparág szakemberei, valamint párt­ós tömegszervezetünk képvi­selői oly nagy felelősségér­zettel szóltak a VI. ötéves terv feladatairól, szinte min­den esetben hallhattunk az úgynevezett emberi ténye­zőkről. Vitaindító referátu­mok és felszólalások egy­aránt, rangjának megfelelő módon érintették ezt a té­mát, érzékeltetve, hogy a kö­zeli napok és a távolabbi hó­napok „döntő láncszeme’’ — hogy ezzel a hajdan mél­tatlanul megkophatott kifeje­zéssel éljek —, az ember lesz Ha ez így van, akkor éppen az értelem parancsá­ra, a gazdasági feladatok megoldásánál sokkal inkább számolni' kell azzal a bizo­nyos emberi tényezővel. Van­nak, akik nem titkolt módon állítjuk, hegy a gazdaság nagy tartalékai mostanság nemcsak az energia- és anyagtakarékosságban rejle­nek, hanem pontosan a cse­lekvő és gondolkodó, az ér­telmest és a fölöslegest ra­cionálisan szétválogató em­berekben. Nem véletlen tehát, hogy példának okáért a Borsod megyei Pártbizottság által kezdeményezett ipari, mező- gazdasági, szakszervezeti vagy szolgálta lói aktívákon egyaránt felvillantak -a szó­ban forgó emberi tényezők, illetve azok tudatosabb, cél­ratörőbb hasznosítása. Szem- beötlik ez azért is, mert be­látható közelségben nem a nagyberuházások, a látvá­nyos fejlesztések és a milli­árdos költséggel járó mun­kák kerülnek előtérbe, ha­nem a legalább annyira fontos „kislépések”, a már- már sziszifuszi munkának tű­nő. de összességében jól jö­vedelmező, költségeket te­kintve gyorsan megtérülő te­vékenység jelenti a mát, és minden valószínűség szerint a hoinapot is. Az ilyenfajta fáradozásoknál felbecsülhe­tetlen jeleotőséggel bír a koesaerűen gondolkodó, az összefüggéseket átlátó és azért tenni is képes ember, minden ponton. Különösen igaz ez akkor, ha őszintén számolunk a gazdasági épí- lóoiunka feltételeinek nehe­zebbé válásával és a nem­zetközi helyzet éleződése kö­vetkeztében tapasztalható jö­vőért való, jo értelemben vett aggódással.- Ózöon jártam néhány nap- ! ja, ahol rendhagyó módon a I mezőgazdaságról vitáztak, a kellékeket, addig a szocia­lista exportnál a monopol- helyzetben levő TEXTÉRT gyakran visszaél helyzetével. Az általuk leszállított anyag­nál csak 80 százalékot tesz ki az első osztályú termé­kek, anyagok aránya, a töb­bi osztályos áru. Hibás anyagból azonban csak cso­da, varázslat segítségével le­het első osztályú terméket készíteni. ■ír A nehezebb gazdasági kö­rülményekhez való alkal­mazkodást jelzik azok a vál­tozások, amelyek a munka- szervezésben, a belső tarta­lékok feltárásában tapasz­talhatók. A piaci igényekhez alkalmazkodó 40—60 darabos termelés és az ehhdz szük­séges technológiai sorrend gyakori változása nagyobb követelményeket támaszt a dolgozókkal szemben. A szö­vetkezet vezetői a hiányzá­sok csökkentésével is igye­keznek a veszteségeket csök­kenteni. A termelési terv teljesítése mindezek ered­ményeként a szövei kezet számára — ebben az évben — 25 százalékkal magasabb nyereség elérését ígéri. Rucherl Miklós városi és járási partbizefW ság kezdeményezésére. Is­métlem. rendhagy óan éspe­dig azért, mert nem min­dennapi dolog, hogy egy ilyen tipikusan ipari jellegű területen a mezőgazdaságot kulcskérdés módjára keze­lik. Itt is azt hallottam, hogy már most, de a jövőben még inkább a tárgyi feltételeken kívül a korábbiaktól is fo­kozottabb jelentősége lesz az emberek magatartásának és a vezetés színvonalának. Mintegy bizonyításául az iménti mondatnak, Básti Já­nos, a járási-városi pártbi­zottság első titkára azt is kimondta: a fejlődés termé­szetes velejárója, hogy a szub­jektív tényezők szerepe egy­re fokozódik. A .jó vagy rossz vezetés szinte önálló­sult termelési tényező, meg­határozza a munka- és üzem- szervezés állapotát, a mun­kahely légkörét, netán a ter­melési szerkezet és a piaci igény rugalmas egymásra­utaltságát. Megint csak a napokban hallottam elismert pénzügyi szakembertől: ha egy gazda­ságot egymás után ugyanaz­zal a vezetéssel harmadszor is szanálni kell, ott már a vezetés helyzetét és alkal­masságát is érdemes meg­vizsgálni. Az elemzést azon­ban megfelelő következteté­sek levonásának is követnie kell — személyekre menő alapossággal és konkrétság­gal. . Talán szokatlan még a fülnek, de ide kívánkozik: ha valahol következetesen gyen­gén mennek a dolgok, a sze­mélyi változások elkerülhe­tetlenek. Azonban nem mind­egy, hogy ezeket a cseréket mikor és milyen körülmé­nyek között hajtják végre. Ez ugyanis nemcsak a közös­ségek ügye, hanem a saját feladataitól elmaradt vezető jól felfogott érdeke is. Egy szó mint száz: a hely­zet szabta követelmények kö­zött felfedeztük, hogy az embernek legalább oly meg­határozó szerep jut a ter­melésben, mint az ügyes be­rendezéseknek, a jó szerve­zésnek, a gyártás előkészíté­sének, vagy a korszerű tech­nikának és technológiának. A felkészültség, a szorgalom, a fegyelem, mind-mind olyan­fajta emberi tényező, ame­lyet nem nélkülözhet sem a versengő ipar, sem az idő­járással hadakozó mezőgaz­daság. Ahol ezt felismerik, ott nem új beruházást te­remtő milliárdokéit futkos­nak a vezetők, hanem a meglevő lehetőségeket hasz­nálják fel a jövő javára. Ez ugyanis nemcsak reálisabb cél, hanem „biztonságosabb eszköz is ahhoz, hogy ne csak versenyben maVadjunk, hanem mihamarább célba ér­hessünk. Paulovits Ágoston Tábor, játszótér, szoba A gyermekek érdekében tavaly is számos községünk­ben szerveztek és végeztek társadalmi munkát. Pálháza lakóinak munkája is nagy­ban hozzájárult például ah­hoz. hogy a társközségben. Füzérradványban elkészüljön az úttörőtábor, a hozzá tartozó stranddal, öltözővel, sport­pályával. Abaújszántón a kisiparosok rendszeresei^ vég­zik a gyermekintézmények felújítását. Tarcalon a bor­kombinát községi üzeme ját­szóteret épített meg. Takta- harkányban egy pincében úttörőszobát alakítottak ki, Kisgyőr lakói pedig a bükk- szentkereszti úttörő ibor megépítését segítették nagy­arányú társadalmi munká­val. Ugyancsak a lüsgyőriek az általános iskolájukhoz tíz méter hosszú tetőteraszt m építettek. meltetesre. (P. sj Mégis több lesz a nyereség A legelőnyösebb forma A iakásszivetotekril I

Next

/
Thumbnails
Contents