Észak-Magyarország, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-10 / 84. szám
T981, opriTis TO,, pcrrtek ESZAK WÄGYAROR5ZAG 3 t Másutt ráfizetéses, itt gazdaságos 11. Mony« Isz A műhelyben... Nagy átmérőjű munkadarabok megmunkálásával foglalkozik Fóris István esztergályos o Borsodi Szénbányák Vállalat Mákvölgyi Bányaüzeme központi tmk-mühelyében. A forgácsolómüheiynen ar úgynevezett karusszel-esztergagépen a bányászatben nelkülözbe- tetlen Siemens-vitlakötél dobját munkálja meg. Fotó: Lckzó J. Kihasználatlan vállalati teherautók Gondok a lakossági szállításokban Az emberi tényezőkről Néhány esztendeje a megye jó néhány mezőgazdasági nagyüzeme létesített ki- sebb-nagyobb „lisztüzemet”. A zömmel lucernalisztet készítő forrólevegős szárítóüzemek rendkívül jó „üzletnek” bizonyultak. Nem véletlen, hogy akkoriban a Cserehát modellüzeme megsegítésként kapott lehetőséget ilyen üzem megépítésére, mondván: annak nyeresége segít, majd ellensúlyozni a mostoha adottságokat. A nagy költséggel megépített íorrólevegős szárítók zöme azóta már nem üzemel. Egy részüket átalakították, más célra hasznosítják, de akad kihasználatlanul rozsdásodó is. Az ok: az energiaárak ugrásszerű emelkedése, s részben a szabványok szigorítása a lucernalisztüzemek üzemeltetésének költségeit jelentősén megnövelte. A legtöbb helyen „bebizonyították”, hogy nyereség nélkül, sőt egyenesen ráfizetéssel nem szabad üzemeltetni, be kell zárni a forrólevegős szárítót ☆ A szentistváni VII. Párt- kongresszus Tsz-ben, ahol tizedik esztendeje üzemel a kisebb, „TGSZ” típusú, s nyolcadik éve a nagyobb, „MGF” lucernalisztüzem, valami egészen mást sikerült bebizonyítaniuk. Azt, hogy ami másutt ráfizetéses, az ott, ahol igyekeznek a költségek csökkentésének, a minőség javításának lehetőségeit keresni, lehet gazdaságos, nyereséges is. De „beszéljenek” a mindennél jobban bizonyító, a szentistváni forrólevegős szárítók „életképességét” igazoló elmúlt évi tények és számok. A tsz-nek ez az üzeme 1980-ban 546 vagonos rekordmennyiséget termelt lucernalisztből, fűlisztböl, kukorica- és szalmapelletböl. Az előállított „termékek” értéke meghaladta a 22 millió forintot. Egy-egy mázsa átlagos önköltsége 265 forint volt, a mázsánkénti értékesítési ár elérte a 410 forintot, a kisüzem nyeresége pedig az 5 millió 300 ezer forintot. Antal Simon tsz-elnök és Hajdú Benjámin főkönyvelő mindezt szinte természetesnek tartják. A növekvő energiaárak, a szigorú szabványok az üzemeltetés gondjait itt is erősen megnövelték. Szentistvánban is felmerült a kérdés, hogy meddig lesz „üzlet” az üzemeltetés? Idejében megszületett a döntés: feltétlenül meg kell keresni a költségek csökkentésének, s ezzel egy időben a minőség javításának lehetőségeit. Hogy milyen igyekezettel és eredménnyel keresték ezeket a lehetőségeket, azt az elmúlt év „végszáma” bizonyítja: 5,3 millió forintos nyereség! ☆ (Az újságíróban felmerül egy kérdés: vajon másutt kereslék-c, s hogyan, milyen igyekezettel ezt a lehetőséget? S akaratlanul is egy közmondás jut az eszébe: „nem akarásnak, nyögés a vége”.) — Nem volt ez könnyű, s a jövőben még többet is kell tennünk a gazdaságosság érdekében — mondják a VII. Pártkongresszus Tsz vezetői. — Állandó odafigyelést, s fejtörést igényel ez az üzem most is. Nem véletlen, hogy a jövőre gondolva, az energiaárak további emelkedésével számolva, a gazdaság „nagy iába vágja a fejszét”: tízmilliókat áldoznak a közeli földgázvezeték „megcsapolására”, az olajnál olcsóbb, gazdaságosabb üzemanyag biztosítására. De maradjunk a jelennél, illetve a forró- levegős száritó gazdaságos üzemeltetése érdekében eddig tett intézkedéseknél. A szentistváni módszerek, a részletes „hogyan” ismertetésére hosszú szakcikk lenne csak elegendő. (Aki a részletekre kíváncsi, annak a tsz-ben bármikor' szívesen állnak rendelkezésére.) A leglényegesebb „titkok”, vagy ha úgy tetszik: már megtalált lehetőségek a következők: minimumra csökkentették a nyersanyag szállítási távolságait. A 900 hektárnyi lucernaterület az üzemtől 50-től, legfeljebb 4000 méternyi távolságban található. Kevés jármű, állandó, gyors forgásával szállítják a mindig idejében rendre vágott, már előfony- nyasztott lucernát. Csak az elöfonnyasztás egy mázsa lisztkészítésnél 16 íorinl üzemanyag-megtakarítást eredményez. Természetesen sokat számít, hogy milyen a lucerna, vagy más nyersanyag átlagtermése, s önköltsége. Szentistvánban egy hektár lucernaterület 90 mázsa körüli szénaértéket terem! A szudánifű több mint 400 mázsa átlagtermést adott, s önköltsége az előző évi 30- ról 10 forintra csökkent. Sokat változtattak, újítottak a berendezéseken; növelték teljesítményüket, csökkentették energiafogyasztásukat. Nagyon sokat jelentett, hogy a lisztkészítés minden munkafolyamatában be tudták vezetni a minőségre és az olcsóbb üzemeltetésre ösztönző bérezést. Az üzemben dolgozó és az üzemet kiszolgáló dolgozók érdekeltsége nagy. Jó vagy kevésbé jó munkájukon múlik, hogy az átlagnál 1000— 1200 forinttal többet, vagy kevesebbet keresnek-e. ☆ Az országosan jónak, gazdaságosnak tartott ráckevei Aranykalász Tsz forrólevegős szárítóüzemében egy mázsa lucernaliszt előállításának 18—19 kilós fajlagos olaj felhasználásával szemben Szentistvánban most a 15 kilónál tartanak, s még ezt is sokallják. Az idén be akarják bizonyítani, hogy van mód a még olcsóbb üzeA Szerencsi Ruházati Szövetkezetben az elmúlt tervidőszakban jelentős változásokat hajtottak végre. Olyan jellegűek és mértékűek voltak ezek, amelyeknek hatása az 1981-es gazdasági évben is meghatározó. Sőt, hatásuk kiterjed az egész tervidőszakra. Az ötödik ötéves terv utolsó évében a textilruházati rekonstrukció befejezésével — a gépek cseréjével, illetve felújításával — nemcsak Szerencsen, hanem Abaújszántón is modern, korszerű kisüzemek alakultak ki. \ — Az elmúlt évek során, pontosabban 1977-ben került sor az abaűjszántói cipész- szövetkezettel a fúzióra, amitől eleinte féltünk — mondja Csorba István, a szövetkezet főkönyvelője. Ezzel az egyesüléssel a szövetkezet profilja, a nőj alsó- és felsőruházat gyártásai) kívül cipőipari termékek előállítására is kiterjedt. Hadd tegyem hozzá — folytatja a főkönyvelő —, hogy ez a „házasság” várakozáson felüli eredménnyel járt, hiszen a cipőfelsőrész-gyártás — A lakossági szolgáltatások különleges területét jelentő fuvarozás, fuvaroztalás az utóbbi időben nem kapott megfelelő figyelmet. Az igények kielégítésében mutatkozó hiányosságok zavarják a lakosság közérzetét és meg nem engedhető fuvarozási módok is kialakultak a gyakorlatban. Ugyanakkor a kö- zületek teherautóinak kihasználtsága nem kielégítő. KNEB -vizsgálat rávilágított, hogy a megyékben a lakossági szállítási „fuvarozási formák három területre összpontosulnak: a tartós fogyasztási cikkek, a tüzelő- és az építőanyagok házhoz A lakásszövetkezetek építő és fenntartó tevékenységének fontosságát ismerteim nem szükséges. A gyakorlati tapasztalatok mutatják, hogy a legelőnyösebb formát a lakásszövetkezeti keretek jelentik a magánerős, mindinkább növekvő arányú építéshez, illetve az épületek állagmegóvásához. A különböző területeken a fővárosban, a városokban az agglomerációs körzetekben, a községekben alakított szövetkemagas jövedelmezősége révén —, gyorsította a szövetkezet fejlődését. — Ebben az évben a szövetkezet fejlődését elsősorban az határozza meg, hogy milyen gyorsan tudunk a megváltozott körülményelvhez alkalmazkodni. Ez a feltétel a gyors termékváltást, a külpiacok megtartását és új piacok megszerzését követeli meg. Feladatainkat tehát úgy határoztuk meg, hogy a termékek struktúrájában végrehajtandó átalakítások növeljék a nyereség tömegét. A szövetkezetnek nincs könnyű dolga, hiszen a belföldi kereskedelmi tevékenységük jószerint csak ka- pacitáskitöltő jellegű. Lényegesen idén sem változik szerepe annak ellenére, hogy ezt a tevékenységet munkaruhák gyártásával is fokozni kívánják. A szövetkezet gazdasági helyzetét döntően a tőkés bérmunka és a szocialista export határozza meg. A világpiaci dekonjunktúra azonban a ruházati termékeknél is érzékelhető. Az olcsóbb munkaerőt biztosító Portwszállitására, a háztáji és a kisegítő gazdaságok a kiskerteket művelők fuvarigényeinek kielégítésére, valamint arra, miként élnek a gyakorlatban azzal a lehetőséggel, hogy az üzemi teher- gepjármüveket kedvezményesen a dolgozók rendelkezésére lehet bocsátani. Most fórumokat szervesnek a helyi fuvarigények és a szállítási eszközellátás gondjainak feltárására a lakosság közre- mőködéséveh Vizsgálni akarják a járművek nwmetokmá- nyoínak szabályszerűségét, az. üres- és a íeketeíttsnwok ügyét. zetek működés-szervezési, anyagi támogatási feltételei- j ben viszont lenyeges különb- , ségek mutatkoztak és ez liát- ; raítatja a lakásszövetkezeti mozgalom fejlődését. Fontes helyzetelemzést végeznek a szakemberek, amelynek alapján javaslatokat dolgoznak ki majd a lakásszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztésére. A program szerint a népi ellenőrzés több megyében a lakásszövetkezetek mintegy 10 százalékánál tájékozódik. gália, Görögország és Jugoszlávia ugyanis „elhalássza” a bérmunkák egy részét. Tegyük hozzá: a szövetkezet számára az sem közömbös, hogy a HUNGAROCOOP külkereskedelmi tevékenységének színvonala mennyire szolgálja a szövetkezet érdekét. Szerencsen egyre inkább úgy érzik, hogy a jó partnerkapcsolat helyett erős és számukra kedvezőtlen függőségi viszonyba kerültek. A 11 milliós tőkés bérmunkán kívül igen jelentős, 8 milliós a szövetkezet szocialista exportja is. Ez a tevékenység zömében a szövetkezet bedolgozóira épül, akik még nem tudnak — begyakorlottság hiányában — olyan színvonalon — kellő mennyiségben és kifogástalan minőségben — dolgozni, hogy részt vállalhassanak a tőkés bérmunkából. A szocialista relációjú exporttevékenységgel kapcsolatban a szövetkezetnek anyagellátási gondjai is jelentkeznek. Amíg ugyanis a tőkés bérmunkánál a megrendelő, igy a Bohne és az Elkonl NSZK cég szállítja a szükséges alapanyagot és Azokon a tanácskozásokon, amelyeken a közelmúlt hetekben egy-egy iparág szakemberei, valamint pártós tömegszervezetünk képviselői oly nagy felelősségérzettel szóltak a VI. ötéves terv feladatairól, szinte minden esetben hallhattunk az úgynevezett emberi tényezőkről. Vitaindító referátumok és felszólalások egyaránt, rangjának megfelelő módon érintették ezt a témát, érzékeltetve, hogy a közeli napok és a távolabbi hónapok „döntő láncszeme’’ — hogy ezzel a hajdan méltatlanul megkophatott kifejezéssel éljek —, az ember lesz Ha ez így van, akkor éppen az értelem parancsára, a gazdasági feladatok megoldásánál sokkal inkább számolni' kell azzal a bizonyos emberi tényezővel. Vannak, akik nem titkolt módon állítjuk, hegy a gazdaság nagy tartalékai mostanság nemcsak az energia- és anyagtakarékosságban rejlenek, hanem pontosan a cselekvő és gondolkodó, az értelmest és a fölöslegest racionálisan szétválogató emberekben. Nem véletlen tehát, hogy példának okáért a Borsod megyei Pártbizottság által kezdeményezett ipari, mező- gazdasági, szakszervezeti vagy szolgálta lói aktívákon egyaránt felvillantak -a szóban forgó emberi tényezők, illetve azok tudatosabb, célratörőbb hasznosítása. Szem- beötlik ez azért is, mert belátható közelségben nem a nagyberuházások, a látványos fejlesztések és a milliárdos költséggel járó munkák kerülnek előtérbe, hanem a legalább annyira fontos „kislépések”, a már- már sziszifuszi munkának tűnő. de összességében jól jövedelmező, költségeket tekintve gyorsan megtérülő tevékenység jelenti a mát, és minden valószínűség szerint a hoinapot is. Az ilyenfajta fáradozásoknál felbecsülhetetlen jeleotőséggel bír a koesaerűen gondolkodó, az összefüggéseket átlátó és azért tenni is képes ember, minden ponton. Különösen igaz ez akkor, ha őszintén számolunk a gazdasági épí- lóoiunka feltételeinek nehezebbé válásával és a nemzetközi helyzet éleződése következtében tapasztalható jövőért való, jo értelemben vett aggódással.- Ózöon jártam néhány nap- ! ja, ahol rendhagyó módon a I mezőgazdaságról vitáztak, a kellékeket, addig a szocialista exportnál a monopol- helyzetben levő TEXTÉRT gyakran visszaél helyzetével. Az általuk leszállított anyagnál csak 80 százalékot tesz ki az első osztályú termékek, anyagok aránya, a többi osztályos áru. Hibás anyagból azonban csak csoda, varázslat segítségével lehet első osztályú terméket készíteni. ■ír A nehezebb gazdasági körülményekhez való alkalmazkodást jelzik azok a változások, amelyek a munka- szervezésben, a belső tartalékok feltárásában tapasztalhatók. A piaci igényekhez alkalmazkodó 40—60 darabos termelés és az ehhdz szükséges technológiai sorrend gyakori változása nagyobb követelményeket támaszt a dolgozókkal szemben. A szövetkezet vezetői a hiányzások csökkentésével is igyekeznek a veszteségeket csökkenteni. A termelési terv teljesítése mindezek eredményeként a szövei kezet számára — ebben az évben — 25 százalékkal magasabb nyereség elérését ígéri. Rucherl Miklós városi és járási partbizefW ság kezdeményezésére. Ismétlem. rendhagy óan éspedig azért, mert nem mindennapi dolog, hogy egy ilyen tipikusan ipari jellegű területen a mezőgazdaságot kulcskérdés módjára kezelik. Itt is azt hallottam, hogy már most, de a jövőben még inkább a tárgyi feltételeken kívül a korábbiaktól is fokozottabb jelentősége lesz az emberek magatartásának és a vezetés színvonalának. Mintegy bizonyításául az iménti mondatnak, Básti János, a járási-városi pártbizottság első titkára azt is kimondta: a fejlődés természetes velejárója, hogy a szubjektív tényezők szerepe egyre fokozódik. A .jó vagy rossz vezetés szinte önállósult termelési tényező, meghatározza a munka- és üzem- szervezés állapotát, a munkahely légkörét, netán a termelési szerkezet és a piaci igény rugalmas egymásrautaltságát. Megint csak a napokban hallottam elismert pénzügyi szakembertől: ha egy gazdaságot egymás után ugyanazzal a vezetéssel harmadszor is szanálni kell, ott már a vezetés helyzetét és alkalmasságát is érdemes megvizsgálni. Az elemzést azonban megfelelő következtetések levonásának is követnie kell — személyekre menő alapossággal és konkrétsággal. . Talán szokatlan még a fülnek, de ide kívánkozik: ha valahol következetesen gyengén mennek a dolgok, a személyi változások elkerülhetetlenek. Azonban nem mindegy, hogy ezeket a cseréket mikor és milyen körülmények között hajtják végre. Ez ugyanis nemcsak a közösségek ügye, hanem a saját feladataitól elmaradt vezető jól felfogott érdeke is. Egy szó mint száz: a helyzet szabta követelmények között felfedeztük, hogy az embernek legalább oly meghatározó szerep jut a termelésben, mint az ügyes berendezéseknek, a jó szervezésnek, a gyártás előkészítésének, vagy a korszerű technikának és technológiának. A felkészültség, a szorgalom, a fegyelem, mind-mind olyanfajta emberi tényező, amelyet nem nélkülözhet sem a versengő ipar, sem az időjárással hadakozó mezőgazdaság. Ahol ezt felismerik, ott nem új beruházást teremtő milliárdokéit futkosnak a vezetők, hanem a meglevő lehetőségeket használják fel a jövő javára. Ez ugyanis nemcsak reálisabb cél, hanem „biztonságosabb eszköz is ahhoz, hogy ne csak versenyben maVadjunk, hanem mihamarább célba érhessünk. Paulovits Ágoston Tábor, játszótér, szoba A gyermekek érdekében tavaly is számos községünkben szerveztek és végeztek társadalmi munkát. Pálháza lakóinak munkája is nagyban hozzájárult például ahhoz. hogy a társközségben. Füzérradványban elkészüljön az úttörőtábor, a hozzá tartozó stranddal, öltözővel, sportpályával. Abaújszántón a kisiparosok rendszeresei^ végzik a gyermekintézmények felújítását. Tarcalon a borkombinát községi üzeme játszóteret épített meg. Takta- harkányban egy pincében úttörőszobát alakítottak ki, Kisgyőr lakói pedig a bükk- szentkereszti úttörő ibor megépítését segítették nagyarányú társadalmi munkával. Ugyancsak a lüsgyőriek az általános iskolájukhoz tíz méter hosszú tetőteraszt m építettek. meltetesre. (P. sj Mégis több lesz a nyereség A legelőnyösebb forma A iakásszivetotekril I
