Észak-Magyarország, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-10 / 84. szám

VULAG PßOLElARiAl, BGYESOUCTEK! AZ MSZMP BORSOO-ABAŰJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVII. évfolyam, 84. szám Ara: 1,40 Ft Péntek, 1981. április M>. Magyar pártkilittség utazott Berlinbe Holnap kezdődik az NSZEP X. kongresszusa W ilágszerle elemzi a ' sajtó Leonyid Brezs- nyev legutóbbi, a CSKP XVI. kongresszusán mondott beszédét. A visszhangok kü­lönbözőek. Vannak azonban olyan konkrétumok, amiket még a burzsoá tömegtájé­koztatás sem hagyhat figyel­men kívül. Ez pedig nem más, mint a szovjet vezető­nek ismételten kihangsúlyo­zott tárgyalási ajánlata, az a határozott készség, hogy az enyhülés eredményeinek vé­delmében tovább folytassák a párbeszédei a Nyugattal, mindenekelőtt az Egyesült Államokkal. Brezsnyev ismételten alá­húzta: meg kell akadályozni a fegyverkezési verseny újabb fordulójának kibonta­kozását, azt, hogy Európa a rakéta-nukleáris fegyverek arzenáljává változzék. E cél érdekében javasolta a raké- tatelepílési stopot, más né­ven moratóriumot a NA- TO-nak, addig is, amíg át­fogó egyezményekkel szabá­lyozzák e kérdést. Brezsnyev konstruktív tárgyalásokat ja­vasolt, azt, hogy a vitás kér­dések megoldására töreked­ve üljenek le a felek a tár­gyalóasztalhoz. IWJ oszkva tehát ismétel­‘ * len jó szándékáról tesz tanúbizonyságot. Ugyanakkor a NATO-államok e heti ma­gas szintű tanácskozása egé­szen más jellegű állásfogla­lásokat tett. Az atlanti had­ügyminiszterek Bonnban ta­nácskoztak, s közleményük­ből az derült ki: nem tár­gyalni, hanem fegyverkezni Németh Károlynak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizott­ság titkárának vezetésével csütörtökön elutazott Berlin­be a Magyar Szocialista Mun­káspárt küldöttsége, amely a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának meg­hívására részt vesz az NSZEP X. kongresszusán. Gyolcs András, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának titkára április 8—9. közölt látogatást te't Brüsszelben. Látogatása során találko­zott és megbeszéléseket foly­tatott a frankofon és a fla- mand szocialista pártok kép­viselőivel a nemzetközi hely­zet alakulásáról, különösen az európai térség békéjének és biztonságának időszerű kérdéseiről. Gyenes András megbeszé­léseket folytatott a Belga A küldöttség tagjai: Horváth József, a KB tagja, a Csepel Autógyár szerelő szakmun­kása, Takács Imre, a KEB tagja, az MSZMP Fejér me­gyei Bizottságának első tit­kára és Szalai Béla, hazánk NDK-beli nagykövete, aki Berlinben csatlakozik a kül­döttséghez. Kommunista Pórt több veze­tőjével is. Áttekintették a nemzetközi politikai élet és a nemzetközi kommunista moz­galom időszerű problémáit, kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik helyzeté­ről és pártjaik tevékenységé­ről. A szívélyes, elvtársi lég­körű megbeszéléseken meg­állapodtak a kétoldalú kap csolatok és együttműködés továbbfejlesztésében. Gyenes András csütörtökön este hazaérkezett Budapestre. Lázár György fogadta a svájci pénzügyminisztert Szerdán, az esti órákban Helényi István pénzügyminiszter meghívására hivatalos látogatásra hazánkba érkezett Willi fíitschard, svájci pénzügyminiszter. A repülőtéri fogadáson megjelent Hetényi István és Auguste Geiser, Svájc budapesti nagykövete. Lázár György, a Minisztertanács elnöke csütörtököm a Par­lamentben fogadta Willi Ritschard svájci pénzügyminisztert, Gyenes András hazaérkezett Sríisszeilii '■ ! • Mai i. ikfcó!: azé i.uur A „fekete iotoz" ff- oldal) Az emberi tényezőkről (3. oWal) Mégis lü lesz i nyereség (3. oldal) (4. oldal) heti rio- és iHisor P. oldat) Miskolc-Tapolcán A tapolcai csónakázótó most még üres, tükrében megcsillan o termálfürdő betonkagylójának körvonala. A tavaszi nap­fényben készült felvételen még csak néhány embert látni, azonban a kitűnő idő egyre több és több sétálót, kirándulót, turistát vonz a tapolcai parkba, a közeli erdőbe. Negyedéves tapasztalatok A kerületi hivatalok összevonása után ülést tartott a Miskolc városi Tanács V. B. Tavaly márciusban fogad­ta el a Miskolc városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága azt az intézkedési tervet, amelyik a kerületi hivatalok összevonásával kapcsolatos feladatokat határozta meg. Volt tehát idő 1981. január elsejéig, hogy a kerületi hi­vatalok összevonását a me­gyeszékhelyen zökkenőmen­tesen végezzék el. Az 1981. január elsejétől működő V. B. Hivatal vezetője, dr. Fal­vai László adott szamot a végrehajtó bizottság tegnapi ülésén az alig több mint há- romhónapos munka tapasz­talatairól. ElÖljá’.uuan annyit, hogy a hivatal hatósági ügyintézési feladatai! késedelem nélkül, folyamatosan vcjgzi, nem okozott gondokat a változás a lakosság számára, sikerült biztosítani a zökkenőmentes átmenetet. A kerületekben levő ügy­félszolgálat a szakosztályok segítségével rövid idő után többre is vállalkozhatott, mint alapvető feladatára (a tájékoztatás és a felvilágosí­tás) napjainkban már az egy­szerűbb hatósági munka egy részét is folyamatosan vég­zi. Az elmúlt negyedév alatt az ügyfélszolgálati irodák­ban több, mint negyvenezer ember járt. Valószínű keve­sen tudják, hogy meghosz- szabbitoit félfogadási időben és szabad szombaton is bi­zalommal fordulhatnak az irodákhoz. Az eltelt három hónap még nem elegendő ahhoz, hogy alapos, mérlegelő, elem­ző véleményt alkothassunk a kerületi hivatalok összevo­násáról. Az azonban már most látható, hogy Miskol­con a közigazgatási munka korszerűsítésére tett intéz­kedések jó eredményt hoz­tak. Gyorsabb, szakszerűbb az ügyintézés, kevesebb lelt és a jövőben megszüntethe­tő az akták tologatása, az ügyfelek küldözgetése. Ugyan­akkor az ügyfélszolgálati irodák működése segít a la­kosságnak abban, hogy nem kell minden ügyes-bajos gondjával a hivatalhoz for­dulni. A jövőben ezek az ügyfélszolgálati irodák a je­lenleginél is többre vállal­kozhatnak és ezzel teher­mentesítik a szakosztályo­kat. r Újabb intézkedések szándékoznak. A kisebb NA- TO-országok némi vonako­dással, de engedtek Washing­ton nyomásának, hozzájárul­va ahhoz, hogy a közép- hatótávolságú nukleáris ra­kéták európai telepítését a Szovjetunióval folytatandó tárgyalásoktól függetlenül kezdjék meg. A tények azt bizonyítják: az érdekellenté­tektől függetlenül felülkere­kedik a nyugati tőkésorszá­gokban az a veszélyes vo­nal, amely a katonai erőfö­lény megszerzésére törek­szik, s attól sem riad visz- sza, hogy ezt a nyílt politi­kai nyomás eszközéül hasz­nálja fel. Ezt illusztrálja a Lengyelországgal kapcsolatos nyugati állásfoglalások soka­sága is. A nyugati politikusok, publicisták az utóbbi időben gyakran hivatkoznak a „mérséklet” jelentőségére HZ államok közötti kapcso­latban. Ez valóban ’ fontos elv. csak éppen alkalmazni kellene, mindenekelőtt kato­nai enyhülés, a leszerelés érdekében, hogy Európa ne (válhasson a hidegháború színterévé. Balatonfüreden április 3-ón ünnepélyesen fogadlak a „Füred" 400 személyes személyszállító haját. Jelenleg ez a Balaton legkorszerűbb vízi jármüve. a vízkárelhárítás fejlesztésére A vízkárok csökken lese ér­dekében növelni keit az ér­és belvízvédelmi müvek vé­dőképességét. A gyorsabb fejlesztést inaokolja, hogy az árvízvédelmi müvekkel vé­dett területeken 500 milliárd forintra becsült népgazdasá­gi vagyon az ezredfordulóra megkétszereződik. Így a ko­rábbinál kisebb árvízi elön­tések is növekvő károkat okozhatnak. További gáterö- sítési, magasítás! munkákra van szükség. A rendszeres vízkárral veszélyeztetett te­rületeken a mezőgazdasági termelési szerkezet alkalmaz­kodni kíván a vízjáráshoz. Ezt a megoldást a hullámte­rek hasznosításánál kor­mányhatározat .rta elő és a jövőben szigorúan megköve­telik a határozat érvényesí­téséi. A folyók mentén kiépí­tett gátak közötti hullámtér 146 ezer hektár, amelyből 40 ezer hektárnyi területet nyá­ri gátak védenek a kisebb árvíztől. Az árhullámok azon­ban már hosszú ideje rend­szeriül magasabbak és éven­te elöntik ezeket a területe­ket is. A csekély biztonság ellenére is ezen a hullámté­ren intenzív mezőgazdasági lei meicol iolytatnak, és így a károk is visszatérőek. Kétség­telen, hogy egyes nyári gáta­kat nem lehel tovább fenn­tartani, de lehetőség mutat­kozik több helyen az erősí­tésre. Ezért most megvizs­gálják u nyári gátak átépíté­séneit feltételeit. A károk csökkentésében jól bevált módszer, hogy a magas és tartós árhullámo­kat megcsapolják, átvágják a gátat és szükségtározóba engedik be a víz egy részét. A kisebb folyók mentén ed­dig négy ilyen szükségtáro­zót alakítottak ki, és még öt helven létesítenek ilyet. Az országban 4,1 millió nektár a belvízjárta terület, amelyből évente átlagosan 103 ezer hektár kerül víz alá, de szélsőséges körülmények között az elöntés kiterjedhet 600 ezer hektárra is. Ez év márciusában a belvíz 109 ezer hektárt borított el. A tervek szerint 30 százalékkal növelik a belvízelvezető rend­szerek. 20 százalékkal az át- emelőszivattvúk, és kétsze­resére a tavaszi belvizeket befogadó tározók teljesítmé­nyét. m SIS m

Next

/
Thumbnails
Contents