Észak-Magyarország, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-08 / 82. szám
1981. április 8., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Fékpróbák - ijedtséggel Még tart a tavaszi — a diákok szerint igen rövidre sikerült — iskolai szünet és ilyenkor délelőtt, délután egyformán zsúfoltak a lakótelepi játszóterek, a gyerekek karéjban állják körül a beton pingpongasztalokat, krétával felrajzolt pályává változik az autóparkoló, ahol a ki melegedett srácokról lekerült pulóver, kabát a kapufa. A szűk utakat pedig kerékpározók serege koptatja. — Csak azok az átkozott fékcsikorgások ne lennének — sóhajtoznak a szülök, mert kiváltképp a hét végeken. műhely, szerviz és maszek javítókapacitás híján ott bütykölik a kocsikat a járdán tuskókra, tégladarabokra pácolva. Amikor sikerült összeszerelni mindent, következnek az idegpróbáló fékpróbák. Ahány csikorgás, annyi ablaknyitás, függönyelhúzás, mert ugye lent van a gyerek kerékpárral, és mit tudni... Kibic is akad bőven, aki magyaráz, tanácsot ad. melyik kerék - mekkora csíkot húzott, hol kell még állítani. Már pedig az utca, a lakótelep nem a fékpróbák helye. Ahhoz a művelethez érzékeny műszer kell. a próba eredményét ne,m lehet a vakvéletlenre bízni. Ez tilos és igen veszélyes is! Csupán egyetlen kérdés a lehetséges sok közül; ki vállalja a következményekért a felelősséget, ha a fék példának okáért nem fog? Azt a tűzhely mellett álló, ebédel, vacsorát főző, "vagy éppen takarító szülő hiába szuggerálja magának: csak egy újabb fékpróba volt, mert ahány csi- kordulás. annyi kitekintge- tés, idegesség. A szülői aggodalmat. a gyermek féltését nem lehet féken tartani. Annál inkább kellene a fékpróbálókai, Szabály is, lehetőség is van rá! (nagy) Sok ezer lakott kotorék Rókagvérítés füstgyertyával Az elmúlt évben a vadon élő állatokban, főleg a rókákban megállapított veszettségek száma országosan s megyénkben is nagyarányú volt. Ezért a Borsod megyei Tanács mezőgazdasági osztálya és a Borsod megyei Állategészségügyi Állomás valamennyi vadásztársaság bevonásával április 6-tól 15-ig nagyszabású rókagyérítési akciót hajt végre megyénkben. Az akció előkészítéseként valamennyi járásban az állatorvosok és a vadász- társaságok illetékeseinek bevonásával, a megyei állategészségügyi állomás vezető szakemberei megbeszélést tartottak. A széles körű felvilágosítás, néhány tragikus végű eset figyelmeztetése ellenére, sajnos még mindig sokan akadnák, akik nem óvakodnak kellően a gyanúsan, „rendellenesen” viselkedő állatoktól, elsősorban a rókáktól. Évekkel ezelőtt Erdőbé- nyén fordult elő, hogy. a „szelíd”, azaz a veszettség első tüneteit, a viselkedés- változást igazoló, a félénkség helyett, az ember társaságát kereső kisrókával játszó ember halálát okozta ez a „barótkozás”. Néhány tapasztalt, de meggondolatlan > vadásszal is előfordult már. hogy veszett rókát lőtt, s azt ti tok bán megnyúzta. Az értékesnek vélt rókaprém megszerzése azután majdnem az életébe került. A veszett rókák viselkedésére jellemző: Szentistván községben nemrégiben az egyik alacsony háztetőre mászott fel, s ott várta be az embereket a „szelíd” róka. Szerencsére, itt azonnal felismerték, hogy veszett állatról van szó. Nagy veszélyt jelentenek a veszett rókák a szabadtartásos szarvasmarha-állományra is. A Csereháton a közelmúltban öt, veszett róka által megmart húsmarhát kellett kiirtani. A megyénkben ezekben a napokban folyó rókagyérítési akciótól azt remélik, hogy sikerül a rókák túlzott mértékű elszaporodását megakadályozni, s ezzel a veszettség legfőbb forrását megszüntetni. A rókák veszélyét bizonyítja, hogy míg 1970- ben 47, addig 1979-ben már 135 veszettségről tud megyénkben az állatorvosi statisztika. Ezért a vadásztársaságoknak — a biológiai egyensúly felbomlására vonatkozó aggodalmukat félretéve — rendkívül lelkiismeretesen kell végrehajtaniuk a „feltérképezett” több ezer lakott kotorék füstgyertyával történő gázosítását. lij polgári védelmi kabinet Encsen sadalmi összefogással készült Hazánk felszabadulása 36. évfordulójának előestéjén polgár: ' védelmi kabinetet adtak át Encsen, a járási hivatal alagsorában. Az énből az alkalomból rendezett ünnepségen Simnhózi Sándor, a járási hivatal elnöke, a Polgári Védelem járási parancsnoka köszöntötte a megjelenteket, köztük Jan Repkot és Ludont Simont, a Kelet- sjlovákiai Kerületi Polgári Védelem képviselőit. Avatóbeszédében Zsebesi László ezredes, a Polgári Védelem megyei törzsparancsnoka hangsúlyozta: tari i A tizenéves kisfili sze- [ retettel ölelte át a több i napos távoliét után haza- 1 érkezeit nagyanyját, meg- | lapogtatva vállát, kijelen- • tette: — De jó, hogy meg- ! jöttél Cimbikém! i Sokféle megszólítás il- ] leti anyáink anyjait. Nagy- i mama. nagyi, grószmama, [ öreganyám . .. Ki-ki nevel- i tetésének, korábbi szoká- 1 sainak megfelelően szólítja | őket, A cimbi. a cimbora i szó kedveskedő, változata j valószínű nem terjed el i ekkora mértékben, meg- J marad ennek a család- i nak, a nagymamának, akit [ a kisfiú olyan szeretettel i várt. Sokáig szó volt róla, és i ma is vitatott kérdés, a [ család, mint intézmény i esetleges felbomlása; él [ majd mindenki a maga i módján, lehetőleg legszű- i kebb körben, feloszlanak a J több generációt magába i foglaló, úgynevezett nagy- J családok, elér minket is a i házasság válsága, úgyhogy | erre a korábbi „családos- i dira” nem lesz szükség ... i a fontos létesítmény, ami többes rendeltetésű, s egyaránt elősegíti a polgári védelmi képzés színvonalának emelését és a fiatalok honvédelmi nevelését. Ezután Szől- lösy István, a Polgári Védelem járási parancsnokának politikai helyettese bemutatta az objektumot, majd az ünnepség résztvevői megtekintették a kabinetet. Kifejezte elismerését ez alkalomból az objektum létrehozóinak Siska András, a járási pártbizottság első titkára is. „ Cimbi Más történt. Keressük a családot, mert nem jo az egyedüllét. Szükségünk van egymásra, és ezt ki előbb, ki utóbb veszi észre, de észreveszi. A vitában van pro és kontra. Nő a válások száma. Egyre több nagyszülő neveli unokáit apja. anyja helyett, akik a munkahely, a második gazdaság, és egyéb elfoglaltságaik között „ingáznak”. Kiderült, hogy szükség van a nagymamára, aki ha már nyugdíjas, el tudja látni a gyereket, beszélget vele. vigyáz rá. Egyre több család építkezik úgy, hogy nagyobb lakást terveznek, számítva a nagyszülőkkel — esetleg dédszülőkkel —■ való együtt lakásra. Szükségünk van egymásra. A felgyorsult idő, élettempó, életvitel igényli a nyugodt bázist, a hátteret, amit a család jeA települések környezet- védelmi szempontjából vitatott megoldás a védőterületek alkalmazása. Az ipari központok régebben telepített gyárainál, üzemeinél nehezen alkalmazható, előnyben vannak a fiatal városok, ahol a tervezésnél adottak a lehetőségek a védőtávolságok tervezéséhez; azonban figyelembe kell venni, hogy a terület véges ahol kialakíthatjuk lakó-, üdülő-, intézmény - és ipari rendszerünket. A települési környezetvélent, az egymás iránti szere tetet, figyelmet, bizalmat Az iskolában téma a családi életre nevelés. Persze, sok felnőtt is tanulhatna a családi életről. Nem kevés a magára maradt — hagyott — idős emberek száma. akiket nem vettek magukhoz — bár megtehetnék — fiaik, lányaik. Szerencsére a nagy többségük érzi. hogy a család milyen erő. Változik, mint századunkban annyi minden. A kisfiú, aki Cimbinek szólította a szeretett nagymamát, nem tiszteletlenségből mondta ki ezt a szót; első örömében, ahogy meglátta anyja édesanyját. Kifejezte vele azt a kapcsolatot, bizalmat és ragaszkodást, ami kialakult a nagymama és az unoka között. Űj volt a sió, és újabb stílusú a kapcsolat is az egyre fiatalabb nagymamákkal akik értik ezeket az új kifejezéseket. (köpöczi) delemx'öl, a védőtávolságok alkalmazásának lehetőségeiről volt szó a közelmúltban Miskolcon, az MTSZ-szék- házban rendezett találkozón, amelyet a Építőipari Tudományos Egyesület miskolci Csoportja és az ÉTÉ országos környezetvédelmi bizottsága szervezett. A borsodi iparvidék „nehéz” terület. Vegyük például Miskolcot, ahol a város együtt él a gyárakkal, vagy Özdot, ahol hasonló gondok vannak. A lakóházak telepítése egyre nagyobb feladatok elé állítja a tervezőket, hogy a területen gazdálkodva megfeleljenek az új lakótelepek a környezetvédelem szempontjainak is. Kazincbarcika, Lenin város tervezésekor már köny- nyebb helyzetben voltak. Sa- jóbábony pedig szép példája a korszerű tervezésnek. De! Mint ahogyan a rendezvényen elhangzott előadásában Jancsó Gábor, az Északmagyarországi Vegyiművek főmérnöke kifejtette, a védő- távolság nem a legolcsóbb megoldás. Mert bár kívánatosak a nagy léptékű és átlagos intézkedéseket előirányzó tervek e témában, ezekhez figyelembe, kell venni a helyi sajátosságokat. Legtöbb esetben a védőtávolságok helyett védőberendezések oldanák meg a gondokat, vagy a gyártási technológia megváltoztatása. A védőtávolságok tervezésekor egyre kisebb léptékű terveket kell készíteni, hogy a lakó-, üdülési, intézményi területeket megóvják a fokozott környezetszennyeződéstől. A további feladatok sem könnyűek. A védőtá'«®» ságok alkalmazása a hatvanas években világproblémáké»* íe- lentkezelt ennek megoldása az ipari szakemberek a környezetvédők közös munkájának eredménye lehet. — ke — flngóranyúl-tenyészíés Da bason A dobosi Fehér Akác Mgtsz-ben az idén kezdték meg nagyszülőpárral az angóranyúl tenyésztését. A nyulakat az bál hozták be. s ha sikerül, ezután a szövetkezetben tenyésztik, azután háztáji gazdaságokhoz kerülnek. A tervidőszak első felére a nyulak számát harmincezerre szeretnék növelni. A képen: nyírják • nyulot. Milliós teipú» Ezer literrel fejtek több tejet egy tehéntől — egyik évről a másikra — a kesznyé- teni Szabadság Termelőszövetkezet telepén, s ezért 2,3 millió forint állami prémiumot kapott a gazdaság. Az ágazat érthető módon nyereségessé vált, s nem lehet csodálkozni azon, hogy az elkövetkező években a hozamok növelését tűzték célul. Idén 25 százalékkal akarják a termelést fokozni, és ha ezt sikerül megvalósítani, akkor minden liter tejet 2.5 forinttal drágábban vásárol meg az állam. A 432 férőhelyes telepen a hozamok növelésével párhuzamosan megkezdődik a 'korszerűsítés, s folyik az állomány keresztezése. Az elkövetkező pár évben 12 millió fopiUot áldoznak falközi silók, lemeztárolók létesítésére, amelyekben a kukorica nedves tárolását meg tudják oldani. A telep szomszédságában készül el az a szervestrágya-kezelő telep, amelyben tárolási veszteség nélkül raktározhatnak 1500 vagon trágyát. A tizedik ötéves tervben épült Zeja vili erőmű hat egysége összesen 1,29 millió kilowatt teljesítményü. r • iát A vízenergiának a vili lág teljes energiafogyasztásában meglehetősen szerény szerep jut. A vízerőkészlet a hagyományos energiahordozó- (szén-, olaj-, földgáz-) készleteknek csak tört része, nem is szólva a nukleáris energiáról. Még'» néhány évtizeddel ezelőtt a villamos energia nagyobb hányadát vízi erőművek termelték, s a világ villamos- energia-szükségletének 24 százaléka meg ma is vízenergiából származik. Különös jelentőséget az ad ennek az energiaforrásnak, hogy sohasem merül ki: a vízerő a természetben végbemenő hidrológiai körfolyamat révén folytonosan megújul. A vízenergia forrása a Nap: a Nap hője által elpárologtatott víznek', amikor csapadék alakjában lehull a földre, meghatározott helyzeti energiája van. Ezt a vízfolyásokban a földi gravitáció hatására lefolyó víz a meder ellenállásain fokozatosan elveszti. Ám, ha csökkentjük a mederellenállást (vízlépcsőt építünk), a vízben rejlő helyzeti energiának bizonyos hányadához hozzájuthatunk, s a felszabaduló energiát vízturbinák és hid- rogeneratorok segítségével villamos energiává alakíthatjuk át. Valamennyi vízfolyás energiája a .lefolyó víz mennyiségétől és esésétől függ. Egy adott vízfolyás esése állandó, ám a vízhozam korántsem az, hiszen szárazabb és csapadékosabb évek váltogatják egymást, s természetesen évszakonként is változik a vízjárás. Ezért a vízfolyásokban rejlő energia mennyiségét, a vizerőkészletet nem lehet olyan egyszerűen meghatározni, mint például egy szénelőfordulás képviselte energiakészletet. Emellett a vízerőkészlet hasznosítását műszaki és gazdasági tényezők korlátozzák. • A világon még hatalmas kihasználatlan vízerőkészle- íek vannak, Földünk gazdaságosan hasznosítható viz- erökészletének mindössze 9 százalékát hasznosítják. E hasznosítás mértéke földrészenként és országonként más és más, Európában például 50 százalékos. A KGST- országokban 30 százalékos. A Szovjetunióban, különösen a szibériai területeken előre kidolgozott program szerint folyik a vízerőművek építése, köztük vannak a világ óriásai is.
