Észak-Magyarország, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-24 / 95. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4 §981. április 24., péntek Kaviár és lencse Olasz komédia a miskolci Kamaraszínházban f Leonida Papagatto rokon­szenves öreg csibész. A nagystílű szélhámos és a pi­tiáner tolvaj, a hazárdőr és a példás családapa, a nap­lopó és a- charmeur kevere­dik benne. Dolgozni nem na­gyon szeret, talán nem is lenne hol, mindenesetre nem mindennapi foglalkozást ta­lált magának: vendég. Igen, vendég minden olyan he­lyen, ahová nem hívják, ahová be lehet sodródni, s ahol a fogadáson olyan ét­keket kínálnak, amiket ér­demes ellopni. Elegáns frakk- l járnak, vagy ezredesi unifor- . misánalc zsebei mélységesek í ; és nylonnal béleltek, reke- , szesek, hogy a beléjük sül­lyesztett kaviáros szendvi- j esek és egyéb finomságok j sértetlenül kerülhessenek ha- I za, • s azokat a vállalkozó j szellemű szomszéd, Antonio ’ eladhassa olyan kereskedők- , nek, akik ilyen forrásból szokták beszerezni áruikat. Kifogyhatatlan a pénzszerzé- ' sí — természetesen munkát nem kívánó — ötletekből Papagatto úr, még arra is vállalkozik, hogy béreljen ítéhány órára egy agyalá- gyult öreg hadfit és jómó­dú polgárokat annak a nyo­morával serkentsen adako­zásra. S e sokféle szélhámos­sággal terhes életvitelben is erkölcsileg messze fölötte áll azoknak, akiknek társaságá­ban meg szokott fordulni „beszerzések” végett, vagy akikkel ezredesi minőségé­ben üzletelni szokott. Persze, ez csak a darab végére de­rül ki, s addig két és fél S orán át egyik kacagó hul­lám a másikat éri a színház­ban. Giulio Scarnicci és Renzo Tarabusi írta azt a vidám olasz komédiát, a Kaviár és ■ lencsét, amelyet több mint ! egy évtizeddel ezelőtt muta­Í tott be a Madách Szinház és néhány hete a Miskolci Nem­zeti Színház — Egerben, s amely csütörtöktől látható a j miskolci Kamaraszínházban Bor József sziporkázóan szel- , lemes rendezésében, Mészöly 1 Dezső fordításában, Gergely István praktikus, az olasz zsúfoltságot nagyszerűen jel­ző játékterében, Fekete Má­ria jelmezeivel, Kalmár Pé­ter összeállította hangulatos aláfestőzenével. Szeretünk nevetni, de va­lahogy úgy alakul mostaná­ban a színházi játékrend, hogy erre ritkán jut alka­lom. Örömmel fogadjuk hát. ha a színház olyan darabot kínál, amely a felszabadult, gondtalan szórakozást bizto­sítja. Ez a Kaviár és lencse pedig ilyen darab. Különö­sebb eszmeiséget hiába is ke­resnénk benne, Papagatto erkölcsi fölénye a gazdagok­kal szemben is inkább ab­ból adódik, hogy Raimondo úr nála sokkal nagyobb gaz­ember, de ezen is hamar túlteszi magát; nem is célja e műnek valamiféle társa­dalmi mondandó hordozása, hanem pusztán nevettetni akar. Azt pedig nagyon jól teljesíti. A két szerző Papa­gatto úr és családja köré nagy sodrú komédiái törté­netet teremtett. A családban él Papagatto úron kívül a felesége, Valéria, a húga, a színházi vécésriéni Matilde, Fiorella, a lánya és Rober­to, a fia, aki hosszú távú táncos, barátai közé tartozik Valluto, a tolvaj, aki min­denre vállalkozik, ha kell, orvos is, Antonio, a slepper, aki szerelmes Papagatto ne­jébe; a családhoz csapódik még egy kifutófiú, meg egy újságkihordó, sőt egy 94 éves öreg frontharcos is, rö­vid bérleti időre. „Üzleti kapcsolat” révén még ide, ebbe a lakásba szorul egy jómódú család, egy „halott” lakáj is, akik Papagattót ez­redesnek ismerik. Egymást érik a félreértésekből faka­dó derűs szituációk, felraj­zolódik előttünk a család mindennapi élete, a segélye­zésre odajött jómódúak kö­rüli néhány visszásság, sze­relem szövődik fiatalok kö­zött, kevésbé fiatalok ki­használják a szerelmeskedési lehetőséget, s közben nem tudjuk szinte kinevetni ma­gunkat egyik helyzeten, már­is ott a másik. Különösen az első felvonás ennyire zsúfol 1 kacagtató fordulatokban, de a másik kettőben sem lan­kad el a néző jókedve. Bor József, aki vendégren­dezőként már oly sokszor bizonyította a miskolci szín­padon, hogy látványos, szó­rakoztató játékot tud terem­teni. most újra fergeteges, igazi „olaszos”, vérbő komé­diát teremtett. Messzemenő­en kihasználta a darab adta lehetőségeket, ugyanakkor mindenkor a jó ízlés hatá­rain belül maradt, a szűk színpadtérben is látványos játékot produkált, módot adott a szereplőknek a vi­dám komédiázásra. A színészek többsége kitű­nően élt a darab adta vidám játéklehetőségekkel. Simon György elragadó Papagatto, pontosan az a kedves, öreg link, akinek e méltatás ele­jén leírtam, az a mindig szerepet játszó, önmagát is áltató olasz dologtalan, aki családjával is el tudja hitet­ni: „leereszkedett” hozzájuk. Jó volt Simon Györgyöt ilyen vidám és ilyen kitűnő­en megoldott szerepben is látni. Máthé Éva szinte lu­bickol Matilde, a csak szín­házban gondolkodó, min­denre színházi idézetekkel reflektáló, minden csínyben osztozó testvér sok-sok ko­mikai lehetőséget adó szere­pében; — szereposztási teli­találat, kitűnő megvalósítás. Ragyogóan oldja meg a fele­ség alakítását és mutatja meg komikai képességeit Zsolnai Júlia. Abrahám Ist­ván vidám olasz kétes eg­zisztencia és tüzes gavallér keveréke elragadó: igen jól értelmezett a Sallós Gábor játszotta Raimondo. Szeren­csi Éva hamvasan fiatal Fiorellája, Krivjánszky Ist­ván táncbaszédült Robertója, Kalapos László némaságá­ban is jól jellemzett öreg harcosa kiemelkedő értékei a játéknak. De a többiek — Galkó Balázs, Kanalas László (e szerepet Somló István beugróként játszotta). Péva Ibolya, Kuna Károly, Zoltán Sára, Hídvégi Elek, Ittas József és Csabai János — is több-kevesebb mér­tékben részesei a sikernek, amely hihetőleg Miskolcon sem marad el, jóllehet a Kamaraszínház adottságai erősen korlátot szabnak a já­téklehetőségek teljes kibon­tásának. Benedek Miklós Nagy siker volt... A mozikban annak idején igen nagy siker volt a Házasság olasz módra című olasz film a képünkön látható Sophia Loren és Mar­cello Mastroianni főszereplésével. A televízió most mutatja be áp­rilis 25-én, szombaton este 20.10-kor az első műsorban. Mezőkövesden Máz, iskola, teufte A közelmúltban jelent meg a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVI. kongresszusá­nak rövidített jegyzőkönyve. A kötet tartalmazza az SZKP Központi Bizottságának L. I. Brezsnyev által tartott be­számolóját, N. A. Tyihonov előadói beszédét a szovjet népgazdaság fejlődésének fő irányairól az 1981—85-ös évekre, és az 1990-ig terjedő időszakra; Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizott­sága első titkárának felszó­lalását és L. I. Brezsnyev- nek, az SZKP ismét megvá­lasztott főtitkárának záróbe­szédét, valamint a párt újjá­választott vezető szerveinek névsorát. Az Egyesült Államok Afri- ka-politikájáról ez ideig ma­gyar nyelven csupán egy-egy szakcikk jelent meg. Nagy érdeklődésre tarthat ezért számot Kürti Gábor: Afrika, fölértékelése című összefog­laló, elemző és történelmi át­tekintést is adó könyve. A „fekete kontinens” jelentő­sége mind stratégiailag, mind nyersanyagkészletét te­kintve, nagymértékben meg­nőtt a második világháború után és ezért Washington külpolitikájának is homlok­terébe került. A könyv be­mutatja az Egyesült Államok Afrika-politikájának alakulá­sát a kezdetektől napjainkig. Molnár István az Ifjúmun­kás-mozgalom Magyarorszá­gon című művében bemutat­ja a SZÍT (a szakszervezeti ifjúmunkás- és tanoncmoz- galom) történetének főbb fejlődési szakaszait, sokrétű nevelő tevékenységét, szer­vezeti életének alakulását. Részletes elemzését, adja a szervezet politikai harcainak és érdekvédelmi küzdelmei­nek. Georgi Georgiev: Felkelés Bulgáriában 1923 című érde­kes, tanulságos, jól megírt könyvében a bulgáriai hala­dó erők lényegében antifa­siszta küzdőmével ismertei meg. Az V. ötéves terv idősza­kában Mezőkövesden a la­kásépítést, a közműhálózat fejlesztését, valamint az új gyermekintézmények létesí­tését tűzték ki legfontosabb feladatként. A városi tanács 130 célcsoportos, és 196 te­lepszerű többszintes lakást épített meg ez idő alatt. Meg­épült egy százhúsz férőhe­lyes általános iskolai kollé­gium, egy új tornaterem, s terven felül megvalósult az új, 600 adagos napközi ott­honos konyha. Az óvodai fé­rőhelyek száma százhuszon­öttel gyarapodott a tervidő­szak alatt. Több millió fo­rint értékű társadajmi mun­ka eredményeként elkészült a központi sportpálya küz­dőtere és öltözője, s meg­épült három általános isko­lai sportpálya. Jelentős eredmények szü­lettek Mezőkövesden a csa­torna-. és közműépítésben. Két és fél kilométer szenny­vetkezet 1981. évi termelési tervíeladalait, illetve a ter­mékek összetételét olyan mértékben változtatta, amely a realizálható nyereség tö­megét növeli. A tőkés relá­cióban értékesítésre kerülő termékek értéke 4.4 száza­lékkal haladja meg az el­múlt évit. Minimálisan, de mérsékelni kénytelenek a szocialista exporttermelést, amelynek oka a bedolgozók létszámának folyamatos csök­kenésében található. méteres szennyvíztisztítóm^ épült meg. Elkészült a Ba­csó Béla úti lakótelep Komp­lex közművesítése, s a Hő­fürdőre is eljutott a jó ivó-i víz. Egyébként a Borsod me­gyei Vízmű gesztorsága alatt már épül a Hőfürdő szenny-^ csatorna gerincvezetéke. Az elmúlt tervidőszak alatt a városi tanács két és fél millió forintot fordított a he­lyi utak. buszvárók, parkí­rozók, járdák építésére. Az egyik legnagyobb eredménye az eltelt időszaknak, hogy átadták az új iskolakombi­nát első ütemét, a nyolc­tantermes iskolát. Űj ABC~ áruházzal is gyarapodott Me­zőkövesd : a Bacsó Béla úti lakótelepen élők nagy gondja oldódott meg ezáltal. Sikeresen teljesítették a társadalmi munka tervét is. A lakosság jelentős anyagi segítséget nyújtott az elmúlt évben a város építésében, fejlesztésében. A szövetkezet belkereske­delmi tevékenysége továbbra is elsősorban kapacitáskitöl­tő jellegű lesz. A lakossági javító szolgáltatásnál a szö­vetkezet növekedést nem ter­vez, hiszen a szintentartás is komoly erőfeszítést, ráfor­dítást igényel. Az 1981. évi beruházási tevékenységét a szövetkezet — a termelési tervvel, a realizálható nye­reséggel összefüggésben — mintegy 2 millió 195 ezer fo­rint értékben; gépvásárlá­sokban, építési beruházás­ban, épületvásárlásban való­sítja meg. vízcsatorna és egy 600 köb­Mezesek a Szerencsi Ruházati Szövetkezetben A Szerencsi Ruházati Szö­Biztosan a korral jár, a tapasztala­tok rosszpasszú gyülekezésével: nem tudtam leplezni a bujkáló mosolyt, míg azt a 16 éves gimnazista, lányt hallgattam. Mondta, csak mondta a magaét, nem maga miatt, hanem kö­zépiskolás társai miatt, akikkel jó klubot kéne csinálni, hasznos együtt- léteket. Hiszen az iskola nemcsak arra való. hogy órákon nyüstolódjék a diák. hogy bezárkózzon ki-ki a maga kisebb közösségébe. Szükség van a nagyobb közösség dolgaiban való „megmártózásra is”, kötetlen együttlétekre, közös szórakozásra- ismerkedési a. Igenám, csakhogy nem minden diáa gondolkodik hasonlóképpen; miattuk-értiík perelt ez a lány; miat­tuk szervezkedik, lelkesedik, tervez. Pedig ő ráadásul „hátrányos hely­zetben” is vau, a többiekhez képest, naponta utazik ugyanis jó félórákat más településről a gimnázium szék­helyére. De vállal mégis minden megbízatást — s ha netán nem ad­nának neki —, akkor ker es magának tennivalót. Es nem csügged a siker­telenségek iáítán-tapasztaltán, csak néha eltöpreng, miért van a kisebb­ségben levő passzívaknak nagyobb hangerejük: „szövegüknek” nagyobb hatása, visszafogó ereje?... Ö azt vallja magáról: — Szeretem, ha bíznak rám felada­tokat, szeretek intézkedni, nyüzsög­ni... Biztosan édesapámtól örököl­tem, ő is ilyen típusú ember... * — Az a típus* vagyok, akit nem le­het rövid távon letörni; ennél sokkal Bzívósabb vagyok... Pedig sokat kell „prédikálni” még diáktársaimnak is, hogy kimozduljanak a magukba zár­Nyüzsgők... kózottságból, hogy a szűkén vett szakmai tudás mellé más ismereteket is készek legyenek befogadni. Azt vallom, ha csak tíz ember van, velük is érdemes nyiizsgölődni, együttdol­gozni; még akkor is, ha tanárainktól ezért ..megszólást” kapunk időnként. Vannak, ugyanis, akik nem szeretik a nyüzsgő embereket, mondván, hogy » főiskola arra való, hogy ott tanul­janak a hallgatók; ne klubokat szer­vezzenek, előadásokat és egyebe­ket ... Az a lány, alti a fentieket mondta, szintén innen van még a huszadik életévén; elszánt, céltudatos és a kö­zösség dolgaiért perlekedő és cselekvő típusú fiatal. Vállalja a „nyüzsgp" címet, mert hisz abban, hogy együvé tartozó emberei: — akik majdan munkahelyi vezetők lesznek — nem élhetnek egymás mellett vadidegen­ként. nem lehetnek egymás kínlódá­sának puszta szemlélői, nem zárkóz­hat be ki-ki a maga kis kuckójába ... Persze, nem lenne baj, ha az ilyen embereknek minél kevesebb ellenál­lással kellene megküzdeniük; ha több megértést és támogatást kapnának. Mert nem törvényszerű az, hogy egy főiskolán — még ha az műszaki is —, mély hallgatás vagy éppen „meg- uzólás” jut a mozdulni, mozdítani akaróknak. A közelmúltban egy du­nántúli mezőgazdasági főiskola kol­légiumával ismerkedve ezeket je­gyezhettem lel: a főiskola hallgatói itt az amatőr művészeti csoportokban való működés lehetősége mellett ré­szesei lehetnek közművelődési spe­ciálkollégiumnak. TIT-elöadóképző tanfolyamnak, saját és más klubok munkájának; részt vehetnek s vesz­nek falukutató munkában ... A kollégium vezetője egyben a fő­iskola közművelődési felelőse is, s szerinte minderre azért van szükség, hogy a leendő mezőgazdászok fal­vakba, községekbe kerülve aktiv ré­szesei lehessenek majd az ottani kö­zösségi életnek. Ezért a nagy nyüzs­gés, s minden ötletnek-javaslatnak helye van, mindent ki lehet próbálni ott, a főiskolán ... * Nemrégiben egy kérelmet olvastam egyik községi tanácsunkon; azt kel­ték a felettes szervektől, tegyék lehe­tővé, hogy a korábbi művelődési ház igazgatót visszaállíthassák funkció­jába. Egy-két éve azért kellett le­mondani róla, mert nem tudott meg­felelő szakmai képesítést szerezni. A jelenlegi főhivatású népművelő ugyan éppen „úton van” a papír megszer­zéséhez, csakhogy benne mintha sok­kal kevesebb lenne az ambíció, a tettrekészség, a vállalkozószellem, az emberek közötti nyüzsgésvágy... Ezért kellene hát a régi ember... Nem tudom, hogyan bírálják majd el az illetékesek a kérelmet. Minden­esetre sajátos jelenség ez közművelő­dési életünkben: vannak papírral „megáldott” hivatásosak, akik túlsá­gosan is papírtisztelők — a munká­ban is; s vannak ugyanakkor „amatőr ieikesedők”, nyüzsgők — akik papi­ros nélkül is munkálkodni készek, szervezni képesek, mozgásra és má­sok mozgatására „beoltottak”. Vajon megbecsüljük-e őket meg­felelően ? ... (tenagy) NE DOBJA SZEMÉTBE PÉNZÉT! A háztartásban fennmaradó és vissza nem váltható üvegpalackokat, öblös üvegekei felvásárolja AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI A palackok — konzerves, neszkávés és bébi­ételes stb. —, üvegek átvételi árai: fehér-félfehér üvegek 0,80 Ft/kg NYERSANYAG-HASZNOSÍTÓ VALLALAT valamennyi telepe és átvevőhelye üvegpalackok 1, t/ g Borsod, Heves és Nógrád megye egész területén! barna üvegpalackok 0,50 Ft/kg

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents