Észak-Magyarország, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-19 / 92. szám
ESZAK-MAGYARORSZÄG W ,1981, április 19., vasárnap A közvilágítás hibáiról, a bejelentésekről pontos naplót vezet a „hibabejelentő”, Simkó Ilona. A vezérlőpult mellett nyugalomra, jó idegekre van szükség. Kobzos Sándor több mint nyolc éve üzemirányító. Belépés: olvasóinkkal i s t? a f Miskolc, Szabó Lajos utca 2. Csengetnünk kell, a vörös- 'téglás, háromemeletes épület ajtaja csak a kötelező ellenőrzés után nyílik ki. Ez a szabály, s a szigorúság érthető, mert az ÉMÁSZ miskolci, központi transzformátorházában kapott helyet a középfeszültségű hálózat ellenőrző és zavarelhárító központja, ahogy itt nevezik: az „idegközpont” is. * A lerem egyik falaként hatalmas tábla szolgál, rajta a középfeszültségű hálózat sémája. a különböző kapcsolási lehetőségek rajzaival. Szemben a vezérlőpult, amely mögött most Kobzos Sándor üzemirányító foglal helyet. Mellette az embernyi magas magnetofonkészülék — a szolgálati beszélgetések minden pillanatát rögzítik — keze ügyében „mini” telefon- központ két vállalati, postaszolgálat!, valamint, a városi telefonvonalakkal. Éterzaj hallatszik, azután halk recs- csenés és megszólal az URH hullámsávban dolgozó rádió adó-vevő: — Hatszázegyes. halszáz- egyes jelentkezzen ... A beszélgetés talán harminc másodperc alatt lezajlik. Az információ vétele után az üzemirányító gyors, rövid utasításai hangzanak el, s annak nyugtázása. Katonás a fegyelem. — Az utasítások, a „parancsok” betartására — magyarázza Kobzos Sándor — nálunk nagy szükség van. A hálózatot teljes egészében csak mi tudjuk áttekinteni. Itt derül ki elsőként az esetleges hiba forrása, s mi tudjuk azt is, miként lehet a leggyórsabban elhárítani. Nagy a felelősségünk: egy- egy döntéssel emberek éleiét és értékeket kockáztathatunk. menthetünk meg. Százmilliós értékekről van szó. Ha pedig a középfeszültségű hálózat egyetlen vezetéke is felmondja a szolgálatot, sok száz miskolci marad áram nélkül, ez pedig ma, mindenki tudja, mit jelent... — Hogyan 'történik a hibák kijavítása? — Szaknyelven szólva: ha old a vezeték — tehál megszűnik az áramszolgáltatás —, akkor azt a lávjelzőkön, a telefonon, vagy a rádión keresztül én tudom meg elsőként. Riasztom az elhárító szolgálat vezetőjét; aki gépkocsival azonnal összegyűjti az embereit, s indul az általam megjelölt helyre. Több hibaforrás is létezhet, ezért van úgy, hogy több csoportban indulnak: Ka megtalálták a baj okát, jelentik, és továbbra is az én utasításaim alapján dolgoznak. Talán nem szerénytelenség, ha elmondom: a mi hálózatunk-, nál legtöbbnyire harminc perc alatt; megtaláljuk és elhárítjuk a hibát. — Mire kel) ügyelnie legjobban? — A mi munkánkban legfontosabb talán a helyismeret, a műszerek és a készülékek pontos ismerete. Nem mellékes az sem, hogy az utasításokat, pontosan, érthetően fogalmazzam meg. s nem hiányozhat a nyugalom sem, mert itt a kapkodás, a fejetlenség ki tudja, milyen következményekkel járhatna... Simkó Ilona hangját sok miskolci ismerheti. Ö a „hibabejelentő”, azaz ő jelentkezik, ha Valamilyen közvilágítási. vagy áramellátási probléma miatt hívják az ÉMÁSZ ügyeletét. — Ma csendes napunk van. a hívások száma eddig alig haladja meg a harmincai. Amikor nagyobb szélvihar, zivatar, vagy éppen hóesés van — 150—20(T-szor is megcsörren a telefon. Mint. az üzemirányító, én is azonnal intézkedem. Hibaelhárítási szempontból három részre osztották a várost, s én mindig a megfelelő csoportot hívom — rádión. A munka elvégzését ők ugyancsak rádión igazolják vissza. Két műszakban dolgoznak, reggel 6-tól este lü-ig. Ezalatt, a hibákat legtöbbnyire két órán belül kijavítjuk. A hívásokról természetesen naplót vezetünk, amelyben feltüntetjük a meghibásodott vezeték, vagy oszlop helyéi, a bejelentő nevét. — Előfordult .már, hogy nem létező hiba miatt, „tálból" hívták? — Szerencsére nem. pedig már több mint nyolc éve kezelem a hibajelenlőt. Ebből a szempontból rendesek a miskolciak ... Viszont van, amikor nagyon nehezen értik meg, hogy nekünk is csak „két kezünk” van, s ha rossz az idő, nem tudunk mindenhová azonnal eljutni. De ha a bejelentő rögtön a • magas „cén” kezdi, nekem akkor is nyugodtan keli válaszolnom. TJdvardy József ff R m epíi m ss »a 3 a £3 űmWMfi Megyénk ősi települési táján, a Bodrogközben mind gyakoribb a panasz az utóbbi években az árvíz- és belvízveszély miatt. A múlt század második felében épített belvízvédelmi csatorna- hálózat ugyanis korszerűtlenné vált. s hasonlóképpen elavullak a gőzüzemű, kis teljesítményű szivattyútelepek is. Ez a magyarázata, hogy az egyébként is kotus a 1 talajú vidéken évről évre nő a művelésből kieső, náddal, sással s más vízinövényekkel benőtt területek nagysága. Különösen számottevően hozzájárult a lapos, ingoványos területek „gyarapításához” a múlt évi csapadékos időjárás, ami a tél fagyának felengedése után főképp most tavasszal mutatkozik meg. Bármerre járunk is a Bodrogközben mostanában, itt is. ott is kisebb-nagyobb tócsák, tavak csillannak meg. olyan helyeken is. amelyeket a korábbi években a szántóföldként lehetett használni, így ezen a tavaszon nem könnyű az állami és szövetkezeti gazdaságok dolga, hiszen a felgyülemlett belvíz ugyancsak hátráltatja őket a munka végzésében. Hogy mennyire megnőtt a belvizes területek nagysága, az állandósult tavak száma, mi sem érzékelteti jobban, mint az, hogy már a sirályok is megjelentek a Bodrogközben. Ügyannyira lányát vertek a nagyobb tavak környékén, hogy csapatostul szálldosnak fölöttük, le-le- csapva zsákmányukra. „Felmérhették” a lehetőségeket, s úgy látszik, megtalálják „számításukat” a Bodrogköz vízivilágában. Akárcsak a múlt század első felében volt. a vízszabályozást megelőző időkben. Akkor is szálldostak sirályok a Bodrogközben, s erről a szemtanú hitelességével maga Petőfi tájékoztat a barátjához. Kerényi Frigyeshez írt XI. útilevelében. Ugyanis 1847. július 10—11-én Zemplénben járva, Sárospatak, Sátoraljaújhely és Széphalom meglátogatása után barátjával, Kazinczy Gáborral bejárta a Bodrogközt is. „Széphalomról becsavarodtam a Bodrogközbe” — írja. „Nyugat felől, túl a Bodrogon látszanak a hamisíthatatlan 'szépségű Sátor-hegyek Űjhely mellett; innen a Bodrogon erdős rónaság... virító zöld mezők, rajtok egy- egy kis tó, szélén sós, tisztáján pedig fehér vízi liliomok, s fölötte jajgató sirályok lengetik hosszú szárnyaikat... apró, barátságos alakú faluk, a házak között sugár jegenyefák, s a házak előtt vidám, ép legénység és szép., takaros leányok...” <h. j.) Vendégcsalogató Április 1-től Lenirtváros- ban, a Tiszai Vegyikombinát által üzemeltetett Hotel Olefinben ismét 20 százalékkal csökkentették az éttermi árakat. A miértről Lakács Tibor, a közelmúltban kinevezett új üzletigazgató a következőket mondotta: — Ismereles. hogy 1979-töi új haszonkulccsal dolgoznak a vendéglátóipari egységek, s bizony sok helyütt elmaradtak a vendégek. Mint sokan mások, mi is kísérletezünk. Ez a mostani már a második ilyen jellegű árcsökkentésünk. Azt szeretnénk, ha nemcsak a szállóvendégek, hanem az átutazók és Leninváros lakói is minél nagyobb számban igénybe vennék éttermünk szolgáltatásait. Ezért igyekszünk elfogadható, kedvező árakat kialakítani, az ételválasztékot bővíteni. Ami a választékot illeti': naponta 110 ételfajta szerepel az étlapon, csupán borjúhúsból hétféle (!) a választék. Az üzletigazgató azt is elmondotta, hogy április 12-től megnyitották a kerthelyiséget. A kezelésükben levő jávorkút! üdülőben — amely ugyancsak a TVK tulajdona — szintén megnyitották a kerlhelyiséget, ahol nemcsak a vállalat beutalt dolgozóit szolgálják ki, hanem a kirándulókat, turistákat is. . A sírástól maszatos arcú kislányt aggodalmas bosszúsággal vizsgálgatta édesanyja, amikor nagy nehezen sikerüli kiszednie őt a jókora tüskékkel rendelkező bokorsövény közül. Aggodalommal, mert a tüskék nyoma meglehetősen riasztó nyomot hagyott a két-három év körüli gyermek arcocskáján, karján És bosszúsággal, mert nem ez az első ilyen eset, és mert mindez .néhány idős ember sajátos ötletének következménye. A történet színhelye a Tanácsköztársaság lakótelep Vándor Sándor utca mögötti játszótex'e. Nem tévedés, játszótérről van szó. Amelyet az egészen apró gyermekektől kezdve a tizenévesek kedvéért építettek meg, hogy kedvükre homokozhassanak, szaladgálhassanak, bicajoz- hassanak és sorolhatnánk még tovább a játékok legkülönbözőbb fajtáit. A felsorolás pedig nem véletlenül wan feltételes módban. Ugyanis a gyerekeket egyre inkább korlátok közé szorítják. Hol egyszerűen csak figyelmeztetéssel. hogy csendesebben; hol kiabálva, hogy máshol ugráljanak, focizzanak és ricsajozzanak, hol meg élősövény-kerítéssel teszik lehetetlenné számukra egyszerűen a jelenlétüket is. Mondván, hogy a földszinten és első emeleten lakó idős emberek' nyugalmát zavarja a gyermeklárma. Ezért aztán gondoltak egy nagyszerűt, és közös elhatározással — merthogy egységben az erű — szúrós, tüskés, többek szer rint mérgesbogyó-lcrmésű bokrokkal ültették be sűrűn, az ablak előtti játszótér egy részét, ötletnek nem rossz!... Más kérdés, hogyan Is fogadták ezt a gyerekek és a szülők. Merthogy egy rosszul sikerült zuhanás komoly balesetet okozhat, esetleg életre szóló, maradandó nyomot is hagyhat a mosolygós arcocskákon. M. M. r Fiatalító, illatos víz Erzsélst királyné vízi „Én, Erzsébet, a magyarok királynéja, midőn 72 éves koromban kínos köszvényben íetrengenék és ezzel az alább megírt orvossággal esztendőkig éldegélnék, melyre engem egy remete barát tanított volt. .., csak hamarjában jobbulásomal éreztem úgy, hogy minden tetemeimben megvidultan, s mintegy egészen megifjodtam, ábrá- zatomban megszépültem, olyannyira, hogy még a lengyel király is megkéretett: engem feleségének, midőn mindketten özvegységben élénk..." Ezt az örvendező szöveget Károly Róbert (1288—1342) magyar király felesége, Erzsébet vetette papírra a XIV. században, mégpedig abból az alkalomból, hogy attól a bizonyos „alább megírt” orvosságtól tényleg újrafiatalodott, több történetíró szerint annyira, hogy az ugrós ma- zurkát meg a palotást még 80 éves korában is szaporán ropta. Hogy valójában mi is volt ez a .csodaszer”, amelyet aztán róla Aqua veginae Hungariae-nak, azaz „a magyar királyné vizé”-nek, a németek - Ungarisches Wassernek neveztek, és amelyet a franciák még ma is úgy említenek, hogy Eau de la Réine D’Hongrie? Válaszért dr. Hegedűs Lajoshoz, az ismert gyógyszerész-történészhez fordultunk, aki nemcsak a szét összetételét tanulmányozta, hanem felkutatta azt a kanyargós utat is, amelyen Erzsébet királyné vize eljutott a világhírhez. — Az Aqua reginue Hungáriáé voltaképpen nem egyéb, mint a rozmaring virágának és levelének szesszel történő kivonatolása, majd lepárlása Hogy elsőként ki ismerte fel gyógyító hatását, azt nem tudni, ám azt igen hogy Plinius római konzul időszánh tásunk első századában mar a „podagra” leghatásosabb orvosságának mondta. Onnan, Itáliából jutott el aztán a kivonatolás és a lepárlás receptje többek között az idézetben említett remete barát útján Erzsébethez, aki a rozmaringlé lelkes piopagátora lett Azt. hogy a nyugati országokban «• nagy sebesen népszerűvé vált. a híres francia patikáriusnak és alkimistának, Arnoldus de Villanovanusnak r föl jegyzéseiből tudjuk. (Ezek színtér a XIV, századból maradtak fenn.) Egyébiránt ott, francia földön f j tóttá be a legnagyobb karriert á „magyar királyné vize”. Mondhatni, szinte minden betegség ellen ezt javallottak! XIV. Lajos, a Napkirály is ezzel gyógyíttatta reumás vállát, karját, az emlékezések szerint sikerrel. — De hogyan lett ebből a fájó végtagokat megfrissítő folyadékból színién rendkívül népszerű illatszer? — Természetesen a kellemes „szaga” miatt! Már Duguesne márki, XIV. Lajos hős tengernagya is inkább le- hérneműjének és parókájának locsolására használta, s később — főként a napóleoni időktől — szinte kizárólag illatosítottak a vízzel. Vándorárusok hozták, vitték. Köztük azok a „vengerszki doklor”-nak nevezett ku- ruzslók. akik díszes huszáregyenruhá- ban kínálgatták Erzsébet királyné vizét. Első szakszerű leírása is e korból — a XV1I1. századból — származik. A Thesaurus Medicamentorum 1756- ban azt közli róla. hogy a rozmaring mellé zsályát, gyömbért és levendulát is célszerű keverni, s így lepárolva még kellemesebb lesz a folyadék illata. — S miképpen lehet az, hogy ott nem ismerik e szert, ahonnan végtére is a nevét kapta: tehát magyar1 földön ? — Erre aligha van magyaráz»;! Tény viszont, hogy sem népi gyógyászati emlékeink, sem az ide vonatkozó feljegyzések nem őrizték meg még a nevét sem, nemhogy az összetételére vonatkozó tudnivalókat. A franciák viszont váltig gyártják! A napokban is kaptam egv díszes formájú üveget benne a nevezetes „magyar víz”-zel... (A.( L.) i > i i i i ■ ■ ■ > i i i ■ i i i i «