Észak-Magyarország, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-19 / 92. szám
1981. április 19., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 ß hazai és a küllőid; szakirodalomba immár nem leli el úgy belelapozni, hogy valami uj, valami korszerű ne ötlene szembe, Ez a gondolat a minap ismét erősödött bennem, amint végighallgattam azt a sokszínű vitát, amely a Miskolc városi Pártbizottságon előterjesztett beszámolót követően bontakozott ki a VI. ötéves terv leiadatait illetően. Engedtes- sék meg, hogy ezúttal csupán egyetlen témára, nevezetesen a termékszerkezet korszerűsítése körül kavargó nézetekre hagyatkozva példálózzak. Akinek az élet a mindennapi munkájában úgy hozza, hogy hivatalból vagy valamiféle megbízásból, netán önszorgalomból gazdaságpolitikával kell foglalkoznia, óhatatlanul gyorsabb fordulatot kell felvennie, ha nem akar önmaga feladatai mögött kullogni. Az információnak az az áradata, amely már-már kivédhetetlen sodrással zúdul i ánk, parancsolóan követeli a lépésváltást, elméletben csakúgy, mint a napi munka gyakorlatában. Sarkosan fogalmazva, ahhoz, hogy jegyezzenek bennünket a világpiacon, a terméknek, a szerkezetnek és a váltásnak egyazon utón kell haladnia — gyorsuló ritmusban. Talán ezért is van, hogy mostanság már nem azt szoktuk kérdezni és mérni: hány százalékos a túlteljesítés. hanem azl. mit és menynyiért csinálunk? Jobbat és olcsóbban kell termelni, mint máshol, mert ha nem tudunk váltani lépést és portékát, visszamaradunk a nagy versengésben. így igaz ez, pedig hajlamosak vagyunk rá kimondani, hogy a kalapácsot 100 évvel ezelőtt is használtuk, és ma sem lennénk meg nélküle. A több, mint 20 ezres lélekszámú Sátoraljaújhely megyénk egyik legpatinásabb települése. A csehszlovák határ melletti kisváros sajátos hangulatát épületeinek, s utcáinak köszönheti. A városon átmenő 37. számú főútvonal belterületi szakasza külalakjában bármely településnek díszére válhatott volna — a legutóbbi időkig. Ma ugyanis az egész belváros építési terület. Az elmúlt év végén megszüntetett kisvasúinak ma már csak nyomait sejteni; törmelékhalmok, gödrök szabdalják a főutcát, javában folynak azok az átalakítási munkálatok, amelyek elvégzése után remélhetőleg jóval biztonságosabb és kényelmesebb körülmények között utazhatnak át a városon az ideérkezők. Mint azt Gyarmathy László, a városi tanács vb osztályvezetője elmondta, nem kis fejtörést okoznak ezek a munkák. Természetesen először a forgatom elterelését kellett megoldani a városban úgy, hogy a gépjárművel közlekedők viszonylag könnyen, s biztonságosan haladhassanak ál a városon. A feladat nem volt köny- nyű, hiszen még a tősgyökeres újhelyiek is nehezen álltak át az új közlekedési rendre; nem is beszélve a városba érkezőkről, akiknek bizony nagyon oda kell figyelniük az útirányt jelző táblákra. A másik — ideged neknek, s a helyi lakosoknak .egyaránt jelentős gond — az idő. Az elterelt forgalom megsokszorozza a gépkocsival közlekedők áthaladási idejét. Nem ritka, hogy sokan — akár szabálytalanul hl — ráhajtanak az építési Valóban szükség van erre az egyszerű kéziszerszámra, a komputerek világában is, de vétkes volna a termékszerkezetet a kalapács irányúvá tolni, akkor is. ha ma még jól rááll a kéz, talán még jobban is. mint a számjegyvezérlésű esztergára. Megint csak a páribizott- sági ülés vitájának aspektusából mondom, hogy nem feltétlenül kell nekünk szőkébb hazánkban. Észa k -M agy a Írországon, vagy a miskolci üzemekben a kalapácstól a legkorszerűbb diagnosztikai berendezésekig mindent gyártani, -még akkor sem, ha az előbbihez, ehhez az ősi szet- számhoz jószerével érzelmi szálak is fűznek sokunkat. Csak közbevetöleg jegyzem meg, hogy az egyik miskolci üzemben kis híján palotaíor- radalmat váltott ki. amikor a vezetés úgy döntött — azóta bizonyítható helyességgel —. hogy a tradicionális termék gyártását leállítják és helyette újat, keresettebbet és j öved el mezőbbet készítenek. A törzsgárda bizony nehezen baratkozott meg ezzel a gondolattal. És most ismét visszakanyarodnék a kalapács és a programvezérlésű csodamasinák furcsa párhuzamához. Lehet, hogy a tér mé kszer kezet- vá 1 - tós közepette másokat is foglalkoztatnak hasonló gondolatok. meg az is lehet, hogy a kalapácsra, mely társunk az alkotásban, hiszen vasat tormái, szeget vei- a lába és a falba, követ hasít és még sok mindenben kezünkhöz igazodik, akaratunknak lomhán engedelmeskedik, egyszóval biztos utána nyúlunk még holnap is. Mégsem lehel ez a holnapunk, csupán azért, mert megszoktuk. — pá — területre, veszélyeztetve az ott gyalogosan közlekedők, az útépítők, s nem utolsósorban önmaguk testi épségét. Ma már készen van a városba Széphalom felöl betor- kolló út egy szakasza. Ennek a szakasznak az építése két éve, lí)7í)-ben kezdődött meg. s még abban az évben be is fejeződött. Az átkelő- szakasz teljes rekonstrukciójával azonban mindaddig kellett várni, amíg a kisvasúiul meg nem szüntették. Az építési munkák második szakasza tehát csak a közelmúltban kezdődhetett meg. A generálkivitelező, a Miskolci Közúti Építő Vállalat, valamint az alvállalkozók most a hátralevő szakasz- építés munkálatait végzik. A mintegy 100 millió forintba kerülő beruházás során kicserélik a főúton levő valamennyi közművet úgy, hogy az a városi ellátásban ne okozzon fennakadást. A szennyvíz, a csapadék-, és ivóvíz és postai alépítmények kiváltását a felújító munkákkal párhuzamosan végzik, s ezekkel a munkákkal 1981-re készülnek el a Lenin út térségéig. A következő évben az út is elkészül a tanácsig. A munkálatok végleges befejezése után a 37-es út áteresztő képessége jelentősen megnő, s csökken a balesetveszély is. 100 millióba kerül Erii í i úi A mólnavesszök fakadását ellenőrzik a hatodikosok, Molnár Sándor tanár űr vezetésével Szárazvölgyön, Baktakéken Ifjú mezőgazdászok En kis kertésilegény vagyok, avagy... a fóliasátor alatt szépen díszük a saláta, retek, hagyma Csaknem hétszeresére nőtt az iparban a külföldi Licencvásárlásokra fordítóit összeg. A műszaki fejlesztésben minden tizedik forintot li- cencvételre költik a vállalatok. A fejlődés üteme azonban elmard feladatainktól. A licencvásárlásokra lordított összeget a 2—2.5-szei esere volna indokolt . emelni Hozzánk hasonló országok 1.5— 3-szor többet fordítanak külföldi licencek vásárlására. 1977-ben kormányhatá. ozat született a korszerű külföldi eljárások gyors bevezetésére, azóta azonban gyökeres változás nem történt. A vállalatok óvatosán kezelik a licencvásárlásokat. Egy-egy eljárás bevezetése elhúzódik. A licenc nem más. mint egy lehetőség. Piaci sikerben is mérhető hatását csak akkor fejtheti ki. ha szervesen beépül egy széles körű műszaki-fejlesztési stratégiába. A hazai licencvásárlások négyötödére mindez nem jellemző. ■ A magyar vállalatok általában 7 éves ismereteket vásárolnak, mert a világ szellemi termék-piacán ■sohasem a legújabb eljárást kínálják megvételre. Ezeket 3—5 év alatt honosítják meg. Mire termék lesz egy-egy technológiából, már kevésbé versenyképes. A svéd telefonközpont-rendszer meghonosítása például 10 évig tartott. A lassú bevezetés oka az. hogy a vállalati géppark színvonala elmarad a licénc- gazdáétól. Külföldi eljárás megvásárlása akkor hasznos, ha adott a lehetőség a továbbfejlesztésre. A licencvásárlások nyomán gyártott termékek piaci sikere általában nagyobb, mint a csupán hazai szellemi termékekre alapozottaké. A licenced időt, energiát takarítunk meg. SOÜiÉpS . parketta A múlt század közepén készült 15 négyzetméternyi különleges parkettával gazdagodott a Makói Múzeum. A padlóburkoló anyagot a Csongrád megyei Királyhegyes község egyik régi uradalmi épületében találták meg a ráckevei Aranykalász Tsz munkásai. Különféle geometriai alakzatokat formázó parkettadeszkából csillagszerű mintázatot raktak ki az akkori ügyes kezű mesterek. Az átalakítást végző építők nagy gonddal felszedték a régi parkettát és a Makói Múzeumnak ajándékozták. A tervek szerint ott ismét lerakják, hangulatos és eredeti enteriőrt teremtve néhány szép. múlt századi bútor bemutatásához. Szépen gondozott kert, szemben a Baktakéki Körzeti Általános Iskola épületével. Mértani pontossággal kitűzött ágyúsok, ünneplőbe öltözött, virágzó dísz- és gyümölcsfák, bokrok. A kapuhoz közel fehérre festett meteorológiai házikó, s ugyancsak fehérük egy fóliasátor is. Emitt egy kis ház. Nyitott ajtaján belát a szem. A fal mellett polcok, a polcokon növényvédő szerek, különböző mezőgazdasági észkö?.ök. És persze e kertre pillantva, feltűnik még más is. Az a 15—20 gyerek, aki ott szorgoskodik az ágyások, fák között. öntözőkannával a kézben locsolnak néhányan. Mások meg gyomlálnak, s amott egy kislány a kiszedett gyomot gereblyézi. Ai-rább, a málnásban egy metszöollóval a kezében magyarázó férfi köré csoportosul öt lányka. Ide tartunk mi is. Érdeklődni. A magyarázó férfi Molnár Sándor, a Baktakéki Általános Iskola tanára, aki feleségével együtt a mezőgazdasági ismeretek és gyakorlatok tantárgyat tanítja a körzeti iskola felső tagozatos tanulóinak. — Ez a mi birodalmunk, ez a hatszáz négyszögöles gyakorlókért — mutat körbe a tanár úr. — Itt sajátíttatjuk el a gyerekekkel, mégpedig munka közben a legalapvetőbb mezőgazdasági, kertészeti ismereteket. A kert — mely alkalmas arra, hogy a baktakéki és a környékből ide járó gyerekek megtanulják, mi az a vetésforgó, hogyan kell metszeni, palántát nevelni, ültetni, dugványozni, s a mezőgazdaság még számos egyéb titkára magyarázatot ad — egyúttal terméssel igazolja az i smeretelsa j átitás milyenségét Mert ez a kert „termel” is! Most a fóliasátor alatt salátái, retket, zöldhagymát latunk, de később lesz itt paprika, paradicsom. uborka, meggy, málna, ribiszke, s hadd ne soroljam tovább, hogy még mi. — A megtermelt terméket a napközink és óvodánk konyhája dolgozza lel. de olykor a helyi Malom étterem részére is juttatunk belőle .. . Látva a szép kertet, a most itt serénykedő hatodik osztályos tanulók szorgalmát, az emberben önkéntelenül is felvetődik: mindez igazán szép, nagyon hasznos, de mennyi azoknak a fiataloknak a száma, akik befejezve az általános iskolát, a mezőgazdasági pályát' választják. En is ezt kérdezem Molnár Sándoréktól: — örömmel mondhatom, hogy szinte minden évben nyolc-tíz végzős gyerek mezőgazdasággal kapcsolatos szakmát, pályát választ. Ebben nyilván a gyakorlati oktatás, az otthoni környezet is szerepet játszik. Emellett sokat köszönhetünk a helyi Szárazvölgy Tsz-nek, amely szerződést köt, ösztöndíjat is biztosít a mezőgazdasági pályát választó fiataloknak. Szadváry Gyula, a termelőszövetkezet elnöke például minden évben felkeresi a tanulókat, s osztályfőnöki óra keretében ismerteti a lehetőségeket, válaszol a feltett kérdésekre. Ügy hogy azt mondhatom, a mi iskolánkból van utánpótlás ... Mindezeket hallva, mintha még szebb lenne ez a kert, mint amikor bejöttünk! (hajdú) Fotó: Fojtán László Bőr a kalapgyárnak Sürgős növényvédelmi teendők Kürtéi a kistelta A tarcali Tokaj-hegyaljai Termelőszövetkezet új kezdeményezéséről szó szerint elmondható, hogy hiánypótló. Ugyanis az utóbbi években javarészt környezetvédelmi okok miatt. egymás után zárták be kapuikat a városokba települt tímáripari szövetkezetek. így évről évre nő a veszendőbe menő bőrök, szőrmék mennyisége. A legutóbbi felmérés szerint 50—(50 ezer juh, ugyanennyi nutria, pézsma, s másfél millió nyűiből az a mennyiség. amelyre nincs feldolgozó kapacitás. A szövetkezel igyekszik megragadni ezt a lehetőséget, egy olyan bőr- feldolgozó üzem kialakítását szorgalmazza, amely ezt a mennyiséget fogadni tudja. Hathatós támogatást is kaptak, hiszen a termelési adó terhére 18 millió forintot fordíthatnak a községtől négy kilométerre felevő épület átalakítására, korszerűsítésére. A kalapgyár, amely a beruházási szorgalmazza, a technológia kialakításán túl szavatolja az innen kikerülő termékek elhelyezését. A gépek egy részét vásárolják, míg a többit helyben, a műhely dolgozói állítják elő. Mivel az üzem nem igényel magas szakképzettséget, könnyű előteremteni a munkaerőt. A tervek szerintszáz- húszan fognak dolgozni itt, s zárt technológia keretében konfekcióra készítik elő a bőrt. Az ötéves terv végére hatvan-nyolcvan millió forint közötti árbevételt várnak a most kialakuló üzemtől. A Borsod megyei Növény- védelmi és Agrokémiai Állomás szakemberei felhívják a kiskerttulajdonosok figyelmét, hogy a gyümölcsfák egyik veszélyes kártevője, a piros gyümölcs-takáesatka lárvakelése megkezdődött. A számukra kedvező időjárás halasára * a lárvák tömeges megjelenése — amely egyben a védekezés elvégzésének optimális időpontja is — az április 20-ika előtti napokban várható. Az előző évekhez hasonlóan erős sód- rómoly kártétre is számítani kell a gyümölcsösökben. A lárvák károsítása már most megfigyelhető, s a károsítás a fokozódó felmelegedés hatására gyorsan fog növekedni. A takácsatkák ellen elsősorban Pol-Akaritox javasolható 0.2 százalékos töménységben. A Bi 58 EC és az Anthió 33 EC 0,1 százalékos töménységben kijuttatva szintén jó eredményt ad. A sodrómolyok ellen a Pol- Akaritox kivételével a másik kéi, már javasolt készítmény bármelyike szintén eredményesen . alkalmazható,' A javasolt szereket még virágzásban levő gyümölcsfákra permetezni tilos.
