Észak-Magyarország, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-19 / 92. szám

1981. április 19., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 ß hazai és a küllőid; szakirodalomba immár nem leli el úgy belela­pozni, hogy valami uj, valami korszerű ne ötlene szembe, Ez a gondolat a minap ismét erősödött bennem, amint vé­gighallgattam azt a sokszínű vitát, amely a Miskolc városi Pártbizottságon előterjesztett beszámolót követően bonta­kozott ki a VI. ötéves terv leiadatait illetően. Engedtes- sék meg, hogy ezúttal csupán egyetlen témára, nevezetesen a termékszerkezet korszerű­sítése körül kavargó nézetek­re hagyatkozva példálózzak. Akinek az élet a mindenna­pi munkájában úgy hozza, hogy hivatalból vagy valami­féle megbízásból, netán ön­szorgalomból gazdaságpoliti­kával kell foglalkoznia, óha­tatlanul gyorsabb fordulatot kell felvennie, ha nem akar önmaga feladatai mögött kul­logni. Az információnak az az áradata, amely már-már kivédhetetlen sodrással zúdul i ánk, parancsolóan követeli a lépésváltást, elméletben csak­úgy, mint a napi munka gya­korlatában. Sarkosan fogal­mazva, ahhoz, hogy jegyezze­nek bennünket a világpiacon, a terméknek, a szerkezetnek és a váltásnak egyazon utón kell haladnia — gyorsuló rit­musban. Talán ezért is van, hogy mostanság már nem azt szoktuk kérdezni és mérni: hány százalékos a túlteljesí­tés. hanem azl. mit és meny­nyiért csinálunk? Jobbat és olcsóbban kell termelni, mint máshol, mert ha nem tudunk váltani lépést és portékát, visszamaradunk a nagy ver­sengésben. így igaz ez, pedig hajlamo­sak vagyunk rá kimondani, hogy a kalapácsot 100 évvel ezelőtt is használtuk, és ma sem lennénk meg nélküle. A több, mint 20 ezres lé­lekszámú Sátoraljaújhely megyénk egyik legpatiná­sabb települése. A csehszlo­vák határ melletti kisváros sajátos hangulatát épületei­nek, s utcáinak köszönheti. A városon átmenő 37. számú főútvonal belterületi szaka­sza külalakjában bármely te­lepülésnek díszére válhatott volna — a legutóbbi időkig. Ma ugyanis az egész belvá­ros építési terület. Az el­múlt év végén megszüntetett kisvasúinak ma már csak nyomait sejteni; törmelék­halmok, gödrök szabdalják a főutcát, javában folynak azok az átalakítási munkála­tok, amelyek elvégzése után remélhetőleg jóval biztonsá­gosabb és kényelmesebb kö­rülmények között utazhatnak át a városon az ideérkezők. Mint azt Gyarmathy László, a városi tanács vb osztályvezetője elmondta, nem kis fejtörést okoznak ezek a munkák. Természete­sen először a forgatom elte­relését kellett megoldani a városban úgy, hogy a gép­járművel közlekedők vi­szonylag könnyen, s bizton­ságosan haladhassanak ál a városon. A feladat nem volt köny- nyű, hiszen még a tősgyöke­res újhelyiek is nehezen áll­tak át az új közlekedési rendre; nem is beszélve a városba érkezőkről, akiknek bizony nagyon oda kell fi­gyelniük az útirányt jelző táblákra. A másik — ideged neknek, s a helyi lakosok­nak .egyaránt jelentős gond — az idő. Az elterelt forga­lom megsokszorozza a gép­kocsival közlekedők áthala­dási idejét. Nem ritka, hogy sokan — akár szabálytalanul hl — ráhajtanak az építési Valóban szükség van erre az egyszerű kéziszerszámra, a komputerek világában is, de vétkes volna a termékszerke­zetet a kalapács irányúvá tol­ni, akkor is. ha ma még jól rááll a kéz, talán még jobban is. mint a számjegyvezérlésű esztergára. Megint csak a páribizott- sági ülés vitájának aspektu­sából mondom, hogy nem fel­tétlenül kell nekünk szőkébb hazánkban. Észa k -M agy a Ír­országon, vagy a miskolci üzemekben a kalapácstól a legkorszerűbb diagnosztikai berendezésekig mindent gyár­tani, -még akkor sem, ha az előbbihez, ehhez az ősi szet- számhoz jószerével érzelmi szálak is fűznek sokunkat. Csak közbevetöleg jegyzem meg, hogy az egyik miskolci üzemben kis híján palotaíor- radalmat váltott ki. amikor a vezetés úgy döntött — azóta bizonyítható helyességgel —. hogy a tradicionális termék gyártását leállítják és he­lyette újat, keresettebbet és j öved el mezőbbet készítenek. A törzsgárda bizony nehezen baratkozott meg ezzel a gon­dolattal. És most ismét visszakanya­rodnék a kalapács és a prog­ramvezérlésű csodamasinák furcsa párhuzamához. Lehet, hogy a tér mé kszer kezet- vá 1 - tós közepette másokat is fog­lalkoztatnak hasonló gondo­latok. meg az is lehet, hogy a kalapácsra, mely társunk az alkotásban, hiszen vasat tormái, szeget vei- a lába és a falba, követ hasít és még sok mindenben kezünkhöz igazodik, akaratunknak lom­hán engedelmeskedik, egy­szóval biztos utána nyúlunk még holnap is. Mégsem lehel ez a holnapunk, csupán azért, mert megszoktuk. — pá — területre, veszélyeztetve az ott gyalogosan közlekedők, az útépítők, s nem utolsósor­ban önmaguk testi épségét. Ma már készen van a vá­rosba Széphalom felöl betor- kolló út egy szakasza. En­nek a szakasznak az építése két éve, lí)7í)-ben kezdődött meg. s még abban az évben be is fejeződött. Az átkelő- szakasz teljes rekonstrukció­jával azonban mindaddig kellett várni, amíg a kis­vasúiul meg nem szüntet­ték. Az építési munkák má­sodik szakasza tehát csak a közelmúltban kezdődhetett meg. A generálkivitelező, a Mis­kolci Közúti Építő Vállalat, valamint az alvállalkozók most a hátralevő szakasz- építés munkálatait végzik. A mintegy 100 millió forintba kerülő beruházás során ki­cserélik a főúton levő vala­mennyi közművet úgy, hogy az a városi ellátásban ne okozzon fennakadást. A szennyvíz, a csapadék-, és ivó­víz és postai alépítmények kiváltását a felújító mun­kákkal párhuzamosan vég­zik, s ezekkel a munkákkal 1981-re készülnek el a Lenin út térségéig. A következő év­ben az út is elkészül a ta­nácsig. A munkálatok végleges befejezése után a 37-es út áteresztő képessége jelentő­sen megnő, s csökken a bal­esetveszély is. 100 millióba kerül Erii í i úi A mólnavesszök fakadását ellenőrzik a hatodikosok, Molnár Sándor tanár űr vezetésével Szárazvölgyön, Baktakéken Ifjú mezőgazdászok En kis kertésilegény vagyok, avagy... a fóliasátor alatt szépen díszük a saláta, retek, hagyma Csaknem hétszeresére nőtt az iparban a külföldi Licenc­vásárlásokra fordítóit összeg. A műszaki fejlesztésben minden tizedik forintot li- cencvételre költik a vállala­tok. A fejlődés üteme azon­ban elmard feladatainktól. A licencvásárlásokra lordított összeget a 2—2.5-szei esere volna indokolt . emelni Hoz­zánk hasonló országok 1.5— 3-szor többet fordítanak külföldi licencek vásárlására. 1977-ben kormányhatá. ozat született a korszerű külföldi eljárások gyors bevezetésére, azóta azonban gyökeres vál­tozás nem történt. A válla­latok óvatosán kezelik a li­cencvásárlásokat. Egy-egy eljárás bevezetése elhúzódik. A licenc nem más. mint egy lehetőség. Piaci sikerben is mérhető hatását csak ak­kor fejtheti ki. ha szerve­sen beépül egy széles körű műszaki-fejlesztési stratégiá­ba. A hazai licencvásárlások négyötödére mindez nem jel­lemző. ■ A magyar vállala­tok általában 7 éves ismere­teket vásárolnak, mert a vi­lág szellemi termék-piacán ■sohasem a legújabb eljárást kínálják megvételre. Ezeket 3—5 év alatt honosítják meg. Mire termék lesz egy-egy technológiából, már kevésbé versenyképes. A svéd tele­fonközpont-rendszer megho­nosítása például 10 évig tar­tott. A lassú bevezetés oka az. hogy a vállalati géppark színvonala elmarad a licénc- gazdáétól. Külföldi eljárás megvásárlása akkor hasznos, ha adott a lehetőség a to­vábbfejlesztésre. A licencvásárlások nyo­mán gyártott termékek piaci sikere általában nagyobb, mint a csupán hazai szelle­mi termékekre alapozottaké. A licenced időt, energiát ta­karítunk meg. SOÜiÉpS . parketta A múlt század közepén ké­szült 15 négyzetméternyi kü­lönleges parkettával gazda­godott a Makói Múzeum. A padlóburkoló anyagot a Csongrád megyei Királyhe­gyes község egyik régi ura­dalmi épületében találták meg a ráckevei Aranykalász Tsz munkásai. Különféle geo­metriai alakzatokat formázó parkettadeszkából csillagsze­rű mintázatot raktak ki az akkori ügyes kezű mesterek. Az átalakítást végző építők nagy gonddal felszedték a régi parkettát és a Makói Múzeumnak ajándékozták. A tervek szerint ott ismét le­rakják, hangulatos és eredeti enteriőrt teremtve néhány szép. múlt századi bútor be­mutatásához. Szépen gondozott kert, szemben a Baktakéki Körzeti Általános Iskola épületével. Mértani pontossággal kitű­zött ágyúsok, ünneplőbe öl­tözött, virágzó dísz- és gyü­mölcsfák, bokrok. A kapuhoz közel fehérre festett meteo­rológiai házikó, s ugyancsak fehérük egy fóliasátor is. Emitt egy kis ház. Nyitott ajtaján belát a szem. A fal mellett polcok, a polcokon növényvédő szerek, különbö­ző mezőgazdasági észkö?.ök. És persze e kertre pillant­va, feltűnik még más is. Az a 15—20 gyerek, aki ott szor­goskodik az ágyások, fák kö­zött. öntözőkannával a kéz­ben locsolnak néhányan. Má­sok meg gyomlálnak, s amott egy kislány a kiszedett gyo­mot gereblyézi. Ai-rább, a málnásban egy metszöollóval a kezében magyarázó férfi köré csoportosul öt lányka. Ide tartunk mi is. Érdeklőd­ni. A magyarázó férfi Molnár Sándor, a Baktakéki Általá­nos Iskola tanára, aki fele­ségével együtt a mezőgazda­sági ismeretek és gyakorla­tok tantárgyat tanítja a kör­zeti iskola felső tagozatos ta­nulóinak. — Ez a mi birodalmunk, ez a hatszáz négyszögöles gyakorlókért — mutat körbe a tanár úr. — Itt sajátíttat­juk el a gyerekekkel, mégpe­dig munka közben a legalap­vetőbb mezőgazdasági, kerté­szeti ismereteket. A kert — mely alkalmas arra, hogy a baktakéki és a környékből ide járó gyerekek megtanulják, mi az a vetés­forgó, hogyan kell metszeni, palántát nevelni, ültetni, dugványozni, s a mezőgazda­ság még számos egyéb titká­ra magyarázatot ad — egy­úttal terméssel igazolja az i smeretelsa j átitás milyensé­gét Mert ez a kert „termel” is! Most a fóliasátor alatt sa­látái, retket, zöldhagymát la­tunk, de később lesz itt pap­rika, paradicsom. uborka, meggy, málna, ribiszke, s hadd ne soroljam tovább, hogy még mi. — A megtermelt terméket a napközink és óvodánk konyhája dolgozza lel. de olykor a helyi Malom étte­rem részére is juttatunk belő­le .. . Látva a szép kertet, a most itt serénykedő hatodik osztá­lyos tanulók szorgalmát, az emberben önkéntelenül is felvetődik: mindez igazán szép, nagyon hasznos, de mennyi azoknak a fiatalok­nak a száma, akik befejezve az általános iskolát, a mező­gazdasági pályát' választják. En is ezt kérdezem Molnár Sándoréktól: — örömmel mondhatom, hogy szinte minden évben nyolc-tíz végzős gyerek me­zőgazdasággal kapcsolatos szakmát, pályát választ. Eb­ben nyilván a gyakorlati ok­tatás, az otthoni környezet is szerepet játszik. Emellett so­kat köszönhetünk a helyi Szárazvölgy Tsz-nek, amely szerződést köt, ösztöndíjat is biztosít a mezőgazdasági pá­lyát választó fiataloknak. Szadváry Gyula, a termelő­szövetkezet elnöke például minden évben felkeresi a ta­nulókat, s osztályfőnöki óra keretében ismerteti a lehető­ségeket, válaszol a feltett kér­désekre. Ügy hogy azt mond­hatom, a mi iskolánkból van utánpótlás ... Mindezeket hallva, mintha még szebb lenne ez a kert, mint amikor bejöttünk! (hajdú) Fotó: Fojtán László Bőr a kalapgyárnak Sürgős növényvédelmi teendők Kürtéi a kistelta A tarcali Tokaj-hegyaljai Termelőszövetkezet új kez­deményezéséről szó szerint elmondható, hogy hiánypótló. Ugyanis az utóbbi években javarészt környezetvédelmi okok miatt. egymás után zárták be kapuikat a váro­sokba települt tímáripari szövetkezetek. így évről évre nő a veszendőbe menő bő­rök, szőrmék mennyisége. A legutóbbi felmérés szerint 50—(50 ezer juh, ugyanennyi nutria, pézsma, s másfél millió nyűiből az a mennyi­ség. amelyre nincs feldolgo­zó kapacitás. A szövetkezel igyekszik megragadni ezt a lehetőséget, egy olyan bőr- feldolgozó üzem kialakítását szorgalmazza, amely ezt a mennyiséget fogadni tudja. Hathatós támogatást is kap­tak, hiszen a termelési adó terhére 18 millió forintot fordíthatnak a községtől négy kilométerre felevő épü­let átalakítására, korszerűsí­tésére. A kalapgyár, amely a beruházási szorgalmazza, a technológia kialakításán túl szavatolja az innen kikerülő termékek elhelyezését. A gé­pek egy részét vásárolják, míg a többit helyben, a mű­hely dolgozói állítják elő. Mivel az üzem nem igényel magas szakképzettséget, könnyű előteremteni a mun­kaerőt. A tervek szerintszáz- húszan fognak dolgozni itt, s zárt technológia keretében konfekcióra készítik elő a bőrt. Az ötéves terv végére hatvan-nyolcvan millió fo­rint közötti árbevételt vár­nak a most kialakuló üzem­től. A Borsod megyei Növény- védelmi és Agrokémiai Ál­lomás szakemberei felhívják a kiskerttulajdonosok figyel­mét, hogy a gyümölcsfák egyik veszélyes kártevője, a piros gyümölcs-takáesatka lárvakelése megkezdődött. A számukra kedvező időjárás halasára * a lárvák tömeges megjelenése — amely egy­ben a védekezés elvégzésé­nek optimális időpontja is — az április 20-ika előtti napokban várható. Az előző évekhez hasonlóan erős sód- rómoly kártétre is számítani kell a gyümölcsösökben. A lárvák károsítása már most megfigyelhető, s a károsítás a fokozódó felmelegedés ha­tására gyorsan fog növeked­ni. A takácsatkák ellen első­sorban Pol-Akaritox javasol­ható 0.2 százalékos tömény­ségben. A Bi 58 EC és az Anthió 33 EC 0,1 százalékos töménységben kijuttatva szintén jó eredményt ad. A sodrómolyok ellen a Pol- Akaritox kivételével a má­sik kéi, már javasolt készít­mény bármelyike szintén eredményesen . alkalmazható,' A javasolt szereket még vi­rágzásban levő gyümölcs­fákra permetezni tilos.

Next

/
Thumbnails
Contents