Észak-Magyarország, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-16 / 89. szám
1981, április 16., csütörtök ÉSZAK-MAGYARQR5ZAG 3 A termelés fejlesztéséhez a tervidőszakban, de már 1981-ben is a folyamatban levő és a most induló központi fejlesztési programok egyaránt hozzájárulnak. A VI. ötéves nép- gazdasági terv megvalósítását az állami támogatások rendszere is segíti. A beruházási támogatások közül kiemelkednek az úgynevezett ágazatközi célok. Ezek közül is elsőként kell említeni az energia gazdaságos fel- használását szolgáló fejlesztéseket. A Minisztertanácsnak, az energiagazdálkodással kapcsolatos határozata fontos célként szabta meg az energiafelhasználás szerkezetének éieg változtatását. A kormányprogram szerint 1985-re a jelenlegi 64 százalékról 59 százalékra kell csökkenteni a szénhidrogének részesedését, s ezen belül 5 év alatt az olajhányadot legalább 4 százalékkal szükséges mérsékelni. Az akcióprogram értelmében az energiamegtakarítást eredményező fejlesztések megvalósítására 5 év leforgása alatt 15 milliárd forintot lehet felhasználni, ebből csaknem 6,5 milliárd a. követelményekhez kötött állami támogatás. A legnagyobb kedvezményben a koksz- és fehéráru- megtakarítást eredményező beruházások részesülhetnek. A beruházási költségek fedezésére ez esetben 100 százalékos állami kölcsön is adható. Ez a konstrukció igen kedvező a gazdálkodó egységek számára, ugyanis az állami kölcsön visszafizetési forrása az adózás előtti nyereség és a teljes amortizáció. Ezen túlmenően azért is jelentős ez a kedvezmény, mert a fejlesztés az energiaracionalizáláshoz kapcsolódik, a hitelfeltételek — kamat és visszafizetési idő — kedvezőbbek az általában érvényes, az állami kölcsön hitelfeltételeknél. Az is újszerű, hogy az Állami Fejlesztési Bank a közvetlen ener- giamegtakarításl, az eddig nem hasznosított energiahordozók igénybevételét megvalósító beruházásoknál a saját fejlesztési alaphoz a beruházási költségek 30 százalékát kitevő, közvetlen állami támogatást nyújt. Egy másik fontos ágazatközi célkitűzés a háttéripar keretébe tartozó fejlesztések támogatása. Mi értendő ez alatt? Mindenekelőtt az, hogy a feldolgozóipar gazdaságosságának, rugalmasságának növelése érdekében fokozni kell a végtermékek alkatrészeinek, részegységeinek, elő- gyártmányainak, féltermékeinek termelését, választékét és korszerűségét. Jóllehet, a hitelezési célok között az első helyen továbbra is az exportnövelő beruházások állnak, a hitelpolitikai irányelvek a háttéripar jövedelmező fejlesztését ugyancsak a kiemelt feladatok közé sorolja. Az energiaracionalizálásnál említett finanszírozási formákon kívül azokat a háttéripari fejlesztéseket, amelyek közvetve exportárualap-növekedést vagy importhelyettesítést eredményeznek, illetve az olyan fejlesztéseket, amelyek az energiafelhasználás ésszerűsítésével a hulladékok és másodlagos nyersanyagok összegyűjtésének és felhasználásának feltételeit teremtik meg, konvertálható exportárualap beruházási hitelkeretből is finanszírozni lehet. A pályázati felhívás közzététele óta Borsod gazdálkodó egységei csak az energiaracionalizálás iránt tanúsítanak érdeklődést. Az ezzel kapcsolatos pályázatokra főként a koncentráltság jellemző — zöme a kohászati ágazatot érinti —, de nagyságrendjük is jelentős. Ide sorolható az Ózdi Kohászati Üzemek két beruházása — a íúvószél-hő- mérséklet emelése 1100 C- fokra és a nyersvasgyártás segédberendezésének korszerűsítése, amely közel 700 millió forint értékű fejlesztés. A beruházások megvalósításával mindenekelőtt a kokszfelhasználás csökkentését érik el. A Kohászati Alapanyag-előkészítő Vállalat a Borsodi Érc-előkészítő Műben előállított zsugorítvány minőségének javítását vette tervbe. Ez utóbbi beruházás eredménye nem is annyira a BÉM-ben jelentkezik majd, hanem a felhasználóknál, így az ÓKÜ-ben és az LKM- ben, ahol számottevő koksz- megtakarítást tudnak felmutatni. Ezek a fejlesztések nemcsak azért érdemelnek figyelmet, mert a kokszfelhasználás csökkentése fontos népgazdasági érdek, hanem azért is, mivel a tervezett beruházások energia megtakarítást eredményeznek. A z eddigi tapasztalatok arra utalnak, hogy a pályázati felhívásokban foglalt lehetőségekkel Borsodban eddig még csak kismértékben éltek a gazdálkodó egységek. Az akcióprogramban szereplő feladatok közül, mint például a mező- gazdaságban keletkező hulladékok (szalma, kukoricaszár, nyesedék slb.j, tüzelőanyagként való hasznosítására egyetlen pályázat sem érkezett, holott a tüzelőolaj helyettesítését a legcélszerűbben a fenti módszerrel lehetne megoldani. Az autójavítóban Nagyjavításra váró gépjármüvek a XVI-os sí. autójavító udvarán Fotó: Fojlán László . Tanácskozót! a KISZÖV elnöksége A-z Ipari Szövetkezetek Borsod megyei Szövetségének elnöksége tegnap délelőtt ülést tartott. A tanácskozás résztvevői — Kolláth Sándor KISZÖV-elnök vezetésével — a termelő szervezetei-: export- tevékenységét értékelték, s armak továbbfejlesztésével kapcsolatos tennivalókat beszélték meg. A tájékoztató, valamint a tartalmas vita azt tükrözte, hogy a mozgalom megyei és az érdekelt s®ö- vetkezetek vezetői, dolgosáé népgazdasági és csoportérdekből a külkereskedelmi értékesítést egyik legfontosabb feladatuknak tekintik. A KISZÖV érdekképviseleti köréhez tartozó 37 ipari szövetkezet közül 17 szállít termékeket a szocialista és a tőkés országokba, öt év alatt e tevékenységet 74 százalékkal növelték, s így tavaly 538 millió forint értékű árut exportáltak. Ebben változatlanul vezető szerepük van a textilruházati közösségeknek. Az OKISZ egyik képviselője ehnondotta, hogy a Hegyalja Ruházati Szövetkezet az ágazaton belül a tők és export 10 százalékát adja, ugyanez az arány érvényes a szocialista exportban a Miskolci HISZ-re. Nőtt a külkereskedelmi értékesítés a vasipari és bútoripari termékekben is. Ebben élen jár a Miskolci Vasipari Szövetkezet, amely a szocialista országokba szállított munkái mellett komplett kisüzemeket gyárt a fejlődő országok számára, s jelentős exportbevételt könyvelhetett eJ a Mezőkövesdi Asztalos Szövetkezet is. E középtávú tervidőszakban a szövetkezetek 40 százalékkal akarják növelni a külkereskedelmi értékesítést és ezen belül 49 százalékkal a tőkés exportot. Az utóbbi óvatos tervezésnek tűnik, de — mint több felszólaló elmondotta — éleződött a harc a világpiacon, olykor a megrendelések rapszódikusan érkeznek, az árut rövid határidő alatt kell legjártam. Más vonatkozásban a piacszerzés nem is a szövetkezettől, hanem inkább az érdekelt külkereskedelmi vállalattól függ. Mindezek szükségessé teszik a-z üzem- és munkaszervezés korszerűsítését, az igényekhez való rugalmas alkalmazkodást. a határidők betartását, a szövetkezetek egymással és a vállalatokkal való jobb együttműködését, esetenként strukturális változtatásokat. , A fejlődést szolgaija, hogy a külkereskedelmi vállalatok hitellel is segítik a szövetkezeteket az exportfejlesztéshez szükséges feltételek megteremtésében. A komplett kisüzemek gyártásának jobb kibontakoztatása érdekében az OKISZ kezdeményezésére országos testületet hoztak létre, ennek tagja a Miskolci Vasipari Szövetkezet is. A megyei tanács kezdeményezésére növelni akarják a kis- határmenti forgalmat, és nemcsak áruban, hanem szolgáltatásban, például mosásban, vegytisztításbam is. Előrehaladást jelent, hogy több szövetkezet hazai, illetve saját kikészitésű alapanyagból készíti az árut. A bútoripari szövetkezetek is keresik a lehetőségeket a külkereskedelmi értékesítés gyarapítása végett. C*. B. Az ózdi piac is gazdagabb Háztáji az északi iparvidéken Különösen ilyenkor, tavasz- szal, a primőrök árait tekintve még ma sem olcsóságáról ismert, de az egész év átlagos árukínálatát és árait figyelembe véve, már egyre ritkábban említik „fekete foltként” az ózdi piacot. A változás elsősorban a közvetlen környék mezőgazdaságának köszönhető. A közelmúltban Özdon megrendezett agrárgazdasági aktívaülésen, az Ózdi városijárási Pártbizottság értékelése elsősorban a járás három termelőszövetkezetét dicsérte az iparvidék javuló zöldséges burgonyaellátásáért. A putnoki, a nagybarcai és leginkább a már bogyós gyümölcsöket is termesztő, s a bűrgonya zömét biztosító sa- jópüspöki termelőszövetkezet érdeme, hogy gazdagabbak a környék piacai. De e nagyüzemek mellett egyre számottevőbb segítséget nyújt a jobb áruellátáshoz az északi iparvidéken is fellendülőben levő, egyre jobban szervezett és támogatott háztáji termelés. Az elmúlt évben csupán a tsz-ek és az áfész-ek útján 44 millió forint értékű élelmiszert, zöldségfélét, tejet, húst, mézet értékesítettek a háztáji gazdaságok. Ózdon és a járás községeiben 14 ezer család foglalkozik állattartással és ház körüli termeléssel. Az önellátásra, családi fogyasztásra termelt nagy mennyiségű élelmiszer mellett többek között 2300 hízó sertést, 500 ezer tojást, 263 tonna házinyulat, 85 tonna mézet, több száz tonna zöldséget értékesítettek. Az áfész-ek keretében már közel 1100 tagot számláló, 18 szakcsoport. működik. Az 1500 kistermelővel kapcsolatot tartó nagybarcai Bánvölgye Tsz 4 millió liter tejet, 100 tonna húst és 500 tonna zöldségei, burgonyát értékesített tavaly a háztájiból, Özdon, ahol a peremkerületekben, a városhoz .csatolt egykor önálló, kisközségekben éveken át sok gondot okoztak a parlag területek, ma már 956 család művel, hasznosít néhány száz négyszögölnyi ilyen „tartalék” földet, s további 175 igénylő is akad. Es az új kertek művelőinek nagy része már nemcsak saját fogyasztásra termel, hanem a piacon is megjelent áruival. A háztáji jelentőségét, további, még jobb támogatásának szükségességét bizonyítja az is, hogy csupán a város perem- kerületeiben 525 szarvasmarha és 2400 sertés található a portákon.- Az egész járás háztáji állatállománya: 5300 szarvasmarha, 17 000 serlés. közel 170 ezer darab baromfi és néhány ezer házinyúl. Az utóbbi években sokat javult eszköz- és takarmány- ellátás tervezett további javítása, a felvásárlás még jobb megszervezése, a szerződéses rendszer fokozása, a tanácsok háztáji bizottságainak aktivizálása az északi iparvidéken is sokat lendíthet még a háztáji termelésén. Az utóbbi évek gazdagodó piacai bizonyítják, hogy mennyire érdemes törődni ezzel. (p. s.) Lakásépítési akció az ércbányáknál tíz év szolgálatért A szénbányászok után. az ércbányászok is részesülnek ez évtől a bányászatban foglalkoztatott dolgozók kiemelt lakásellátásában. Erre az 1975-ben kiadott együttes rendelet elmúlt évi módosítása ad lehetőséget. A cél: enyhíteni az. ércbányászok súlyos lakásgondját, illetve biztosítani az ércbányák termeléséhez szükséges létszámot. A téma kapcsán beszélgettünk Veres Imrével, az Örszágos Érc- és Ásványbányák Vasérc Müvei üzem- gazdasági osztályának vezetőjével, a lakáselosztási bizottság elnökével. — A lakásjuttatásnak és -építésnek három formája ismeretes — kezdte tájékoztatását. — Az első: tanácsi (célcsoportos) bérlakás. A második: támogatással építhető (vásárolható) telepszerű, többszintes lakóház. A harmadik: egyedi többszintes lakóház, csoportos korszerű és hagyományos családi ház építése. — Vegyük sorra ezeket * lakásjuttatási és -építési formákat- Szóljunk arról is, hogyan történik e*ek lebo- nyolítása. — A tanácsi bérlakásokkal nincs különösebb tennivalónk. A megyei tanács az Országos Tervhivataltól megkapja a pénzügyi fedezetet, s az abból épített lakásokra az engedélyezett keretszámig bérlőkiválasztási jog illeti meg a műveket. A telepszerű, többszintes munkáslakásépítés legegyszerűbb módja, ha a tanács az OTP bonyolításában építteti a lakásokat, majd értékesíti a kijelölt vállalati dolgozóknak. Ekkor a szociálpolitikai kedvezmény és az állami támogatás összegével csökkentett építési költség 10 százalékát, valamint a 20 százalékos kamatmentes munkáltatói támogatóst a müvek megelőlegezi a leendő tulajdonosnak. Ezt az összeget a vállalat az állami költségvetésből, megkapja. Az építési költségek fennmaradó 70 százalékára az OTP hitelt nyújt a dolgozónak. A két építési formánál a megyei tanácsnak kell biztosítania a közművesített telket, míg a többszintes, csoportos és családi házak építésekor ugyanez a feladat a helyi tanácsra hárul. Utóbbi esetben a művek kamatmentesen ad 100 ezer forintot az igénylőnek, a többi pénzt az ÓTP kölcsönzi. A családi házakat egyébként a bánya- vállalat vonzási körzetében kell felépíteni, s ajánlatos a sorházak készítése, mivel olcsóbb az egyedi lakásoknál. — A fentiekben csakis a munkáltató és a tanács tennivalóiról beszéltünk. Milyen kötelezettségei vannak a munkavállalónak ? — A legfontosabb: a szerződés értelmében tíz évig a vállalatnál kell maradnia, föld alatti, vagy külszíni fejtési munkakörben. A tíz év szolgálat után a föld alatti beosztású bányász nem fizeti vissza a vállalati kölcsönt, ugyanakkor a külszíni dolgozó a kölcsön felét téríti vissza. Amennyiben a munkavállaló a vállalat engedélye nélkül az előirt tíz év alatt elcseréli a munkáslakás- es családiház-kategóriában épített lakását, illetve azt eladja, köteles a -támogatást egy összegben visszatéríteni, Hasonlóan rögzíti a szerződés: ha a dolgozó a iá háruló kötelezettségeknek a saját hibájából nem tesz eleget, illetve a kapott pénzt nem lakásépítésre fordítja, úgy a juttatott 100 ezer forintot kamatostól köteles visszafizetni. Ebben az esetben az illető dolgozónak a munkaviszonya „fegyelmi elbocsátás” büntetés kiszabásával megszűnik. Magától értetődően nem érvényesítheti követelését a művek, ha a munkavállaló súlyos betegség, vagy üzemi baleset miatt képtelen eleget (enni a szerződésben vállaltaknak. — Kik részesülhetnek ar. akció keretében felépülő lakásokból ? — Először i« azok, akik nem rendelkeznek önálló lakással, vagy lakásuk a jogos igények alsó határát sem éri el, például a komfortfokozata nem megfelelő. A 35. életévüket be nem töltött nos, vagy gyermeküket egyedül nevelő dolgozók akkor részesülhetnek lakás juttatásban, ha: a föld alatti, vagy külszíni fejtési munkakörben mór legalább egy éve dolgoznak, illetőleg korábban egy évet dolgoztak, valamint: amennyiben a bányavállalattal az említett munkakör betöltésére munkaviszonyt létesítenek. A 35. életévüket betöltött nős. vagy gyermeküket egyedül nevelő munkavállalók közül azok kaphatnak lakást, akik több mint három éve dolgoznak a felsorolt munkahelyen. — Hol tart a vasércn»- veknél a lakásépítési akció szervezése, milyen az érdeklődés iránta? — Április 9-én járt nádunk a járási OTP vezetője, akivel megbeszéltük az előkészületeket és a teendőket. Dolgozóink körében óriási az érdeklődés, többükkel már megkötöttük a szerződést. A szóban forgó tárgyalásom az Edelényi Sagarin Lakásszövetkezet illetékese bemutatta az építési terveiket; egyelőre nem született döntés, hogy ezek kerülnek-e kivitelezésre. Az építkezés ütemét döntően befolyásolja majd a művek gazdasági lehetősége. Az idén egyetlen ház építésének megkezdésére tehetünk ígéretet, melyet a jövő év elején vehet birtokba négy család. Még annyit: az új lakótelepet a Zöldfa utca folytatásaként alakítjuk ki — mondta befejezésül Veres Imre. Kolaj László GpÉcsleriKZlés társulásos alapon Az Encsi járási Pártbizottság tegnap. Göncön tanácskozást .tartóik a csonthéjas és bogyós gyümölcstermesztés helyzetéről, a termelés, a telepítés, a feldolgozás feladatairól. Részt vett a megbeszélésen 8 termelőszövetkezet az áfészek képviselői, a Szikszói Állami Gazdaság, a kereskedelmi szervek, a MÉSZÖV, a TESZÖV. a megyei tanács, a Konzervipari Tröszt és a h ütőipar szakemberei. Nagyon konstruktív volt a témában mindenki hozzáállása. Javasolták, hogy társulásos alapon oldják meg a feladatokat, a meglevő csonthéjas és bogyós termés bővítését. a feldolgozást, a további telepítéseket. Ez most nagyon időszerű kérdés, amikor éppen a VI. ötéves terv első esztendejében vagyunk.
