Észak-Magyarország, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-16 / 89. szám
Magpr-cseiszíovék vízügyi fUAG PROLETÁRJAI, EGYESüUETElü fSUKHUEffllOBZHi AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XNXVII. évfolyam, 89. szám Ara: 1,40 Ft Csütörtök, 1981. április Ifi. Kádár János fogadta Józef Czyreket Arafat beszéde Jasszer Arafat, a PFSZ Végrehajtó Bizottságának elnöke, a Palesztinái Nemzeti Tanács damaszkuszi ülésszakán méltatta a közel-keleti rendezést célzó szovjet javaslatot. Arafat háromórás beszédében utalt Leonyid Brezsnyev- nek. az SZKP KB főtitkárának javaslatára, hogy az ösz- szes érdekelt fél, köztük a PFSZ részvételével hívjanak össze közel-keleti rendezési konferenciát, amelyen felváltva elnökölne a Szovjetunió és az Egyesült Államok. „Brezsnyev kezdeményezését jó alapnak tartjuk a közel- keleti probléma tisztességes, igazságos rendezéséhez” — mondta. Megélénkülnek o munkák a fancsali Egyetértés Tsz jó hírű almáskertjében. A rendszeres növényvédelmi munkák mellett ezekben a napokban végzik a sorközök talajmunkáit is. a Talajjmunka gyümölcsösben tárgyalás Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első t't- kára szerdán az MSZMP KB székházábanj fogadta Józef Czyreket, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának tagját, a Lengyel Népköztársaság külügyminiszterét, aki hivatalos, baA kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács szerdán ülést tartott. Megtárgyalta és elfogadta a Fejér megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának beszámolóját a tanácsi szervek tevékenységéről, a munkásosztály helyzetének javítására hozott párt- és kormányhatározatok helyi végrehajtásáról. A végrehajtó bizottság feladatául szabta, hogy a következő tervidőszakban fordítson még nagyobb figyelmet a települések arányos fejlesztésére, az életkörülmények javítását seVizsoly, a kis abaúji tele- • püiés régen nem tagadhatott annyi vendéget, mint a tegnapi napon. A helyi kultúr- otthoriban megrendezett ünnepségen, tudományos ülésen mutatták be ugyanis a mai könyvnyomtatás egyik legnagyobb, elkészült vállalkozásának „termékét”, a Vizsolyi Biblia fakszimile kiadását. Károlyi Gáspár ugyanis itt rendezte be a nyomdát — Göncről még a tanítvány Szenei Molnár Albert is megtette ide az ulat levélkékkel —, ahol 1590-ben nyolcszáz példányban megjeleni az első magyarra fordított Biblia. Tolnai Gábor akadémikus ünnepi köszöntőjében az első magyar nyelvű Biblia kultúrtörténeti jelentőségéről szólt, s arról, hogy ha a XVI. századról beszélünk, két óriás „vállalkozás” jut eszünkbe: Balassi Bálint lírája és Károlyi Gáspár vállalkozása. Ez utóbbi többek közöli azért is, mert nemcsak a legnagyobb terjedelmű, összefüggő nyelvemlékünk, hanem megjelenésének pillanat ától norma is a hétköznapi és az irodalmi nyelv számára. Szabó András irodalom- történész méltatta Károlyi Gáspár bibliafordításának művelődéstörténeti jelentőséráti látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen részt vett Púja Frigyes külügyminiszter, Garamvölgyi József, a Magyar Népköztársaság varsói, valamint Tadeusz Pielr- zak. a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. gitö vállalati és lakossági társadalmi hozzájárulás ösz- szehangolására, a tanácsi munka demokratizmusának fejlesztésére. Felhívta a minisztériumok .és a főhatóságok vezetőit, hogy c feladatok megoldásához nyújtsanak hathatós segítséget a megyének. A kormány jelentést hallgatott meg az ötnapos munkahét bevezetésének előkészületeiről, és a Szakszervezetek Országos Tanácsának javaslatait figyelembe véve határozott a további tennivalókról. gét, mely hazánkban is a reformáció anyanyelvi programjának egyik beteljesedése volt Talán az sem véletlen, hogy a történelmi Magyar- országon itt születhetett meg Károlyi műve. Itt voltak a legsűrűbbek a mezővárosok, nem egy, hanem sok kis kuiE héten, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság miskolci székhazában tanácskozik a magyar—csehszlovák közös határvízi bizottság Tisza és mellékfolyói albizottsága. A tárgyaláson értékelik az albizottságok által irányított vízügyi munkákat, s meghatározzák azokat a feladatokat, amelyeket ebben az évben szándékoznak elvégezni. Érdeklődésünkre Mehrli Péter, az OVH főmérnöke, a magyar tagozat vezetője a következőket mpncloíta: — A találkozó részét képezi annak a tárgyalássorozatnak, amely már évek óta tart a magyar és csehszlovák vízügyi szervek között. Egyeztetjük a Tiszán, a Bodrogon. a Hernádon, a Sajón, valamint a Bódván végzett ár- és belvízvédelmi munkákat, feladatainkat. A jelenlegi tárgyalások annyiban különböznek az előzőektől, turális központ működött. Tudós prédikátorok és dúsgazdag nagybirtokosok karolták fel a „vállalkozást”; maga Károlyi is írta, hogy a fordítás — amely három esztendői vett igénybe — több ember munkája. Tény viszont: a korabeli magyarországi köhogy ezúttal részletesen kidolgozzuk az árvízvédelemben való részvétel különböző módozatait, a kölcsönös tájékoztatás időpontjait, formáit. Remzik Kornél, a csehszlovák tagozat vezetője hangsúlyozta, hogy a tárgyalások várhatóan mindkét fél részéről konkrét, a mindennapi munkában jól hasznosítható eredményeket hoznak majd. — Ha az említett folyókon bárhol beavatkozunk, műtárgyakat építünk, vagy bármilyen vízügyi, munkát végzünk, az természetes er hatással van a magyarországi védekezésre is. Ezért a tárgyalásokon ismertetjük terveinket, s ha szükséges, a munkák ütemét úgy határozzuk meg, hogy annak következményei ne okozzanak problémát a magyar fél számára. rülmények között sokáig a legnagyobb nyomdai vállalkozásnak számított a Vizso- iyi Biblia kinyomtatása. A nyolcszáz példány 1589 februárja és 1590 júniusa között készült el. Még kilenc különböző kiadványról tud a nyomda- és az irodalomtörténet, amely ill készüli. Többek között Rimay János Balassi halálára irt gyászverse is... Visszatérve Károlyi Gáspár művére: nagy érdeme — a forráskutatások mellett —, hogy megerősítette azt a folyamatot, amely az északi, északkeleti nyelvjárásokat az irodalmi nyelv rangjára emelte. Domokos János, az Európa Könyvkiadó igazgatója mutatta be a fakszimile kiadási. öt különböző Vizsolyi Biblia-példany alapján készüli el a fakszimile kiadás, melynek gondolata tulajdonképpen már 1957-ben felmerült. E mostani, immár kész könyv 1977 óta foglalkoztatta a kiadót, s Szántó Tibor — és még sok másoknak — érdeme, hogy a kultúrtörténeti kutatásokhoz most rendelkezésre áll. Mert az eredeti példányok, éppen védettségükből adódóan, gyakorlatilag szinte hozzáférhetetlenek. A különleges papírt a Fűzfői Papírgyár gyártotta le. a Dürer Nyomdában nyomtatták ki, két kötetben, összesen 2408 számozott oldalon. A hűségre való törekvés „következménye”, hogy (Folytatás a 2. oldalon) Megyénk több strandjának egy-egy medencéje a téli időszakban is a fürdőzők rendelkezésére állt Mezőkövesden, Végurdőn és Bogácson is. Az igazi strandszezon azonban csali május elsején kezdődik, azaz két hét múlva. Addig már nem sok idő marad a felújítások, bővítések, parkosítási munkák befejezésére. Baffy György, a Borsod megyei Vízmüvek üzemeltetési osztályának vezetője szerint jól haladnak a felkészüléssel, így valameny- nyi strand medencéjét feltölthetik május elsejéig, kivéve a mezőkövesdi körmé- dencét. melynek építési munkait ’körülbelül öt esztendővel ezelőtt kezdték meg (az előkészületeket még korábban). Erre a fürdőbővítésre a vállalat mindig csak annyi pénzt tudott fordítani évente, amennyi az egyéb feladatainak ellátása mellett jutott. Valószínű ez az egyik oka annak is, hogy a még nem működő hullámkellö már eddig is sok hullámot kavart, sokan és régen várják az átadását. Most a befejező munkálatokat végzik, a falburkolást, illetve megkezdték a műszaki berendezések próbáját. Mindezt a takarékosság, a vízzel való takarékosság jegyében végzik, az osztrák gyártmányú szűrve forgató berendezés a legkorszerűbbek közé sorolható. Hasonlóan az NSZK gyártmányú hullám- keltő berendezéshez. Ügy látszik, hogy várhatóan még az idei nyáron sor kerülhet a főpróbára, illetve a körmedence, a hullámfürdő átadására. A régi külső medencék rendbehozását befejezlek. Egész télen át fogadta a vendégeket a sótorfsS^-tedeít végardói melegvizes medence. Naponta 100—150 fürdő- ző fordult meg a sátor alatt, illetve itt tartották áz úszásoktatási foglalkozásokat a sárospataki általános iskolád (Folytatás a 2. oldalon) Domokos János, ai Európa Könyvkiadó igazgatója mutatta be a moi könyvnyomtatás és könyvkiadás elkészült, legnagyobb vállalkozását, a Vizsolyi Biblia hasonmás kiadását. A köszörűnél A Diósgyőri Gépgyár „B” egységében Kurucz Lajos, a Május 9-e szociolisia brigád tagja a szovjet megrendelésre készülő kombináll csőgyári hajtómű alkatrészének megmunkálását végzi. Ülést tartott a Minisztertanács A Vizsolyi Biblia fakszimile kiadása 9 HP ytítlKt ÉpfcW voll «a
