Észak-Magyarország, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-15 / 88. szám

1981, április 15„ sxerdö ESZAK-MAGYARGRSZAG 3 Beszélgetés dr. Eleki János miniszterhelyettessel A VI. ötéves terv első tavaszát éli ezek­ben a hetekben a mezőgazdaság. A tenni­valók — mint minden tavaszon — ezúttal is megsúrüsödtek, de mert az ú.i terv köz­tudottan minden eddiginél nagyobb felada­tokat ró az ágazatra, nem túlzás azt állí­tani, hogy a mostani mezőgazdasági mun­káknak meghatározó jelentőségük van nép- gazdasági céljaink elérésében. Vajon az új tervciklus első tavaszán milyen konkrét teendők hárulnak a gazdaságokra, a me­zőgazdasági nagyüzemek dolgozóira és a kistermelőkre? Erről folytattunk beszélge­tést dr. Eleki Jánossal, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettessel. — A növénytermesztést a korábbinál erőteljesebben fejlesztjük tovább, amihez a hozamok növelésén kívül a mezőgaz­dasági területek védelme, megőrzése, il­letve optimális hasznosítása is nélkülöz­hetetlen. Véleménye szerint mit kell ten­ni a racionális földhasznosítás érdeké­ben? — A termőföld védelme komplex feladat. Tény, hogy termőterületeink jelentős részé­nek adottságai kedvezőtlenek. Ezért fon­tos, kiemelt feladatnak tekintendő egyes tájkörzetekben meliorációs munkák vég­zése. A racionális földhasznosítás fontos teltétele továbbá a mezőgazdasági üzemek kedvező területi kialakítása. Ennek érde­kében az utóbbi években 177 ezer hektár földet cseréltek el önkéntesen a szomszé­dos gazdaságok. A távlati tervezés során, elsősorban az új beruházások telepítésénél még inkább figyelemmel kell lennünk a földhasznosítás megváltozására, mert nem­csak a mezőgazdaságnak árt, hanem az egész népgazdaság számára is káros, ha a termőföldeket más célra vesszük igénybe. Annak a már széles körben elterjedt fel­fogásnak, amely szerint a föld nemzeti kincs, mindenekelőtt a nagyüzemeknek kell érvényt szerezniük. — A növénytermesztésen belül a, gabo­naprogram idei feladatainak végrehajtá­sa különösen nehéznek ígérkezik, hiszen sok volt a belvíz, a. korai tél miatt jó néhány helyen elmaradt a talajelőkészí­tés, és kevesebb kalászost is vetettünk a tervezettnél. Mindez milyen intézkedése­ket tesz szükségessé? — Szerencsére a hótakaró nélküli fagyok nem okoztak említésre méltó károkat, tehát jól teleltek a kalászosok. Ami kipusztulás­ra számíthatunk — és ennek mértéke vár­hatóan nem lesz nagyobb az átlagosnál —, az szinte kizárólag a belvíz rovására írha­tó. Ezért igyekeznek a gazdaságok a belvi­zeket minél hamarabb levezetni, hiszen e területek megművelésére a talaj felszáradá­sától függően csak egy későbbi időpontban kerülhet sor. Sajnálatos tény, hogy a korai tél miatt több mint 600 ezer hektárnyi te­rületen nem végezték el az őszi szántást, de e területek jelentős részét most tavasz- szal, illetve a mai napig — a belvízzel bo­ntottakat kivéve — már felszántották. Ha­tározott törekvésünk, hogy az idei gabo­natermő terület ne legyen kevesebb a ta­valyinál, Ennek érdekében az őszi kalászo­sok kiesett területét elsősorban kukoricá­val, de ahol azt a termőhelyi adottságok indokolják, ott tavaszi árpával, zab vetésé­vel kell helyettesíteni. E cél eléréséhez megfelelő vetőmagkészleteink vannak. Ta­vaszi árpából például nagy lermőképességü fajtákat importáltunk. Kukorica-vetőmag­ból pedig minden éréscsoportban a meg- növekedelt igényeket is kiszolgáló készlet­tel és választékkal rendelkezünk. Többek között a belvizes területek későbbi igény- bevételére is gondolva elegendő korai, il­letve szuperkorai kukoricahibrid vetőmagot készleteztünk, amelyek a korai betakarítá­sé növények után, másodtermesztésre is jól hasznosíthatók. — A tavalyi nagy termés és a csapa­dékos időjárás az átlagosnál jobban ki­merítette a földeket. Mennyiben nehezí­ti ez a tény a hozamok tervezeti növelé­sét, aminek egyébként az alkatrészhiány is akadálya lehet? — A tápanyag-utánpótlásban mezőgaz­dasági üzemeinknek feladata, hogy minél rö- videbb időn belül, lehetőleg még a tavaszi munkák során visszaálljon az agronómiái szint igényű tápanyagegyensúly. Ez szük­ségszerű követelmény, hiszen az idei gabo­naprogram őszi búzából hektáronként 4,5 tonna, kukoricából pedig hektáronként 5,4 tonna átlagtermést irányoz elő. Az e téren egyes üzemeknél jelentkező rosszul értel­mezett takarékosságot a minisztérium ve­zetése határozottan elítéli, mert az szak­mailag helytelen, indokolatlan, sőt kifeje­zetten káros. Az agronómiái szintű táp- ímyag-vissza pótlás és a növényvédelmi munkák maradéktalan elvégzése persze megfelelő műtrágya- és növényvédőszer- ellátáeCds feltételez, ami az idén kiegyensú­lyozottnak ígérkezik, s a választék is job­ban igazodik majd a kereslethez. A külföl­di foszfor- és a káliműtrágya-szállitások- ban csökkent a tavalyi lemaradás, így a tavaszi vetésű növények műtrágyázásához szükséges anyagok — beleértve a most kü­lönösen fontos starter műtrágyákat is — mind beszerezhetők. A mezőgazdaság gép­es eszközállománya — megfelelő időjárás esetén — elfogadható határidőkön belül le­hetővé teszi a munkák elvégzését. Érde­mes azonban már most gondolni az arató-, betakarító gépek karbantartására, javítá­sára, mert ez a termés minőségének meg­őrzésében, a veszteségek mérséklésében döntő jelentőségű. Helyesen indult el an­nak a kezdeményezése, hogy az alkatrész- felújítás, illetve az egyszerűbbek gyártá­sa terén az érdekeltek — a mezőgazdasági nagyüzemek, a termelési rendszerek, a MEZÖGÉP-vállalatok és az ellátó vállala­tok — közösen együttműködve próbálja­nak enyhíteni az e téren jelentkező gon­dokon. — A gabonaprogram végrehajtása el­sősorban a nagygazdaságok feladata, míg például a. zöldség- és gyümölcstermesz­tésben mind nagyobb mértékben kell a kistermelőkre támaszkodni. Milyen mó­don lehet növelni a kistermelői vállal- kozókedvet? — Valóban szerelnénk, ha a zöldség- és gyümölcstermesztésben tovább növekedne a kistermelők vállalkozőkedve. Ehhez az szükséges, hogy az ellátó vállalatok, az in­tegrátorok jó minőségű vetőmaggal, palán­tákkal, a nagyüzemek szaporítóanyaggal, az ál’ész-ek szolgáltatásaikkal, a gazdabol­tok a megfelelő kemikáliák árusításával, sőt, szaktanácsadással segítsék munkájukat. Nem szabad elfelejteni, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságoknak már csak alig több mint egynegyede van a hagyományos ér­telemben vett parasztcsaládok tulajdoná­ban. Itt említem meg, hogy a kis területen termelt és igen nagy munkaerőigényű ter­mékek előállításában lassan meghatározó szerepe lesz a kistermelésnek. Ezen a té­ren is elsősorban hosszú távú termelési szer­ződésekkel kell tovább javítani a terme­lők és felvásárlók kapcsolatát, magyarán: a termelés biztonságát. — Mit tett és tesz a tárca az ál latte­nyésztés fejlesztése és a racionálisabb takarmánygazdálkodás ösztönzése érde­kében? — Továbbra k nagyon fontos feladatunk; a kiegyensúlyozott fejlesztés, a sertéstar­tásban a ciklikusság elkerülése. Mintegy 55 ezer új tehénférőhely létesítését, továb­bá 30 ezer pótlását és 80 ezer korszerűsí­tését tervezzük a következő őt évben. A tejtermelés ösztönzésére fenntartjuk a többletértékesítési prémiumrendszert, a kis­termelői tehéntarlás ösztönzésére pedig az állami támogatást. Ismeretes, hogy a szarvasmarhatartás a legeszközigényesebb állattenyésztési ágazat. A termelés és a nagyüzemi tehénlétszám növelésének egyik lehetséges útja, ha a nagyüzemek tehenei­ket, vemhes üszőiket kihelyezik a háztáji gazdaságokba, mégpedig közös érdekeltségi alapon. Ennek érdekében az első fél év végére ki kell dolgoznunk e közös érde­keltségi rendszer további erősítését szol­gáló munkaügyi, szociálpolitikai és jogi feltételeket. A vágósertés-termelésben to­vábbra is jelentős szerep vár a kisterme­lőkre. Munkájukat a takarmányellátás ja­vításával, az időben történő szállítással, to­vábbá a takarmányboltok választékának bővítésével segítik ... A baromfitenyésztés további dinamikus növelését elsősorban a nagyüzemektől várjuk, de — elsősorban az önellátásban — jelentős szerepet szánunk a háztáji és kisegítő gazdaságoknak is ... A juhászától mindenekelőtt az exportáru- alap növelése érdekében fejlesztjük. — Milyen lehetőségeket lát a gazdasá­gosabb energiafelhasználásra, a hagyo­mányos energiahordozók helyettesítésére, azaz a biomasszára épülő energiaforrá­sokkal való kiváltására? — Az energiafelhasználás mérséklésé­nek bizonyos lehetőségeit az ágazat sajá­tosságaiból eredően magában hordozza. En­nek feltárásához, kihasználásához szükség van egy népgazdasági szintű együttműkö­désre. Az energiafelhasználás mérséklésé­nek az elmúlt években ígéretes törekvései mutatkoztak. Vannak példák a mezőgazda­ságban megtalálható termékek energiaként történő hasznosítása terén. A korszerű ta­lajművelési eljáx'ások, a szemes termény nedves tartósításának elterjesztése, a mel­léktermékek. például a szalma, a kukori­caszár, a nyesedék hőenergetikai felhasz­nálása mind olyan lehetőségek, amelyek az energiamegtakarítást szolgálják és amelye­ket a mindennapok gyakorlatává kell ten­ni. Az energiamegtakarítás sem megy „in­gyen”, természetesen itt sem nélkülözhető a gazdaságosság vizsgálata. Az említettek gyors elterjesztésének végül is anyagi von- zata van. Megvalósításukhoz egy kedvező társadalmi megítélésre van szükség. Szá­mítunk a hazai ipar aktív közreműködé­sére, és a fejlesztéseket elősegítő társszer­vek támogatására A jelen. Az AGROBER tervei alapján épül a 12 méter széles új „okol". Az épület érdekessége, hogy fából készül, az áthidaló elemektől kezdve, a szendvicspanelekig az építőanyag a legolcsóbb­nak számitó fa. Juhtelep fából Érdekes fejlesztési e$- képzelés nyomán ma már kibontakoznak an­nak az új juhászati telepnek körvonalai, amelyet a tarca- li Tokaj-hegyaljai Termelő- szövetkezetben valósítanak meg. A kedvezőtlen adottsá­gú, belvízzel küszködő gaz­daságban két évvel ezelőtt jutottak arra a gondolatra, hogy az állattenyésztést a juhtartásra alapozzák. Ennek az állatfajnak a beruházási igénye kisebb, tartása ol­csóbb, hiszen a legelőket, felújított ősgyepeket kiváló­an hasznosítja. Ez nem je­lenti azt, hogy lemondanak a korszerűségről, hiszen a 14 millió forintért létesülő te­lep minden olyan technoló­giát megkap, amellyel a ter­melés fokozható. A tervek A múlt. Különböző tanyákon ilyen akiokban tartották eddig a bir­kákat. A vólyogfalú, náddal fedett épületek már nem felelnek meg a célnak, a magas elhullási százalék egyik oka ezek a korszerűtlen, elhanyagolt akiok. szerint a beruházás 7,5 év alatt téríti vissza önmagát, de ehhez olyan épületek kel­lenek, mint az országban elő­ször itt felépülő 2400 férő­helyes hizlalda, vagy az Alfa Havai fejőberendezéssel fel­szerelt fejőház. A larealiak juhtartásának ugyanis érde­kessége, hogy a kétszeri hasznosítás helyett áttérnek a háromszorira, a gyapjú és hús mellett a tej is áruként jelentkezik. Május elsején adják át Faipari üzem Encsea Nyotc, gyenge termőhelyi adottságokkal rendelkező ter­melőszövetkezet — a hernád- vécsei, baktakéki, felsőgagyi, felsővadászi, selyebi, homrog- di, fancsali, íulókércsi —ösz- szetogásával faipari üzemet létesítettek Encsen. A MEZŐ­GÉP telepe mellett kialakí­tott új, korszerű üzemet elő­reláthatóan május elsején ad­ják át, míg a termelés az üzemi próbák után a jövő hónap közepén indul meg. Az építkezést az elmúlt év tavaszán kezdték meg, s a beruházás mintegy 25 millió A Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát ke­retén belül működő Magyar Agrártudományi Egyesület üzemi szervezete április 15- én, szerdán 9 órai kezdettel gyakorlati bemutatóval egy­bekötött szakmai rendezvényt szervez Tolcsván. A rendez­vény célja, hogy a GDC (ket­tős függöny) művelési mód borkombináti tapasztalatait a hegyaljai szakemberek köré­ben. ismertesse. Intenzív tő­keművelési módok hatása a termés minőségére és az iiá­ezer vállalati dolgozó és csa­ládtag pihenhet az Özdi Ko­hászati Üzemek tulajdonában levő üdülőkben és üdülőte­lepeken. A belföldi üdültetéí mellett a vállalat gondot for dit: a külföldi csereüdülle- tésben részt vevő munkásók és vállalati nyugdíjasok üdül­tetésére is. Az Özdi Kohá­szati Üzemek már szerződést adata lesz a nyolc termelő­szövetkezet által kitermelt fa feldolgozása, jobb minő­ségű fűrészáru és különböző késztermékek gyártása. A több, mint 1200 négyzetmé­teres üzemcsarnokban új, korszerű gépekkel folyik majd a termelés, amelynek értéke várhatóan megközelí­ti a 60 millió forintot. Nem mellékes az sem, hogy az encsd faipari üzem a ki­termelésben dolgozókkal együtt összesen 210 helybéli lakosnak ad munkát, biztos keresetet. nyitott tőketerhelés címmel először Pintér Andrásné la­boratóriumi vezető előadását hallgathatják meg az érdek­lődők. majd Kónya József kerületi igazgató tart ismer­tetőt. a 2,4 méteres ültetvé­nyek GDC művelési módra való korszerűsítésének üzemi tapasztalatairól. Ezután a korszerűsítés műveleteinek és gépeinek gyakorlati bemuta­tójára kerül sor a Pajzos- dűlőben. A bemutatót Babits László kerületi igazgatóhe­lyettes vezeti. kötött a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsával annak ér­dekében, hogy a vállalat haj- dúszoboszlói üdülőjének 20 szobáját — önköltségi téri- léssel — elő- és utószezon­ban is használhassák a dol­gozók. Ez a szerződés azt is lehetővé teszi, hogy a nép­szerű fürdőhelyen pihenő ko­hászok igénybe vehessék a Béke üdülő g.vógyszolgáltatá- sait. is. Munkavédelmi konferencia az SZMI-ben A megye ipari üzemeinek, vállalatainak, intézményeinek képviseletében több mint száz munkavédelemmel fog­lalkozó szakember vett részt azon a konferencián, amelyet tegnap délelőtt tartottak Mis­kolcon, a Szakszervezetek megyei Tanácsa székházában; ahol Pöcze Lajos, a Szak- szervezetek Országos Taná­csa munkavédelmi osztályve­zetője tartott előadást a mun­kavédelem időszerű kérdései­ről. feladatairól. Elmondotta, hogy a SZOT hosszú távra szóló határozatot hozott a munkavédelem fejlesztésére, amelyben meghatározta mind az államigazgatási, mind pe­dig a szakszervezeti szervek feladatait, tennivalóit. E ha­tározat lényege az, hogy a munkavédelemmel kapcsola­tos feladatok állami szabá­lyozókban kerüljenek meg­határozásra. míg a koordi­nálás, a szervezés és az el­lenőrzés a szakszervezetek feladatát képezze. Az a cél — mondotta —, hogy a mun­kavédelemmel kapcsolatos rendelkezések a balesetek megelőzését szolgálják az üze­mekben. A munkavédelem tervezé­séről szólva megemlítette, hogy a fejlesztési alapok képződésének arányában, en­nek megfelelően kell gondot fordítani a munkavédelem fejlesztésére, s ahol nem képződik fejlesztési alap, ott alapvető kötelesség a mun­kavédelem szinten tartása. Elmondotta Főcze Lajos,' hogy mintegy hatvan válla­latnál végeztek részletes vizs­gálatot,, s a tapasztalatok azt bizonyítják: a munkavédelem értelmezésében, jelentőségé­nek megítélésében nincs szemléletbeli vita. a munka- védelmi tervek konkrétak, jellemző vonás és gyakorlat a feltérképezésen alapuló ten'készítés. forintba került. Az üzem fel­Tanácskozás a GDC művelési módról Üdülő kohászok Ebben az évben három-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents