Észak-Magyarország, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-14 / 62. szám

MAG PROLETÁRJA), EGVgSDUETEKt Korszerű malom AZ MSZMP BORSOD-ABACJ-ZEMPLÉN MEG J'El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVJl. évfolyam, szám Ara: 1,40 Ft ntjik a népfrontot N égy és fél év után ina kezdi meg kétnapos ta­nácskozását a Hazafias Népfront VII. kongresszusa. Ilyen hosszú idő alatt vég­zett munka, sokféle tapaszta­lat számbavétele és értékelé­se, s a következő időszak tennivalóinak a megvitatása, meghatározása minden eset­ben alapos felkészülést igény­lő, s nem könnyű feladat. Ki­váltképpen most, amikor a nemzetközi helyzet, a világ- gazdaság ránk is erőteljesen ható körülményei, előre nem mindig látható változásai és belső forrású örömeink, gondjaink egyaránt * megnö­velték a hazánk, népünk sor­sának javításán fáradozó em­berek, testületek, szervezetek felelősségét. Természetesen a társada­lom legnagyobb részét tömö­rítő mozgalomét, a nép­frontét is, amely már sok- sok éve dolgozik eredménye­sen. Működését régóta jellem­zi a haladó nemzeti célok szolgálata, az értékes hagyó- mányok ápolása. Ez a voná­sa fűzte a forradalmi mun­kásmozgalomhoz már a fasiz­mus, idején, majd pedig űj életünk/kezdetén, a felszaba­dulást követően. S ahogyan előbbre jutottunk szocialista fejlődésünk nehézségektől, megpróbáltatásoktól sem mentes útján, úgy mutatko­zott meg mind határozottab­ban a népfront tiszteletet ér­demlő szerepe társadalmi és gazdasági haladásunkban. Egyebek között abban, hogy nem csupán jó keret igyeke­zett és altar lenni társadal­munk minden rétegének a szövetségi politikán alapuló népi-nemzeti egység, s a szocialista internacionaliz­mus erősítéséhez, a párttagok és a pártonkívüliek, a mate­rialisták és a hívők közérde­kű együttműködéséhez. Mind következetesebben törekszik arra is, hogy a keret minél gazdagabb tartalommal telí­tődjék meg. A ma kezdődő kongresszus küldöttei véle­ményt mondhatnak arról, hogy miképpen támogathat­ja még jobban a népfront azoknak a céloknak az el­érését, amelyeket a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa, majd pedig VI. ötéves tervünk világosan meghatározott. Életmód, műveltség és kö­zösségek a mai magyar tár­sadalomban; szocialista de­mokrácia, lakóhelyi közélet; a Hazafias Népfront gazda­ságpolitikai tevékenysége: ezeket a címeket viselik azok a tanulmányok, amelyeket a mozgalom országos titkársá­gának egyes munkabizottsá­gai .készítettek el és bocsátot­tak a küldöttek rendelkezésé­re. Rengeteg ‘tapasztalat, s a különböző szintű népfront- bizottságokat megválasztó fa­lugyűlések, lakóhelyi tanács-? hozások, illetőleg a városi, megyei küldöttértekezlete­ken részt vett, összesen fél­milliónyi állampolgár nézete, felfogása, elképzelése ölt tes­tet az említett, írásbeli anya­gokban. Ezek, s a kongresz- szuson elhangzó, szóbeli ki­egészítések bőségesen kínál­nak lehetőséget arra, hogy a mozgalom jelenlevő képvise­lői sokoldalúan és behatóan megvitassák életünk, mun­kánk, jelenünk és jövőnk minden fontos kérdését. Biztonságot és bátorítást ad a nyílt, őszinte vitához min­denkinek az a tény, hogy sem a nép, sem vezetői nem a köz­ismert határozatok, elvek, adatok, előirányzatok, beszé­dek, s másféle megnyilatko­zások idézgetését, ismételge­tését várja a kongresszus részvevőitől. Teljes joggal várja viszont azt, hogy előbb­re vivő gondolatokkal, ötle­tekkel, s ha kell, az eddig megszokottaktól eltérő, jobb módszerek, megoldások is­mertetésével is járuljanak hozzá kisebb és nagyobb kö­zösségek, települések, s az egész ország helyesen felfo­gott érdekeinek érvényre jut­tatásához. Mindenki tudja', hogy VI. ötéves tervünk megvalósítá­sában nem számíthatunk dús anyagi forrásokra, lehetősé­gekre, ú.i, nagy beruházások­ra, látványos fejlesztésekre. Életszínvonalunk eddig elért eredményeinek megtartása is több és .jobb munkát követel meg mindannyiunktól. Iga­zuk van azoknak, akik sze- ■ rint mostani ötéves tervidő­szakunk nélkülözhetetlenné teszi minden, eddig nem elég­gé hasznosított szellemi és erkölcsi erő sorompóba állí­tását is. A szakmunkásét, a mérnökét csakúgy, mint a pedagógusét, s a tudomány művelőjéé!.. Szabad teret kell tehát kapnia minden olyan szakértelemnek, tudásnak, kezdeményező szándéknak, társadalmi segitőkészségnek, amely képes és akar hozzá­járulni különféle fogyatékos­ságaink megszüntetéséhez, jö­vőnk lehető legbiztonságo­sabb formálásához. A Hazafias Népfrontnak feladatai közé tartozik, hogy a pártszerveikkel és -szerveze­tekkel, a tömegszervezetek­kel, s'- a sokféle, erre hivatott intézménnyel közösei! mun­kálkodjék a demokratizmus teljes körű érvényesítésén. Ez a mozgalom jellegénél fogva alkalmas rá, hogy a leg­nagyobb hatósugarú körben és sikeresen fáradozzon a szocialista demokrácia igazi tartalmának, értelmének ural­kodóvá tételén a gyakorlat­ban. Azon tehát, hogy álta- ' lánossá váljék a jogok és a kötelességek egységének fel­ismerése, megértése. Hogy mindenkinek belülről faka­dó, öntörvényű magatartásá­vá legyen a fegyelmezettség, a törvények tiszteletben tar­tósa és a meg nem alkuvó küzdelem a közéleti tiszta­ságért. Mindezeken túl: a ma kez­dődő kongresszusra sok olyan kérdés tartozik, amely­nek az' elemzése országos je­lentőségű lehet. A család, mint szocialista társadalmunk alappillére; a nemzeti egység, a magyarságtudat és a szo­cialista nemzetköziség; gaz­dasági helyzetünk és felada­taink; az „egyenlő mun­káért, egyenlő bért”, s a „lci- nek-kinek teljesítménye sze­rint” elv; a lakásépítés és -el­osztás gondjai, az eddiginél jobb megoldási módjai; a te­lepülésfejlesztés jelenlegi el­lentmondásai; az egyenetlen­ségek: felszámolása a kisköz­ségek és a nagyobbak, ille­tőleg a városok lakóinak áru­ellátásában, iskolai oktatásá­ban stb. Mindez és még jó néhány téma bizonyára hang­súlyosan szerepel .. a kong­resszuson. Például igen fon­tosnak minősíthető gz állam­polgárok önkéntes részválla­lása számos olyan társadalmi igény kielégítéséből, amely kizárólag állami erőből nem fedezhető. s A Hazafias Népfrontnak elismerésre méltó érde­mei vannak egyebek között a társadalmi munka kezdeményezésében, szerve­zésében, segítésében. A ma kezdődő kongresszus minden bizonnyal ú.i lendületet ad ennek is, amely sziptén meg­győző bizonyítéka népünk ha­zaszeretetének, nemzeti egy­ségének. Szombat, 1981. március 14. Lengyelország és 2 A Gios Pracy című lengyel szakszervezeti lap pénteki cikke megállapítja: az ország belső piacának ellátása je­lentős mértékben a külföld­del, elsősorban a KGST-tag- államokkal folytatott árucse­rétől, a behozatal méretétől, szerkezetétől fog függni: Lengyelország az idén is több szocialista országgal írt már alá árucsere-megállapo­dást. Ezekben a partnerek fi­gyelembe vélték a lengyel piac legégetőbb szükségleteit. A Szovjetunió, Csehszlovákia, az NDK, Bulgária és Magyar- ország mindenekelőtt a len­gyel hiánycikklistán szerepló iparcikkek exportját növelte. A megyei Gobonaforgolmi és Malomipari Vállalatnál Miskolcon épül a BAÉV kivitelezésében a 120 tonna/24 ára teljesítményű korszerű malom. Az építőipari szakemberek jelenleg a beisö rkőművesmunkákat végzik el, valamint a nyílászárók, ajtók, ablakok felszerelésén dolgoznak. riÉíi várják 2 Nyugat tói mmjavasialaira ' A nyugati küldöttségek a - madridi találkozó penleki teljes ülésén sem adlak vá­laszt a Szovjetuniónak a ka­tonai bizalomerősítő intézke­dések terén tett kezdemé­nyezésére, amelyet Leonyid Brezsnyev fogalmazott meg az SZKP XXVI. kongresszu­sán előterjesztett beszámoló .iában. Max Kampelman nagykö­vet, az Egyesült Államok küldöttségének vezetője fel­szólalásában nem egészítet­te ki semmiféle új elemmel az európai katonai enyhülé­si és leszerelési konferen­ciával kapcsolatos nyugati álláspontot. Csupán. megis­mételte egyetértését a NATO- hatalmak által támogatott, vonatkozó francia javaslat­tal és továbbra sem vett tu­domást a többi javaslatról. A konferencia megtartásá­val kapcsolatosan fenntartot­ta azt az előzetes feltétel- rendszert, amelyet a francia javaslat tartalmaz. A szov­jet kezdeményezésre vpló vá­laszadás .elől azzal tért ki, hogy igyekezett kusebbffceni annak jelentőségét. Az SZKP KB főtitkárának kezde­ményezését ..puszta gesztus­nak” minősítette, amely nem kíván választ, és a katonai enyhülési és leszerelési kon­ferenciával kapcsolatos min­den esetleges megállapodást összefüggésbe hozott más kérdésekkel, így az emberi jogok nyugati értelmezésé­vel, az afganisztáni problé­mában való megállapodással. Leonyid Iljicsov külügy­miniszter-helyettes, a szovjet küldöttség vezetője az ülés végén röviden reagált az amerikai küldött felszólalá­sára. Elutasította, hogy a Szovjetunió komoly javas­latait „gesztusnak” próbál­ják beállítani, furcsállotta, hogy ezt a fontos kezdemé­nyezést az amerikai küldött­ség vezetője lebecsüli. Vé­gül leszögezte, immár ne­gyedszer kell kijelentenie, hogy választ vár a szovjet javaslatokra. (Folytatás a 2. oldalon) A gazdasági igazságosa világrendszer bbá tételére A bécsi Hofburgban 11 or­szág külügyminiszterének részvételével pénteken meg­tartotta első ülését az ipari­lag fejlett, illetve a fejlődé országok tervezett csúcsta­lálkozóját előkészítő konfe­rencia. Az ülésen a házigaz­da Bruno Kreisky kancellár elnökölt. A pénteki sajtótájékozta­tón az osztrák kormányfő, valamint Jorge Castaneda mexikói külügyminiszter be­jelentette, hogy az eredetileg június elejére tervezett csúcs- találkozót későbbi időpont­ban, várhatóan október 21— 22-én rendezik meg Mexikó­városban. A mexikói diplo­mácia vezetője elmondotta, hogy a halasztást a találko­zón részt venni szándékozó amerikai kormány kérte, mi­Egymillióból sok milliót A háromezer négyzetméter fóliafelület alatt üdezölden diszlik a saláta, karalábé, paradicsom, paprika. (Riport a 3. oldalon ) vei a júniusi dátum túl kora/ az újonnan hivatalába lepő Reagan-adminisztrációnak ahhoz, hogy nagyobb hord-' erejű gazdasági kérdésekben állást tudjon foglalni. Kreisky kancellár szerint az immár második előkészítek értekezlet résztvevőinek vé­leménye: fontos lenne, hogy a Szovjetunió is képviseltesse magát a mexikói csúcstalál­kozón. Tervezik egyébként,1 hogy a Kínai Népköztársaság kormányának is felkínálják a részvétel .lehetőségét. A mexikói találkozón efő-í reláthatólag nyolc iparilag fejlett ország, Latin-Ameri-' ka, Afrika és Ázsia négy­négy fejlődő állama, vala­mint Jugoszlávia vesz részié A hivatalos meghívókat leg­korábban április közepén küldik el. Az ismertebb néven észak— dél párbeszéd legmagasabb szinten történő folytatásának célja — mint ahogy azt a csúcstalálkozót - indítványozó Jósé Lopez Portillo mexikói elnök, illetve dr. Bruno Kreis­ky osztrák kancellár több íz­ben kifejtetté — kísérlet a fejlődő országok szempontjá-j bóí kedvezőtlen gazdasági viJ lúgrendszer igazságosabbá té-j telére. Castaneda mexikói külügy­miniszter szerint az októbert találkozón az egyes referátu­mok várhatóan a mezőgazda­ság és élelmezés, a nyers­anyaghelyzet, az energiafor­rások és végezetül pénzügyi- monetáris kérdési: örök leél foglalkoznak majd. Az ügy­rend pontos kialakítására au­gusztusban újabb, utolsó elő­készítő értekezletet tartanak Mexikóban. A külügyminiszteri konfe­rencia várhatóan Szombaton befejezi munkáját. A bécsi tanácskozáson szereplő kérdé­sekkel kapcsolatban meg fi­gyelők rámutatnak, bog: rég­óta ismert a Szovjetunió ál­láspontja: a fejlődő országok gazdasági -nehézségeiért a tőkés világgazdaság felelős. A Szovjetunió a mag/, részé­ről a legkülönbözőbb módo­kon, jelentős anyagi áldoza­tokkal támogatja a fejlődő világ sok országát.

Next

/
Thumbnails
Contents