Észak-Magyarország, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-12 / 60. szám

>■4 T9WL. mércn*s ?2„ eivätörtiÄ . liftü-' l t 4 ,1 Nézőtéri meditáció Érzelmes filmek hete Dtísfw Hoffman és lustm Hsmy a Krómer kontra Krämer kél főszereplője Körmycsordítóa,n érzelmes film az amerikai Kramer kontra Kramer. Híre messze megelőzte, reklámjain min­dig feltüntetik, hogy négy Oscar-dijat is nyert és férfi főszereplője, a Ted Kramert alakító Dustin Hpffman ne­ve is elég ahhoz, hogy nagy tömegeket sorakoztasson a mozipénztárak elé. Ha most mindezekhez még hozzá­vesszük, hogy a közönség igen nagy hányada szereti a kicsorduló érzelmekkel telí­tett filmeket, szeret szipog­ni, akár könnyezni is a né­zőtéren, és ha mindezt még betetőzi egy nagyon tehet­séges, csupa báj gyermek­szereplő, akkor a filmnek biztos sikere lesz. Márpedig itt a gyermekszereplő nem­csak egyszerűen a siker fo­kozása érdekében van jelen, hanem gyakorlatilag 6 a* fő­szereplő, mert hisz’ az elvált szülők, Kramer és Kramer- né közötti vitának is a gye­rek a forrása és minden for­dulat, ami csak adódik eb­ben a filmben, őrá vezethe­tő vissza. Nemcsak New Yorkra jel­lemző az a banális történet, amire Robert Benton rende­ző a filmjét építette. Nyolc­évi házasság után Kramerné elhagyja a férjét és gyere­két, az akkor hatesztendős Billyt.. A férj sikeres rek­lámszakember, a feleség pe­dig unja a háziasszonykodó szerepet. A gyermek nevelé­se egyedül az apára marad és ez az elfoglaltság, a rend­kívül okos fiúcska szülő­igénye sok idejét elveszi, hi­vatalában mulaszt, elveszíti az állását. Ugyanakkor a fe­leség másfél év után perrel követeli magának a gyerme­ket. Végignézhetünk egy ti­pikusan kmerikai ilyen jel­legű tárgyalást, majd miután a gyermeket az anyának íté­lik, az egy váratlan -fordu­lattal visszatér elhagyott csa­ládjához. Ki lehet csavarni a nézőtéren a telesírt zseb­kendőket. Banális, túlontúl ismert fordulatok, olykor giccshatáron járó megoldá­sok népesítik be e filmet, amely mégis megérdemli a sikert, részben a parányi Justin Henry, a gyermeksze­replő játéka miatt, részben pedig Dustin Hoffman hite­les, emberi alakításáért. Akik szeretik az érzelmes- séget, bizonyára jó időtöltés­nek találják ezt a nagy hírű és nagy sikerű filmet. * I I Az érzelmesség bukkan fel j a Tévúton című román— NDK filmben is, amelyet Alexandru Totos rendezett. Ez a napjainkban játszódó film arról szól, hogy egy bu­karesti lány, aki jómódú életre vágyik, és a reggelijét saját villájának fürdőmeden­céjében szeretné elfogyaszta­ni, odahagyja szerelmesét és barátait, s érdekből férjhez megy egy nyugatnémet fia­talemberhez. Ám a fiatalem­ber családja csak éppenhogy befogadja, megtűri, szinte szótlan, néma bútordarab marad a fényűző környezet­ben, sehol egy emberi szó, sehol egy kis szeretet nem jut neki. Erre . és román szó­ra vágyva, keres és talál ba­rátot egy vendéglőben, ám ezt követően még idegenebb­nek érzi magát, s magányos­ságában, amelyen mit sem enyhít, hogy unalomteli órái­ban gondolatban újra, meg újra felidézi múltját, régi el­hagyott szerelmesét és ott­honi életét, öngyilkosságot kísérel meg, majd felgyó­gyulása után elhagyja férjét és hazamegy Romániába. A rendező szinte halmozta a szuperjóléti társadalom éle­tének jegyeit, a csillogást, hogy jelezze, mennyire ide­gen ebben a világban a ro­mán lány, akit környezete igyekezett halálra untatni. Ám annyira hiteltelen volt minden ábrázolás, hogy a néző is roppant unatkozott a mozi széksorában. Azt mondta valaki hétfőn este — éjszaka — a diós­győri Vasas Művelődési Köz­pontban/ hogy ha más hasz­na nem lenne az adott ta­lálkozónak, csak annyi, hogy húsz-huszonöt ember itt jól kibeszélte magát — már ak­kor is érdemes volt az idő­ért, az energiáért... Persze bízunk — s az el­hangzottak alapján bízha­tunk — abban, hogy ennél azért többet jelentett a Mis­kolcon működő — s a Va­sasban otthonra talált — Ke­let irodalmi alkotócsoport tagjainak és a megye, vala­mint Miskolc város illetékes vezetőinek, irodalmi élete szervezőinek-irányitóinak ez a bő’ négyórás eszmecseréje. A hasznos szellemi jelen­lét igénye és lehetőségei —• Szemerei Sokat emlegetett tény, hogy az encsi járás területén na­gyon sok az „aprófalu”. Ez a kereskedelmi ellátástól a kulturális életig fokozott gondoskodást, nagyobb erő­feszítéseket igényel az érde­keltektől. így az Encsi nagy­községi és járási Művelődé­si Központ munkatársaitól is. akik a művelődési otthoni intézményhálózatban próbál­nak segíteni — tanácsokkal és szervező munkával egy­aránt — a helyi közműve­lődési munkásoknak. A művelődési központ munkatársai gyakran járják a járást, égy ilyen „kiszál­láson” jutottunk el Csábrá- . gi Imrével Szemerére, ott is Ványay Lászlóhoz, az álta­lános iskola igazgatójához. Ö ugyanis a népművelői ügyek itteni felelőse, intézője. — Őszintén szólva nem tu­dok sok jót elmondani, lát­ványos eredményeket felso­rolni — mondja a kölcsönös ismerkedés után. — így, hét­köznapokon igen csendes ez a falu. Az idősebbeket es­ténként már kielégíti a tele­vízió, nem kívánkoznak ki­mozdulni otthonról; a fiata­lok meg jószerivel csak hét­végeken jönnek haza a mun­kahelyekről, iskolákból... — És akkor, hétvégeken, mi a program? — Működik itt ifjúsági klub, de a szokásos „tüne­tekkel”: nem nagyon szere­tik a kötött programokat, a hétvégi találkozások táncra- szórakozásra jók ... — Mozi? — Alapvetően elégedettek lehetünk, rendszeresek a va­sárnapi vetítések, s nem pa­naszkodhatunk a műsorbe­osztásra sem. Tutmonda Sonoro, azaz Zengő világ a címe annak a világirodalmi antológiának, amely 185 költő harminc nyelvből fordított 581 versét tartalmazza, s amelyet a Ma­gyar Eszperantó Szövetség Kiadói Bizottsága kíván köz­readni még ez év októberé­nek végéig. A kötet kiadá­sával a szövetség a világhí­rű eszperantista műfordító, Kalocsay Kálmán születésé­nek 90. évfordulójáról is meg kíván emlékezni élete' főművének, a Tutmonda So­noro című műfordítás-gyűj­teménynek közreadásával. A két kötetben mintegy 700— nagyon röviden így lehetne summázni az elhangzottakat. A Kelet működéséről, együtt - léte-együttdolgozása szándé­kairól többször szóltunk már e lap hasábjain. Annyit ta­lán nem árt itt mindebből újra rögzíteni: a Kelet tag­jai egy alkotóközösség tag­jaiként egyrészt az irodalmi életben kívánnak szóhoz jut­ni, közléseikkel a nyilvános­ság elé lépni; másrészt — éppen működési gyakorla­tukkal és annak formájával — közművelődési életünk aktív részesei is kívánnak lenni ... A hétfői találkozón min­denekelőtt e kettős feladat­vállalás realizálásának lehe­tőségeiről, útjairól és mód­jairól esett szó. Nagy Zol­tán, a megyei pártbizottság osztályvezetője félre nem jelentés... — Könyvtár? — Nézze .ez régről fájó pontom ... Lehetetlen kö­rülmények között vagyunk, a kultúrházban van egy 11 négyzetméter alapterületű szoba, székeken, szekrények tetején ott zsúfolódnak a könyvek, ötezer kötet, moz­dulni alig lehet... »— És a nagyterem? — Ebben vannak a játék­filmvetítések, egyébként al­kalmi .rendezvényeket szok­tunk itt tartani. Szokás ná­lunk, hpgy, ezekre az alkal­makra — főleg ünnepekhez kötődve •— műsorral készül­nek a felsőtagozatos tanu­lók, s itt szerepelnek. Ilyen álkalmi csoportként működik irodalmi színpadunk is ... Szemerén jelenleg 680-an . élnek. Az általános iskolá­ban — még itt van az alsó és felső tagozat is — 90 gyer­mek tanul. A kastélyépület­ben levő iskola jól karban­tartott, nem fenyegeti az enyészet. .. Ványai László 37 évvel ezelőtt jött ide taníta­ni, azóta is itt él. Azt mond­ja : „Még három évet szeret­nék dolgozni, hogy elérjem a 40 éves pedagógusi szolgála­tot .. . szép jubileum, ünnep lenne számomra” ... Amit a. közművelődésért tett, s tesz: az csak ráadás. Nem akarja -megváltani a vi­lágot; a tehetségeset azon­ban, úgy érzi, meg kell ten­nie. Mert mindig van vala­mi remény ... Ezzel búcsúzik: — Egy nagyon régi remé­nyünk éppen a közeljövőben válik valósággá — a mi fa­lunkban is lesz óvoda ... 25 gyermeknek épül... 750 oldalon megjelenő gyűj­temény kiállítása is méltó lesz a tartalomhoz és előre­láthatóan 325 forintos áron vásárolható. Azonban azok, akik április 15-ig megrende­lik, 250, akik június 15-ig, azok 295 forintos árón jut­hatnak' hozzá, A megyénk­ben élő eszperantisták fi­gyelmét szelhetnénk e kötet­re felhívni, s arra, hogy a rendelést a jelzett időpon­tokig a Magyar Eszperantó Szövetség 516—10 005 csekk­számlájára kell az 1910 Bu­dapest postahivatalhoz befi­zetni. érthető hangsúllyal méltatta ennek a csoportnak azt a kohéziós erejét, amely mű­velődő közösséggé, irodalmi és mindennapi gondjaink- életünk iránt nyitottá és cse­lekedni akaróvá tetté ezeket a fiatalokat. j,Én, mint mű­velődő közösséget tisztelem elsősorban a Keletet — mondta a megyei pártbizott­ság osztályvezetője —, s ha még van tehetségük és ere­jük értékes irodalmi, iroda­lomtörténeti munkák meg­alkotására, azt hasznos több­letnek fogadjuk el. Minden­esetre egyet világosan tu­dunk: a Kelet létezésére, munkájára szüksége van — elsősorban megyénknek” ... Hasonló támogatásról biz­tosította az alkotócsoport tagijait Szűcs Ferencné, az SZMT titkára és Porkoláb Albert, a megyei tanács el­nökhelyettese is. A hétköz­napok cselekedeteinek kell majd igazolni, hogy a köl­csönös szándéktalálkozás tet­tekben ölt testet. Dolgozni kell .'.. (t. n. j.) (benedek) Alkotás és önművelés Egy este a Kelettel «.». j.) Tutmonda Sonoro El taper „másik” oldala Nem szerencsés dolog egy „pedigré” nélküli hangszer társaságában pódiumra lép­ni, még ha olyan avatott mes­ter is szólaltatja meg, mint Pege Aladár, akinek neve — bár közismerten a dzsessz kapcsán — szorosan össze­forrott a nagybőgővel. Ke­vesen is jöttek ei arra a hangversenyre, melyet már­cius 5-én adott, s ennek egyik nyilvánvaló oka, hogy egy bőgőestnek, mint előadói műfajnak sok mindent kell feledtetnie ahhoz, hogy (jobb kifejezés híján) teljes érté­kű, színpadképes program­nak elismertessék. Feledtet­ni kell többek között mind­azokat az előítéletekét, me­lyek ezt az instrumentumot a mély vonósok karába „száműzik”, elképzelhetet­lennek tartva azt, hogy on­nan szólóhangszerként „elő­merészkedjen”. S ha van is rá olykor-olykor példa, ösz­tönösen felvetődik a kérdés (a kevés eredetileg is bőgő­re írt darab és a sok átirat kapcsán), vajon a hangszer sajátja-e az az atmoszféra, melyet a megszólaltatott mű­vek sugallnak; van-e saját hangversenyhangulata a gor­donnak? Kétségtelen tény, hogy a nagybőgőnek, mint szólóhangszernek nincsenek olyan kialakult és elfogadott koncerthagyományai, akár a zongorának vagy a hegedű­nek, ennek ellenére keve­sebb elfogultság és nagyobb vállalkozókedv megtölthette volna a Bartók-terem néző­terét. Kétszeres kockázatot Vál­lalt tehát Pege Aladár ezen az estén, egyrészt önmagát, mint dzsesszmuzsikust kel­lett „feledtetni” a hallgató­ság ízlés-reflexeiben, más­részt hangszerének tartozott megadni az azt megillető rangot. Műsorválasztása, az éred éti kompozíciók és az át­iratok (többségük Pege-át^ irat) jól illeszkedtek ehhez a feladathoz. Egy rusztikus színezetű Händel-szonáta után Pege kilépett a koncer­tek sablonjai mögül, bekon­ferálta Csajkovszkij Barca-i róla és Melódia című komJ pozícióit, és néhány mon­datban hangszeréről, az át­iratok fontosságáról beszélt! Az első rész befejező darab­ja Dittersdorf E-dúr bőgő­versenye volt. Szünet után újabb barokk szonáta követ­kezett, Eccles műve, majd Rakov és Arutyunján egy- egy rövid alkotása szólalt meg. Ezután a Gyermekek-: nek tcímű sorozatból, vala-' mint a 10 könnyű zongora- darab című ciklusból Pege Aladár néhány Bartók-átira-' tának lehetett fültanúja a közönség. A hangversenyt Kusevitzkij fisz-moll bógőJ versenye zárta, ráadásként Goens Scherzóját, valamint az egyik Bartók-átiratot tap-- solhatta meg a lelkes hall-j galóság. Pege Aladár műfaji áths-' tások nélkül értelmezte mű-' sorát, a barokktól a poszt­impresszionista szerzőkig ott-! honosán mozog a zeneiroda­lomban. A bemutatott mű­veknek elsősorban virtuóz jellegét igyekezett hangsú­lyozni, amitől helyenként zaklatottak lettek tempói! s egyesi zenei megoldásai át­gondolatlannak tűntek. így például a kadenciák futa­mainak túlzott virtuozitása stílustalannak (szokatlan­nak?) bizonyult, de hozzá kell tenni, hogy épp ezek a, kadenciák — többek között — szépen megoldott kettős­fogásaikkal nyújtottak nagy élvezetet. A zongorakíséretet játszó Szabóky Márta személyében egy kiegyensúlyozott kama­ramuzsikust ismerhettünk meg. n. Szabó Ede. Kossuiesok Egy ideig megpróbáltam jegyezni a műsort. Azután feladtam. A miskolci Kos­suth Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola immár ha­gyományosnak számító est­jén átadtam magam a szó­rakozásnak. A kossuthosok egész estét betöltő műsora tényleg hagyomány, de ami mégis újdonság volt: ezúttal a Miskolci Nemzeti Színhá­zat „bérelték ki”. Mór Györgyné, Szántó Zol­tánná és Seres Islvánné — no és számos segítőjük — érdeme, hogy egy igazán sokszínű, dinamikus lendü­letű, színvonalas és nem utolsósorban fiatalos műsort sikerült színpadra vinniük a diákoknak. Az este egy him- nikusan szép béke-oratórium­mal indult, hogy azután egy könnyedebb, „ifjúsági élet­képpel” folytatódhasson. A záróblokk — mintegy ref­rénként a televízióban épp ez időben zajló Repülj páva! vetélkedő döntőjére — a ma­gyar népdalé, és a népdal- feldolgozásoké volt. Versmondás, ének, tánc ... a színpadon váltogatták egymást. Sok öt­lettel. Apropó, ötlet... Anél-j kül, hogy bármiféle sorren­det fel akarnánk állítani,' rendkívül tetszett, hogy mer­ték vállalni önmagukat. Bo­hóságaikat. a diákélet meg­annyi törékeny villanását,' Volt ebben a műsorban nemcsak himnikusan szép fohász a békéért, hanem bo- vhóság is. Diák-fonákság. Mint A hattyúk tavanak balettje— lenete — hét fiú által eltán­colva ... Vagy'egy más mű­fajban: a végzős óvónők rig­mus-mondása ... És az emel-' •-kedelt gondolatok jól meg­fértek a diák-vidámsággal! Megfértek, mert összetartoz­nak. S éppen ettől az össze­tartozástól lett ünnepi — gondolom mindannyiunk szá­mára, akik megtöltöttük a Miskolci Nemzeti Színház né­zőterét — a hétfő este. S a köszöntésül kapott hóvirág- csokor sem csak figyelmes­ség... De a diákokat., olt a színpadon,- tovább őrizzük emlékezetünkben. (cs. a.) Gershwin-est Miskolcon r Az Országos Rendező Iro­da március 24-én este 7 órai kezdettel a Borsod megyei Rónai Sándor Művelődési Központ színháztermében rendezi meg Gershwin-est- v jét, amelyen fellép Moldován Stefánia, Fehérvári Horváth Márta, Bordás Györey és ■Csányi János énekművész, Hepke Péter zongoraművész, a Jákó-jazz quintett, vala­mint diaporámával Seregély István. A műsort Váradi Zsuzsa szerkesztette. Mezőgazdasági nagyüzemek, általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, szakcsoportok részére ajánljuk az alábbi termékeinket: — keveréktakarmányok: juhok, nyuiak, sertések, baromfik részére iiiiiiiiiliiiHiiiiniiiimuimiiHiiiiiiiiiiiiiiimmimi- TETRA-H napos- és 3-4 hetes előnevelt csibe- TETRA-H tenyésznyúl Telefon: Szendrö 18 és 56 - Telex: 64284 Cimünk: Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát Szendrői Gazdasága 3752 Szendrő Ügyintézők. Nagy Lajos és ->zőke László iiHiiimiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiii

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents