Észak-Magyarország, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-04 / 53. szám

mi. március 4., szerda ESZAK-MAGYARQRSZAG S Telepesek Mályiban T Ázsal is jellemezhetnénk » község új házait, hogy ta­karosak: Ám nem is annyira külső megjelenésükért figye­lemre méltók, mint inkább azért, mert tulajdonosaik nem idevalók, jórészük Mis­kolcról költözött Mályiba. — A tanácsok mindinkább szorgalmazzák a magánla- kás-epilest — mondja Sze­pesi Sándor, Mályi község tanácselnöke. — Ehhez azon­ban elsősorban, közművesí­tett terület szükséges. Há­rom • évvel ezelőtt száz tel­ket bocsátottunk a Miskolc városi Tanács rendelkezésé­re. , Természetesen nem in­gyen, hatmillió forintot kap­tunk a telkek kisajátítására, a közművesítésre. . A 200 négyszögöles telkek értékesítése 1977-ben kezdő­dött meg az OTP-n keresz­tül. Az üzemekben közzé­tett felhívásra is sokan je­lentkeztek. A házak nagy ré­szét azóta már lakják a te­lepesek. — Két évvél ezelőtt már úgy álltunk az építkezéssel, hogy beköltözhettünk — mutat büszkéin a modern, emeletes házra Lakatos Gá­bor. — A szüleimmel lakjuk. A feleségem, a két gyerek, meg én. Ismerjük már vala­mennyi szomszédunkat, úgy érzem, jól megleszünk egy­mással mi itt, az út két ol­dalán. Mi a helyi tanácstól kaptuk a telket. Kevés kivé­teltől eltekintve, kétgyerme­kes családok költöztek ide. A gyerekekkel foglalatosko­dó anyáik révem még szoro­sabb az ismeretség. — A házimunkát hamar elvégzi az ember — szólal meg felesége — azután több idő van foglalkozni a gye­rekekkel. Ilyen korban na­gyon igénylik a törődést Né­ha sétálunk, összejövünk a többi kismamával. Éppúgy, mint a városban a játszóte­rekéin. Azzal a különbséggel, hogy itt nemhogy játszótér, de még.'rendes út sincs. Valóban, csizmamarasztaló sarat dagasztunk. Az építke­zések befejezéséig viszont még nehéz dózerok, anyagot szállító teherautók járják naponta többször is az utat Addig nem sok értelme len­Ma mar vállalatainknál az éves gazdasági tervek része­ként dolgozzák ki a szociál­politikai programot. A Diós­győri Gépgyárban az idén 70 —75 millió forintot fordíta­nak erre a célra. Ez az ösz- szeg végeredményben az el­ért szociálpolitikai színvonal szintentartását és megszilár­dítását biztosítja. Munkavé­delemre és a munkakörül­mények javítására előrelát­hatóan 26—28 millió forin­ne a végleges burkolat el­készítésének. — Persze nemcsak az út a mi gondunk — folytatja Szabados Bálintné. — Mikor építenek ide egy üzletet, ahol megvásárolhatnánk a leg­szükségesebb élelmiszereket, mosószereket?... Mondják az itteniek. gyakran megtör­ténik, hogy délután . már nincs kenyér meg tej. Mi lesz ezután? Velünk tovább szaporodott a község lakói­nak száma. Igaz, sokan be­járunk Miskolcra dolgozni. Jp a közlekedés a városba, mégsem jut mindig idő a- bevásárlásra. A község két és lei ezer lakójának elelmiszer-ellátása nem kielégítő. Három pará­nyi boltjuk van. Az új le­lek tulajdonosok megjelené­sével 500—600-zal szaporo­dott a lélekszám. Bizony a közművesítés mellett fontos a kereskedelmi ellátás, is... És kisgyermekes szülőket leginkább foglalkoztató prob­lémát- is érdemes megemlí­teni. Nincs óvoda és bölcső­de. A helybéliek általában az idős nagyszülők segítsé­gét veszik igénybe, az újak között viszont sokan úgy vannak, mint Szabadosék: — Mi Szendrőből jöttünk. A férjem a Volánnál dolgo­zik, én a fonodában. Kiseb­bik gyermekünk óvodás ko­rú, de nem vették fel a mun­kahelyi óvodába. Ha egybe­, esik a műszakunk, a férjem késő este, vagy kora hajnal­ban indul vele Szendrőbe a szüléinkhez, illet ven kilomé­ter nagy távolság. A gyerek is törődik az úton. E panaszokat hallgatván az a benyomása az ember­nek, hogy egy nagyváros épülő új lakótelepén beszél­get. Nehéz különbséget ten­ni a két életforma között. Talán csak abban különbö­zik, hogy Mályiban mintha összetartóbb közösségben él­nének. Csendes rész ez, ahol este ha becsukódik az ajtó, nyugalomban van együtt a család. De ezek az ajtók a jelek szerint szívesen nyíl­nak meg a szomszédok, is­merősök előtt... Monos Márta tot költenek ebben az evben. A balesetek számának csök­kentése. a foglalkozási meg­betegedések elleni harc ha­tékonyságának fokozása ér­dekében a megelőzésre, az oktatásra és a vizsgáztatásra fordítják a fő hangsúlyt. A munkahelyi és közművelő­désre, a tömegsportra, a külső művelődési és sportintézmé­nyek támogaiására 11—12 millió' forintot szánnak az idén a DIGÉP-ben. { Aszódon gyártják Fél év múlva senki ne le­pődjön meg, ha ismerőse, ba­rátja lakásába csöngetve ar­ra lesz figyelmes, hogy az aj­tózáron a teljes ábécét olvas­hatja. miközben a bentiekre vár. Azt se gondolja bárki, hogy valamelyik fantasztikus film jelenetébe lépett, mert a hír igaz: az aszódi Perro- mechanika Ipari Szövetkezet­ben hozzáláttak az úgyneve­zett betűkombinációs ajtózá­rak gyártásához — Hogy pontosak legyünk, most még csak a gyártás-elő­készítésnél tartunk — mond­ta Kelemen Vilmos, a szö­vetkezet műszaki vezetője. — Jelenleg a szerszámkészí­tés folyik, az első darabok elkészítése a második fél évben történik meg, de már az idén tízezer zárat adunk át a megrendelőnek, a Ská­la Coopnak. — Mi a lényege, pontosab­ban szólva, hogyan használ­hatjuk majd ezt az új zá­rat? — Ez a nagyba ötletes szerkezet magyar találmány, mechanikus működésű, szem­ben a külföldön edterjedt, általában elektromos áram­mal működtetettel, amely­hez — az esetleges áram­szünet. miatt — külön áram­forrás is kell. Az általunk gyártott zárj úgy készül, hogy a hagyományosak helyére különösebb gond nélkül fel­szerelhető. Működtetéséhez a családtagoknak tudniuk kell. egy jeligét, jelszót. Azt a szót, amelyet a zár belső ré­szén előre bekódoltak A külső lapon az ábécé vala­mennyi betűjéhez van egy nyomógomb — mutatja a betűkombinációs ajtózár ere­deti darabját Kelemen Vil­mos. — Legyen a jelszó, mondjuk „Géza”! De bár­milyen hosszabb, rövidebb szó is lehet. Példánk sze­rint a négy betű gombjának benyomása után a zár old. Ha illetéktelen más betűket, esetleg többet, vagy keveseb­bet üt be, mint amiket a jelige tartalmaz, természete­sen az ajtót nem lehet be­nyitni. Egy újabb találmány szü­letett tehát idehaza, amely­nek már gyártója is van. Afelől is érdeklődtünk: va­jon mennyiért lesz kapható ez a sok apró alkatrés sből készülő szerkezet. Egyelőre természetesen csak az irány-, árat tudták a gyártók, mi­szerint mintegy hétszázöt­ven forintba kerül majd. F. I. Á zeolit nyomában... Sokan feltételezik, hogy a zeolit, amelyet Mádon, az Országos Érc- és Ásványbá­nyák helyi üzemében szá­mos összetételben csomagol­nak, bizonyos nyomelemek jelenléte niialt esetleg ve­szélyes lehet az állati és em­beri szervezetre egyaránt. Bár korábban is folytak kí­sérletek a százalékos össze­tételre vonatkozóan, s ezek is viszonylag kellő biztonság­gal kimutatták a különböző elemeket, mégsem nyugtat­ták meg teljességgel a ke­délyeket. A régi. úgyneve­zett. lángfotometriás készü­lék mérte a káliumöl és a nátriumot. A nyomelemeket pedig, például az arzént, a higanyt más módszerrel ha­tározták meg. A mádi üzem a Német De­mokratikus Köztársaságból 500 000 forintért vásárolt egy alomabszorbciós készüléket, amellyel összetétel-meghalá- i sózást és -elemzést lehet el­végezni. Az új lámpák be­állításával minden fémes elem kimutatható minimum két tizedes pontossággal, ugyanakkor kellő biztonság­gal meghatározható a nyom­elemek százalékos jelenléte is. Jelenleg folyik a beüze­melés. Képünkön Markovics Mária minőségi ellenőr pró­baméréshez készíti elő a nagy fontosságú, s a zeolit veszélyességének hírét vég­leg eloszlató készülékei. A képen: forgalmi ápolás, amely alól egyetlen gép sem kivétel Miért szeretik a munkájukat? Á repülésért A gép egyre közeledik. Már alig kétszáz méterre van a földtől, már csak száz­ötvenre, százra,.'.. A Feri­hegyi repülőtér teraszán fel élénkülnék a várakozók. Még néhány méter és most. igen, ebben a pillanatban már a leszállópályán gurul a TU—154-es: „A MALÉV menetrend szerinti járata Athen felöl megérkezett” — közli a hangos beszóló. Az utasokra váró barátok, ro­konok a kijáraitó ajtóik feié tódulnak, pár perc múlva integetés, virágok, hangos ölelkezések jelzik a kelle­mes utazás végét. Mindennapos képsor es Ferihegyen. Ami azonban az utasok számára valaminek a befejezése, ugyanaz a re­püléssel foglalkozóknak a munka kezdete. Mert mi­után egy gép földet ért, egé­szen addig, míg újra startol, bizony sok minden történik. Ügy is mondhatnánk: min­den, ami a repülés bizton­ságát szolgálja, ekkor kez­dődik. — Én inkább úgy monda­nám : ami a repülés teljes biztonságát szolgálja. Mert a mi munkánk során ezen van a hangsúly. Itt nincs helye tévedésnek vagy fele- dékenységnek. Minden gé­pet minden felszálláskor százszázalékos műszaki ál­lapotban kell útra indíta­nunk. Koczur Ottóval, a MA­LÉV főmérnökével beszél­getünk a repülőtéri karban­tartásról és a javítómun­kákról. Arról a tevékenység­ről, amely a polgári légiköz­lekedés mechanizmusában cseppet sem látványos, ám annál fontosabb. — A legtöbb gép — a kül­ső szemlélőnek úgy tűnik — megérkezik a repülőtérre, az utasok kiszállnak, majd alig fél óra múlva beszállás, és már indul is tovább. — Indul, de amíg a beto­non áll. szerelőink teljesen átvizsgálják.. Ez az úgyneve­zett forgalmi ápolás, amely alól egy gép sem kivétel, s amelynek megtörténte nél­kül egyetlen parancsnok sem repülhet tovább. — Látok néhány gépet a hangárban, amelyet egész allvanyerdő vesz körül... — Ezeken karbantartási munkákat végzünk. Első íz­ben 300 repülési óra után, majd 600, 900 és minden újabb 300 óra után kerülnék a gépek ilyen vizit alá. — Az egyik gép, innen latszik, szinte teljesen szét van szerelve... — A nagyobb javítómun­kának különböző fázisai varrnak. Az első már a leve­gőben elkezdődik, amikor a javítással foglalkozó műszá­la szakemberek menet köz­ben figyelik meg a gép mű­ködését, meghallgatva egy­úttal a fedélzeti személyzet észrevételeit is. E tapaszta­latok összegzése után kez­dődik a javítás a földön. — Benn a hangárban ... — Igen, ott. - A gépet, ahogy látta, beállványozták, létrák tucatjaival veszik kö­rül, és megkezdik a külön­böző műszaki paraméterek viasgálatá! — Hány ember dolgozik egy-egy gépen? — Típusa válogatja. A TU—134-esen például 30— 40 fő végzi a karbantartást, hozzájuk számolhatjuk még a laboratóriumban dolgozó­kat, Vannak ugyanis a gép­nek olyan részei, amelyeket kiemelnek, és laboratóriumi ellenőrzésre visznek; s ha ott úgy találják, hogy nem megfelelőek, kicserélik azo­kat. A többiek eközben a teljes géptestet átnézik: min dán csatlakozást, min­den apró csavart rhegvizs- gálnak. — Ezek után mar követ­kezhet is az összeszerelés? — Igen, de ha ezzel el is készülnek, a gép még ni esz- sze nincs üzembiztos álla­potban. Először kipróbálják a részrendszereket, majd a kimenő melegpróba követ­kezik, ami azt jelenti, hogy teljes üzemmel járatják a gépet — a földön. Ezt kö­vetheti, ha a kormányrészt is érintette a- javítás, az úgynevezett műszaki bere­pülés, és ha ezen is minden tökéletes, csak akkor kerül­het a gép ismét vissza a for­galomba. — Még elmondva is halá­losan komoly munka ez. Milyen képzettséggel ren­delkeznek azok, akik ezt végzik ? — Van közöttük mérnök, sárkányhajtóműves, rádiós és müszerautomatikus vég­zettségű. A technikusok és a szerelők is ezekben a szak­ágakban képzettek, első. másod- és harmadosztályú minősítéssel. — Milyen különbséget ta­karnak ezek a minősítések? — Azt jelentik, hogy ki milyen fontosságú munka végzésére jogosul! Mert például, aki letette a repülő­gépszerelői szakmunkásvizs­gát, az még — ha színjele­sen végzett is — önálló munkát nem végezhet. Elő­ször beosztják egy első osz­tályú szerelő mellé, akinek az oldalán megismerkedik a típussal. Hat hónap eltelté­vel beiskolázható az úgyne­vezett típustanfolyamra. Ha azt elvégezte, megkapja a nemzetközi (ICAO) szak- szolgálati engedélyt. Ezzel végezhet III. osztályú mun­kát. — Újabb előrelépés mi­ként lehetséges? — Két és fél év gyakor­lat és újabb tanfolyam árán. igy vezet a lépcső egészen a különjogosításokig, ame­lyek birtokában már pél­dául hajtómű-próbázási joga is lehet egy szerelőnek, ami nagyon komoly dolog. — Nem lehet könnyű el­jutni odáig... De megéri vajon? Hogyan keresnek ezek az emberek? — Csalt annyit mondok: nagyon jól. De — hangsú­lyozom — ainek ára, hogy soha nem lehet tévedni. Es mégis szeretik a munkáju­kat. Talán éppen azért a hi­hetetlenül nagy felelőssé­gért. KRESZ-verseny az EPFU-nál (Tudósítónktól) A járműpark növekedése, a gépkocsik specializálódása egyre jobb felkészültségei igényel a gépkocsik vezetői­től. A közlekedésbiztonság növelése, a szakmai ismere­tek foltozása érdekében szer­veztek KRESZ-versenyt a 3-as számú EPFU-nál. A versenyt kért fordulóban bonyolították le. Az elődön­tőkben több nun* 800 gép­kocsivezető vett részi. A legjobb eredményt elért 30 gépkocsivezető bejutott a döntőbe, amelyre 27—28-án került sor az egység miskol­ci központjában. A verseny első részében KRESZ- és tesztlapot töltöttek ki a ver­senyzők, majd a menetlevél helyes vezetéséről kellett számot adni. Az elméleti részt, köve­tően gépkocsival kijelölt pá­lyán gyakorlati vezetést vér .oztek, végül üzemanyag-la-, karékossági verseny követke-i zett, ahol a versenyzőknek! a járművet a legminimáli­sabb üzemanyag-felhaszná­lással kellett közlekedtetni. A vetélkedőn részt vevők a verseny során jó felkészült­ségről adtak számot. A leg­jobb eredményt Hoffman János, Dévényi László, Zi­lahi László és Cső rósz Ist­ván érte el. A négy verseny­ző a március közepén meg­tartandó vállalati versenven képviseli majd az üzemegy­séget. amelyre Győrben ke­rül sor. Molnár Lajos .!

Next

/
Thumbnails
Contents