Észak-Magyarország, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-19 / 66. szám
Í981. mőrcms T9, csütörtök ÉSZM-.MAG? ARÖXS2ÁG 4 Fil m levél Ballagás Kényelmetlen „intermezzo” az aluljáróban Tavasz közeleg, az ifjúság éviszaka, s a sokféle ünneppé/. gazdag időszakban sok a kulturális esemény. Szervesen illeszkedik ezek sorába a mai nappal induló új filmhét magyar bemutatója, a Ballagás. Fiatal rendező, Almási Tamás jelentkezik első játékfilmjével, s szinte természetes, hogy első önálló nagy alkotásának témájáért abba a világba nyúlt, amelyet koránál fogva leginkább ismerhet: a fiatalok életének egy tgep. jelentős időszakát kívánja sajátos történet keretében úgy a nézők elé idézni, hogy ne csak az érintett korosztály, hanem a létszámban nagyobb felnőtt nézősereg is megtalálja a műben nemcsak a száz percnyi szórakozást, hanem az elgondolkoztató és a nézőben tovább munkáló mondandót is. A film mégis elsősorban a ser- dültebb fiatalokhoz szól, az ő értő rokonszenvükre számít. Ezt bizonyára el is nyeri, hiszen a Ballagáshoz a zenét a nagy hírű és okkal kedvelt Edda Művek szerzetté és adja is elő, maga az együttes is megjelenik a filmben, nem lebecsülendő számú rajongói — ha másért nem, hát ezért is — kíváncsiak lesznek a filmre. A filmet a rendező az ugyancsak ifjú Nagy András társaságában írta, az operatőrje, akinek munkája szinte társalkotói értékűnek tűnik, szintén első játékfilmjét fényképezte: Máriássy Ferenc. Ifjúsági film hát egészében a Ballagás ? Olyan társadalmi témájú mű, amelyet ugyan fiatalok készítettek, de mondandója sokkal inkább egyetemes, semhogy kizárólag az ifjúságra tartozna. Amikor a filmet néhány hete a XIII. magyar játékfilmszemlén bemutatták, a színészek mellett egy teljes gimnáziumi osztály jelent meg a vászon előtt a tapsokat megköszönni, ök a film főszereplői, egy érettségiző osztályközösség, amelyet egy valódi érettségiző osztály játszott el, vagy inkább élt meg. Az életük' nagy fordulója előtt álló végzős'»gimnazisták a szalagavató ünnepélyen fellázadnak. Átgondolatlan lázadásuk egyre drasztikusabb cselekedetekre ragadtatja őket, rombolnak az iskolában, s csak másnap- döbbennek rá, hogy az iskolai rendezvény kötöttségei elleni lázadásuk milyen messzire is vitte őket, hová vezetett. Az iskola vezetői érettségi előtt nem akarnak a legdrasztiku- sabb rendszabályokhoz nyúlni — elsősorban a fiatalokat leginkább megértő osztályfőnök szorgalmazására — meghallgatják a diákok képviselőit, s valamiféle sajátos diákönkormányzat és iskolai rend kialakításának lehetőségeit nyitják meg. A felfordult iskolai életben természetesen adódnak egyéni gondok, bajok, örömök jócskán, s egyre inkább kitűnik, hogy amennyire egységes volt az osztály magában a korábbi iskolai rend elleni lázadásban, annyira nem az a továbbiakban, s nemcsak egyszerűen az elképzeléseik mások és mások, hanem a közelgő érettségi, a továbbtanulás lehetősége is megosztja őket. Sok-sok elgondolkoztató fordulat és epizód után a fiatalok egyre inkább visszatérnek a normális iskolai életbe, mind fegyelmezettebben készülnek a nagy próbatételre, az érettségire. Egyszerűen hosszan elhúzódó diákcsíny lenne hát a témája a Ballagásnak? Nevelőt és szülőt ingerlő ifjonti kilengések filmbefogalmazása? Nem. A látszólag fegyelmezetlenségre épült epizód mögött felsejlik egy korosztály, a minket, felnőtteket váltó korosztály idegenkedése az oktalan drilltöl, a vakfegyelemtől, a változtatni akarás hevessége és a tapasztalatlanság. De az is kitűnik e filmből, hogy a tizennyolc év körülieket napjainkban igen sokféle hatás éri, s e fogékony korban ezek mellett nehéz elmenni nyomtalanul. Almási Tamás érthető szeretettel, jó értelmű elfogultsággal vezeti diákszereplőit fordulatos útjukon, s nem kíván a film végén sem adni semmiféle didaktikus következtetést. A tanulságok leszűrését a nézőre bízza, jóllehet alkotói állásfoglalása világos. A diákok nagy többsége kitűnően helytállt szerepében, a színészek közül elsősorban Takács Kati és Csendes Eás sió emelendő ki. Az Edda Művek megkapó zenéje már nem szorul külön ajánlásra. S mielőtt esetleg szülők és nevelők a tekintély féltése ügyében füstölögnének, emlékeztessünk rá, hogy a diáktörténet hátterében, az egyes diákok otthoni, egyéb életének töredékeiben felrajzolódik egy olyan társadalmi freskó, aminek jó' .megismerése ugyancsak nem érdektelen, mert sokszor nem látjuk egyes vonásait, pedig benne élünk. A héten mutatják még be a Rally című szovjet bűnügyi filmet, amely egy nemzetközi autóverseny keretében megkísérelt műkincscsempészés történetét kínálja a krimik kedvelőinek, s ugyancsak mától látható — alighanem minden korosztály örömere — a Münchhausen báró csodálatos kalandjai című francia, egész műsort betöltő rajzfilm, az ismert mese újabb,.szellemes feldolgozása. Benedek Miklós Hangversenyek, múltban és jövőben Az Országos Filharmónia tervei az 1981—82-es hangversenyévadra ötezer-négyszáz általános iskolai tanuló váltott bérletet az 1080—81-£.s hangversenyévadra Borsod megyében. Részükre összesen 58' hangversenyt, tartanak: részben már lezajlottak ezek a hangversenyek, részben pedig az elkövetkező néhány hétben hallgathatják meg őket: Az Országos Filharmónia szokásos, évente egyszeri. tanácskozásán hangzottak el ezek a számadatok. Gonda Ferenc, a megyei kirendeltség vezetője kísérelte meg összegezni az évad tapasztalatait. A kifejezés helyénvaló, hiszen, a bérletes hangversenyévad még korántsem ért véget. Az eddigi tapasztalatok viszont kifejezetten jóknak mondhatók. A már megtartott ifjúsági és felnőtt koncertek jól sikerültek — csak emlékeztetnénk rá, hogy a Magyar Rádió Gyermekkara tartotta az évadnyitó hangversenyt —, színvonalasok és látogatottak voltak. Jó kezdeményezésnek bizonyult, hogy egy-egy tájegység, bérletes közönségét egy-egy koncertre összehozták. Á Magyar Rádió Gyermekkórusát például a mezőkeresztesi koncerten 1500-an hallgathatták meg: a mezőcsáti és a mezőkövesdi járás általános iskolásai. Igaz, ezekre az ösz- szevont korjeertekre szükség is volt, hiszén az „orgona bemutatásához” olyan helyszíneket kellett találni, ahol megfelelő színvonalon lehetett koncertezni. A tanácskozáson, amelyen részt vettek az Országos Filharmónia vezetői, köztük Lakatos Éva igazgató is, a bérletes hangversenyek helyi szervezői elmondották: ügy tűnik, a sokévi munka lassan meghozza az eredményeket, Leninvárosban, Kazincbarcikán, de Ozdon is kezd kialakulni a hangversenyek törzsközönsége. Az új évadban. melynek terveit most ismertették a Filharmónia képviselői, Ózdon például egy új. kamarazenei bérletsorozatot is indítanak a nagyzenekari koncertsorozat mellett. A tervek szerint az általános Iskolások' részére 15, a szakmunkástanulóknak 7 bérletsorozatot indítanak majd a megyében. Hét középiskolás sorozat indul, s külön bérleti programot állítottak ösz- sze két miskolci gimnázium, a Herman és a Földes tanulóinak. Az egyetemi bérletsorozatban kerül majd sor — többek között — Kocsis Zoltán zongoraestjére. A teljes programok felsorolására e helyütt nincs lehetőség. Érdekességként elmondanánk: az ifjúsági bérletsorozatodban jövőre is lesznek összevont koncerték. A tervek szerint a gimnazisták a Miskolci Nemzeti Színházban vennének, részt azon a koncerten, amelyen Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus című művét hallgathatnák meg. Az általános iskolások és a szakmunkástanulók részére pedig Kodály Háry Jánosát tűznek programra, a sport- csarnokban. A vidéki komolyzenei élet szervezői elmondták: az utóbbi 3—i évben szinte robbanásszerű érdeklődés figyelhető meg a komolyzenei koncertek iránt., Többnyire azokon a helyeken, ahol zeneiskolák is működnek. A zeneiskolák ugyanis besegítenek a közönség szervezésébe, s egyfajta bázist jelentenek a hallgatóság kialakításában., De az érdeklődésben benne van az is, hogy a filharmóniai koncertek kiegyensúlyozott, jó színvonalúak, s a lehetőségeken belül figyelembe veszik egy»egy város, egy- egy iskolatípus sajátos igényeit is. (cs. a.) ■ r erem Mező Józsefné, Martintelep, Fövényszer u. 68. sz. alatti lakos kérdezi: A Munka Törvénykönyv szerint, a 25—40— 5(1 éves jubileumi idő után jár-e' pénz minden dolgozónak, akinek folyamatos munkaviszonya van, mert az egyik vállalat fizeti, a másik pedig nem. A Munka Törvénykönyve szerint: — azoknak a dolgozóknak, akik 25, 40, illetve 50 éven át munkaviszonyban állnak. jubileumi jutalmat kell fizetni. A jutalom összege a I dolgozó egy havi alapbére. A dolgozó öregségi nyugdíjazásának évében esedékessé váló jubileumi jutalmai a nyugdíjazáskor ki kell iizetni: a negyven, illetve 50 éves műn- kaviszomnyal járó jubileumi jutalmat akkor is ki kell fizetni, ha a dolgozónak nyugdíjazáskor legalább 35, illetve 45 év munkaviszonya van. A jubileumi jutalom számítása szempontjából nem a folyamatos munkaviszony az irányadó, hanem a vállalatnak (munkáltatónak) figyelembe kell vennie munkaviszonyként mindazokat az időket, amelyek a dolgozónak a munkakönyvben munkaviszonyban töltött időként szerepelnek. A munkakönyvben nem szereplő, de munkaviszonyban töltött időket hiteltérdemlően kell igazolni. PTtt, SZTK-igazolás, szolgálati bizonyítvány, tanácsi igazolás, volt , felettes, vagy jogelőd nyilatkozata stb. A hiteltér- demlően igazolt munkaviszonyban töltött időket egybe kell számítani, a kieseit időkét figyelmen kívül kell hagyni. A fizetésnek több feltétele van, pl.: a kifizetéstől számított 10 év; a dolgozó ne álljon fegyelmi büntetés hatálya alatt. A jubileumi jutalom lényegében a munkaviszonyban töltött hosszú idő anyagi elismerése, ezért a dolgozó a jutalomra való jogosultságát nem veszti élj csak az elévülés után, ha aztt időben nem'kapta meg. A gyakorlatban problémát okoz, hogy a jubileumi jutalmat kérni kell-e, vagy azt a munkáltató öntevékenyen adja? Ha a dolgozónak minden munkaviszonyban töltött ideje nincs egybeszámítva* vagy hiteltérdemlöen igazolva, altkor természetes, hogy megfelelő igazolások csatolásával kérni kell. Ha pedig a munkáltatónál minden munkaviszonyban töltött idő megfelelően igazolva van. az adatok rendelkezésre állnak, akkor az a helyes eljárás, ha a vállalat ezt figyeli és ünnepélyesen adja át a hosszú idő anyagi elismerését. Pihenőben ” A pihenés testi-lelki regenerálódás, aktív, kikapcsolódás, termékeny elfoglaltság, kedv szerinti levés-vevés, kinek mihez van kedve. Alkpl- ni vágyás. Előcsalni egy-egy szép motívumot a fehér anyagra, ellesni, kivárni ritka pillanatokat és megörökíteni a fényképezőgéppel, keverni festéket, zománcot, önteni és égetni végső formába. úrrá lenni a bőrök keménységén, vászonra bűvölni ecsettel, festékkel, egy-egy szép pillanatban meglesett táj szépségét. „Pihenőben” Emberkereskedők Az élethez pénz kell A thaiföldi gyárakban 900 000 gyermek dolgozik: ládákat cipelnek, fonalat fonnak, bádogot préselnek. Sokat a szülei adtak el. A rabszolgakereskedők Bangkokba viszik őket, ahol eltűnnek a gyárakban — bér és 'szabadidő nélkül. Reggeli négy óra. A helyszín a Bangkoktól északra fekvő központi buszpályaudvar. Két sáfránysárga ruhába burkolódzott kéregető barát botladozik ki egy tömött távolsági buszból, a port verik le a csuhájukról. A be- tonpadon* nyomorék szundikál. Ráncos öregember bevásárlótáskájában izgatott tyúk verdes. Bakó fény világít a meztelen, lelógó körtékből. Szenny. Vizelet maró szaga. . „Biraram, Haadya, Chantaburi” — hangzik fel egy rekedtes hang, amely a thaiföldi provinciákból érkező és induló kocsikat kiáltja . ki, s elkeveredi^ a felforrósodó lt motorok monoton zajával. Hamarosan _ jönniük keli. A hamburgi Stern riporterei három gyereket varnak, akiket vételre kínáltak fel nekik. Látszatra beleegyeznek. Ez az egyetlen lehetőség, hogy be tudják bizonyítani azt, amit a thaiföldi kormány mindig tagad: nevezetesen a rabszolgakorra emlékeztető emberkereskedelmet. Mangkorn, a tolmács veszi észre először a gyerekeket. Elöl a „közvetítő”, napszemüvegben és kalapban. Mögötte egy kislány szürke rongyokban, amely a fél hasál szabadon hagyja, hátára kötözve ruhásbatyu. Azután egy fekete, rövid hajú fiú, egyik kezében plaszlikzacskót tart, a másikkal az álmot dörzsöli ki a szeméből. Mellette mezítlábas kisfiú baktat, még fiatalabb, mint az elsői Mind a hárman leülnek egy betonpadra, szorosan egymás mellé kuporodva, megfélemlítve, tehetetlenül, iszonyúan elveszetten az emberek között a buszpályaudvar nyüzsgésében. Biraram tartományból származnak, a legszegényebb vidékek egyikéről. Thong Dum. a nagyobbik a két fiú közül tizenkét éves. Érte 85 dollárt fizettek, ö az, akit az emberkereskedők „erősnek” neveznek. A tizenegy éves Boonlai 70 dollárba került. A vele egyidős Mont már 65 dollárért kapták. Szerencséjük volt, hogy megkapták. Egyébként másnak adták volna el őket. Thong Dumot egy üveggyárba, ahol nehéz ‘ iádákpt kellett .volna cipelnie. Boonlai t egy cérnagyárba. Később bizonyára egy gyermekbordélyban végzi, amiket Bangkokban csak „teaházaknak” neveznek. Mont, aki túl gyenge, egy étterembe. Miután valamivel többet kínáltak értük, most vissza- vihetik őket a szüleiknek. A szülőknek, akik eladták a gyerekeiket, mert az élethez pénzre van szükségük. (Következik: II. A napfényt se látják.) címmel kiállítás nyílt Miskolcon, a Helyőrségi Művelődési Otthonban. Alkotói katonák, polgári alkalmazottak, akik vagy a művelődési ház sok szakkörének} egyikében tevékenykednek, vagy egyéni művészi útkeresésük során készült alkotásaikat állították ki a paravánokon. A kiállításnak majdnem leiét hímzett textíliák adják, amelyeket, csak eredeti molívutno- kat felhasználva a művelő-j dési házban ténykedő asszonyok készítettek. Szépekj borsodi motívumok vannak elsősorban a térítőkön, asztalkendőkön, függönyökön, faliképeken. Aranysárga, kék, fehér színek az uralkodók Tóth László tűzzománcain; a virágsorozaton, a női alakokat ábrázoló képeken. Változatos technikai megoldások; kísérik végig tetszetős virágsorozatát. Fazekas Béla és Kiss Páter bőrdíszművel, kézieszközei. faliképek, kézitükrök tanúskodnak, hogy az egyik legnehezebb anyag, a bőr milyen engedelmesen simul formáló kezeik nyomán használati és díszítő tárgyakká. A „Start” című képével Gedeon Péter fotóművész az elmúlt évben Helsinkiben a FIAP (Nemzetközi Fotóművészeti Szövetség) ifjúsági kategóriájában első díjat nyert, és ezzel együtt itt kiállított fotói is igazolják, hogy' méltán tagja ez év januárjától a magyar totóművészeti szövetségnek. Varga János festőművész tájképeinek sorozata értékes eleme a kiállításnak, borsodi tájak, a ’ Sajó folyó ábrázolása mellett a Tátra egy-egy megkapóbb részlete éppúgy megelevenedik a vásznon, mini a bolgár tengerpart legszebb része. A kiállítás március 17—20- ig látható a művelődési házban a délutáni órákban. Március 23-tól egy hétig Mező- csaton, a helyi helyőrségi 'művelődési házban. — ke — Termelőszövetkezetek! 19Q1. január 1.—'1981. március 31. Állami gazdaságok! '«»i UmsÉmÉ vas- és színesfém-gyűjtési akció! Saját fuvareszközzel történő szállítások esetén kiemelt fuvartérítésí *
