Észak-Magyarország, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-18 / 65. szám

1981. március 18., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 5 A sajtókonferencián . kérdezték ! Az Eszak-Magyarország több olvasója szerint Borsod megye egyes területein je­lentős a munkaerőhiány, máshol pedig munkaerő-fe- ■ leslcg van. A szakmai össze­tétel viszont olyan, hogy ne­hézséget jelent az átcsopor­tosításuk. Milyen itttézkedé- seket terveznek a gondok enyhítésére? — hangzott a. kérdés. Magyar Sándor,, a Borsod megyei Tanács munkaügyi ' osztályának vezetője az aláb­bi választ adta:' — Felméréseink azt bizo­nyítják, hogy a megye üze­meiben általában nincs mun­kaerőhiány. A vállalati ter­’ vek teljesítését korábban’sem akadályozta létszámhiány. Az iparban például valóságos létszámcsökkentés kezdődött. Egyes szakmákban (ács, áll­ványozó, kőműves) — külö­nösen az építőiparban ■— és .egyes nehéz fizikai munka­körökben segédmunkásokat keresnek vállalataink. Mun­kaerő-felesleg viszont szinte valamennyi gazdálkodó egy­ségben fellelhető. Bizonyítja ezt az is, hogy a legtöbb vál­lalatnál létszámfelvételi zár­latot rendeltek el. Ugyanak­kor meg kell jegyezni, hogy a nagy megyei vállalatok sem terveznek nagyobb arányú létszámcsökkentést. Az is közismert, hogy a legtöbb he­lyen a természetes fluktuá­ciónak teret engedve csök­kentik a felesleges létszám egy részét, másrészről belső átcsoportosításokkal igyekez­nek hatékonyabbá • tenni a munkaerő-tartalékok foglal­koztatását. , — Jelenleg a gépi forgá­csoló és lakatosszakmában látunk valóságos munkaerő­szükségletet. Feladatunknak tekintjük, hogy megfelelő pá­lyaorientációval növeljük ezekben a szakmákban a kép- t zési lehetőségeket A megyében nincs minde­nütt egészséges ivóvíz, egyes községekben fóliában adnak, vagy terveznek adni a tej mellé jó ivóvizei a 3 éven aluli gyermekeknek. Milyen lehetőségek vannak az ivó­vízgondok enyhítésére? — hangzott a kérdés, amelyre Báthori Gábor, a megyei ta­nács építési-közlekedési és vízügyi osztályának vezetője válaszolt. — A megyében jelenleg 124 településen van közüzemi ve­zetékes vízszolgáltatás, 16 községben most folyik az építés, 65 településen Van elfogadható ivóvizet adó köz kút. 163 településen1 jelenleg egyetlen közkút vize sem fogadható el ivóvízként. Az 1978-ban készített felmérések alapján az akkori 172 telepü­lés közül 9 minősült köz­egészségügyileg súlyosan ve­szélyesnek. E települések kö­zül háromban — Hidvégardó, Hernádszentandrás, Alsóbe- reeki — új közkutat építet­tünk; és hat községben — Ond, Rátka, Tolcsva, Boidog- kőújfalu, Tárd, Kovácsvágás — az eredeti ötéves tervün­kön felül, vízmütársulatot alakítottunk a közüzemi víz- ellátás megoldására. E tele- ‘ püléseken a vízellátás rész­leges üzembe helyezése meg­történt, részben folyamatban van és legkésőbb az esztendő leiében befejeződik. A hatodik ötéves terv ösz- szeá) lításakor a közegészség­ügyileg veszélyes települések vízellátásának megoldására külön is figyelmet fordítot­tunk. Üjabb 18 település víz­ellátását vettük tervbe 1985- ig. Miután anyagi lehetősé­geink ennél több település vízellátásának megoldását végleges formában nem te­szik lehetővé, ezért azt ter­vezzük, hogy a vezetékes vízzel el nem látható tele­püléseken a csecsemők ré­szére fóliába töltött ivóvizet fogunk szállítani. A töltőgép­sor üzembe helyezésére a tervidőszak második felében kerülhet sor. A vízellátás je­lentősebb javítására az anya­gi lehetőségek hiányán túl, a megye kedvezőtlen hidro­geológiai adottságaiból kö­vetkezően, csak a regionális rendszerek nagyobb arányú fejlesztése révén lenne lehe­tőség. Egyes területeken, az ózdi és az encsj járásban, valamint az edelényi járás egyes részei^ nincs feltárha­tó vízkészlet, ezért a vízellá­tás csak a víz külső terüle­tekről való odavezetésével lenne megoldható. Tovább növeli gondjainkat, hogy az ellátatlan területek zömében aprófalvas területeken van­nak. Jelenleg a megye ivóvízzel való ellátottsága mintegy 62 százalékra tehető, ami jelen­tősen elmarad az országos átlagtól. Amennyiben a kö­vetkező időszakban jelentő­sebb regionális fejlesztésre és azzal összhangban a vízmű­társulati program meggyor­sítására nem nyílik lehető­ség, úgy az országos átlagtól való elmaradásunk tovább növekszik. Miskolci panoráma Miskolci panoráma az Avasról. Háttérben á Vologda-lakótelep látható. Lgkósvagyonink Életkora A lakások életkor szerinti összetételéről sok, erdekee. információt tártak fel a szak} emberek a tavalyi nepszám-j láláskor. Az ország három-; mi 11 i ó - öts zázn egyvenn egyezer lakásából négyszázkilencvesi-j ötezer még a századforduló előtt épült, 80 évesnél idő­sebb. Ezek között vannak) műemlékek, védett épületeké A századfordulótól a máso} dik világháború végéig épül# és fennmaradt otthonok szá-j ma 1 millió 65 ezer. Buda-} pesten maradt fenn a leg-j több öreg lakás. Vidéki vá-J rosaink gyorsabban fiat»-* lodtalí. A VI. ötéves terv» lakásépítési és lakóház-fei} újítási, fenntartási programja változást ígér. Az előző terv­időszakhoz viszonyítva négy} ven helyett hatvannégymilli-’ árd forint értékű fenntartási munkával fiatalítják meg » régi épületeket. A horgászathoz nemcsak szeiencse kell Száz mázsa ponty, süllő és csuka Az eredményes horgászat­hoz sok minden szükségelte­tik, de leginkább az, hogy a horgásznak legyen mit meg­akasztani; vagyis ne csak a víz, a táj szépségében gyö­nyörködjék, hanem az oly­kor-olykor a szákba került zsákmányban is. Nos. a sá­rospataki Bodrogmenti Hor­gász Egyesület tagjainak iga­zán nincs okuk a panaszko- dasra, hiszen ók, legalábbis az elmúlt esztendőben mind­kettőben gyönyörködhettek. A fogási eredménynaplók bi­zonysága szerint ugyams az egyesület tagjai a kezelésük­ben levő, mintegy 35 hektár horgászvizből 198C-ban több mint száz mázsa halat, első­sorban pontyot, süllőt és csu­kát szákoltak, s ezzel jóval meghaladták az országos fo­gási átlagot. Persze, Patakon iij Vannak szerencsés és ke­vésbé szerencsés horgászok, de az mindenesetre tény, hogy a számítások szerint az egyesületnél minden horgász­ra 22 kilogramm fölötti hal­fogás jutott. Az egyesület vezetői úgy tartják — és milyen igazuk van —, hogy a bőséges zsák­mány titka a tervszerű és szakszerű telepítés; ami per­sze t nem újkeletű szakmai bölcsesség, de mindenesetre tény, hogy az egyesület irá­nyítói — a horgászat legna­gyobb örömére — immár évek óta énnek -megfelelően végzik munkájukat. A saját erőből létrehozott mintegy egyhektáros ivadéknevelő ta­von szakszerű és intenzív hal- nevelő munkát végeznek, s a napokban, amint a tóról el­tűnt a jég, örömmel tapasz­talták, hogy a hosszú és ke­mény tél nem tett kárt az ivadékokban, így már meg­kezdhették az ez évi halne- vclési munkát. A százhalom­battai melegvizes ivadékne­velő gazdaságból a napokban újabb szállítmányt várnak, ennek fogadására készítik elő az ivadékneveló tavat A ponty- és. süllőivaüékok rend­szeres etetésével ebben az évben mintegy 30—40 mázsa saját nevelésű kélnyaras pontyra számítanak a pataki horgászok, amelynek értéke meghaladja a 200* ezer fo­rintot Még egyszer a végbél­és yaslafbéSrák megelőzéséről • Az Észak-Magyarország ha­sábjain korábban már szó esett arról, hogy egyre ak­tuálisabb hazánkban az emelkedő gyakoriságú vég­bél- és vastagbélrák meg­előzéséért minden erőnkkel küzdeni. 1979 és 1980 során a sze­rencsi járásban és a Tiszai Vegyikombinátban 1889 szék- letszűro vizsgálatot végez­tünk 50 év feletti panasz- mentes lakosnSl, rejtett vér kimutatása céljából, a Rohm Pharma Gyár áltál rendelke­zésünkig bocsátott szűrőpapír módszer segítségével. Vizsgálataink során 101 embernél a székletpróba rej­tett vért mutatott. További részletesebb vizsgalatok so­rán kiderült, hogy 4 esetben rákos elváltozást és további 16 esetben polipot találtunk ' a végbélben, illetve vastag­bélben. Ma már tudjuk, hogy a polipból idővel rák fejlőd­het ki. Éppen ezért abban is »agy segítséget nyújt ez a Rohm Pharma-féle Haemoc- cult-lesztpapir, hogy az egy­szer álár végbél- vagy vas- tagbélpolip-hordozónak ta­lált beteget — miután eltá- volítotluk a polipját — éven­ként ellenőrizhessük, hogy nem keletkezett-e nála újabb polip. Ha évente figyelem­mel kísérjük az ilye'n egyé­neket, úgy megakadályoz­hatjuk rákos burjánzás fel­lépését. Az 1965—1978 között poli- ^ososnak talált 555 bete­günknek küldtünk el Hae- moccuU-szűrőpapirt, melyet 412-en (a régen észlelt bete­gek 75 százaléka) pontosan visszajuttatott hozzánk. Ez a fajta ellenőrzési módszer gyorsabbnak, egyszerűbbnek és jóval eredményesebbnek bizonyult, mint az addigi vizsgálati módszerek, amikor mindenkit tükrözéssel ellen­őriztünk. A 412 székletmintából 48 betegnél, volt pozi ti vitás és csak ezeket kellett részlete­sebb vizsgálatra behívni. 364 egyénnél a próba ne­gatív eredménye megnyugta­tó volt, további teendőre nem volt szükség. A 48 pozitív egyén utánvizsgálata során — főleg azok között, akik több mint öt. éve elmulasztották az ellenőrzésre való jelent-’ kezést — 3 betegnél rákot és 14 ekeiben 1 centiméter­nél nagyobb polipot talál­tunk. Ez közel hároifi és fél­szerese, annak a gyakoriság­nak, amit az 50 év feletti panaszmentes lakosságnál ta­láltunk. Az elmúlt két év tapaszta­lata alapján tehát a Hae- moccull-tesztes évenként is­mételt vizsgálatról kiderült, hogji mint rákszűrési, illet­ve ellenőrzési módszer az orvos szántára gyorsabb, a betegnek kellemesebb, s mindenképpen megnyugtató módszer. ' A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács és a megye nagyüzemeinek anyagi támo­gatása, a szűrést végző orvo­sok, nővéreit, asszisztensek áldozatvallalása révén az el­következő hgy-másfél év fo­lyamán módunkban lesz kö­rülbelül 50 000 lakosnál el­végezni a Haemoccult-tesztes szűrővizsgálatot — a rák fel- lépese szempontjából legin­kább veszélyeztetett korosz­tályoknál. Ha a lakosság felismeri en­nek. óriási jelentőségét és a kapott szűrési zacskót pon­tosan küldi vissza: körülbe­lül 80—100 korai rákot és közel 400 polipot fedezhe­tünk fel és távolíthatunk el idejében. Távlatilag mód nyílhat li­cencvásárlással ezen szűrő- vizsgálatok folyamatossá té­telére, ami kormányzatunk betegségmegelőző program­jának egyik legreménykel- több akciójává válhat. A magyarországi 100 000 fős szűrővizsgálatból körül­belül 50 000 Borsod-Abaúj- Zemplén megye ipari-mező­gazdasági és általános lakos­ságát foglalná magában, ami szűkebb tájegységet tekintve, világviszonylatban is elsőd­leges modellül tekintendő. Dr. l’ronay Gábor uszf.-vgz. belgyógyász és gastroenterológus főorvos, az orvostudományok kandidátusa Elmondja az önkéntes segítő: Fehér folt a kazalban A traktoros munkába in­dult a hideg, őszi hajnalon,’ amikor a határtól másfél ki­lométernyire, egy szalmaka­zalban mozgó fehér foltot pillantott meg. Közelebb ér­ve már jól látható volt, hogy a mozgó fehér folt nem más, mint egy ember, ingben gló­riában — azaz a vacogó de­likvensen csak egy alsónad- . rág, ing és egy zokni volt, Amikor megkérdezték tőle, hogy mit keres itt, tört sza­vakkal magyarázta: azt ő is nagyon szeretné tudni... A hidasnémeti határállomáson végül is kiderült az igazság. A didergő éjszakai „vándor” az előző este bálban szóra­kozott, ahol összeismerkedett egy hölggyel, akit aznap éj­szaka haza is kísérhetett. Éj­féltájban viszont hazaérke­zett a férj is — neki pedig menekülnie kellett, s így kö­tött ki a kazalban. Ilyen, anekdotába illő epi­zódban is volt már része a hidasnémeti önkéntes határ­őrcsoport tagjainak, de ve­zetőjük, Brunszlik György szerint azért jóval több a veszélyes perc. — Hogyan lesz valakiből önkéntes határőr? — Tősgyökeres hidasnéme­ti lakos vagyok. A községért tenni is akartam, ezért bár­milyen társadalmi munka volt, ott engem megtaláltak. Talán ezért gondoltak arra 1976-ban, hogy felkérjenek az önkéntes határőrcsoport ve­zetésére. Elvállaltam. Akkor öten voltunk, most kilenc fős a csoport. Van közöttünk kő­műves, traktoros, vasutas — én pedig a 3. sz. Volánnál dolgozom gépkocsivezetőként Olyan emberekre van szük­ség a csoportban, akik a sza­badban dolgoznak, vagy va­lamilyen kapcsolatban van­nak az utakkal^ a vasúttal. Így könnyen, hamar észre­vesszük az ismeretlen, bi­zonytalankodó embereket. — Miért vállalták? — Ügy éreztük, hogy ez, állampolgári kötelességünk. Ismerjük a határt, jóformán minden embert, cot. Arra gondoltunk, hasznos segítséget nyújtha­tunk a katonáknak, a gyak­ran nehéz szolgálatban. Tu^ lajdonképpen a nevünk is minden a tr­ilogy az: önkéntes segítők va-i gyünk. — Persze a községnek ifi) van ebből haszna ... — Tagadhatatlan, hiszen mi szolgálatban hivatalost személyeknek számítunk. Ha idegent vesznek észre, biza­lommal fprdulhatnak hoz­zánk — mi tudjuk, mit keli tenni. Nyugodtabban élhet a község, nagyobb a biztonsági Sokan azt gondolnák, hogy a magyar—csehszlovák hatá­ron nem törflsnik „esemény”,’ hiszen aki szökni akar, a» inkább nyugat felé tan. Noé, sokan gondolják azt, hogy érdemesebb egy „kis” kerülői tenni, s itt próbálkozni. Ab­ban reménykednek, hogy itt majd könnyebben átcsúsznak. Hat ez nagyon-nagyon ritkán történhet meg, példát még nem is hallottam rá... — Hogyan készülnek fK m szolgálat ellátására? — Negyedévenként nyolc} órás továbbképzéseken ve­szünk részt a hidasnémeti őrsön, ahol hivatásos határ­őrök tartják az előadásokat,' oktatásokat. Ismertetik az iga} zoltatás rendjét, s azt, ho­gyan kell valakit előállítani} Természetesen szigorú szabá~ lyok határozzák meg visel­kedésünket, fellépésünket' Az ilyen tanfolyamokon van szó a határsértők legújabb módszereiről, és arról is, ho­gyan lehet őket a leggyor­sabban felismerni, s meg­akadályozni szándékuk vég­rehajtásában. Egy példa: — A harmincas fiatalem­bert — útlevél híján — le­szállították a vonatról, Gon­dolta, az országúton talán könnyebb lesz. Megállt ,;stopolni”. Munkásruhában mentem oda hozzá és kérdez­tem, mit akar. Bizalmába fo­gadott,' s elmondta, családi problémái miátt Szlovákiába akar menni, onnan pedig to­vább. Várjon egy kicsit,1 mondtam neki, én is éppen arrafelé tartok, csak egy. autót kell hívnom. Telefonál­tam is — csak éppen az őrs­re. Nagyon meglepődött,' amikor a határördzsipet lát­ta meg végül is mellettünk fékezni. Akkor már nem há­lálkodott ... • (odvardy) )

Next

/
Thumbnails
Contents