Észak-Magyarország, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-17 / 64. szám

SZJK4ÉA6XARORSZAC 4 1981, március 17„ kedd A képernyő előtt VÉDTELEN UTAZÓK címmel készített a textilgyári mun­kásszálláson élő fiatal nők életéről, gondjaitól tévéíilmet Felvidéki Judit rendező. Sajátos mű keletkezett e vállalko­zásból. A nyolcvanöt perc alatt fel-fel parázslóit egy-egy meg­rázó, emberi dráma ígéretét hordozó töredék — például a cigánytelep! találkozás, vagy a részeg anya és lánya talál­kozása a munkásszálló előterében —, máskor viszont oiyan panelek sorjáztak, amilyeneket mindennap látunk, s ame­lyeknek már nincs hitelük — éppen gyakori azonos alkal­mazásuk miatt. Ilyen volt például a gyárigazgató leckeíel- mondás-szerű sztereotip szövege, a kihallgató hármas, a me­rev, csupa fészkelődé klubesten ,.tájékozódó” és mindent frázisokkal elintéző felsőbb szervtől jött valaki. (Nem tudni pontosan, ki volt, általában elég kevés információt kaptunk a be-belépö szereplőkről, ezt Gerbár Tibor formálta, abból gyanítható, hogy a felsőbb szervtől jött, mert ez a panel az övé szokott lenni.) De belekerültek e filmbe képpé sikerített közhelyek — italbeadás az ablakon, kisfiú nőt keres a mun­kásszállón stb. — is, s egészében igen vegyes benyomást keltett a dokumentum játék és a játékfilm elemeinek követ­hetetlen keveredése. Zolnay Pál korábbi dokumentumfilmje, vagy Moldova György A szent tehén című riportkönyve után a textilgyári munkásszállók életében mór vagyunk annyira otthonosak, hogy meglehetősen kritikusan nézzük az űjabb ábrázolásokat. A film forgatókönyvének társírója a műsorúj­ságban igen jól fogalmazta meg,- mit szeretnének megmutat­ni e művel. A szándék tiszteletre méltó. Sajnos, a megvaló­sulásban nem minden jött át a képernyő üvegén mindabból, amit szerettek volna. Roppant töredezett, széteső mű pergett előttünk, amiből csali annyit tudhatunk meg, hogy a mun­kásszálláson élő textilmunkásnök lehetnek ilyenek és lehel­nek olyanok, s az a megjelölés, hogy szállásiaké, nem jelent­het semmiféle uniformizálást. A színészek mellett többség­ben amatőrök népesítették be a játékot és mondták el, illet­ve játszották el jól-rosszul szerepeiket, E sokféle szerepfor­málástól a játék még ellentmondásosabb lett. Talán két- három nő sorsának megragadása több lett volna, mint ez a hatalmas tönaegtabló. * * A KÖNYVEK MÖGÖTT volt a címe az 1979—1980-ban ké­szült, s egy-két részletében immár túl is haladott dokumen­tumfilmnek, amely a könyvkereskedelem dolgozóinak mun­kájára irányította a figyelmet. Szinte lehetetlen lenne felso­rolni, hányféle témát érintett, érzékeltetve annak az útnak a goröngyösségét, amelyen a könyv a kiadótól az olvasóig eljut, /beleértve a szakma elnőiesedésétől a rossz körülményeken, a nagyon sok, napi több tonnás cipekedésen át az oktalan készletgazdálkodásig és a hajnali könyvárus szellemi tevé­kenységéből segédmunkási elfoglaltsággá váló folyamatot. A legfájdalmasabb mozzanat számomra az volt e dokumentum- filmben, amikor megláttam, miként kerülnek zúzdába köny­vek: hibás példányok és fölös példányok mázsái és tonnái, , s mielőtt a züzókerekek közé került, egy-egy könyv cím­lapján leolvashattam' a szerző — a tudós akadémikus, vagy a kfváló költő — nevét. A könyvzúzda számomra a legel- szörnorítóbb látványok egyike. E dokumentumfilm végén valami szomorú jelkép, mintha a negyven percen át bemu- • tatott tisztes munka értelmében kétkedne. * MÁGNÁS MISKA — dióhéjban, a komponista, Szirmai 'Albert születésének 190. évfordulójára, negyven percbe sűrít­ve az eredeti operett néhány kettőse, igen halványan jelzett történeti szállal, a végén négylovas csézán szökő baronesszel. Vajon a Keleti Márton rendezte — tagadhatatlanul „feltupí- rozott”, ám igen népszerű, közismert — változat után, amit néhány hete láthattunk ismét a képernyőn, erre a miniatüri­zált változatra komolyan szükség volt? * RÖVIDEN két műsorról: — Kitűnően vezette a beszélge­tést Róbert László, a magas rangú egyházi személyiségekkel az állam és az egyház közötti párbeszéd szükségességéről és hasznáról, a megnyilatkozások őszintének hatottak, s azok hitelét mindennapi életünk igazolja. — A Terefere ismét gon­dolatgazdag, elgondolkoztató összeállítással szórakoztatott; állandó műsorszáma, az Unokáink sem fogják látni változat­lan elkötelezettséggel hányja a borsót a falra egyes értékes emlékeink pusztításának meggátlásáért. Kár Ráday Mihály lencséjét, kameráját e témában csak a fővárosra korlátozni. Benedek Miklós minioperett Mai iipr grafikai galéria Salmaziiivárosiian ' Űj képzőművészeti intéz­ménnyel gazdagszik március 25-től hazánk . művelődési élete: a balmazújvárosi Ve­res Péter Művelődési Köz­pontban a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége Kelet-magyarországi területi Szervezete, valamint a helyi Lenin Termelőszövetkezet patronálásával megnyílik a mai magyar grafika galé- ' riája. A galériát Csohány Kálmán, a nemrégiben eü- : hunyt grafikusművész ala­pozta meg Üjvárosi esték cí­mű grafikai sorozatának adományozásával, majd har­minc további isméit gra­fikusművész ajánlotta fel munkáit. Az alapítók között van Miskolcról Barczi Pál, Kunt Ernő, Pető János. Az új galéria ünnepélyes meg­nyitása március 25-én, szer­dán délután öt órakor lesz, megnyitót Gazda László, a Hajdú megyei Pártbizottság osztályvezetője tart. A rügyfakadás már új helyen Faültetők Különösen kajsziból, almából, köszmétéből, szőlöoltványból gaz­dag a választék Bevallom, fázunk. Borul erősen és hűvös szél fúj. Hiába mutat a naptár már­ciust, a hideget tekintve akár késő ősz is lehetne. De még- sincs az! Nemcsak a márci­us ténye miatt! Van a leve­gőben — a hideg, a borzon­gás ellenére is — valami légiesen friss illat. És ez — minden ellentmondó tényt, látszatot megcáfolva — az első évszak, a tavasz jele. Kertészkedőnek ez az iránytű. Ez vezeti. Például ide, a Szputnyik utcai fais­kolai lerakatra. Miskolc és az egész megye egyetlen számottevő facsemetetelepé­re. Bár az újság már meg­írta, hogy március 9-én, hét­főn itt is megkezdődött az idei tavaszi szezon, a rend­szeresen vissza járóknak a hírt mégis a tavasz viszi. Ez a légiesen friss illat. Hogy miért jönnek? A la­konikusan szűkszavú ' csak annyit mond: fáért, közben furcsán néz. az emberre. Ilyet kérdezni, hogy miért? — árulkodik a tekintete — no nem, majd cementért. A praktikus „nyilat-kozóbb”: — Meg akarom termelni a csa­lád gyümölcsszükségletét. Számolás kérdése, hogyan olcsóbb: mindent piacról vá­sárol va-e, vagy így. Lopócsi Károly Mezőcsát- ról egy id esi t filozofikus is. Egy kínai bölcseletet emle­get, miszerint aki már egy fát elültetett, nem élt hiába. Ö egyébként most 10 da­rab szőlőoltványt — cseme­gefajtákat — és 10 magas törzsű köszmétét vásárolt. Ezzel el is jutottunk a vá­lasztékhoz. Erről egyébként árulkodik egy hatalmas fe­kete tábla is, tele gyümölcs­fajok és -fajták neveivel. Az illetékes mégis Kis falusi Lászlóné, a lerakat vezetője. — Idén a leggazdagabb a választék kajsziból és szóló- oltványból. Kajsziból kilenc­féle van, így például gönci magyar kajszi, szegedi mam- mut, ligeti óriás, ceglédi bí­bor. Szólóból 12 fajtát árusí­tunk, többek között Zala- gyöngyét, Vértes csillagát, Irsay Olivért, saszlát, cardi- nált, Pannónia kincsét, opor­tói, merlót, kármint. Őszi­barackunk négyféle van, akárcsak cseresznye. Almá­ból ötféle Ica pható. így az újdonságnak számító Mutsu fajta is. Ezenkívül árusítunk köszmétét, piros és fekete ribiszkét, földiepret, nas­polyát. Idén csak korlátozott mennyiségben van szilva és körte. Ami pedig hiánycikk, a meggy és a dió. Nemcsali itt, országosan is. Itt abbamarad a beszélge­tés. Befut a ’ 24-es busz, újabb vevők érkeznek. Báthory László a Martin- telepről, magas törzsű kösz­météért, kajsziért, őszibarac­kért és Zalagyöngye szőlőért jött. Míg készül a számla, így vall a tevékenységéről: — Az LKM-ben vagyok újí­tási előadó. Kertészkedni meg azért kertészkedem, mert azt vallom,, az-ember értelmesen töltse el a szabad idejét. Mérpedig ez énsze- rintem értelmes, hasznos te­vékenység. Kállai Barna, aki a postán mint gépjármű-előadó dolgo­zik, most a sógorának Bód- vaszilasra vásárol gyümölcs­fákat. — A saját kertembe korábbi években ugyancsak itt szereztem be a szaporí­tóanyagot. Minden iám .meg­eredt, azóta már terem is, úgy, hogy én csak jót mond­hatok az itteni ellátásról. Két férfi a Mályi Tégla­gyár részére teahíbrid rózsa- töveket , vásárok Mert van ám itt az-is! És egyéb dísz­fa, díszcserje ugyancsak: Hogy mik? Kisfalusiné máris sorolja: — Árusítunk ezüst-, luc- sima és duglászfenvőt, tuját, juniper'ásókat, •' vérlevelű szilváját, liliomfát, vagy ahogyan mindenki ismeri tuhpáníát, sziívarózsát, fa­gyait, 1 onicera-féléket, tűzíö- vist, madárbirset, különféle borbolyákat hogy csak a leg­ismertebb fákat, cserjéket említsem. Mint már írtam fentebb, fázunk. Mégis minden egyes beérkező 24-es buszról már idetart néhány vevő. A hét végén pedig nyilván sokkal többen lesznek. Aztán ahogy , tovább tavaszooik az idő fényben és melegben, még többen jönnek el a fa ülte­tők. Nem kell hozzá külön­leges jóstehetség, amikor azt mondom: a facsemeték, bok­rok zöme a rügyfakadást már a, telepen éri meg. S így van ez rendjén. Hajdú Imre Fotó: Laczó József B&rlök-em$ékfoáz Emlékházzá alakították Bartók Béla egykori lakóhe­lyét. a II. kerület. Csalán út 29. szám alatti villát, amely a zeneszerző születésének 100. évfordulója alkalmából március 18-án nyit.j^ meg kapuját. Az épületben — ahol a művész 1932 és 1940 között élt, s ez volt utolsó magyar- országi otthona — nemcsak életútjának és munkásságá­nak értékes dokumentumait állítják ki. hanem kamara­koncerteket, s más közműve­lődési programokat is rend­szeresen rendeznek majd. Tardonáról Lovas Albert kérdezte: a Tardonát Ka­zincbarcikával összekötő út sorsa több évtizede foglal­koztatja a község lakosságát. A 12 kilométer hosszú útból néhány évvel ezelőtt S kilo­méter njár elkészült.' Miitor épül meg a még hiányzó, mintegy 4. kilométeres sza­kasz? A kérdésre Báthori Gábor, a Borsod megyei Tanács építés-közlekedési, és vízügyi osztályának vezetője vála­szolt. — Ismereteim szerint, mintegy három és fél kilo­méteres útszakasz vár meg­építésre Yárdona és Kazinc­barcika között. Az ehhez szükséges tervet a Kazinc­barcikai városi Tanács már korábban felkészíttette. Mint minden létesítmény, így en­nek az útnak a megépítései is elsősorban pénzkérdés. Mintegy 25 millió forintra lenne szükség ahhoz, hogy a tardonai lakók kérését telje­síthessük. A mai nehéz gaz­dasági helyzetben ilyen ösz- szeget előteremteni nagyon nehéz feladat. Azt is látni kell. ' hogy a szítban forgó útszakasz csak az érdekel­tei^ vagyis a környező üze­mek, vállalatok és természe­tesen a tanács együttes erő­feszítésével. anyagi támoga­tásával készülhet el. Ezért tervbe vettük, hogy rövid időn belül tisztázzuk, melyek azok a vállalatok, mezőgaz­dasági . üzemek, amelyek igényt tartanak az út meg­építésére és milyen pénzügyi* támogatást tudnak nyújtani a terv valóra váltásához. Az út sorsa ugyanis mindenek­előtt a megyei és a helyi pénzügyi lehetőségek függ­vénye. í * A megyénk egyik éléstá­rának számitó Bodrogköz 81 ezer hektárnyi mezőgazdasá­gilag művelt területét rend­kívül súlyos .vízkárok sújtot­ták az elmúlt esztendőkben, s igv érthető, hogy e térség jövőjét illetően több kérdés­sel is fordultak a sajtókon­ferencia résztvevői höz. Dr. Ladányi József, a megyei ta­nács elnöke válaszában a sajtókonferencián már el­mondta, hogy a 3146'1977v sz. MT-határozat értelmében el­készült. a bodrogközi belvíz­rendszer rekonstrukciójának és fejlesztésének terve, amelynek alapján az úgyne­vezett térségi melioráció ke­retében a vízügyi szervekkel összehangolt rendezésre kerül sor. Ezúttal Váradi Józsefnek, a cigándi Egyesült Tsz elnö­kének arra a kérdésére kér­tünk részletesebb választ,' hogy konkrétan milyen ter­vek is vannak a Bodrogköz belvízmentesítésére a terv­időszakban? A kérdésre Kopasz Béla. a megyei tanács mezőgazda- sági osztályvezető-helyettese és dr. Stéfán Márton, az ÉVÍZIG igazgatóhelyettes lő- mérnölce a követkézőket vá­laszolták: — A tervezett beruházások volumene milliárdos nagy­ságrendű, ezért két tervidő­szak is szükséges a teljes ren-i dezésre. Már az idén kezde­tüket veszik a nagyarányú üzemközi és üzemi, a terme­lés biztonságát szolgáló mun­kálatok, s a későbbiek során nagymértékben fokozódnak, felgyorsulnak az ilyen beru­házások. — A térség vízrendezésére, az üzemi és üzemközi ter­vek szerint 714 millió torin- tos komplex meliorációs be­ruházások megvalósításához biztosított a maximum 70 százalékos állami támogatás. Á szükséges „saját erő”, a költségek 30 százalékát képe­ző forintok előteremtése sem fog gondol jelenteni a tér­ség „elszegényedett” mező­gazdasági nagyüzemeinek, mert kedvezményes britéi áfí majd rendelkezésükre. — Az üzemi és üzemközi komplex meliorációs mun­kákhoz Csatlakozva kerül sor az Észak-magyarországi Víz­ügyi Igazgatóság, a vízügyi hatóság részéről a főművek fejlesztésére és rekonstruk­ciójára. * Váradi József tsz-elnök másik kérdése: épül-e közúti híd a Tiszán Cigánd és a szabolcs-szatmári Dombrád község között? Varga Józsefnek, a KPM Közúti Igazgatóság igazgató­jának válasza: — A VI. ötéves tervben, s előreláthatóan még a követ­kező tervciklusban sem ke­rül sor a Cigánd és Domb- iád közötti közúti Tisza-híd megépítéséfe. Miskolci feiermelik borversenye A tavalyi borverseny sike­rein felbuzdulva a Hazafias Népfront Miskolc városi Bi­zottsága. a MÉSZÖV, az UNIÓ Aíész, valamint a Fe­hér Akác Kertszövetkezet ez. évben is megrendezi a mis­kolci kistermelők, 'kertbará­tok immáron második bor­versenyét. A borversenyen bárki rész’ vehet, saját termésű, Miskol­con! illetve a Miskolc kör­nyéki (például Pingyom) dűlőkben termett bármilyen évjáratú fehér, vörös, illetve gyümölcs- (ribizke, meggy- stb.) borokkal. A borminták beadási ideje: 1981. március 29-e, vasárnap 10—16 óra közölt. Helye: a Fehér Akác Kertszövetkezel irodaiam Mis­kolc, Bertalan u. 43. (Uj posta mellett). A rendező szervek kérik a versenyre benevezni szándékozókat, hogy fehér boraikat egylite­res fehér, .vörös és gyü­mölcsboraikat ugyancsak egyliteres, zöld üvegben ad­ják le a megadott időpont­ban és helyen. Csak parafa- dugóval lezárt üvegeket fo­gadnak el! Az üvegekre cím­két. feliratot í-agasztani nem keli, a mintákat a beadás helyén jegyzőkönyvezik és úgynevezett versenyszámmai látják el. Egy versenyző több kategóriában, többféle lajta­ié és évjáratú borral indul­hat. A borok bírálatát szakem­berekből álló zsűri végzi. Á versenv ünnepélyes ered­ményhirdetésére áprilisban a Palotás étterem különtermé­ben kerül sor. A MISKOLC SZOCIÁLIS FOGLALKOZTATÓ VÁLLAL kinyvkötészeti szakiul kész nyomtatvány feldolgozását, tömbkészítést, tasakragasztást stb. Ezen túl felajánl évi 50 000 óra szabad kapacitást viszonylag könnyen betanítható, nem nagygép igényes bérmunkára. Cím: SZOCIÁLIS FOGLALKOZTATO MISKOLC, BLA5KOVITS L. U. 22. Tel.: 36-127

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents