Észak-Magyarország, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-15 / 63. szám
1981. méretes 15,, vasárnap ÉSZAK-MAGrARORSZAG 3 Tanácskozik a Hazafias Népfront VII. kongresszusa A tanácskozás résztvevői az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában lóg népeinek függetlenségi, | fBotgiatás at 1. óidéiról) {. Arról tanácskozunk, aztke- j ressük, hogy a nép egysé- | gét erősítő, a jólétet bizto- I sító, a jövőt megalapozó ter- 1 vek megvalósítása érdekében mi legyen a md teen- ; dónk. Részesei voltunk a tervek kidolgozásának és most a végrehajtás során részt kérünk minden, az anyagi, a szellemi és az erkölcsi javainkat gyarapító tevékeny, ségböl. Részt kérünk mindenből. ami javít a meglevőn, és ami segít a rossz, a nem megfelelő kiküszöbölésében. Ez a törekvés jellemezte választott, testületeink , tagjainak és aktivistáinak , munkáját az utóbbi években, s a mai kongresszus előkészítése során is. Munkájukért köszönet, elismerés illeti őket. Népben és nemzetben gondolkodunk, amikor a Hazafias Népfront kötelességeiről szólunk. Arra törekszünk, hogy tetteink és szavaink között meglegyen az az összhang, amelyre a dolgozó embereknek és a szocialista építő munkának szüksége van. Arra törekszünk, hogy a milliók vágyait és törekvéseit megértsük; hogy vállalt szolgálatunkban érthető és elfogadható programot dolgozzunk ki. Kongresszusunkon — küldöttéi révén — jelen van az . egész nép. Munkások, pa- i rasztok, értelmiségiek, alkai- í mazottak, kisiparosok, kis. ! kereskedők, egyházi emberek, magyarok és nemzetiségiek I vesznek részt tanácskozó, i sunkon, hogy hitet, tegyenek ! népünk szocialista jelene, jö- i vője mellett. Állampolgáraink ismerik, és jelentősnek tartják eredményeinket, de ismerik életünk nehézségeit, valamint annak okait is. Mindebből I azt a következtetést vonták j le: az eddiginél jobban és felelősségteljesebben kell dolgoznunk, ha akár csak egyet is előre akarunk lépni. Százezrek megnyilatkozásai, milliók jó munkája tanúsítja: népünk egyetért szocialista céljainkkal. A világ állandó mozgásban, fejlődésben van. Ebben a folyamatban meghatározó a szocialista országok szerepe, amelyek az államok egyenlőségén alapuló enyhülési politikát képviselik. Az emberiségnek békére, barát-- Ságra, megértésre van szüksége. Az enyhülés ellenfeled fegyverkezéssel és rágalomhadjárattal, átmenetileg elérhetik ugyan a békés folyamatok megtorpanását — de az emiatt kialakuló politikai, gazdasági összecsapások leleplezik szándékaikat. Valljuk: végül is el fogünk jutni az enyhülés új szakaszához. A szocialista világ által hirdetett és képviselt politika, a békés egymás mellett élést, a népek és a kormányok közötti párbeszédet, a vitás kérdések tárgyalások útján történő .megoldását és az emberiség jelentős részét sújtó elmaradottság közös erőfeszítéssel történő felszámolását igényli és eredményezheti. Az enyhülés a fejlődésnek egy olyan korszaka, amely a szocialista országok kezdeményezésére jött létre. Ezek a törekvések nemcsak a szocialista közösség, hanem valamennyi nép érdekeit is szolgálják. Ez a magyarázata annak, hogy a más társadalmi rehdszerű országok józanul gondolkozó vezetői is elfogadták és helyeselték ilyen irányú kezdeményezéseinket. Az SZKP XXVI, kongresz- szüsa ismét hitet tett. e politika mellett. Leonyid Brezs- nyev főtitkár beszámolója jelentős javaslatokat tartalmazott a két- és többoldalú tárgyalások folytatására, a fegyverkezési hajsza visszafogására. a rakétatelepítési program elhalasztására, a fegyverzetcsökkentési tárgyalások továbbvitelére, s a bizalomkellő intézkedésekre. Mindez világos, kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy a Szovjetunió és a vele szövetséges szocialista országok továbbra is a béke, az együttműködés ügyét kívánják szolgálni. A má kongresszusunk is üdvözli az SZKP XXVI. •kongresszusának bélce törekvéseit, kezdeményező lépéseit. Tesszük ezt annál is inkább, mert azonosulunk a Magyar Szocialista Munkáspárt, s a magyar kormány külpolitikájával. Egyetértünk ezzel a külpolitikával, mert hazánk kapcsolatainak szélesítésére törekszik anélkül, hogy elveinkből engedményeket tenne. Helyeseljük, mert világos és érthető magyarázatát adja szándékainknak, s mert — a többi szocialista országgal összhangban — feltárja minden kérdés tárgyalások útján történő feloldásának lehetőségét; mert felKongresszusunkon arról adunk számot, hogy a népi- nemzeti egység erősödőben van, s ma már minden településünkön érezteti a jobb munkára és a teljesebb emberi életre serkentő hatását. A szocialista nemzeti egység a szövetségi politika jegyében valósul meg. Ez történelmi szövetség, amely mindaddig fennmarad, míg megszűnnek előbb az osztályok, és a rétegek közötti különbségek, majd végül maguk az osztályok. A nemzeti egység állampolgáraink együttes, megfontolt, azonos módon való gondolkodását és cselekvését jelenti a közösen elfogadott cél megvalósítása érdekében. Népünk egysége egy olyan tudatos törekvés eredményeként jött létre, melynek alapja a nagy többség által elfogadott, követett politika. Ehhez szükséges az a politikai erő, amely a célt megfogalmazza, a módszereket kidolgozza, az embereket meggyőzi, együttes tevékenységét szervezi. Ez az erő nálunk a Magyar Szocialista Munkáspárt, a társadalom köréje csoportosuló intézményrendszere. s maga a szocialista állam. Meggyőződéssel valljuk, hogy a szocializmus az emberek mind teljesebb szabadságát. egyéni fejlődésük széles távlatait, a népek közötti egyenlőséget, a háború kiküszöbölésének lehetőségét teremti meg. Ez a cél minden Túráját őszintén szerető embernek elfogadható. valamint szabadságharcát A Hazafias Népfrontnak jók a kapcsolatai a határainkon kívüli, a mienkéhez hasonló törekvésű mozgalmakkal, a velünk sok mindenben azonos nézetet valló politikai pártokkal. A kereteinken belül működő Országos Békebanáes és a Szolidaritási Bizottság réven összeköttetésben állunk több. mint száz külföldi bizottsággal, amelyekkel — elsősorban a béke fenntartása és az elmaradottság felszámolása érdekében — igyekszünk szót érteni. A Hazafias Népfront a szocialista népi-nemzeti egység megvalósításának és fejlesztésének politikai mozgalma. Ezért vállalkozott a társadalmi osztályok és rétegek, • a magyarok és a nemzetiségiek, a különböző világnézetű emberek, a műveltség, a jólét más-más fokán élő állampolgárok összefogására és együttes tevékenységének a megszervezésére. Már kezdjük elfelejteni azt a múltat, amelyben az osztályellentétek, a társadalmi és a vagyoni helyzet, a felekezeti különbségek, a szakmai képzettség és a politikai érdeklődés megosztotta a lakosságot, és azt az érzést keltették, mi magyarok csak a széthúzásban vagyunk egységesek. Az egység igazi érvényesüléséhez olyan korszaknak kellett elkövetkeznie. melyben a szocializmust építjük. A nemzeti egység erősödésének alapfeltétele, hogy — az egyetértés mellett — mind szélesebb körben együtt gondolkodjunk, döntsünk és cselekedjünk a napi és a távlati, a helyi és az országos kérdésekben. Mi hazánk hű fiaiként a népi-nemzeti egységet, nemzeti függetlenségünk, demokratikus, majd szocialista társadalmi rendünk megteremtése érdekében hoztuk létre. Büszkén valljuk, hogy mi egy valóban hazafias népfront képviselői, munkásai vagyunk. A hazához való ragaszkodás általános és jellemző vonósa az öntudatosan gondolkodó állampolgároknak. Korunk nagyszerűsége az, hogy egy időben vagyunk a szocializmus következetes harcosai és magyar hazánk hű állampolgórai. Az egység erősítése érdekében éppen ezért vesszük fi gyelembe minden teendőnknél hazánk és népünk sajátosságait. Ha Magyarországon akarjuk a nemzeti egységet erősíteni, akkor a fejlődés minden szakaszában a vállalt feladat kidolgozásakor — az általános politikai cél kijelölésén és a nemzetközi munkásosztály tapasztalatainak átvételen túl — érvényesülnie kell mindannak, ami a magyarokat magyarrá teszi. Jelen kell lennie minden történelmi tapasztalatunknak, a magyar nép múltja minden megpróbáltatásának és sikerének. Szerepet kell; hogy játsszanak azok a mélyen gyökerező hagyományok és szokások, amelyeket a múltban és a jelenben, a társadalmi együttélésben kialakítottunk. Meghatározó szerepe kell lennie annak, amit a magyar ember alkatának szoktunk nevezni. Gyakran vitatják: lehet-e egységet teremteni a különböző világnézetű emberek között. A válaszunk természetesen az igen, mert világnézettől függetlenül vannak olyan célok, amelyeket minden dolgos, tisztességes én a hazáját szerető ember elfogadhat. Ilyen a haza önállósága, függetlensége és felvirágzása. Ugyancsak ide tartozik a béke, a szabadság, a létbiztonság, az emberi jogok érvényesülése, a kizsákmányolás megszűnése. Politikai célok ezek. s csali egynek az elfogadása is az egység aktív részesévé tehet valakit. A helyesen alkalmazott elveink, a jó politikai munka és az emberek együttműködési készsége tette lehetővé, hogy — az állam és az egyházak közötti megállapodás szellemében — vallásos em-< berek és egyházi vezetők, lelkészek, főpapok is részt vegyenek a Hazafias Népfront munkájában. Ez a részvétel azt. is jelenti, hogy — a képviseleten túl — az egyházak támogatják a művelődési, az életszínvonalunkat és az életkörülményeinket tervszerűen javító, vagy7 a környezetvédelmet biztosító tevékenységünket. Örömmel nyugtázzuk, hogy7 itthon is és külföldön is képviselik a kormány7 békepolitikáját és art a törelcvését, hogy7 erősítse barátságunkat más népekkel. A hazánkban élő nemzetiségiek — németek, szlovákok, délszlávok és románok — velünk magyarokkal egyenlő jogú és ezért azonos lehetőségekkel rendelkező állampolgárok, ök gy’akran hivatkoznak erre, mert meggyőződtek arról, hogy hűségük nemzetiségi kultúrájukhoz. ragaszkodásuk történelmi hagyományaikhoz és az a tény7, hogy művelik anyanyelvűket. nem lazítja, hanem erősíti a közös hazánkhoz való kapcsolatukat. Nem szabad megfeledkeznünk arról. hogy határainkon kívül is sok millió magyar él. Azt kérjük, hogy7 legyenek új hazájuk dolgos és a haladást szolgáló állampolgárai. Reméljük. hogy7 ismerik hazánk mai eletet es biz uns abban, hogy7 egyetértenek célkitűzésetekkel és törekvésetekkel. Mi azt valljuk. hogy7 a szocialista országokban élő nemzetiségiek az összekötő híd szerepét töltik be. ezért érdekünk a nemzetiségi let és kultúra fejlődésének serkentése és lárno galása. Érdeklődéssel figyeljük a határainkon túl élő magyarság sorsának alakulását, függetlenül attól, hogy hazájuk milyen társadalmi rendszerű ország, örülünk minden sikerüknek és művészeik alkotásait az egyetemes magyar kultúra fontos alkotó elemének tartjuk. Tudjuk, hogy .olyan egy- ‘ség, amelyben, minden ember, mindennel és minden időben egyetért, szinte elképzelhetetlen. De az ellentéteket és a vitákat, a meglévő érdek- ellentéteket a jól kidolgozott és alkalmazott politika jegyében fel lehet oldani. A magyar nép a szocializmust építő országok népeivel ebben a szellemben erősíti baráti kapcsolatait, örülünk annak, hogy7 a kialakult baráti kapcsolatrendszer kölcsönösen biztosítja a jó módszerek és eredmények megismerését és felhasználását. Hazánk tekintélye világszerte figyelemre méltó. Ebben a sikerben nemcsak a mi jó munkánknak van szerepe. hanem annak is, hogy7 részei vagyunk a szocialista Elvben mindenki egyetért ezzel. De az alkalmazásáért nem mindenki buzgólkodik kötelességének megfelelően. Pedig, aki a szocializmust akarja, az szükségszerűen demokrata is, mert szocializmus és a demokrácia elválaszthatatlanul összetartozik és feltételezi egymást. Vannak, és a jövőben is lesznek viták a szocialista demokrácia jellegéről, érvényesülésének módozatairól. Szükség van ezekre a vitákra, mert érlelik a jó gyakorlatot De arra is, hogy ezek során az egyes részkérdéseket illetően döntések szülessenek, hogy a helyes elvek általánosan elfogadottá váljanak. Vannak kiskirályt magatartást tanúsító emberek, akik lekezelik társaikat, akik parancsolgatnak, nem veszik figyelembe mások véleményét, megsértik önérzetüket. Ez ellen minden esetben fel kell lépni. Mi nem tűrjük a pozícióval, a hatalommal való visszaélést. A hatalom a népé, és ha a gyakorlására megbízást ad valakinek, akkor ez nem az uralkodásra, hanem az ügy szolgálatára kötelez. Mindenki akkor válik teljes értékű emberré,, ha érzi, hogy a többiekkel egyenjogú, függetlenül attól, mi a képzettsége és a beosztása, milyenek az anyagi viszonyai. milyenek a családi körülményei. Akkor lesz jó minden tekintetben az együttélésünk, ha az egy7es ember értékét az dönti el. hogy tudásából és tehetségéből menynyit ad át a közösségnek. Alkotmányunk biztosítja a demokrácia érvényesülésének lehetőségét, de csak a lehető, ségét. A törvények szerepe jelentős, de ugyanilyen fontosnak tekinthető, hogy7 intézményeink külön-külön és együttesen is demokratikusak legyenek. A demokráciához az is szükséges, hogy a munkafolyamatokban a fegyelmezettség, a szervezettség, és ha kell, az utasítás érvényesülé- ■ se legyen a jellemző. A demokráciát nem szabad úgy7 értelmezni, hogy7 az nem róhat kötelességet az egyes emberre. Hazánkban minden állampolgárnak vannak jovilágnak és szövetségesei vagyunk a Szovjetuniónak es a lobbi baráti országnak. Barátaink életét ismerjük es tudjuk, hogy ök i6 hozzánk hasonlóan lesznek erőfeszítésekéi a saját országuk felvirágoztatásáért. A folyamatos és általános fejlődés, valamint a társadalmi szabadság előfeltételének — az emberiség haladó szellemi nagyjai — mindig a néphatalom teljes körű megvalósulását tekintették. A különböző társadalmak — jellegüktől függően — élthez a népuralomhoz vagy közel kerültek, vagy7 tőle rendkívül messze távolodtak. A mi történelmi múltunkban az 1848—49-es és az 1918— 19-es forradalmakat leverték, mielőtt demokratikus vívmányaik kibontakozhattak volna. A felszabadulás előtti fasiszta kormányzat kegyetlenül üldözött minden demokratikus törekvést. 01y7an tényezőként beszélt a demokráciáról. amely erkölcstelen, és idegen a magyar nép arculatától. A demokratikus gyakorlat nálunk lényegében a munkások, a parasztok és a fiatalok forradalmi mozgalmaiban érvényesült. Történelmünk így7 nem hozott létre elégséges demokratikus hagyományokat — ezért ezen az úton a kezdő lépéseket 1945-ben kellett megtennünk. A mi társadalmunk a teljes népuralom megvalósítására törekszik. Következésképpen napi és távlati programja egyaránt a nép érdekeit fejezi ki és szolgálja. gai és kötelességei. Ezek nem elkülönítve és nem egymástól függetlenül, hanem egymást feltételezve érvényesül-; nek. Minél jobban és eredményesebben teljesítik az emberek kötelességeiket, annál tágabb tere nyílik a jogok bővítésének és gyakorlásának. Évek óta bevált gyakorlatunk, hogy a legfontosabb törvényeket és intézkedéseket határozattá emelésük előtt helyileg, vagy országosan, széles körben megvitatják az állampolgárok. Ezekben a vitákban az a döntő, hogy az érintettek és a hozzáértők egyaránt részt vegyenek a megbeszéléseken. A Hazafias Népfront dolga, hogy a rendszeres tájékoztatással. a társadalmilag fontos ügyek nyilvános megbeszélése útján növelje a hozzáértők táborát. A részvétel és a hozzászólás még nem a demokrácia teljessége; ezt egy nagyon fontos lépés kell, hogy kövesse. Ennek megtétele a y'ezetők kötelessége: nyilatkozniuk kell az elhangzott véleményről, vagy javaslatról. A válasz nem mindig elfogadást jelenti Jelentheti az elhangzott javaslat vagy észrevétel elutasítását is, de csak megfelelő érvekkel és körültekintéssel. Természetesen azt is igényeljük, hogy a szóban jelzett egyetértést tettek kövessék. Az utóbbi években kialakult fórumrendszer alkalmas arra, hogy az állampolgárok ott kifejtsék véleményüket, és ugyanakkor megkönnyítse a testületek munkáját, a döntések meghozatalában. Azonban olykor előfordul az is, hogy az elképzelést vitára bocsátó szerv eleve kialakította a maga megdönthetetlen állásfoglalását, és a vitát úgy és olyan körülmények között szervezi, hogy az az ő álláspontja helyességét igazolja. Ez a játék a demokráciával. amit elfogadni nem szabad, amit fel kell cserélni a tényleges vitával. Ahhoz. hogy ez így legyen, az szükséges, hogy a különböző szinteken dolgozó vezetők ne csak hirdessék a demokrácia szükségességét, hanem él« (Folytatás a 4, oldalont tétel nélkül támogatja a viA népi-nemzeti egység erősödőben van Szocializmus és demokrácia összetartozik és feltételezi egymást
