Észak-Magyarország, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-13 / 37. szám
W1. '113., péi*M& físm ■ mmwoesine 3 öt község közös gazdasága Erdőt termő földeken Magyarázat öt pontban ... 1. Ügy a beszélgetésünk közepe táján az elnök, Horváth Tivadar a következő megjegyzést tette: ha jön egy kiadósabb eső, ezekről a földekröj a víz leviszi a műtrágyát egészen Zemplén- agárdig ... 2. A hivatalos besorolás *zt mondja róluk: dombvidéki 2-es kategóriába tartozó, kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezet. 2. A napokban újítják meg az erdészettel a vadkárokra vonatkozó átalánydíjas szerződést, Éddig évente 330 ezer forint kártérítést kaptak, véleményük szerint azonban a vadkárok éves viszonylatban elérik az egymillió forint értéket. 4. A közelmúltban 18 hektáron nyírtat telepítettek. Ha nem feldolgozva, csupán kötegelve értékesítik a nyírfa- vesszőt, akkor is 400 forintot kapnak érte mázsánként. Üj- ra csak egy elnöki megjegyzés : — A nyírfának van olyan hozama, mint itt egy jó búzatermésnek ... 5. Egy mázsa búza szűkített önköltsége itt meghaladja a 400 forintot. Egy mázsa silót 54 forintból állítanak elő ... Soroljam- tovább? * Helyzetkép... öt község: Bózsva, Füzér. Füzérkomlós, Nyiri és Pusztafalu közös gazdasága a Felsőhegyköz Tsz. Az összterületük, 4300 hektár. Ennek egyharmada, 1420 hektár, erdő. A szántó alig valamivel több, 1500 hektár, de gyanítom, ezeken a területeken is otthonosabban érczné magát az erdő, niint a' búza. vagy a nap- raforgó. Egyébként nem vé-’ Jelien, hogy errefelé mindig az erdő. a La jelentette a. biztonságot. Az elnököt idé-' zem megint: azt nem verte el a jég, azt nem vitte el az eső... Tavaly, 1080-ban a Félééit egyköz Tsz-nek több mint n millió forint árbevételt biztosított az erdőgazdálkodási, illetve lafeldolgozó ágazat. A tízéves üzemtervük szerint évi 5 ezer köbméter bruttó fatömeg kitermelésére képesek. Ebből 1000—1200 köbméter a rönkfa. amit .s/.élezetlen fűrészáruként — jó pénzért — adnak tovább. Az 1500 hektár szántójukon — bármennyire is erodált gyenge erdei talajok — hagyományos növény termeszlést kénytelenek folytatni. A fönövény, a búza 450—500 hektár területet foglal el. — Ha nincs esős év, akkor ’ jó az aratásunk — jegyezte meg Horváth Tivadar. Ez itt Felső-Zemplénben 25—30 mázsás hektáronkénti átlagtermést jelent. A szántóterület többi részén előretörtek az olajos növények (a repce, a napraforgó) — a szabályzók is ezt dotálják —, valamint jelentős még a pillangósok (lucerna, vöröshere, szarvaskcrep) területe. Kedvező esztendőkben mag- fogással’ is élnek. Volt már olyan évük, hogy az aprómag 1 millió forintot hozott a konyhára. Mindent összevetve, azonban elmondhatjuk — és ez az adottságokat figyelembe véve nem meglepő — növénytermesztésük drágán termel, s ez már szinte de- terminálóan hat állattenyésztésük eredményességére is. A takarmányozás költségei nem olcsóak. Jelenleg 800 szarvas- marhájuk (húshasznositá.- sü) és 1HX) juhuk van. Főleg a juhágazat továbbfejlesztését ajánlotta számukra mindenki. Bele is vágtak egy komplex juhászati telep kialakításába. A 13 milliós beruházásból eddig 2 darab 040 férőhelyes hodály készült el. Kellene még egy hasonló hodály, egy 800 férőhelyes bárányhizlaló, valamint belső üzemi út és szociális épületek. Ez év január elsejétől azonban juhászati^ beruházásnál megszűnt a 40 százalékos állami támogatás és a fejlesztési 1á- mogatás. Jelenleg tehát van egy félbemaradt beruházásuk, amit. önerőből befejezni képtelenek. Manapság, amikor a nyereséget nem. vagy alig termelő ágazatok gondjai szóba kerülnek, szóba kerül az állítólagos mentőöv, a melléküzemág is. Az élet diktálta kényszer ez, nem csoda, ha a Felső hegykő^ Tsz is belekapaszkodott. Budapesten például takarító, lomtalanitó részlegük van. Ez tavaly 15,3 millió forintot hozott a gazdaságnak. Nyíriben — tehát helyben — pedig varrodabö- vítést szeretnének megvalósítani ... * Konklúzió öt pontban ... 1. Az elnök mondta: — Er. refelé az emberek mindig duplán megdolgoztak a pénzükért. Így van ez ma is. A gépek itt fele ideig tartanak ki, mint máshol. Ez a fordított arányosság. A többlet- költségben, erőfeszítésben nem realizálódik a többlethozam. Ellenkezőleg... 2. Az erdőgazdálkodásnak, valamint a melléküzemágaknak a jövőben is meghatározó szerepük lesz. — Itt az emberek mindig az erdőből éltek — hallottuk. 3. Most látom csak a jegyzetei met nézve; az 130Ü hektár rét, legelöterületükrői nem mondtak semmit. A jövőre nézve remélhetőleg az is egyike a ma még kihasználatlan belső tartalékaiknak, főleg a juhászat fejlesztését illetően. 4. Örvendetes, az utóbbi években a tagokat, alkalmazottakat tekintve minimális a fluktuáció. Az elnök szavai nyilván magyarázatul szolgáinak: — Az embereket a munkájukért meg . kell becsülni ... 5. Ez a tsz mai nagyságában, formájában 1975 január elsejével alakult. Ez a gazdaság azóta soha nem volt veszteséges. Hajdú Imre Serény n munka a tüiode üzemrésiben Van jövője hosszú Minőségi távon is cipő Tiszakesziil Ha valaki esetleg minőségi cipőt vásárol és netalán annak leszakad a talpa, az semmiképpen ne szidja a Minőségi Cipőgyár tiszakeszi •üzemegységének dolgozóit, hiszen ott csak az eiegáns lábbelik felsőrészét készítik, szabják, varrják, s az ott előállított félkész termékre csak Budapesten, a központban, vagy az ország számos helyén levő üzemegységekben rakják fel a talpat. Tény, hogy a Minőségi Cipőgyár termékeit az utóbbi időben a jó minőség jellemzi, s a vásárlónak nem sok oka volt a reklamálásra. Elmondható, hogy a cipők árának növekedését valamelyest követte a minőség javulása is, s ebben pedig nagy részük volt azoknak, akik itt, Tiszák eszi ben állítják «•*> > felsőrészeketRöthy Józsefné kor szeri srélbehci^tó gépen dolgozik Századunk első évében adták át rendeltetésének a Tiszai pályaudvar felvételi épületét. Az Északi-hegyvidék és az Alföld találkozási pontjában elterülő város állomása sok évtizede a fő- és a mellék vasútvonalak gócpontja, a kontinensen lebonyolódó észak-déli forgalom irányvonala volt. E szerepe a fel- szabadulás óta, a nagyarányú iparosodás, a mezőgazdaság fejlődése nyomán erőteljesen tovább nőtt. Az utóbbi két évtizedben nagymértékben korszerűsítették a vasúti pályát, u közlekedést. Egyedül a kevert 'stílusú, kisvárosi jellegű, az. erősen aggkor felé közelgő felvételi épület maradt a régi formájában. Sőt kisebb lett, hiszen a keleti szárny egy részét 19G0-ban az aluljáró építése miatt le kellett bontani. Az állomásépületre nehezedő „nyomást” jól jellemzik az alábbi adatok. A Miskolcról 1828-ben készített monográfiában olvashatjuk, hogy akkor a városban 62 ezer embert számláltak. Naponta a pályaudvarokra 64 gyors- és személyvonal futott be, illetve hagyta el azokat. Az évű utasforgalom alig haladta meg a milliót. Azóta Miskolc lakóinak a száma közel a négyszeresére nőtt, s a napi 200 érkező, induló expressz-, gyors- és személy- vonat 10—12 nap alatt szállít annyi utast, mint félévszázada egy egész évben. Szükség lenne Miskolchoz méltó új felvételi épületre, de meg kell elégednünk szerényebb. átmeneti megoldással. — 1879-ben kezdtük meg a felvételi épületben az állagmegóvó és rekonstrukciós ■rwHvkókat — mondja Miskolci Sándor, a MÁV Miskolci Igazgatóság vezetőhelyettese — 40—45 millió forintos költséggel négy ütemben végezzük el a belső rekonstrukciót és szépítjük meg kívülről is az épületet. Korszerűbb körülményeket teremtünk. Emellett, a szolgálati helyiségek rovására közel félezer négyzetméterrel növeljük a váróhelyiségek és a szolgáltató létesítmények alapteriilelét. Az étteremben kezdték a munkát. Itt ki kellett cserélni, s meg kellett erősíteni a födémet. (A többinél várhatóan nem lesz erre szükség.) Álmennyezetet készítettek, korszerűsítették a belső berendezést. Most az építők az étterem és a nagy csarnok közötti részen dolgoznak. Az egykori kultúrváróteremben betonkeverő zúg. A helyiséget — nem kötelező fogyasztással — szeszmenles bisztróvá alakítják át. A pénztársornál légkalupács zakatol, készítik a helyet a vezetékeknek, belső szereléseknek. Ondó László, a rekonstrukciót végző MÁV EHF I. építésvezetőség munkavezetője _ ezt mondja: — A munkával jól haladunk. így május 1-ig elkészülünk vele, a II. ütemet is átadjuk rendeltetésének. Ez könnyebbé teszi az utasok helyzetéi. Hat pénztárban válthatják a, jegyeket, csökken a sorbanállás, a várakozás ideje. Az utasoknak nem kell szardínia módra összezsúfolódniuk az egykori fodrászüzlet helyén kialakított parányi váróteremben. Júniusban kezdik a munkál a csarnok nyugati oldalán. Először új pénztárfülkéket építenek. Várhatóan az év végi ünnepekre ei is készülnek. vele. A következő feladatként a jelenlegi pénztárfülkéket elbontják, s a túloldalihoz hasonló hosszú folyosót alakítanak ki. Innen nyílik majd ajtó a váró- és a kultúrváróterembe. A folyosó végén építik meg a mosdó és a W. C,-blokkot. Mindezzel 1983 végére szeretnének elkészülni. Bocsánat, van még egy esély, remény. Azt tervezik, hogy a keleti szárnyon a lebontott rész helyén, ahhoz hasonló stílusban új helyiségeket építenek. Ez is az utasok érdekében készülne. Az igazgatóhelyettes még ennyit mond:, — Kérjük a kedves utasok szíves megértését, türelmét a lékonstrukcióval járó kellemetlenségekért. hiszen a korszerűsítés 6 értük történik. Ezt a megértést eddig is tapasztaltuk, s ezért csak köszönettel tartozunk. (Csorba) & nem >« toeoeeet. Az elmúlt évben például pontosan 1 millió 272 ezer 889 pár cipőfelsőrészt gyártottak, s ezzel teljesítették az előírt tervfeladatot Nem a legjobban alakult viszont a minőség, ami itt, Tiszakeszi ben nem érte el a meghatározott szintet. Az előírások szerint minden száz pár cipő felsőrészből négy lehet a selejt, óm ez a szóm az elmúlt évben nem így alakult; száz cipőből hetet selejtnek kellett minősíteni. Ennek pedig meglehetősen számos oka van. Ezeket sorolja Lökő Gyula üzemegység-vezető. — Két évvel ezelőtt jelentősebb termékszerkezetváltásra került sor, amikor is a műbőr felsőrész készítéséről áttértünk a bőr felsőrész készítésére. Ezt a váltást nem előzte meg különösebb előkészítés, de aki a cipőiparban dolgozik, az jól tudja, hogy a műbőr felsőrészek gyártásához nagyobb szakértelem szükségeltetik. Anyagiakban, költségekben is számottevő a különbség, hiszen amíg egy négyzetméternyi bőralapanyag 600— 900 forintba kerül, addig a műbőrnek csak 306—406 Ft az ára. S ahol naponta félmillió forint értékű alapanyagot dolgoznak fel, ott a költségkihatások is érzékenyen jelentkeznek. Az elmúlt évben termékeink 90 százaléka már bőrből készült, s jelentős tételt szállítottunk az exportpiacokra, ami mind a minőséget, mind a tervfegyelmet tekintve is nagy feladat elé állította az. itt dolgozókat. Nem rajtuk, nem rajtunk múlt, hogy nem mindenben tudtunk eleget tenni a minőségi követelményeknek. — Hanem? — Komoly akadály volt a szakemberek hiánya és a magas fluktuáció. Áz elmúlt évben a fizikai dolgozók mintegy 50 százaléka kicserélődött, s jelenleg a foglalkoztatottak mintegy 15 százaléka rendelkezik szakmunkás-képesítéssel, a többi betanított munkás. Ehhez a munkához pedig meglehetősen nagy gyakorlat és szakértelem kell. Tapasztalataink szerint az új felvételesek körülbelül egy év múlva tudnak megfelelő munkát végezni. Útépítés a belvárosban J A belvárosban, Miskolcon o Ta- 1 nácsköztársoság lakótelepen o i házgyári lakások szerelésé- ! vei, építésével egy ‘ időben J épülnek a kommunális épü- J letek, és az utak. Képünkön 1 erőgépek dolgoznak a Vő- i rösmarty út építésénél. — Van-e lehetőség a szak» munkásképzésre, vagy a betanított munkások továbbképzésére? — Ez nagyon összetett feladat. Véleményem szerint az üzem idetelepítésének egyik legnagyobb fogyatékossága, hogy vállalatunk illetékes vezetői nem tudtak hathatósan intézkedni abban, hogy a szakmunkásképzés helyben, Mezőcsáton, vagy Miskolcon megoldódjon. A megyében csak Sátoraljaújhelyen képeznek felsőrészkészítő szakmunkásokat. Vagy még távolabb, Martfűn és Budapesten. Mindenesetre, amit tudunk, azt megtesszük a saját erőnkből. Rendszeresen megjelenünk a környék általános és középiskoláiban és azt tapasztaljuk, hogy a gyerekek érdeklődnek e szép szakma iránt. Nem úgy viszont a szülők, akik igyekeznek lebeszélni a gyerekeket. És ennek is megvan az oka. Elterjedt ugyanis a hír, hogy ennek az iparnak nincs jövője a megyében és megszűnik a tiszakeszi üzem is. — És van, jövője? — Hosszabb távon is. Számottevően fejlődik az üzem, Itt ugyanis van munkaerő, ezért vállalatunk is számol ezzel a lehetőséggel. Csakhogy a minőségi cipőgyártáshoz, hogy ügy mondjam,’ minőségi szakemberekre van szükség. Persze, az az igazság, hogy a vállalatnál jelenleg alkalmazott bérpoliti-- ka nem teszi vonzóvá a tanulást, a továbbképzést. Ä darabbérhez kötött bérezési rendszerben ugyanis egy 15 —16 éves kislány — ha ügyes — meg tudja keresni a 3—4 ezer forintot, ugyanannyit, mint egy szakmunkás. Nincs lehetőségünk a differenciálásra, nem tudjuk megfizetni a nagyobb szakértelmet, a tudást. Véleményem szerint a megfelelő bérpolitika ki-; alakítása hosszú távon kifizetődő lenne itt, Tiszakeszi« ben is ... Szarvas Dezső Fotó: Laezó .?ów»e# »
