Észak-Magyarország, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-03 / 29. szám
ÉSZAK-MAGY«ROR5®SS 4 februári tévéműhely II tenger r Tizenhat később bemuta- ónndó tévéműsor felvételei folynak február hónapban. Elsőként a drámai műsorokat említjük. Kiemelkedően nagy siker volt korábban Fehér Klára regénye, A tenger, amely egy hivatalnoklány éle- *ph keresztül mutatja be Magyarország életének egy nagyon nehéz időszakát: 1944. március 19-től kezdődően a felszabadulás utáni évekről *d izgalmas képet a történet. A nagyszabású regényből most hatrészes, folytatásos tévéjáték készül Mészáros.' Gyula rendezésében. Ennek felvételei előreláthatólag egy fél évig tartanak. Gaál Albert rendezésében készül Aleksan- der Scibor-Rylski Kényszer- zubbony című művének tévé- változata, amelyben egy váratlanul elhunyt nagy író őz- megyének vallomásaiban ele- weoedik meg egy fordulatos, fezgalmas történet. Kulin Ferenc A békíthetetlen című snüve Janus Pannoniusról «zol és Ti tiszt József rendezé- kerül forgatásra. Hollós Corvin Lajos Szürke eminenciás . című müvéből Hajdufy ’Miklós készít tévéjátékot, .jannely Rudolf trónörökös állítólagos öngyilkosságának tkapesán rajzolja fel a kor eszméit a haladásról, a reformokról, a monarchia jövőjéről. Atlantisz címmel Rajnai András rendez tévéjátékot a titokzatos szigethez fűződő •áei legendák nyomán. Portréfilm készül a Tele- ji®urópa francia tévétársaság- "gtti. koprodukcióban Róna £&fktorrol, a párizsi Operaház ^»Wlettmesterének történt kinevezése ,alkalmából. A portréfilmet Andre Szöts rendezi. Ugyancsak portréfilm készül Sós Mária, rendezésében Nagy Anna színészről, Monológ és dialóg címmel. A zenés műsorok közül megemlítendő Jakobi Sybill című operettjének tévéválto- zata Seregi László rendezésében, a Csenterics Ágnes rendezésében készülő Kardia Beáta minishow, s ugyancsak a zenés filmek közönt lesz, bár más kategóriában, az Operabarátok klubja — a la Rossini; ez két adásból áll majd és Rossini-művek Készleteiből kínál válogatást.. A rendezője Apró Attila Egy szövetkezeti elnök és egy színházigázgató-fiőrende- ző beszél majd az Őrségváltás című műsorban a hy>ugdíjba menetel okozta belső vívódásokról. ízlések és pafonok a címe a Kútvölgyi Katalin rendezésében kéthavonta jelentkező. környezeti és tárgy- kultúránk problémáival’ foglalkozó műsornak. Szakály István rendezésében a Néprajzi Múzeumról készül ismeretterjesztő film. A gyermekek számára is több adást készítenek elő. Ilyen lesz például a Móra Ferenc meséinek felhasználásával, Kende Márta rendezésében készülő Sündisznócska kalandjai, az óvodásoknak szóló Hipp-hopp magazinsorozat hatodik része, rendezője Kovács Kati, valamint Vadkerty Tibor rendezésében a kisdobosoknak szánt szórakoztató összeállítás, a Varázsgömb. (*» |T 3Í Borsod megyei Múzeumi ASgazgatóság kiadásában meg- , 'jelenő Borsodi Kismonográfiák sorában a napokban ,ie- „ lent meg Szilágyi Miklós munkája, A Hernád halászata. Jóllehet, e kötet a sorozat 10-es számát viseli, gyakorlatilag megelőzte a 9-es- ként jelölt és a közeljövőben várható, Szabadfalvi József irta Festett asztalosmunkák idegyaszóról című könyvet. A Hemád halászata beve- j etetőjében arról olvashatunk, j hogy a kisebb észak-magyar - i országi folyókon történő ha- j Jászairól nincs rendszerezett néprajzi képünk. S mivel pz ilyen jellegű kutatómunka igen kevés korábbi eredményre támaszkodik, napjainkban i sem lehet teljes értékű; a i gyűjtési nehézségek miatt j egyenetlen; nem minden fa- 1 iuban sikerült azonos mélységű ismereteket szerezni. Be- ; mutatja a kötet a Hernád és mellékágai halászati lehetőségeit, a halászóvizeket,.az itt fogható halakat, a halfogási bérleti viszonyok történetét, az itt élő halászokat és a köztök élt, vagy még ma is élő népi hiedelmeket. Nem érdektelen megemlíteni, hogy főfoglalkozású halászról itt nem beszélhetünk. A kötet egyik nagyobb fejezete a halászati technikát, a halfogás eszközeit mutatja be precízen, majd a fogási módok és eszközök összehasonlító elemzését olvashatjuk. A legfőbb tanulság, hogy a Hernád magyar- országi szakaszának halászata egészében nem archaiku- swfbb, mint más halászóvizek mentén megismerhető népi heiaszai; több fogási mód elemzéséből kitűnik a hernádi halászat „közbülső” helyzete, v/. a sekély hegyi patakokra jellemző -esáközőlc és módok elemei is feltalálhatok, ugyanakkor távolabbi halászvidékekhez is kapcsolódik ez á fajta halászat. Szilágyi Miklós kötete, a szorosabban vett halászati téma mellett, az alkalmi halászattal foglalkozók társadalmi helyzetét és kapcsolatait, népi életét is bemutatja. {ben» A szövőszéknél Zemplénagórdon a 75 éves Nagy Bélciné hajdan az édesanyjától tanulta meg a szövőszék kezelését. Azóta minden évben felkerülnek a pászmák a szövőszékre ... Fotó: Laczó József Pedagógus képzőművészek kiállítása Miskolcon, az Avas-délen, a Közgazdasági Szakközépiskola aulájában látható a miskolci Pedagógus Képzőművészeti Stúdió "tagjainak kiállítása. Hagyományos, visz- szatérő tárlat ez: a Zsignár István vezette stúdió tagjai — miskolci és borsodi rajztanárok — évente legalább egy alkalommal megrendezik közös bemutatójukat. De nemcsak a kiállítás hagyományos. Visszatérőek a bemutatkozó, a kiállító alkotók is. Velük, tizennyolcukkal szinte minden hasonló tárlaton találkozhatunk — és örömmel figyelhetjük meg művészi eszköztáruk gazdagodását, .noha ez a gazdagodás korántsem i azonos mértékű mindegyiküknél. Mindenesetre a tőle megszokott, igen színvonalas anyaggal jelentkezik > kiállításon Weist József — rézkarcai egyre finomabb részletek kidolgozásával hívják fel magukra a figyelmet —, Borsos István, Goda Gertrud. Az utóbbi időben kiállításokon gyakran szereplő Borsos márvány- szobrai éppen egyszerűségükkel tűnnek ki. A szürke kőből olykor csak félig bontja ki a figurát, goortoftmk itt a Sasmadárra, vagy a Kibontakozás című alkotására, s épp ez ad hangsúlyt alakjainak. E kiállítás egyébként arra is jó példa, hogy bepillantsunk a pedagógus képzőművészek törekvéseinek sokféleségébe. A hagyományos ak- varellek, rajzok és rézkar cok mellett üdítő színfoltként hatnak Kovács Attila József erős színű, fényű tűzzománcai, Gál Ágnes és Raffai Kinga meleg színű batik képei. Külön érdemes talán szólni Asztalosné Barnóczky Lenke textilképeiről. Különösen tét szett Madaras és Halas című két textilmunkája. Ka vicsból, zsinegből, vászonból komponálja alkotásait — mértéktartó ' dékori fással, mindig csak a legfontosabbat emelve ki. A legtöbb az akvarell, de a kiállított művek között egyre több a rajz és a rézkarc is. Ami önmagában is jelzi: a stúdiómunka a művészi önkifejezés egyre „újabb” módjaiban is jártassá teszi- a képzőművészettel foglalkozó rajzpedagógusokat. (es. aj Megkezdődött az adatbank feltöltése ll Még formálódnak ugyan a szervezet keretei, de máris sok munkája van a KISZ Központi Bizottsága és az Állami Fejlesztési Bank közös elhatározásával tavaly.; őszszel létrehozott Alkotó1 Ifjúság Egyesülés tagjainak.' A vállalkozás a fiatalok újító, alkotó kedvét kívánja továbbfejleszteni, patronálni az Alkotó ifjúság pályázatot, és nem utolsósorban korszerűbb alapokon irányítani a hat éve élő, formálódó pályázatot. A fiatalok alkotásainak hasznosítását segítő vállalkozás magja, az iroda, már működik. A társadalmi aktívahálózat tagjai hetek óta járják az országot, a vállalatoknál, szövetkezeteknél összegyűjtik az ötödik ötéves terv idején benyújtott és díjnyertes pályamunkákat. Első feladatuk ugyanis a Volán Elektronikánál már működő adatbank (eltöltése. Ezerszámra érkeznek az irodába azok a kérdőívek, amelyeket a munkahelyekre január elején küldtek ki, és amelyek az ifjúsági alkotások legfontosabb adatait tartalmazzák. Külön figyelmet szentelve azoknak a pályamunkáknak, amelyek széles körben állíthatók a termelésfejlesztés és -korszerűsítés szolgálatába. A szakmai zsűri véleményezése után, februárban, számítógépre viszik az elmúlt öt év legsikerültebb pályaműn- 1 káit. Ezt követően „nyílik meg a kapu” az érdeklődő vállalati, szövetkezeti szakemberek előtt. A konkrét termelési kérdések újszerű megoldásait kereső szakemberek tervek szerint lehívó berendezés segítségével is válogathatnak majd a pályamunkák között. A fiatalok eddigi alkotásainak felmérésével egyidejűleg, az ágazati minisztériumok és az országos hatáskörű szervek február 15-ig közzéteszik az új ötéves tervidőszak feladataihoz igazított Alkotó ifjúsági pályázat felhívását. Ennek alapján, március végéig a munkahelyeken is meghirdetik az üzemi feladatokra építő pályázati témákat. Az országos pályázat arra ösztönzi a vállalatokat, hogy a javaslatok, újítások elbírálásával ne várják meg a naptári év végét, hogy azokat mielőbb hasznosíthassák. Az Alkotó Ifjúság Egyesülés tagjai egyébként folyamatosan gyűjtik majd a vállalatok, szövetkezetek igényeit, a fiataloktól beérkező értékes szellemi munkákat és az ország különböző vidékein élő, dolgozó, egy-egy témában jártas ifjú alkotókról névsort készítenek. Színház !i Manci LIU MC-a Mistel* (Beszédrészek: — Érdekes egy fiú maga —- mondja Bizonyosáé Csacsinszkinak, — Te kis piszok, úgy sajnállak — mondja Csacsinszki Tóth Manóinak. — Én magát nem értein. Mii szaval itten? — mondja Tóth Manci Csacsinsz- kinak.) * A valahai varrólányból kaszinói táncos- és társalgónővé lett Tóth Manci imakönyvében őí'zi a leprésplt lila akár cot. Valamint lelkében azt a ligeti első csókot, amit egy úriasszony szeleiméért sóvár- gó pesti bankfiú, Csacsinszki Pali a szájára erőszakolt... Mi készül itt? Páros boldogság? Vagy páratlan boldogtalanság? A Lila akác szerzője, Szép Ernő sem az 1919-ben megjelent legényében, sem a két évvel később írt színpadi változatban nem hagy kétséget: ebből nem lesz szerelem, ebből a íigeti-csókos ákácemlék- böl nem lesz mézízű boldogság. Mert az úriasszony után epekedve is csak fantomoknak udvarló; a szerelmet csak kávéházi asztaloknál könyökölve. képzeletben átélő Csa- csinszki Pali éppúgy boldogtalanságra ítélt— mint a tiszta valóságos szerelmet óhajtó Tóth Manci, a Casino de Paris érintetlen táncosnője. Fiatal rendező: Hegyi Árpád Jutocsa vállalkozott most arra, hogy — a pesti ősbemutató után közel hat évtizeddel — a'Miskolci Nemzeti Színház színpadán is meggyőzzön erről bennünket. Bennünket, akik olvasmánvemlékekből idézhetjük a század eleji Pest kaszinóinak gondmenekítő (vagy épp gondolatmenekítő) világát; a nappal helyett éjszakát választó kártyás, han- dabandás, kéílekalássan-mű- velt seregletét; a pecsétes úrinők meg a megpecsételt sorsú kaszinólányok életét. A bizonyítás-bemutatás sikerrel járt. Mert Hegyi Árpád Jutocsa nagyon jól beszél „színpadul ’. Az ő színpadáról nemcsak szavakkal próbálják elhitetni: valójában is megcsap bennünket a Casino „zenés temetőjének” életet sá- pasztó, lehelete. Ha lettek volna i« illúzióink, itt meg- fosztatunk tőlük. Bizonyosak lehetünk benne, hogy Bizo- nyosné (Zsolnai Júlia) is egy olyanféle úriasszony... Hogy nemcsak kettő van az olyan, úri asszon y -szokn y á k s u h og á - tóban selypegő és „szervi tori ifjoncokból: mint, Mínusz (Agárdi László) és Majmóczy (Gáspár Tibor) ... És nem egy az oiyan alkohol-duhaj: mint a Lali úrfi (Körtvélyessy Zsolt)... És nem egy a lány, akit a század eleji Pest nem fogad nappalaiba, csak idetaszítja ebbe a test- és lélek- fosztogató éjszakai zenés temetőbe . . . Mozgalmasak, látványosak, hatásosak a Lila akác miskolci előadásának életképei. A korzó, a kávéház, a Casino „tömegjelenetei’ az előadás egyik ,.tartóoszlopává” szerveződnek. (A rendező nem hagyatkozott csak a színpadi változatra, Szép Ernő regényéből is átemelt részleteket, ezek mindenekelőtt „háttéranyagként” erősítik az előadást.) A színpadi játék másik megtartó eleme egyetlen személyben keresendő, mégpedig a Tóth Mancit megélő színész személyében : lgó Évában. Mini kaszinói „második szám”: kitűnően táncol és énekel. Máskor mint született Tóth Margit: megajándékoz bennünket az igazán rtarrs színházi pillanatok élményével. Mozdulataiban, gesztusaiban. megszólalásában nincs semmi csináltság, Fájdalmában éppoly természetes, mint a zivatartól-vert virág; a szerelemtől "szíven iilötten éppoly valóságos, mint fényben nyiladozó virág. Éppen ezért Jgó Évának el tudjuk hinni, hogy Tóth Manóinak el kell mennie, itt kell hagynia Pestet. éppen akkor kell elmennie — „Sistern Csárdássá” lennie —, amikor megérintette a boldogság, amikor szeret. .. Kivételes képesség« drámaivá avatja a búcsúzásban a Lila akácot. De mi van a mi Csacsinszki Palinkkal? Nos. Szép Ernő szavait segítségül jiíva azt kell mondanunk: „egy kicsit olyan nagyon táji”, hogy a miskolci előadásban Szirtes Gábor nem tudta megokolni és nem tudja elhitetni velünk az ő boldogtalanságát, a maga saját drámáját. Szirtes Gábor játékában a Bizonyosné utáni vágyakozás, majd az ezt követő kiábrándulás r 'pen úgy betű- • mondo szavalás marad —• mint a Tóth Manci távozásával megszólaló felismerés 'szívhangja: ,.Hiszen én itt boldog voltam! Csak nemvet- tem észre." Így van, Ipogy a Lila ákáe miskolci előadása hiányt t* hagy bennünk. S ezzel nem mondunk ellent a korábbi állításnak, hogy egészében sikerült, jó színházi játéknak lehettünk részesei. A szereplők méltatásakor elismerően szólhatunk valamennyi résztvevőről. az együttesbeli jelenlétért. Külön meg kell emlékeznünk Molnár Zsuzsa játékáról: szereposzlási telitalálat; reméljük, tehetségével sokszor találkozunk még Miskolcon. Folyamatosan kínálkozó lehetőségeit jól használja ki Komáromy Éva (Zsüzsü, balett mester), r.övidebbre „szabottan” ez mondható Varga Gyuláról (Direktor, artistaügynök) is. Fontos alakítás feladata várt Zsolnai Júliára. Legjobb pillanataiban ennek megfelelt, de két fontos jelenetben — a Casino-belii e és a „Csacsinszki-lerohanásra”, gondolva — a kelleténél harsányabbnak tetszett. A férj szerepében Fehér Tibor igyekezetét méltathatjuk: tolakodás nélküli, „képbeillő” jelenléttel vétette észre magái Somló Mária (Mili, virágárus- nő) és Hídvégi Elek (Józsi) főpincér) is. Nagyon jól válogatott és interpretált zene fogta össze (Selmeczy György érdemeivel) a Lila akác miskolci előadását. hasonló igényt támasztott a rendező a koreográfiával szemben. Móger Ildikó jól oldotta meg ezt a feladatot. nem csökkenti munkája értékét, ha megemlítjük: a kar tagjaitól valamivel több „táncos levegőt" is elfogadnánk. A jelmezeket Fekete Mária, a díszleteket Khell Zsolt tervezte. A játéktér esetében ellenvethető lenne ugyan, hogy túlságosan nagy ürességgel „nyit rá” a páros jelenetekre, de éppen lgó Éva bizonyította e helyzetekben is, hogy „lapátolás” nélkül is be tudja töiteni a jó színész a nagynak tűnő teret. És ha már újólag lgó Évához ériünk, hadd tejezzük be e méltatást azzal: azt a LILA ÁKÁC-ot, amit az ó Tóth Mancijától kaptunk, mi nézők, )ó szívvel tesszük el „színházi imakönyvünkbe”. Megőrzésre. Ténag.v József Ön döntött! Síi az! óvárijuk, amire a BNV-n szavazott ■MUNMttHflIimUlllillllllHltlIIIIIHIIltlliSiinilKIIIIIIIIIIIIIIUlimilllHi Borneo szekrénysor, irányőr: Szeréna szekrénysor, irányár: Kraszna szekrénysor, irányár: Szatmár VI., étkezős, kárpitozott garnitúra, irányár: Szeréna kárpitozott garnitúra, 2 egyszemélyes heverővel, irányár: 17 300 Ft 15 900 Ft 14 900 Ft 11 000 Ft 12 500 Ft AZ IDÉN TEHAT CSAK SIKERBÜTORT GYÁRT A SZATMÁRI Várjuk Önöket a bútoráruházakban ét a staküzietekben.