Észak-Magyarország, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-27 / 49. szám

ÉS£MC-MA6¥ABOeS2&G 4 >981. tebfttár ZJ-, péntek A MEZÖRÄÄfEL öfteres mértege: 72,5 Afú#tó forint rsye*f©©ég Szakvsiemény a lazilksiiásrí f Az elmúlt évet kivéve, ütemesen növelte termelését a Nyékládházi Mezőgazdasá­gi Épületelemgyár az, ötö­dik ötéves tervidőszakban. A korábbihoz viszonyított, mintegy 20 százalékos visz- szaesés oka közismert: le­csökkent a gazdasági egysé­gek beruházási lehetősége. A vállalat így is sikeres cik­lust zárt, hiszen változatlan áron 11,6 százalékkal túltel­jesítette a nem égészen 659 millió forintos tervét. Az ez idő alatt elért együttes nye­reség nagyjából 20 száza­lékkal volt magasabb a cé­lul tűzött 72,5 millió forint­nál. A gyár munkáskollek­tívája az öt év során több mint 1,2 millió négyzetmé­ter alapterületű létesítmény­hez elegendő vasbelonszer- kezetet állított elő, melynek felhasználásával mintegy 2500 különféle épület épült . fel. A MEZÖPANEL ezeket a kimagasló eredményeket csökkenő létszámmal érte el, s jelenleg is hatvan ember­nél dolgozik kevesebb a ter­vezettnél. A siker titka a nagyarányú gépesítésben, az üzem- és munkaszervezés­ben keresendő. Jelentős a termelési kooperáció is, mert a különböző vállala­tokkal létrehozott együtt­működés 156 millió forint értékű termék legyártását tette lehetővé. Az ötéves tervben számottevő gyárt­mányfejlesztésre is sor ke­rült Nyékládházán. A kifej­lesztett tárolási, emelt vo­nórudas, tömörgerincű fő-' tartós épületek, a kislaká­sok egyben a VI. ötéves cik­lus termelését is megalapoz­ták. Az előző évekhez ké­pest növekedett a 7—7,5 mé­ter belmagasságú épületek - , hez szükséges vas be tons zer- I kezetek. előállításának ará- j nya, s ezeket termén ytáro- [ lök, takó.rmányszárítok, rak- I tárak, üzemi csarnokok épí- i lésénél használták fei gaz- I daságosan. I Bár a hatodik ötéves terv ! programja még nem állt , össze, a kollektíva jövője i biztosítottnak látszik. A fel- j tételek adottak az idei 130 [ millió forintos terv teljesí­A gyárban ütemesen növekszik a termelékenység, s az elmúlt év­ben egy dolgozó 451 ezer forint értéket termelt. A jelentős előre­lépés a nagyarányú gépesítésnek, a munka- és üzemszervezésnek köszönhető. Felvételünk az új gyártócsarnokban készült, ahol ma már minimális a kézi munka. Fotó: Laczó József lésére, s arra is, hogy éven­te 3—4 százalékkal fokozzák a termelést. Létszámnöveke­désre nem számítanak a MEZÖPANEL-nál, annál in­kább a termelékenység to­vábbá javulására. Napjaink­ban egy munkás 451 ezer fo­rint értéket állít elő évente, s ez kedvező alap az előre­lépéshez. A minőség első­számú követelmény a gyár­ban, a brigádok vállalásai­ban is szerepel. A selejt je­lenleg sem magas, mindösz- sze 0,35 százalék, országosan is jónak számít az építőipari ágazatban, de még ezt is le­het és kell csökkenteni., A vezetők műszaki előre­látását dicséri az újabb szer­kezetcsalád kidolgozása, gyár­tásának megkezdése. A vál­lalat gyártmányfejlesztő cso­portja az AGROBER nyír­egyházi kirendeltségének szakembereivel közösen el­készítette a kislakásépitésre alkalmas szerkezetek terveit, sőt már Budapesten és For­rón megkezdték a lakások építését. A kétszintes, te tó­téi"-beépítéses, piros hullám­palával fedett, magastetós épületek műszaki színvonala megfelel a műszaki gazdasá­gi normatíváknak, a költség pedig alatta marad a meg­határozott értéknek. További újdonságokat is terveznek a gyárban,, többek között a korszerű betonszivattyűs szál­lítási mód bevezetését. Az energiahordozókkal való ta­karékosságot az eddigi gó- zölési technológia módosítá­sával kívánják fokozni. Az elképzelések sorában szere­pel a falpanelek és párkány­elemek hőtakarékos gyártá­sa is, ami jelentős energia­megtakarítást jelent majd a felhasználók számára, hiszen javul a létesítmények hőszi­getelése. (K. U) Legutóbb a Nehézipari Műszaki Egyetem szakembe­rei veszteségidő-feltárást vé­geztek a Miskolci MEZŐGÉP Vállalat, felsőzsolcai gyár­egységében, s megállapítot­ták, hogy jelentős tartalékok vannak a gyáregységben, fő­ként a szerelés területén. Érdemes eltűnődni azon, mi késztet egy ilyen kis gyáregységei arra, hogy szakvéleményt kérjen szer­vezettségéről, irányítási rend­szeréről, anyagellátásáról, raktározási berendezkedésé­ről. Különösen -akkor, ha az eimúll esztendőben nagysze­rű eredmények születtek a gyáregységben. Bizonyára sok helyen elégedetten szem­lélnék önmagukat, a felső­zsolcai ak pedig nem ezt te­szik. Nagyon helyesen. Az évek során nagy kockázatot, vállaltak mindig, keresték, kutatták a lehetőségeket, amelyek révén hatékonyab­bá tudják tenni gazdálkodá­sukat. Tavalyi munkájukat kellőképpen jelzi egy adat: 26 millió 902 ezer forint nyereséget értele el! Ha figyelembe vesszük, hogy korábban ebben a gyáregységben több százfé­le alkatrészt gyártottak, s amikor 1975-ben átvették a Diósgyőri Gépgyártól a bú­várszivattyúk gyártását 50 (!) százalékos termékszerkezet- váltást valósítottak meg si­kerrel, azt mondhatjuk, nem kis kockázatot vállaltak. Az­tán következett az EMU- szivattyú, amit nyugatnémet licenc alapján gyártanak majd, először csak alkatré­szeket, s a hatodik ötéves terv utolsó évében már 2,5 —3 millió márka értékben szállítanak teljes szivattyú­kat külföldre. Említésre méltó, hogy most folynak a tárgyalásé*:, s úgy tűnik si­kerrel járnak, és a íelsőzsol- caiak exportja tovább növe­kedhet Ehhez viszont a szervezettséget, az irányí­tást a raktározást korsze­rűsítem kell. Innen ered hát a szakvélemény igénye! Elébe mennek az esemé­nyeknek. Felkészülten akar­ják elvállalni az újabb, ne­hezebb feladatokat, s termé­szetesen ehhez igazítják az érdekeltségi rendszert, a premizálást is. A tarcali könyvtárban, 1981 februárjában , T Február közepéig, tehát másfél hónap alatt ötszáz- tizenhármán iratkoztak be a tarcali községi könyvtárba. Kettő híján pontosan a fele az elmúlt esztendő -végső ' beiratkozási számának. Ügy tűnik, az idén is elérik, sőt meghaladják az ezerharmin­cat, ami- a 3860 lakost figye­lembe v£ve azt is jelenti, hogy Tárcaion több mint minden negyedik lakos be- - iratkozott könyvtári --olvasó. i A hangsúly pedig itt nem 1 a beiratkozott, hanem az olvasó szón van. Ezek áz olvasók 12 ezer 400 kötetből válogathatnak, ha bejönnek a kellemes környezetet biz­tosító intézménybe, vagy ha a könyvtáros éppen éléjük viszi a könyvet. Mert ilyen is van: a kőbányához . rend­szeres időközökben „kitele­pül” a könyvtár kölcsönzés­re, vagy éppen bizományi árusításra — mert újabban azzal is foglalkoznak folya­matosan, a könyvünnepeken pedig fokozottabban —, a kőbányaiak meg azzal vi­szonozzák ezt, hogy szocia­lista brigádjaik segítik a köhyvtárat akár raktárépí­tésben és annak berendezé­sében, akár a könyvbeszer­zési keret emelésében. Ez utóbbira azért is szükség van, mert a tanácsi támoga­tás bizony igen szerény:évi tízezer forint jut könyvbe­szerzésre, állománygyarapí­tásra, s ha ezt összevetjük akár a község lélekszámá- val, akár a beiratkozott ol­vasókéval, de főleg a könyv­árakkal, meghökkentő viszo­nyításokat kapunk. Ezek azonban adottságok, s jelen­leg aligha lehet rajtuk mó­dosítani, legfeljebb a helyi tapäcs lehetne bőkezűbb. A lényeges azonban az, hogy mit tud tenni a könyv­tár, s nem az, hogy miből, bár az sem elhanyagolható kérdés. Nem idegenként lep­tem a tarcali könyvtárba, többször jártam ott a leg­különbözőbb időkben, a könyvtárvezető is régi isme­rős. Kádas Miklósné tizen­hatodik éve vezeti ezt a könyvtárt, amely 1971 óta a tiszteletet érdemlő Kiváló Könyvtár címet ' is viseli. Zimankós februári délutá­non beszélgetünk, az abla­kon látszik a kései hóiiul- lás, jólesik hátunkat a cse­répkályhának vetni. (A ri­deg művelődési ház-mozi- könyvtár épületegyüttesben oázis ez a könyvtár a maga barátságosságával.) Kis jubileum is adódik mostanában a tarcali könyv­tárban : éppen tízesztendős az intézmény keretében mű­ködő szőlészeti szakkör, amelyet Maiiák Imre agrár­mérnök Vezet, s amely — mint arról már évekkel ko­rábban is megírhattuk — igen jő egységgé kovácsoló- dott művelődési közösség, a tárcái iák mindennapi életé­nek hasznos segítője. Mert, ugye, a szakkör közönség­igényeket kell, hogy kielé­gítsen, s itt a szőlőtermesz­tés eíső fontosságú foglala­tosság, természetes hát, hogy a könyvtár a maga eszkö­zeivel ezt igyekszik ’ segíte­ni. Ettől már csak egy lé­pés, hogy a-, rendszeresen visszatérő könyvünnepek kö­zött a mezőgazdasági könyv­hónap megkülönböztetett he­lyet foglal el. Ez éppen most folyik, s már tartottak a na­pokban találkozót Augusztin János miskolci kertészmér­nökkel; a téma a szobanö- vény-termesztés és a virág- kertészet volt. Dr. Bagó Ti­vadar a metszés nélküli sző­lőtermesztésről, Mállók Im­re a zöldség- és gyümölcs-, termesztésről beszélt a hó­nap rendezvényei részvevői­nek. A sort február 28-án a borkezelésről tartandó elő­adás és borbírálat zárja. Könyvbaráti kört is szer­veztek a múlt év elején a Hazafias Népfront helyi szervével - közösen. Tóbiás Áront és Újhelyi Jánost lát­ták vendégül az írók közül, most kész az idei program, hamarosan várják találkozó­ra Képes Gézát és Pálfy Jó­zsefet. A művelődési klub szere­pét vállalta volna át a tár­cáit könyvtár? Kádasné til­takozik e feltevés ellen. Azt mondja: csak többet szeret­nének adni az olvasónak (Folytatás az í. oldalról) és Tőszavaik tsz-tagságát. Többek között szólt arról, hogy a Kossuth Tsz elmúlt évi törekvését, munkáját is jellemző többet-jobbat, aka­rásra a/, idei esztendőben még fokozottabb mértékben szükség lesz az életszínvonal szinten tartásához. A na­gyobb termésátlagok, maga­sabb hozamok, a még na­gyobb hatékonyság valós, el­érhető cél ebben a fejlődő gazdaságban is, ahol az elő­ző éveknél jobb munkál vé­geztek, de még itt is messze vannak a legjobblól. Amint azt a zárszámadási beszámo­ló, az. elemző, őszinte érté­kelés is megmutatta', még nagyok a tartalékok. Ez a főid még többre is képes, mint amit megtermett az el­múlt év viszontagságos idő­járási körülményei között, ha a hozzáértő vezetés, a szor­galmas tagság mindent meg­tesz a több elérése érdeké­ben. A. továbbiakban elismerés­sel szolt a mezőkövesdi já­rás termelőszövetkezeteinek elmúlt évi gazdálkodásáról, megemlítve, hogy a megye szövetkezeti nyereségének je­lentős része az itteni közös gazdaságokban képződött. A megyei tanács ebiöke felhívva a figyelmet a ház­táji ágazat további még fo­kozottabb segítése, a jó in­tegrátori tevékenység jelen­tőségére. Az eredményes zárszám­adás, az ünnepi hangulatú közgyűlés befejezéseként a munka élenjáróinak megju­ta-lmazására, 15 „kiváló dol­gozó” kitüntetés átadására, majd az 1,3 millió forintnyi kiegészítő részesedés kifizeté­sére is sor került. * Az ároktói Dél-borsodi Termelőszövetkezet tegnap Ároktő község művelődési egyszerű kölcsönzésnél. Itt kapcsolódik a beszélgetésbe Sárai László, a Hazafias Népfront megyei bizottságá­nak titkárhelyettese: — A művelődő közössé­gek támogatása a népfront­munka előterében áll. Ezt az álláspontot a közelgő kongresszusunk is meg fog­ja minden bizonnyal erősí­teni. A Hazafias Népfront a maga erejével, lehetőségei­nek határain belül azokat a könyvtárakat támogatja, se­gíti,, ahol ennek a törekvés­nek megvan a magva, a bizr- tos alapja és a jó gyakorla­ta. A tarcali könyvtár azok közé tartozik, ahol, mint azt a szőlészeti szakkör, vagy a fiatalabb könyvbarát kör élete példázza, a szükebben értelmezett könyvtári mun- "kán till eredményekkel mér­hető a művelődő közösségek támogatása. Szőlőtermelők és kőbá­nyászok nagy számban élnek Tarcalon. Amikor a könyv- . tár az egyszerű könyvköl­csönzésnél többet kíván nyúj­tani a lakosságnak, az ő sa­játos igényeiket különös gonddal szeretné kiegészíte­ni. (benedek) házában tartotta részközgyű­lését. A megjelent tagság előtt Magos Elemér, a szö­vetkezet elnöke tárgyilagos, kritikus beszámolóban ismer­tette az elmúlt évi gazdálko­dás eredményeit, valamint az idei ’ esztendő célkitűzése­it. Az elnöki beszámoló rész­letesén szólt. az elmúlt év kedvezőtlen időjárási körül­ményeiről, amelyet a szövet­kezet dolgozói lelkiismeretes, szervezett munkájukkal csak- részben tudtak ellensúlyozni. A gyakori esőzések, a magas talajvízszintek miatt, a te­rületeik jelentős részét hosz- szantartóan belvizek borítot­ták, amiből csupán a nö­vénytermesztésnek 17 millió forintos kára keletkezett. A közvetett veszteségeket is figyelembe véve — elsősor­ban az állattenyésztés terme­lésére hatottak kedvezőtlenül — a Dél-borsodi Tsz kára aa elmúlt évben megközelítette a 30 millió forintot. Az alap- tevékenységen kívüli tevé­kenységük — ami félkész- termékek gyártására, illetve különböző bérmunkákra ter­jed ki — bál" jelentős, 3,1 millió forintos ' nyereséget produkált., mégsem tudta aa állattenyésztés és növényter­mesztés kieséseit pótolni, s így a szövetkezet 5,4 -millió forint veszteséggel zárta aa elmúlt esztendőt Ezt részben a Pénzügyminisztérium vesz­teségmegelőzési dotációjával részben a megyei tanács fej­lesztési hozzájárulásával si-; került kompenzálniuk. Az ároktőiéit zárszámadá*- sán felszólalt a megyei párt­ós állami szervek képvisele­tében dr. Bodnár Ferenc, a megyei pártbizottság tagja, országgyűlési képviselő is. Hozzászólásában elmondta: az elnöki beszámoló világos, reális képet adott a terme­lőszövetkezet elmúlt évi gaz­dálkodásáról, évközi gondjai­ról, s az idei tennivalókról. Minden kertelés, szépítés nélkül tárta a tagság elé a valóságot, amelyet a kedve­zőtlen időjárási körülmények a vártnál kedvezőtlenebbül alakítottak. A kedvezőtlen mutatók mellett, azonban számos pozitív eredményről is számot adhatunk — mon­dotta —, ami a három éve választott új szakvezetés munkáját dicséri. Tavaly pél­dául kukoricából sikerűit 6,2 tonnás hektáronkénti átlag­termést, betakarítanunk. Há­rom év alatt a juhállomá­nyuk megduplázódott. Jól halad a brucelia-mentesíté- sük is, s a távalyi takar­mánygondok ellenére növel­ték az egy tehénre eső tej- hozamot. Beszéde hátralevő részében dr. Bodnár Ferenc a magyar mezőgazdaság, il­letve az. ároktői tsz előtt álló te lad átokról. tennivalókról szólt.' Kiemelte a munkater­melékenység növelését. a munkafegyelem javítását, a vezetés színvonalának foko­zását, az irányító munka köz- gazdasági tartalmának növe­lését. amelyek mind-mind hozzájárul hatnak a követke­ző évek még eredményesebb gazdálkodásához. A mozpássérüüek nemzetkizi éve a! mából TRABANT HYCOMAT-TULAJDONOSOKNAK 10% MUNKADIJ-ARKEDVEZMENYT BIZTOSÍTUNK KÉSZPÉNZES FIZETŐ MUNKÁKRA B.-A.-Z.-HEVES-NÓGRÁD MEGYEI ÜZEMEINKBEN AFIT XVI. sz. Autójavító Vállalat

Next

/
Thumbnails
Contents