Észak-Magyarország, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-25 / 48. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1981, február 26., csütörtök Fi lm levél Boldogtalan kalap Kishont! Ildikó (jobbra) c három főszereplője. f Nehezen kibogozható okok­ból kisebb társaság ül a Fe­rihegyi repülőtér presszójá­ban, velük van egy kislány, az egyik jelenlevő asszony gyermeke, aki unalmában egy Esti Hírlap lappéldányt gyürögefc és azt gügyörészi: „Esti Hírtop — boldogtalan kalap”. Ennyit arról, amit a főcím vetítése előtt látunk, ennyit a film címének „ma­gyarázatául”. Ez a cím, vagy az amögött esetleg megbúvó tartalom hol kapcsolódik a későbbi képsorokból felvá­zolódó történettöredékekhez, azt nem sikerült sem a ve­títés nyolcvanhat perce alatt, ■sem azóta megfejteni. A film rendezője — Sós Mária — eddig a televízió­ból volt ismert. Hajdan 6 rendezte Viíray Tamás Csak ülök és mesélek sorozatá­nak adásait. Mint emléke­zetes, ebben a tévériport-so- rozatban érdekes emberi sor­sok bontakoztak ki, sajáto­san egyéni történetek tárul­tak fel — többségben drá­mai töltésű — riportok ke­retében. Sós Mária most je­lentkezik első játékfilmjével és ez a markánsabb vissza­utalás az említett tévésoro­zatra azért nem ‘ oktalan, mert itt is, első játékfilm­jében három emberi sorsot kíván érzékeltetni és a há­rom külön életutat időnként megpróbálja összefonni egy­mással. A Boldogtalan kalap élet- anyaga valósnak látszik. Tár­sadalmunk sajátos jellemző­be napjainkban a' felbomlott családi élet, a magányosan • maradt nő, anya, a nagy­szülőnél nevelkedő gyermek. Jelen van társadalmunkban a magukra maradt házasfe­lek társkereső, szeretetvágyó igénye és olykor felbukkan a gyűlölködés, a rosszindu­lat is. A filmbeli három ma­gányos asszony élete is hi­hető részleteiben, ha meg­próbáljuk a töredezetten elő­adott történetek hézagait va­lahogy áthidalni, bár ehhey tagadhatatlanul nagy türe­lem és íantá-zia is kell, s úgy tűnik, a rendező sokkal nagyobb mértékben számít a néző együttgondolkodására, mint amennyi elvárható. így aztán meglehetősen kuszán áll előttünk a három nő éle­tének égy-egy szakasza, egy­máshoz fűződő laza kapcso­latuk és még lazább kötődé­sük a rajtuk kívül eső vi­lághoz. Az egyiknek a laká­sán szinte megállás nélkül szól a csengő, a másikat fel­keresi» a férje, illetve egy­kori férje, aki mint valami eszelős, megállás nélkül csak kérdi motyogva, választ sem várva, van-e valami újság, majd rettenetes mócsingok- ból gulyást akar főzni, a harmadikat gyűlölködő férje ; szilveszter éjjelén beviteti a magányos nő egyike, a film egyik kórházba és kimosatja a gyomrát és hasonló epizódok esnek velük sorra. Az egyik családba időnként berobban a szomszéd família veszekedni és jógázni, a másikat éjjel előszilveszterezni hívja a szomszéd, alig ismert lakó­társ. Sok-sok hihető , epizód, élettöredék pereg előttünk, de egységes, elfogadható, tör­ténetté nem akar összeállni. Tele van a film történeti szála szakadékokkal, mellék- szereplői és a körülöttük adódó események nagyrészt motiválatlanok, emberek fel­tűnnek és eltűnnek és egé­szében sokkal inkább töre­dékes életkép áll előttünk, mint egységes szerkezetű dráma. Inkább töredezett tü­kör, amelynek cserepei rész­leteket tükröznek a mai való­ságból. Nem érdektelen a színész­választás. A három női fő­szerepre ritkán látható szí­nésznőket választott a ren5 dező: szinte debütánsnak te­kinthető főszerepben Kis- honti Ildikó és Földessy Mar­git, akik szerepadta lehető­ségeik határain belül jól helytálltak, akárcsak a rit­kán látott Nagy Anna. A kisebb szerepekben három miskolci színész — Lenkei Édit, Pólyák Zsuzsa és Híd­végi Elek — is látható. Benedek Miklós Takarékos (akásszivetkezet Az Avas-djél Lakás-és Ga­rázsfenntartó Szövetkezet 3042 lakás gazdája Miskolcon. Az elmúlt éves tevékenységüket figyelembe véve két terüle­ten is takarékossági intéz­kedéseket hoztak. Jelentős megtakarítást értek el az áramfogyasztásban, bár van­nak olyan épületek, ahol a szellőzőmotorok állandó üze­meltetése miatt több áram fogy. Ezekbe az épületekbe kapcsolókat szereltetnek, így körülbelül egy harmadnyi­val csökken az áramfogyasz­tás a szabályozott szellőző­berendezéseket figyelembe véve. Több lakásban okoz­nak gondot a csöpögő csa­pok, esetleg törött részek a vízvezetékekben, indokolat­lanul sok víz fogy. A szö­vetkezet minél hamarabb ki­cseréli a vízvezetékekben a hibás részeket és a karban­tartó üzem a kisebb javítá­sokat díjtalanul végzi el a bejelentések után. Moiorkorókpár- . mézeim Dél-Cseh ország ban, Kamen várának a falai között ka­pott helyet ez az egyedülálló múzeum. A gyűjtemény egyik legérdekesebb darabja az 1894-ben Csehországban Hildebrandt és Wolfmüller tervei alapján, gyártott ke­rékpár. Ezekből a járművek­ből az egész világon mind­össze hat maradt. Osztatlan sikert, arat a Laurin és Ele­ment cég óránként 80 kilo­méteres sebességgel haladó sportkerékpárja is. A gépet 1905-ben Csehországban gyártották. A kiállításon 38 kerékpárt mutatnak be. A látogatók niegtekinthetik azokat a dí­jakat, amelyeket a csehszlo­vák sportolók nemzetközi versenyeken nyertek, vala­mint az 1904-ben Racov kö- Í aelében alapított nemzetközi I kerékpáros szövetség rendez- * vényének dokumentumait is. A Miskolc városi-járási Tűzoltó-parancsnokság hírközpontjába érkezik a tűzjelzés, innen riaszt indulásra a csengő. Ha feibúg a sziréna... A gépezetes tolólétra 44 méter magasba emeli o mentést .végző tűzoltókat. Csupa bátor ember Megszólal a riasztó­A csengő. A szertárban kigyullad a lámpa. Et­től ' a pillanattól kezdve hi­hetetlen gyorsasággal köve­tik egymást az események. Az emeletről egymás után érkeznek a csúszdán a tűz­oltók, elfoglalják a helyüket a gépjárműveken, nyílnak a hatalmas ajtók, felbúg a szi­réna. A riasztástól hatvan másodpercen belül indul a segítség a Miskolc városi-já­rási Tűzoltó-pararcsnoksgg- ról... A körletben most csend van és nyugalom. A tűzol­tók reggel hat órakor kezd­ték meg 24 órás ügyeletü- ket, s bár a csengő még nem jelzett vészt, ezen a délelőttön sem unatkoznak. A földszinti teremben Bódi Ferenc főtörzsőrmester, szol­gálatparancsnok. vezetésével elméleti foglalkozást tarta­nak. — Az elméleti oktatás gyakorlati feladattal zárul -- magyarázza Siska Ferenc alezredes, városi-járási tűz­oltóparancsnok. — Az öthó­napos alapképzés után rend­re megszervezzük a tovább­képzéseket. I — Úgy tudom, a legtöbb tűz­oltónak szakmája is van. Csupa bátor kőműves, vil­lanyszerelő, lakatos . .. — A vonulásnál, a men­téskor hasznosítani tudják mesterségüket. Előfordul, hogy zárat kell nyitni, falat bontani, villamos berendezést lekapcsolni. A parancsnokságon évente közel hatszáz vonulást je­gyeznek az ügyeletesi napló­ban. A vedőí’elszerelés a ko­csiban várja a tűzoltókat, menet közben öltik maguk­ra. Képzeljük el: közel öt­ven kiló felszereléssel kell macskaügyességgel feljutni, akár a hatodik emeletre. A tűzoltót, természetesen min­denkor segíti a korszerű technika. A gépjárművek egy része készenlétben a szertárban, az udvaron éppen a tolólétrát ellenőrzik. — A jelenlegi legmoder­nebb technikai felszereléssel rendelkezünk — mondja Bartók és Sztravinszkij műveit hallottuk Egy jó hangverseny szimbtómái Azt hiszem, érdemes az olyan hangversenyre elmen­ni, mint amilyen a február 17-i kamaraest volt a mis­kolci Bartók-teremben, sőt megkockáztatom azt a véle­ményt, hogy elsősorban az ilyen, vagy hasonló koncer­teket lehet maradéktalan él­vezettel végighallgatni. Mi kell az ilyen alkalmakhoz? Először: természetesen jó program. Ebben a tekintet­ben az est vitán felül állt, hi­szen Bartók Béla és Igor Sztra­vinszkij kompozíciói (köz­tük olyan, amely Miskolcon még nem hangzott el nyil­vános előadáson) garanciát jelentettek a színvonalhoz. Így (az elhangzás sorrendjé­ben) Bartók Kontrasztok cí­mű munkája, vagy a két zongorára és ütőhangszerek­re írt szonátája, szünet után pedig Sztravinszkij művei, a Ragtime, a Piano-Rag-Mu- sic, a Valcer és polka, va­lamint A katona története; mind-mind olyan alkotás, mely egy ilyen összeálütás- ban tökéletesen képes fel­idézni századunk első telé­nek avantgarde zenei gon­dolkodását. Másodszor: elengedhetet­len, hogy a műsorszámokhoz kvalitásban illő művészek társuljanak. Nos, ezen a té­ren sem volt fennakadás, azonkívül —- s úgy vélem esetünkben megengedhető némi lokálpatriotizmus — csupa miskolci, vagy e vá­roshoz valamilyen módon szorosabban kötődő művész társult a rendkívül magas követelményt támasztó da­rabok tolmácsolásához, ami önmagában véve dicséretes körülmény. Az előadóművé­szei gyakorlatából ismerés az a feladat, hogy bizonyos hangeffektusokat — képezze azokat egy-egy dallamvonal hangerő, vagy tempó — min­den előadásnál újra és újra meg' kell teremteni, de úgy. hogy ezzel mintegy a kö­zönség füle hallatára szüles­sen újra — történetesen — a bartóki értelemben vett hangzás ősmítosza is. Öröm­mel állapíthatjuk meg, hogy ez a kísérlet mindkét kom­pozíció előadóinak (Kont­rasztok: Gál Károly — he­gedű, Novak József — klari­nét, ■ Kincses Margit és Sel- meczi György — zongora. (trombita) voltak. Vezényelt Török Géza. Harmadszor: az igazi at­moszféra elképzelhetetlen volna kellő számú és aktív közönség jelenléte nélkül. Szerencsére a keddi hang­versenynek telt háza volt, mi több, azok is végigáil- ták (!) a jó két órás kon­certet, akiknek már nem ju­tott ülőhely. Negyedszer: ami a legfon­tosabb, hogy érezze a hall­gatóság azt az elszánt am­bíciót, a bemutatott mű Vrana József és Kálmánezy *' iránti őszinte szeretetek ami Zoltán —- ütőhangszerek) si­került. Sztravinszkij művé­szetéből az úgyne -ezett paró­dia-technika által inspirált korszakot idézték meg az igen szellemes és aprólékos gonddal megformált inter­pretációk. A darabok elő­adói (csatlakozva hozzájuk a Bartók-műveknél megismert művészek) • Balogh László (nagybőgő), Farkas Gyöngyi (cimbalom), Kiss Ernő es Nagy Ferenc (hegedű), Mé­száros Imre (vadászkürt), N. Szabó Ilona (harsona), Ne­mes Ferenc (fagott), Szabó József (brácsa), Tőzsér Dá­niel (fuvola) és Zobai Béla az előadóművészt játékában fűti, a megvalósítás útján előreviszi. Ezt a mű és köz­vetítője, valamint a befoga­dó közötti koherenciát nem pótolhatja semmilyen tech­nikai (gépies) bravúr, vagy briliáns, de üres csillogás. Ennek hiánya, vagy megléte egy Kohcert során — diva­tos zsargonnál élve — „le­jön” a színpadról, s lehűt­heti, ám fel is villanyozhat- ja a közönséget. A Bartók— Sztravinszkij-est az utóbbi­ban jeleskedett — köszönet érte minden közreműködő­nek. D. Szabó Ede Siska Ferenc alezredes. — Három különböző típusú gép- járműíecskendönk, 44 mé­teres gépezetes tolólétránk van, a generátor és áram­fejlesztő mellett a műszaki mentöszeren elhelyezett kis­gépek segitenek a mentés­ben. A gépjárművek állandó URH-kapcsolatban állnak egymással és a parancsnok­sággal. * • Szoba a földszinten. A fa­lon a rádióberendezés, kö­zépütt a vezérlőaszta!. A tűzoltó-parancsnokság hír­központja. Ide érkezik a be­jelentés, innen riaszt indu­lásra a csengő. A huszon­négy órás ügyeletben Nagy István és Búza István fő- törzsőrmes terek. Percenként cseng a telefon, de szeren­csére, egyik hívás sem se­gélyt kérő. Az előző nap délutánján volt az utolsó ri­asztás: a Kerekdombra vo­nultak a tűzoltók, ■ avartűz- höz. A tűzoltó-parancsnok­ságon egyébként még ebben az évben új, automata ve­zérlésű hírközpontot szerei­nek fel. Számos előnye mel­lett említést érdemel, hogy az új berendezésen a segély­kérő telefonáló hangja bár­mikor visszahallgatható. — Segítséget jelent ez majd nekünk vaklárma ese­tén is. Tavaly több mint nyolcvan rosszindulatú hí­vást kapott a parancsnok­ság. Egyébként most is van már módunk a félrevezetés megállapítására. Nem titok: 3 ezer forintig terjedő pénz­bírsággal sújtható az, aki ilyen szabálysértést követ el. Demkó József tűzoltó őr­mester Tiszaladánybol uta­zik a megyeszékhelyre, hogy egy teljes napon át, bajtár- saivai együtt készenlétben álljon. Sokat próbált tűzol­tó, nem egyszer élt át1 ve­szélyt. Nem is olyan régen tizennyolc napos kórházi ápolásra szorult: súlyos égé­si sebeket kapott egy men­tésnél : — Ha megszólal a sziré­na, tudjuk, sürgősen segíte­nünk kell. És az emberek hálásak. Ha köszönetét mon­danak, nem felejtik el, hogy sikert is kívánjanak. Mikes Márta Fotó: Fojtán László KEDVES VÁSÁRLÓINK! GAZDAG ÁRUVÁLASZTÉKKAL VÁRJA ÖNÖKET zmcoarcikai LAKBERENDEZÉSI ÁRUHÁZ (Kazincbarcika, Főtér 2.) iitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiititiiiiitiiiiiimitfiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiii Függönyvarrás, OTP-ügyintézés (csak kazincbarcikai lakosoknak}, Volán- (tehertaxi) iroda a helyszínen. illlllillilllilllliillMIIIIIIIIIIIIHItlIIIIIIIIIIIIIMItlIllllllllillllilll I VÄXAfA /

Next

/
Thumbnails
Contents