Észak-Magyarország, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-24 / 47. szám

1931. február 25., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 v Tanácskozik azSZKP XXVI. kongresszusa Kádár János üdvözli az SZKP XXVI. kongresszusának résztvevőit. (Folytatás az 1. oldalról) most Madridban folyó tár­gyalások — valamennyi résztvevő érdekében álló — konstruktív befejezéséi kí­vánjuk. Kedves Elvtársak! A baráti szocialista orszá­gokkal ■ megvalósuló szoros együttműködésben különle­ges jelentőséget tulajdoní­tunk a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjet­unió Kommunista Pártja, a magyar és a szovjet nép sok­oldalú kapcsolatainak, meg­bonthatatlan barátságának, amelynek erősítésében ki­emelkedő érdemei vannak a szovjet és a nemzetközi kommunista mozgalom ki­magasló harcosának, né­pünk nagyra becsült, igaz barátjának. Leonyid ll.iics Brezsnyev elvtársnak. A ma- gyár kommunisták, dolgozó népünk őrzi, gondosan ápol­ja, s tovább mélyíti a tör­ténelmi magyar—szovjet ba­rátságot. A Szovjetuniót és a Ma­gyar Népköztársaságot, a szocialista közösség orszá­gainak népeit összeköti cél­jaink és alapvető érdekeink azonossága. Közösek örö­meink, gondjaink is. Mind­nyájan tudjuk, hogy össze­fogásunk, egységünk, együtt­működésünk meghatványoz­za erőinket, ezért minden igyekezetünkkel annak bőví­tésére törekszünk. Az utóbbi hónapokban sokan és sokat foglalkoznak a lengyelorszá­gi eseményekkel. Ellensé­geink a szocializmus pozí­cióinak gyengülését várják. Pártunk, a magyar nép len­gyel testvérpártunkkal, a Fidel Castro: Beszédében rámutatott: az az új világ, amelyben ösz- szeomlottak a gyarmatbi­rodalmak, amelyben előre­tör és terjed a szocializmus, amelyben megerősödtek, megszilárdultak a népek szabadságának és független­ségének alapjai — ez a vi­lág a Szovjetunió létének, szilárd, elvi, marxista—leni­nista politikájának és nem utolsósorban az imperialistá­kat js meggondolásra kész­tető erejének köszönheti lét­rejöttét. Az egész emberiség ezért figyeli nagy érdeklő­déssel a szovjet kommunis­ták mostani kongresszusát is. Fidel Castro rámutatott', napjainkban ismét felmerült .a háború veszélyé. A né­pekre az agresszió és az in­tervenció veszélyének árnyé­ka vetül. A Szovjetunió és dicső kommunista pártja azonban most is a béke re­ménységét .hirdeti meg. A Szovjetunió jelenti a bizto­sítékot arra, hogy az impe­rializmus nem valósíthatja meg uralmi terveit, nem kényszerítheti térdre a. né­peket. Castro szólt a latin-ame­rikai fejleményekről is. Hangsúlyozta: az imperialis­ta erők véres terrort alkal­maznak Salvador és Guate­mala népe ellen. Nyíltan támogatják a népelnyomó diktatúrákat. Ugyanakkor szégyenletes rágalmazó kam-' pányl kezdtek a szocializ­mus, á haladás erői, a szo­cialista országok ellen. Azt akarják elhitetni, hogy a Laliri-Amerikában bekövet­kezett események nem a né­pek jogos felháborodásának következményei, hanem va­lamiféle „nemzetközi össze­esküvés” következtében jöt­tek létre. Az imperialisták most nyíltan fenyegetik Kuba né­pét. Követelik azt, hogy va­lósítsanak meg katonai blo­kádot Kuba ellen, sőt olyan hangok is hallatszanak, ame­lyek nyíltan sürgetik, hogy „töröljék el” Latin-Ameriká- ból a szocialista Kuba pél­dáját, „büntessék meg” Ku-. ba népét azért, mert a Szov­szocializnuis lengyel hívei­vel szolidáris. Bízunk ab­ban, hogy a Lengyel Egye­sült Munkáspárt vezetésével a lengyel nép megtalálja a nehéz helyzetből a szocialis­ta kibontakozást. Ahogy len­gyel elvtársaink maguk is megfogalmazták: Lengyelor­szág a szocialista országok családjának tagja volt, s az is marad. Kedves Elvtársak' Szovjet Barátaink! A kongresszus eddigi munkája is fényesen bizo­nyítja, hogy a szovjet kom­munisták mai nemzedéke méltó örököse a bolsevikok lenini nemzedékének, a szovjet nép eredményesen, viszi tovább a Nagy Októ­ber diadalmas ügyét. A Magyar Szocialista Mun­káspárt. a magyar nép ne­vében újabb kiemelkedő si­kereket; kívánok a Szovjet­unió Kommunista Pártjá­Le Duan: nak, a testvéri szovjet nép­nek a kommunista társa­dalom építésében, a XXVI. kongresszus határozatainak megvalósításéban, a béke megvédésében. Éljen a testvéri szovjet nép és dicső kommunista pártja! Éljen a magyar és a szov­jet nép megbonthatatlan bá­ré tsóga! Éljen a kommunizmus és a béke! nislaw Kania a továbbiak­ban megállapította: „A szo­cializmus lengyelországi épí­tése során helyreállítottuk romokban heverő országun­kat. s történelmi jelentősé­gű eredményeket értünk el a' népgazdaság, a kultúra fejlesztésében, a munkások helyzetének javításában. Az utóbbi időszakban azonban komoly nehézségekkel, sú­lyos megpróbáltatásokkal kell szembenéznünk. Az or­szágon végigsöpört a társa­dalmi konfliktusok hulláma. Drámaian nehéz helyzet ala­kult ki a gazdasági életben, s kiélezett politikai küzde­lem folyik. Jól tudjuk, hogy az önök pártja, s a szovjet emberek nagy aggodalom­mal figyelik a lengyelorszá­gi helyzet alakulását. Meg­értjük. hogy a lengyelorszá­gi események nyugtalansá­got keltenek más testvér- pártokban. Megnyilvánult ez a Varsói .Szerződés tagálla­mai párt- és allami vezetői­nek múlt év decemberében Moszkvában megtartott ta­lálkozóján is. A .Lengyelor­szágban, s Lengyelország kö­rül kialakult helyzet köz­vetlenül összefügg vala­mennyi szocialista ország biztonságával. A szocialista közösség megbonthatatlan. Védelme nem csupán min­den egyes tagjának, hanem a szocialista szövetség egé­szének az ügye is”. „A Lengyel Egyesült Mun­káspárt teljes mértékben tisztában van azzal, milyen hazafias és internacionalista felelősséget visel azért, hogy Lengyelország kijusson a je­lenlegi társadalmi-gazdasági válságból, hogy stabilizálód­jék belpolitikai helyzete, s létrejöjjenek a szocializmus válságoktól mentes fejlődé­sének kedyező feltételei” r— mondotta Stanislaw Kania. A továbbiakban nyomaté­kosan hangsúlyozta: „Ne­hézségeink oka nem a szo­cializmusban, .hanem a szó-, cializmus elveinek, megsér­tésében, gazdasági törvény- szerűségeinek, a pártélet le­nini normáinak voluntarista semmibevételében, a társa­dalmon belüli osztályellen­tétek szerepének alulértéke­lésében, az ideológiai mun­ka hiányosságaiban keresen­Erich Honecker; A XXVI. kongresszus ked­di munkanapjának délelőtti ülésén szólalt fel Erich Ho­necker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizott­ságának főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke. üdvözölte az SZKP kong­resszusát, méltatta az SZKP KB Leonyid Brezsnyev által előterjesztett-beszámolóját, a szovjet, nép által az SZKP XXV. kongresszusa óta eltelt időszakban elért sikereket. Megállapította, hogy a Szov­jetunió eredményei történel­mi jelentőséggel bírnak az egész szocialista közösség, a békéért, és a haladásért ví­vott közös harc szempontjá­ból is. Megemlékezett a szov­jet népnek a II. világhábo­rúban, a fasizmus elleni küz­delemben hozott áldozatáról. Beszéde további részében Erich Honecker hangsúlyoz­ta. hogy az NDK kommunis­tái a szovjet kommunisták­kal vállvetve haladnak élőre a szocializmus építésében, s megvéd el mezik a szocializ­mus ügyét ellenségeinek bármilyen támadásától. Nemzetközi kérdésekről szólva az NSZEP KB főtit­kára rámutatott arra. hogy a szocialista közösség erejének, sikerének záloga a közösség egysége és öss zef orrotts ága. Hangsúlyozta, hogy a XXVI. kongresszus tanúsága szerint a Szovjetunió következetesen folytatja az előző kongresz- szusokon kidolgozott béke- programon alapuló humanis­dő. Mindezek a tényezők együttesen váltották ki a munkások növekvő elégedet­lenségét, s vezettek a pár­ton belüli bírálat felerősö­déséhez.” A lengyel kommunisták vezetője rámutatott arra, hogy „a LEMP ebben a helyzetben a társadalmi konfliktus politikai rendezé­sének. a társadalom népi hatalomba vetett hite hely­reállításának útját válasz- ;otta. Tevékenységünknek ez á fő iránya. Ugyanakkor nem feledkezünk meg arról sem, hogy a társadalomtól kiin­duló bírálatok hullámát meglovagolva olyan erők is tevékenykednek Lengyelor­szágban. amelyek nem tit­kolják a szocializmus iránt ellenséges érzéseiket. Ezeket a nyíltan ellenforradalmi erőke' az imperialista diver- ziós központok támogatják. A szocializmus ellenségei megkísérlik hatalmukba ke­ríteni az új szakszervezete- két, s szembeállítani őket* pártunkkal. Megpróbálják fenntartani a feszültséget, anarchiát szítanak, s szét akarják zilálni a társadalom életét. Szilárd elhatározá­sunk minden szükséges. lé­pést megtenni azért, hogy leszámoljunk ezzel a veszé­lyes tevékenységgel.” Stanislaw Kania szólt a lengyelországi gazdasági ne­hézségek leküzdéséért, a szétzilált szakszervezeti moz­galom egységének helyreál­lításáért vívott harcról, s. arról, hogy e küzdelem él­vezi a társadalom egyre szé­lesebb körű támogatását. „Elegendő türelmünk van ahhoz, hogy kivívjuk vala­mennyi becsületes lengyel állampolgár, valamennyi ha­zafi támogatását” — hang­súlyozta a szónok. Végeze­tül kijelentette: „Biztosít­juk a szovjet kommunistá­kat, s Lengyelország vala­mennyi barátját, hogy a lengyel kommunisták ereje elegendő az ellenforradalmi veszély elhárításához,"" Len­gyelország szocialista társa­dalmi-gazdasági rendjének megőrzéséhez. Lengyelország a Szovjetunió hű szövetsé­gese, a szocialista közösség megbonthatatlan láncszeme marad.” ta külpolitikáját. Erről az útról nem téríti le sem a. NATO bizonyos köréinek* külön ősképpen az Egyesült Államoknak konfrontációra irányuló politikája, sem a nagyhatalmi, soviniszta, he- gemonista célokat követő pe­kingi vezetők, akik veszélyes szövetségre léptek a nemzet­közi monopoltöke legagresz- szívabb képviselőivel. Az NDK külpolitikájáról szólva Erich Honecker meg­állapította, hogy a Német Demokratikus Köztársaság normális, jószomszédi kap­csolatokat kíván fenntartani minden országgal, köztük az NSZK-val is. Az NDK valamennyi kom­munistája nevében teljes tá­mogatásáról biztosította a Leonyid Brezsnyev által is­mertetett új békejavaslato-; kát, s kifejezte meggyőződé-, sét, hogy a nemzetközi hely­zetnek az imperialista erők hibájából bekövetkezett ki­éleződése ellenére sikerül újabb sikereket elérni a bé­ke biztosításáért vívott harc­ban. Végezetül biztosította J» kongresszus résztvevőit arról,’ hogy a Német Demokratikus Köztársaság maradéktalanul eleget tesz, s eleget fog ten­ni a jövőben is a békéért és a szocializmusért vívott harc-; ban reá háruló kötelességek* nek. } (Folytatás a 4, oldalon) ] fi kubai nép megvédi vívmányait fi szocializmus íepizleíetieii jetunió és a szocialista or­szágok, bárátja, rendíthetet­lenül / szolidáris Afrika, Ázsia' forradalmi haladó mozgalmaival. Castro szólt azokról a ter­vekről is, amelyeket az Egyesült Államok és szövet­ségesei Európában akarnak megvalósítani: a SALT-tár- gyalások folytatása helyett Nyugat-Európába kívánnak telepíteni amerikai közepes hatótávolságú nukleáris ra­kétákat, fokozzák a fegy­verkezési versenyt, növelik katonai költségvetésüket. Azzal is megpróbálkoznak, hogy Lengyelországot kisza­kítsák a szocialista népek közösségéből. A kubai veze­tő hangsúlyozta: ha nem áll­na . napjainkban a béke és a nemzeti felszabadulás erői mellett a szocializmus le­győzhetetlen ereje, akkor az imperialisták megvalósíthat­nák terveiket. A szocializ­must azonban nem lehet le­győzni, nem lehet elsöpörni a föld színéről — jelentette ki a küldöttek hatalmas tapsa közölt Fidel Castro. A Kubai Kommunista Párt főtitkára a XXIV. és XXV. kongresszuson meghirdetett békeprogram eredményeit hangsúlyozva megállapította, hogy a Központi Bizottság beszámolójának nyugodt, szilárd, elvi hangvétele is­mét megmutatta: a szovjet kommunisták folytatják a béke megőrzéséért, megszi­lárdításáért vívott harcot. A forradalmi népek — mondotta — nem félnek az áldozatoktól, amikor arra van szükség, hogy megvéd­jék jogaikat, szabadságukat, függetlenségüket. Ezzel kap­csolatban hangsúlyozta: az imperializmus Kubát sem kényszerítheti térdre. A ku­bai nép készen áll arra, hogy megvédje vívmányait, ké­szen áll arra, hogy agresz- szió esetén akár minden talpalatnyi földért halálig harcoljon. / Beszéde végén méltatta a Szovjetunió, a szocialista or­szágok testvéri segítségét, amelyet a kubai népnek nyújtanak. Fidel Castro után szólalt fel Le Duan, a vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára. Be­szédében méltatta az SZKP lenini külpolitikáját, a szo­cialista országok harcát az enyhülésért, s a leszere­lésért. Az, imperializmus, amely szövetségre lépett a pekingi hegemonista, terjeszkedő erőkkel, most ellentámadás­sal próbálkozik a forradal­mi erőkkel szemben — hangsúlyozta a vietnami' kommunisták vezetője, utal­va a Közel-Keleten és Dél- kelet-Azsiában végbemenő eseményekre. A szocializmus — mondot­ta Le Duan — korunkban legyőzhetetlen, a szocialista rendszer sérthetetlen. A VKP KB főtitkára a to­vábbiakban méltatta a nem­zeti felszabadító mozgalmak sikereit, hangsúlyozva, hogy a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus zászlaja alatt küzdő népek Stanislaw Kania: új sikereket érnek el eb­ben a küzdelemben, szocia­lista hazájuk megerősítésé­ben. Le Duan rámutatott.-: az SZKP legutóbbi kongresszu­sa óta eltelt években Viet­nam népe hatalmas sikere­ket ért el. Kivívta legdrá­gább kincsét, a szabadságot, végrehajtotta az ország egyesítését. Belépett a szo­cializmus építésének korsza­kába. Vietnam népe rendkí­vül nehéz körülmények kö­zött folytatja építőmunká­ját, állandóan készen áll arra, hogy megvédje hazáját az imperializmus és a vele szövetkezett pekingi erők támadásaival szemben. E tá­madás része volt az az ag­resszió is, amelyet a Pol Pot-féle rendszer hajtott végre Vietnam népe ellen. Le Duan végezetül mél­tatta azt a testvéri segítsé­get, amelyet a Szovjetunió, a szovjet nép, a szovjet kommunisták nyújtanak Vi­etnamnak és Délkelet-Azsia többi országának. Lengyeíország a szocialista lözösség Rtciboiibatatlao láncszeme Beszédének elején Stanis­law Kania, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára méltatta a Szovjetunió Kom­munista Pártja kongresszu­sainak jelentőségéi, majd tolmácsolta a XXVI. kong­resszus küldötteinek, vala­mennyi szovjet kommunis­tának, a szovjet embereknek a lengyel kommunisták, az egész lengyel nép testvéri üdvözletét. A továbbiakban Stanislaw Kania megállapította: „Len­gyelország szamára ma is pótolhatatlan jelentőségű sokoldalú együttműködése a Szovjetunióval. Nem felej­tettük el Leonyid Brezsnyev emlékezetes szavait: a Szov­jetunió 'Kommunista Pártja és a szovjet állam mindig őszintén kívánta, hogy Len­gyelország erős. független, demokratikus állam legyen. Mi, lengyelek is maradéktaá lanul érdekeltek vagyunk a testvéri Szovjetunió erejé­ben és virágzásában, nem­zetközi pozícióinak erősödé­sében. Ebben látjuk bizton­ságunk legfőbb garanciáját és gazdasági fejlődésünk igen fontos feltételét. Éppen ezért a lengyel—szovjet ba­rátság és szövetség mindig külpolitikánk alapelve ma­rad, s a LEMP mindig, megkülönböztetett figyelmet szentel nekik”. A szocialista Lengyelor­szág fejlődéséről szólva Sta­A Szovjetunió eredményei föiténeimi ieseniősépek

Next

/
Thumbnails
Contents