Észak-Magyarország, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-18 / 42. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!- -V AZ MSZMP BORSOD-AB AŰJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVII. évfolyam. 42. szám Ara: 1,40 Ft Csütörtök, 1981. február 19. leglontosabb feltétele Megyei ipari aktívaértekezlet Miskolcon Tegnap, február 18-án, szerdán, megyei ipari aktívaülést tartottak Miskolcon, a Borsod megyei Pártbizottság székhazában. Az aktívaülésen az 1980. évi gazdálkodás eredményeit és a soron következő legfontosabb feladatokat vitatták meg. A tanácskozáson az ipari üzemek, vállalatok gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetőin kívül reszt vettek megyénk állami, társadalmi és tömegszervezetéinek képviselői, a városi tanácsok és járási hivatalok elnökei. Az aktivaülést dr. Szeppcfiőld Sándor, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a Lenin Kohászati Müvek vezérigazgatója nyitotta meg, ezt követően dr. Havasi Béla, a megyei pártbizottság titkára tájékoztatta a résztvevőket a megye iparának múlt évi eredményeiről cs az ez évi tennivalókról. Dr. Havasi Béla vitaindító előadása f A megye gazdasági helyze- i léről szóló vitaindító előadásában a megyei pártbizottság , titkára elmondotta, hogy az ; elmúlt években a társadalmi és a gazdasági fejlődés bo- i nyolultabb, nagyobb nehéz- , ségekkel és ellentmondások - , kai járó szakaszát éltük át. í Két nehéz feladatnak kellett 1 egyszerre megfelelnünk: az | intenzív gazdasági íejlődés- j re történő gyorsabb áttérés- J nek és a világgazdaságban j végbement gyökeres változá- j sokhoz való alkalmazkodás- { nak. Az ipari üzemek terme- | lése 1980-ban mindössze 0,3 { százalékkal haladta meg az 1 előző évi szintet. Az év há- I romnegyed részét még a ter- | melés 2 százalékos növekedé- j se jellemezte, de a negyedik 'j negyedévben — alapvetően a ! kereslet hiánya miatt — a i termelés jelentősen vissza- ) esett, különösen a kohászat- I ban, az építőanyag-iparban, a ) gépiparban és a szövetkezeti j iparban. Az ágazatok közül j csak a vegyipar, a villumos- I energia-ipar, a könnyűipar I növelte termelését 1979-he2 |. képest. ! A beruházásokról szólva az ; előadó egyebek között megemlítette, hogy a szocialista , ipar beruházási teljesítése i eves szinten mintegy 11—11,5 I milliárd forint volt, / ami I megfelelt az előirányzottnak, í Az 1980. évi üzembe helyezések megközelítették a pénzügyi teljesítések összegét. A beruházások négyötöde az anyagi ágakban — közel 60 i százaléka az iparban — való- 1 sült meg. A vállalati, szövetkezeti nyereség összességében a tervezettnél kedvezőbben alakult és megközelítette az 1979. évi szintet. Ez egyrészt a tervezettnél lényegesen nagyobb termelői árváltozással, másrészt a hatékonyság javításával függ ösz- sze. A termelői árak emelése a termelési költségek jelentős növekedésével járt. A szociális, kommunális ellátásról szólva elmondotta, hogy megyénkben öt év alatt csaknem 82 ezer lakás használatbavételére került sor. Az új lakások 50 százaléka a városokban, a magánerős lakások mintegy 70 százaléka a községekben épült. A lakosság részére 1980-ban kifizetett pénzjövédelmek összege 8,5 százalékkal haladta meg az 1979. évit. Az ipari munkások átlagbére 5—6, az építőipariaké 2,5—3,5 százalékkal emelkedett, míg a szövetkezeti szektor -5,5 százalékos bérfejlesztést valósított meg 1980-ban. Megyénk gazdasága 1980- ban is eredményesen segítette á külgazdasági egyensúlyi helyzet javítását. A kivitel bővült, az importbeszerzés növekedésének üteme csökkeni, a beruházások és a lakosság fogyasztása alapvetö- \ en a tervezettnek megfelelő- ; en alakult. Az elmúlt év ta- • fASzlalatái alapján megállapítható, hogy a vállalatok és a szövetkezetek többsége megkezdte az igazodást a szigorúbb követelményekhez, a változó gazdasági környezethez. A gazdálkodó szervezetek egyre nagyobb számban jutottak arra a felismerésre, hogy felülvizsgálják, átértékeljék gazdálkodásukat, fejlesztési tevékenységüket. Ebből következően fokozódott érdekeltségük a külpiaci változásokhoz való rugalmas alkalmazkodásban, a költséggazdálkodás javításában, a jövedelmezőség növelésében. A továbbiakban az előadó kifejtette: a VI. ötéves terv arra épül, hogy a gazdasági munkában következetesen folytatni fogjuk az elmúlt két esztendőben érvényesített, bevált és a XII. pártkongresszus által megerősített gazdaságpolitikai és irányítási gyakorlatot. Utalt rá, hogy az üzemek külkereskedelmi tevékenységét pozitívan befolyásolja az a tenni- akarás, amely nap mint nap tapasztalható az exporttervek teljesítését és az importtal való takarékos gazdálkodást illetően. Alaposabbá vált gazdasági építőmunkánk világ- gazdasági hátterének ismerete, közvéleményünk már nem, vagy alig kérdőjelezi meg az objektív tényezők hatására kialakult külkereskedelmi arányokat. A gazdaságpolitika egyik fontos kérdéséről, a munkaerő-gazdálkodásról az előadó elmondotta, hogy a munkaerő-gazdálkodás jellemző vonásai megyénkben is átalakulóban vannak. A munkaerőhiány csökkent, több ipari vállalat ésszerű átcsoportosítást hajtott végre, s a munkaerőmozgás a természetes mértéket nem haladta meg megyénkben. A megyei párt- bizottság a vállalatoktól, szövetkezetektől és intézményektől a VI. öléves tervi célkitűzések teljesítéséhez való eredményes hozzájárulást várja. Ezért a gazdasági munkát a terv követelményeinek megfelelően az előző tervidőszak utolsó két évének tapasztalataira alapozva kell szervezni és végezni. A fő követelmény a népgazdaság egyensúlyi helyzetének további javítása, a lakosság életszínvonalának megőrzése, az életkörülmények javítása. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági feladatok kimunkálásában és végrehajtásában a Központi Bizottság 1978. decemberi és az 1980. novemberi határozatai értékes útmutatást adnak. Ezekre és az érvényben levő megyei határozatokra alapozva kell a gazdasági feladatok végrehajtását megszervezni. A gazdasági egységek a nép- gazdasági terv követelményeiből kiindulva készítsék el terveiket, biztosítsák ezek komplexitását, realitását. A továbbiakban dr. Havasi Béla a vállalati középtávú tervkoncepciók kidolgozásának tapasztalatait összegezte. Elmondotta: a vállalati tervezőmunka eddigi tapasztalatai és az ezekből leszűrhető következtetések alapján megjelölhető feladatok' megoldása elősegítheti, hogy az 1981. közepéig ' elkészítendő vállalati tervek összhangban legyenek a VI. ötéves nép- gazdasági tervvel. A vállalati szándékok és törekvések alapjaiban megfeleljenek a népgazdasági követelményeknek. Javulás tapasztalható a vállalati tervezőmunka színvonalában, ám ez nem egyenletes, még jelentős különbségek vannak a vállalatok között. A korszerű tervet tartalmazó koncepciók mellett megtalálható a régi .módszerekből és gondolkodásból való kiindulás is, függetlenül az értékesítési, a piaci feltételektől. A koncepciók viszonylag kis része tartalmazza az elmúlt évek gazdálkodási tevékenységének elemzéséből adódó következtetéseket, ugyanakkor pozitívnak mondható, hogy az értékesítés lehetőségeit és feltételeit a vállalatok egy része gondosan felmérte. A gazdasági munka egyik fontos követelmény érői, az anyagokkal és az energiával való gazdálkodásról szólva utalt rá, hogy e területen kettős feladattal kell megbirkóznunk. Az import energia- hordozók kiváltása érdekében a mindenkori igényekhez igazodóan biztosítanunk kell megyénk széntermelését, a szénbázisú villamosenergia- termelést; ugyanakkor észszerűbb, takarékosabb energiafelhasználást kell folytatni. Minden gazdasági vezetőnek fokozott figyelmet kell fordítania az energiagazdálkodásra, elő kell segíteniük a Minisztertanács állal jóváhagyott energiagazdálkodási program végrehajtását. E tekintetben a pártszervezeteknek az a feladatuk, hogy a politikai munka eszközeivel segítsék elő az ilyen irányú tevékenység kibontakozását és felgyorsítását. Az energiatakarékosság mellett természetesen takarékoskodni kell az anyaggal, a munkaerővel, a termelés álló- és forgóeszközeivel. A gazdálkodásban fokozollabban és szigorúbban kell érvényesíteni a takarékossúg, a hatékonyság követelményeit; vissza kell szorítani mindazokat a törekvéseket, amelyek indokolatlan és ésszerűtlen ráfordításokat eredményeznek és nem az alapfeladatok ellátásának biztosítását segítik elő. Támaszkodni kell a lakosság önzetlen társadalmi munkájára, elsősorban a helyi erőforrások feltárásakor vegyük igénybe a tömegekben rejlő tenni akarást, cselekvőkészséget. (Folytaim * 3, oldalon) Hidraulikus tengerek A Miskolci Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vátta- lat törzsgyárában az elmúlt év 224 millió forintos termelési értékének 60 százaléka a hidraulikus munkahengerekböl és egyéb alkatrészeinek gyártásából származik. Termékeik mintegy negyedét exportálják. Képünkön: Papp Károly Rába hidraulika dugallyúrúd szerelését végzi. Mai számunkból: Ti mini 400 mils megtakarítás (3. oldal) (4. oldal) PosláÉól (5. oldal) ÍZ 3SZÍ íiágltasápl (8. oldal) t Az SZKP XXVI. kongresszusa tiszteletére Manny az ELZETT újhelyi nyálában Kezdeményezők a fiatalok — Határidő előtt, jó minőségben Az úgynevezett VAZ-koo- perációban gyártott Zsiguli, illetve Lada típusú személy- gépkocsikból több tízezer lüt a magyar országutakon is; s hogy ebből a kedvelt, népszerű autókból mennyi gördül ki a nagy teljesítményű szerelőcsarnokokból, az a gyártásban részt vevő magyar parlnervállalalokon is múlik, ugyanis a Lada több szerelvénye magyar gyárakban készül. Megyénkben, az ELZETT Művek Sátoraljaújhelyi Gyárában készítik például a Zsiga li-ajtókilincseket. Az államközi szerződésben előírtaknak megfelelően, "a VAZ- kooperációban az újhelyi gyárból ebben az évben például 300 ezer garnitúra Zsi- guli-ajtókilincset kell a La- da-gyárba szállítani. Nem mindegy természetesen, hogy ez ,a íontos szerelvény milyen minőségben készül és mikor érkezik meg a szovjet autógyárba. A késedelmes, a rendszertelen szállítás ugyanis hátráltatja a szerelők munkáját, lefékezi a szerelő- szalagok teljesítményét; a minőségről nem is szólva, hiszen a rossz minőségű ajtózárnak, elsősorban az autós — lehet, hogy éppen egy magyar autós — látja kárát ... A pontos szállítás és a jó minőség tehát valamennyi . együttműködő számára fontos követelmény. E követelmények teljesítését szorgalmazza a sátoraljaújhelyi gyár VAZ-szereldé- jében dolgozó Zsiguli ifjúsági szocialista brigád munkaverseny-felhívása, munkafelajánlása, amelyet az SZKP XXVI. kongresszusa tiszteletére kezdeményezett a kollektíva. A felhívást a napokban megtartott munkás- gyűlésen ismertették a gyár dolgozóival, s az ifjúsági brigád felhívásához valamennyi szocialista brigád csatlakozott. A vállalásban megfogalmazódott egyebek között, hogy * kooperációban rögzített 300 ezer garnitúra ajtókilincs legyártását határidő előtt teljesítik, 1981. december 5-ig eleget lesznek szállítási kötelezettségeiknek; az évközi szájiitási ütemet pontosan betartják, határidőre szállítanak. Figyelemre méltó a minőséggel kapcsolatos felajánlás, hiszen a brigád azt fogalmazta meg vállalásában, hogy a 300 ezer garnitúra ajSzentistván, Tárd és Cserépváralja közös gazdasága, a VII. Pártkongresszus Termelőszövetkezet már hosszú esztendők óta a megye egyik legeredményesebben gazdálkodó. évről évre fejlődő mezőgazdasági nagyüzeme. A tavalyi nehéz esztendőben elért eredmények, a biztonsággal növelt árutermelés, a tervezettnél is magasabb nyereség, a rendkívül kedvező költségszintek tették ünnepi vé a tsz tegnap megtartott zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlésének hangulatát. Hiszen a tagság, a dolgozók munkahelyi tanácskozásaikon már értékelték az ágazatok elmúlt évi munkáját, meghatározták it, újabb feladatokat. Évzáró és évnyitó eseményükön, Antal Simon tsz- etnök elemző beszámolóját tiallgalva, teljes részletességgel ismerhették meg a sikeres gazdálkodás minden mozzanatát, s azt is, hogy a nagy előrelépés ellenére még mindig vannak belső tartalékaik. tókilincset olyan minőségben készítik el, hogy a partnertől ne érkezzék a minőséget reklamáló levél a sátoraljaújhelyi gyárba. Csökkentik ugyanakkor a gyári selejtszázalékot is — az 1980. évi 2,37 százalékról 2 százalékra —, az anyagtakarékosság területén pedig vállalják, hogy az éves nettó anyagköltségben 5 százalékos csökkenést érnek el. Gazdaságukat sem kímélték meg az időjárás viszontagsá- gai. Volt fagykár, tizedelt a víz, s különösen a 170 Hektárnyi termő szőlő sinyietle meg a sok esőt. a napfény hiányát, á kora., beköszön-, tött telet. Ennek ellenére sikerült a tervezett árbevételi tervet 11 millió forinttal .túlszárnyalni. És a 180 millió forintos árbevételi az utóbbi évek legkedvezőbb köi.ség- szin tjével érték el. ami azt eredményezte, hogy :: tervezett 20 millió forintnál is tóval magasabb, közel 24.3 millió forint tiszta nyereséggel zárták a nehéz 1980-as esztendőt. Bú ••••'■ bél például 2170 hektár átlagában a tervezett 41 helyett 52.2 mázsás, kukoricából 50 helyett 57, silóból 200 helyett 326. lucernából 75 helyett 00 mázsás átlagtermést takarítottak be. Önköltségeik alakulására jellemző, hogy az előz^ (Folytatás a 2. oldalon) t Zárszámadás a VII. Pártkongresszus Tsz-ben es a Ülnél 111 nyeieség
