Észak-Magyarország, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-15 / 12. szám

1981. január T5„ csütörfőlc ESZAK-MAGYARORSZAG 5 POSTÁNKBÓL BOSSZÚSÁG ÍGY UTAZNI A Volán 3-as sz. Vallalat gépkocsivezetőivel nap mint mp folytatott szélmalomhar­cunk megszűnt eléséhez ké­rünk segítséget. A menet­rendben szereplő autóbusz­járatokról van szó, melyek­nek Szuhakálló II. aknánál meg kellene állniuk (Szuha­kálló II. akna bejárati út), de sajnos jelenleg a gépko­csivezetők jóindulatára van bízva, hogy megállnak-e, vagy sem. A 6513 sz. Kazinc­barcika—Szuhakálló II. akna járat például heti egy-két alkalomtól eltekintve, be sem jön. pedig ez a vég-, il­letve indulóállomása El­mondható ez a menetrendben szereplő 6501. 6502. 6504. 650S, 6509 vonalak járatairól is. Az utas egy-két órát is el­állhat, amíg valamelyik fel­veszi. a leszálló utasoknak pedig cl kell tűrniük a gép­kocsivezető jogtalan méltat­lankodását: hogy miért nem- más járattal, jön, miért az övével. Tudjuk, hogy a fe­gyelem betartatása nehéz do­log, de azért mégis csak fel­háborító, hogy fegyelmezet­len gépkocsivezetők hibájá­ból a dolgozók nem érnek be időben munkahelyükre. Emiatt nemcsak kellemetlen helyzetbe kerülnek, de anya­gi hátrány is éri őket, mert a késés miatt kevesebb órát számolnak el részükre. Már kértük a Volán 3. sz. Válla­lat foazincbarciliai kirendelt­ségét. hogy változtassanak ezen az áldatlan helyzeten. Azt válaszolták, hogy írjuk fel a járat, illetve az autó­busz rendszámát, de ez ré­szünkre nem megoldás. Egyrészt az esetek, gyakori­sága miatt egy külön admi­nisztrátor kellene ehhez, másrészt a sötétben, vagy éppen a sártól nem lehet a rendszámot elolvasni, arról nem is szólva, hogy mire az embernek dühében esetleg eszébe jutna leolvasni, az autóbusz már látótávolságon kívül van. Kérjük, teremt­senek rendet az utasszállítás területén ezen a vonalon is, hiszen a, bérlettel utazók egy hónappal előre abban bízva fizetik ki a viteldíjat, hogy a Volán Vállalat is tel­jesíti kötelességét. Balajthy László, művezető-gondnok, BSZV Oktatási Központ KÖVETENDŐ PÉLDA Rendszeressé vált már, hogy a téli szünet előtti utolsó tanítási napon úttörő­csapatunk „Szüni-bulit” ren­dez. E vidám, tréfás mulat­ságunk az idén csak annyi­ban volt más. mini koráb­ban, hogy úttörőtanácsunk elhatározta: kössük össze a kellemest a hasznossal. Ezt úgy értettük, hogy belépő­ként mindenki egy reklám- szatyor rongyot, illetve pa­pírt hoz, s ennek értékét — bár' csepp a tengerben — az Encsen épülő sportlétesít­mény céljára ajánljuk fel. Rendezvényünk jól sikerült, s örömünket növelte, hogy ha csekély összeggel is. ame­lyet az összegyűjtött hulla- dékanyagért kaptunk, mi is hozzájárulhattunk az uszoda építéséhez. Elhatároztuk, hogy ugyanebből a célból tavasszal még egy nagy gyűjtési akciót tartunk, hi­szen a megépülő sportléte­sítmény a járás minden gyermekének egészséges test­nevelését szolgálja majd. Bi­zonyára lesznek követői az úttörőcsapatok között, akik ugyanígy gondolkodnak és cselekednek is. Hubai Katalin, csapattitkár, Encs NÉGY MÉTER VASCSŐ ES A FIGYELMESSEG HIÁNYZIK Miskolc III. kerületében lévő Kerpely A. u. SZTIC- rendelőintézet kis épületét én, s feltehetően a hozzám hasonló állapotú emberek, sajnos nem tudják gyógyke­zelés céljából felkeresni, mert kapaszkodó vascső (korlát) hiánya miatt a lép­csőkön nem bírnak feljutni. Rokkant vagyok, mankókkal és járógéppel járok. Mivel ebben az épületben műkö­dik a fizikoterápia, a reuma­tológia, ideggyógyászat, bi­zonyára nem állok egyedül problémámmal. Az elmúlt év őszén jártam a nagy épület­ben levő sebészeten (ide már beépítették a kapaszkodót), ahol megállapították, hogy a 28 éve tartó állandó mankó- zástól a bal karom lcö- nyökízületei tönkrementek, s többszöri kezelésre a fiziko­terápiára irányítottak. Kö­zöltem az orvossal, hogy ezt igénybe is szeretném venni, de sajnos, a szó fizikai ér­telmében lehetetlen oda el­jutnom. Megértett, s meg­ígérte, hogy szól az illeté­keseknek, jelszerem: a ka­paszkodót, de ez még ma sem történt meg. Megkeres­tem a rendelőintézet vezető­jét is. aki megköszönte ész­revételemet, megígérte, hogy intézkedik, a helyzet azon­ban változatlan. Készséggel elismerem, hogy jó lábú. egészsége, embernek séta az az 5—6' lépcső, de nekem, és a hozzám hasonlóknak a Hi­maláját jelenti. A két feljá­róhoz pedig csak kétszer két méteres vascsőre lenne szük­ség. s egy ember 4—5 órai munkájába kerülne, hogy el­készüljön a sokat jelentő korlát, Régebben történt, de még most sem vesztette ak­tualitását, hogy amikor kör­zeti orvosom az ideggyógyá­szatra irányított, ahová kép­telen voltam feljutni, meg­értve problémámat. más­napra mentöl rendelt. Eljöt­tek. karjukon felcipeltek a lépcsőn, s elmentek. Amikor rám került a sor. s az ideg­gyógyász befejezte vizsgála­tát, szintén mentőt rendelt, ami délutánra meg is jött, és hazavittek. Nem vagyok közgazdász, de azt különö­sebb számolás nélkül is meg tudom állapítani, hogy csak az én. mentővel történt szál­lításom is mar bőven fedez­te volna a hiányzó négy méter vascső árát. Szabó Bertalan, Miskolc, Puskás T. u. 23. ILLETÉKES VÁLASZOL December 4-i lapszámunk­ban „Figyelmesebb legyen az autóbuszvezető" címmel közöltük Gur Istvánná leve­lét. A Miskolci Közlekedési Vállalat forgalmi föosztály- vtezetője. Szilágyi István ár­iból tájékoztatta szerkesztő­ségünket, hogy a @F 15-43 forgalmi rendszámú autóbusz vezetője ellen vizsgálatot in­dítottak. Megállapították, hogy a gépkocsivezető nem kellő körültekintéssel indult ki a megállóból, s ezért fe­lelősségre vonták. Az uta­zással kapcsolatos kellemet­lenségért szíves elnézést kér­nek. „Alkotás ­»4 A Magyar Rehabilitációs Társaság, a Magyar Pszichi­átriai Társaság, a Magyar Vöröskereszt és valamennyi művelődési központ idén, a rokkanlak nemzetközi évé­ben rokkant amatőr képző­művészéti alkotók számára hirdet kiállítással záródó pályázatot. Az intézetekben lakókon kívül á családi kör­nyezel ben élő rokkantak be­nevezésének megkönnyítésé­re a Családi Lap 1981. februári számában felhívás jelenik meg részükre: egy kis levágható szelvénnyel, amelyet a kitöltés után a lakóhely szerinti illetékes megyei Vöröskereszt vezető­ségéhez kell beküldeni. Az „Alkotás — rehabili­táció” országos kiállítás anyagát a beküldőit pálya­művekből válogatják ki. A kiállítás helye Budapest. Budavári Palota Munkás- mozgalmi Múzeuma, ideje 1981. szeptember. A kiállítás egyik prog­ramja a Rokkantak Eve Nemzeti Bizottság 1981. évi munkatervének. A jég letaliírá A hideg égöv területein nagy jelentősége van annak, hogy a hajózás megszűnté­vel is lehessen közlekedni a befagyott folyókon, tavakon. Ehhez azonban az szükséges, hogy a jég élég erős, „hord- képes” legyen. A Szovjet­unióban az a tapasztalat, hogy a biztonságos teher­autó-forgalomhoz 50 cm-es, a vasúti forgalomhoz 1 m vas­tag jég szükséges. Két szov­jet mérnök ötletes újítása Segítségével vékonyabb jé­gen is lehet közlekedni, ha megerősítik a jégtakarót. A megoldás az, hogy a jégén hosszában és keresztben bordákat vágnak, abba mű­anyag furatokat, nagy sza- kítószilárdságú huzalokat fektetnek, utána a barázdá­ba helyenként lyukat fúr­nak, hogy a víz azon átha­tolva és megfagyva befedje ezt az ún. „vasalást”. A mű­anyag köteleknek ugyanis itt az a szerepük, ami a vasbetonban a vasvázaknak. Ilyen erősített helyen már 20 cm vastag jégen is áthalad­hat a nehézteherforgalom, 50 cm vastag jégre pedig már a vasút is ráengedhe­tő. Állami gondozottak Négymilliós segítség Az anya nincs még har­mincéves. Három kicsi gye­reke mér állami gondozás­ban. A negyedik, a legkisebb alig hathónapos, s a gyám­hatóság máris határozatot hozott: olyannyira veszélyez­tetett. fejlődése, hogy öt is a/, állam gondoskodása alá kell helyezni... A gépelt papírok az aszta­lon, a „határozat” és „in­doklás” címszavakkal meg­annyi ijesztő sorsot rögzíte­nek. És az egyéni esetekből kerekednek a tények: 1980- ban százzal több gyereket vettek állami gondozásba megyénkben, mint az azt megelőző évben. A megyei Gyermek- és If­júságvédő Intézetben minden év elején statisztikát készí­tenek. S e számok, arányok szomorú képet festenek. Viszokay Árpád, az intézet igazgatója: — Nagyon is elgondolkod­tató, hogy ugrásszerűen meg­nőtt. azoknak a gyerekeknek a száma, akiket már cse­csemőkorukban állami gon­dozásba kell venni. Legtöbb­ször sürgős a közbelépés, testi-lelki épségük van ve­szélyben. — Elemzik a jelenség okát is ... — Az első helyen az alko­holizmus szerepel. Kerültek hozzánk olyan gyerekek, akiknek szülei — mint nagy­családosok. soron kívül jó la­káshoz juttatottak — pénzéit elcserélték új otthonukat ré­gire, rosszabbra, csak hogy a pénzen italhoz jussanak. A válások nagy száma ugyan­csak növeli a gyerekek ve­szélyeztetettségét. — Eredményre vezetnek-e hát a védő-óvó intézkedések? — Mindenképpen. A meg­előző munkában elsősorban az oktatási intézmények ne­velési funkcióját keli erősí­teni. Ügy tapasztaltuk, hogy különösen a szakmunkáskép­ző intézetekben volna szük­séges szorosabbra fűzni az iskola és a szülő kapcsola­tát. 'Nagyon sok esetben ugyanis a szülök nemtörő­dömsége az oka. hogy a ti­zenéves gyerekek „rossz út­ra térnek”. A gyermekvédelemben számos eredményt hozott a társadalmi pártfogók tevé­kenysége. Nemcsak a háló­zatuk bővült, de munkájuk hatása is erősödött megyénk­ben az elmúlt időszakban. Számuk mintegy három­százra tehető. Soraikban kü­lönböző foglalkozású embe­reket találni: pedagógusok, munkások, tanácsi dolgozók, háziasszonyok, nyugdíjasok ' veszik önként vállukra a ter- het. s törődnek a veszélyez­tetett helyzetben levő gyere­kekkel. Akad rá példa, hogy egy egész szocialista brigád hatiározte ei, közösen bees­nek a gyermekvédelem ügyéért. A gyermekvédő in­tézet legutóbb a miskolci, 19 40-es számú Gyógy szer tar Jubileum szocialista brigád­jának tevékenységét is ju­talmazta. Sokan vannak ők. a társa­dalmi pártfogók, és mégsem elegen. Gondoskodásuk épp' oly elismerésre méJló, mint a nevelőszülőké. Am el kell. hogy mondjuk, az utóbbi időben megcsappant azoknak a száma, akik nevelőszülő­ként állami gondozott gyere­keket fogadnak magukhoz. Pedig megyénk gyermek- védelmében nem kis gondol, jelent, hogy 1973 óta egy hellyel sem bővült a nevelő- otthoni hálózat. S bármilyen szomorú, így van: azóta öt­százzal nőtt az állami gon­dozóit, gyerekek száma. Az MSZMP Központi Bi­zottsága határozata szerint fontos feladat a sok gyerme­kes családok életkörülmé­nyeinek javítása. Ennek egyik módja a rendszeres neyelési segély juttatása, amely január elsejétől tá- gabb teret kapott megyénk­ben is. — Kik részesülhetnek a segélyben? — Mindazok a családok. aóo( az egy fore jwtó keve­set nem haladja meg az 1630 forintot. Természetesen, fon­tos feltétel a rendezett csa­ládi élet. Az elmúlt évben 736 gyereknek juttattunk rendszeres nevelési .segélyt, az intézetünk közei 5 millió forintot fordíthatott e célra. A nevelőszülői felügyelők rendszeresen / látogatták a családokat.' hogy meggyőződ­jenek arról, valóban jó hely­re kerül-e a pénz. — Az idén tehát még na­gyabb ke,rét áll rendelkezé­sükre. — Országosan 25 millió, megyénkben 4 millió forint­tal nőtt a pénzösszeg. Ennek arányában több gyereket' is tudunk segíteni. Az életkor­tól függően, havonta *480 fo­rinttól 900 forintig. — Hol kell kérelmezni a rendszeres nevelési segélyt? — Az illetékes gyámható­ságnál. Az óvodák, iskolák, a társadalmi szervek, ismer­ve a család körülményeit, jelzik a gyámhatóságon, hol kél el a segítség. De a szü­lők éppúgy élhetnek ezzel a lehetőséggel. A környezetta­nulmány után a gyermekvé­dő intézet nemcsak pénzzel, de ruhával, tankönyvvé] is segíti ezeket a sokgyermekes családokat. MHmw 1«irta Segit az egész család. A téli hónapokban or­szágszerte sok tízezer ser­tést vágnak le és dolgoz­nak fel a ház körüli kis gazdaságokban. amelyek nagymértékben hozzájárul- i :ik a falvak húsellátásá­hoz. A disznóvágás napján pedig a legtöbb helyen — a néphagyományoknak megfelelően — még ma is küldenek házi készítésű íz­letes falatokat, kóstolót. A gyereknek is nagy élmény a disznóvágás. ll mit a ifiög? ÜJ USZODA DIÓSGYŐRBEN • BŐVÍTÉS TAPOLCÁN ÉS A VILLANYTELEPEN Nem kényeztette el a nyár Miskolcon a víz szerelmeseit. Képletesen értelmezve, a Miskolci Vízmüvek, Fürdők és Csatornázási Vállalaton csat­tant az ostor, hiszen első­sorban ők érezték meg en­nek hátrányát. Delneky Miklóst, a vállalat fürdő- osztályának vezetőjét éppen akkor kerestük meg, amikor az 1980-as fürdőmérleget nézegette — ki tudja, há­nyadszor. — Tavaly tízezer híján egymillióan keresték fel a miskolci fürdőket. A legna­gyobb tömegeket természe­tesen a tapolcai és az Augusztus 20. strandfürdők vonzották, de sokan keres­ték fel a termált, a diós­győri 3trandot és a Szabad­ság gőzfürdőt. Ha egy kicsit jobb az időjárás, a nyári hónapokban talán elértük volna az egymilliós látoga­tottsági szintet. Ez nálunk a megszokott egy szezonban. 1979-ben például egymillió 15 ezer vendégünk volt. Tavaly a fürdőknek 14 millió forint volt az árbe­vételük,. de ehhez már hoz­zájött a,3 millió forintos ta­nácsi dotáció is. Köztudott, hogy a fürdők fenntartása nem rentábilis, szükségük van a támogatásra. Az idén is elsősorban a szinten tartás lesz a feladatuk, s bármi­lyen furcsán is ' hangzik, egyszerűen nem 'mernek ar­ra gondolni — mert ennek egyáltalán nincs reális alapja —, hogy a fürdőket nyeresé­gessé tegyék. Csak egy példa: Tapolcán a tervek szerint ebben az évben meg kell oldani az 50 méteres me­dence sátortetős lefedését. Az igaz, hogy így kora ta­vasztól késő őszig gyakorla­tilag bármilyen időszakban, bármilyen időjárási körül­mények között biztosítani lehet majd így a fürdést, de ez a sátortetős üzemelte­tés havonta 400 ezer forint­jába kerül a vállalatnak. A másik példa: Diósgyőrben ebben az évben új uszoda lesz. Ha a vállalatnak kell átvenni ezt a létesítményt, az előzetes becslések szerin* egy évben a maximális ár­bevétel 600 ezer forint kö­rül alakul. A létesítmény önköltsége ennek mintegy nyolcszorosa, pontosan 4,8 millió forint. A költségek, veszteségek említésével nem panaszkod­ni akar a fürdőosztály ve­zetője. A tényeket mondta el, azokat a realitásokat, amelyekkel minden évben számolnak, s amelyekhez önmaguk költségvetését kell igazítaniuk. E szűkös kere­tek között is — ha nem is jelentős összegeket költenek Miskolc strandjainak, für­dőinek csinosítására, fenn­tartására. Jelenleg folyik a termálfürdő renoválása, amelyet az eredeti terv sze­rint február 5-re fejeznek majd be. Ugyancsak bővítik az idén a tapolcai strandot is, ahol a területbővítés so­rán a jelenleg a Junó szál-" ló felé vezető útig alakíta­nak ki egy új részt. Az Augusztus 20. strandfürdőn is lesz területbővítés: itt tollaslabda és labdarúgópá­lyát adnak át majd nyárra; Puszta falvi Tivadar

Next

/
Thumbnails
Contents