Észak-Magyarország, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-13 / 10. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 1981. január 13., kedd A KISZ X. kongresszusa előtt Májusban tanácskozik a KISZ X. kongresszusa, hogy összegezze ifjúsági szövetsé­günk öt év alatt végzet! munka jána k ta paszta 1 ata i t. kijelölje a ' további Kendő kei és megválassza a vezet szervekei, Szabó Pált. a KISZ megyei bizottságának első titkáráit kérdeztük, ho­gyan készülnek megyénk KISZ-f tataijai a kongresz szusra? — Nyugodt lelkiismereUel és tervszerű munkával — válaszolta. A borsodi KISZ- tagok elöntő többsége a IX. kongresszus óta eltelt idő­ben becsülettel, legjobb ké­pességei szerint állt helyt a munkában és a tanulásban. Tevékeny ség ti n k eredményei - nek, hiányosságainak és ta­nulságainak összegezéséi a napokban kezdődő taggyűlé­sek és küldöttgyűlések fogy­ják majd elvégezni, emel­lett a kollektívák számveté­sét, és felkészítését segíti a Központi Bizottság kongresz- szusi levele, amelynek vitá­ja a közeljövőben elkezdő­dik megyénkben. — Most tekintsünk el a jól végzett munka eredmé­nyeinek felsorolásától: me­lyek a mozgalmi munka azon területei, amelyekben a borsodi KlSZ-szervezeteknek, fiataloknak is előbbre kell lépni? —. Az elpuilt években megnőtt a fiatalok tekinté­lye, növekedett az ifjúság és a KISZ szerepe a társa­dalom életében. Az ebből fakadó felelősségnek azon­ban’ csak úgy tudunk .eleget tenni, ha a szövetség mufi- káját is a folytonosan vál­tozó körülményekhez igazít­juk. — Mii jelent ez a gyakor­latban? — Például termelési és munka verseny-mozgalmaink továbbfejlesztését: akcióinkat a jövőben jobban kell építe­ni a fiatalok helyi kezdemé­nyezéseire. öntevékenységé­re. Ha szükséges, akkor moz­galmi eszközökkel is segít­jük a munkaerő átcsoporto­sítását, ugyanakkor érdekvé­delmi feladatainknak megfe­lelően, kiállunk azért, hogy az új munkakörök a fiata­lok képzettségének, képessé­gének, és az adott munka­hely szükségleteinek egy­aránt megfeleljenek. — Az elkövetkezendő idő­szakra gondolva, optimista-e a fiatalok munkáját, pálya­kezdését és boldogulását il­letően? — A VI. ötéves terv végre-- hajtásában való részvétel nagy feladatot ró az ifjúság­ra, de egyúttal lehetőségeket is biztosit alkotóképességé­nek kibontakoztatására és boldogulására. Az a fiatal, aki tudásának és képességé­nek megfelelő feladatot kap, nemcsak jobban, hanem jobb érzéssel is dolgozik. Ahol megbíznak a tehetségek fia­talokban. ott nem marad el az eredmény; az okosabb, a jobb. a hatékonyabb mun­ka — ami nem egyszerűen több az eddiginél — meg­hozza a maga eredményét, — A sikeres védnökségek, az eredményes szakmai épí­tőtáborok, a sokszor áldoza­tos társadalmi munkaakciók résztvevői mellett az elmúlt években megyénkben is meg­nőtt a „csövesek”, a lézengő fiatalok száma. Mit akar tenni ezekért a fiatalokért a K/sz: — A tizenéves fiatalok na- ez a rétege a nagy többség­hez képest elenyésző. Az is igaz: sokszor többet beszé­lünk róluk, mint amennyit teszünk azért, hogy változ­tassanak ezen, a döntő több­ségénél átmeneti életformán. Az értük való társadalmi fe­lelősség részese a KISZ is. így az ifjúsági szövetség számára is ebből következ­nek a kérdések; például ele­get és jól foglalkozunk-e a tizenévesek problémáival? A tongressznsi levél is utal rá. js mi is úgy gondoljuk: < középiskolások és a szak­munkástanulók körében kü­lönösen fontos, hogy oldjunk a szervezeti élet formális kö­töttségein. hogy sokkal in­kább előtérbe állítsuk az él­ményt adó. cselekedletö és tartalmas szabadidős progra­mokat, Jóval több lehetősé­get kell biztosítanunk a köz­életi eszköz politikai gya­korlat megszel zésére; ebben sokat segíthetnek az iskolák demokratikus fórumai is. — .to einlllell célkitűzéséi: egyben jelzik az eddigi mun­ka hiányosságait is, az el­múlt évek mozgalmi tevé­kenységének néhány bürok­ratikus vonása sokszor nem erősítette a KISZ befolyását. — Az elmúlt években tervszerűbbé, szervezettebbé és fegyelmezettebbé vált a mozgalom munkája. Ugyan­akkor az is igaz, hogy a gaz­dasági, tanulmányi vállalá­sok, a megbízatások, akciók, az alapkötelességek teljesíté­sének hangsúlyozása sok esetben háttérbe szorították a közéleti nevelő, az érdek­képviseleti. érdekvédelmi, a szabadidős tevékenységet. Megyénkben is voltak for­mális, túlszervezett és el­nyújtott rendezvények, ame­lyek nem gyakorolták azt a hatást, amelyet szerettünk volna. A szervezettebb mun­kát célzó törekvések nem­egyszer a túlszabályozottság érzetét keltették. A sok ha­tározat, kimutatás, a papír­munka idegenkedést váltot­tak kd. és energiát vontak el az érdemi munkától. Mind­ezeken változtatni akarunk: a differenciált rétegmunkán, keresztül erősítenünk kéül a mozgalom nyitottságát, a nyíltságot, a politikai érzé­kenységet, a rugalmasságot, a szervezeti élet demokratiz­musát; nagyobb terei kéül biztosítanunk az önállóság­nak, ö n tevéken y ségnek. — Megyénkben a munkás­ifjúság jelenti a KISZ bázi­sát. Ugyanakkor jelentős a tanuló- és az értelmiségi fiatalok száma is. Mit ter­veznek a jobb szervezettség és az eredményesebb réteg- munka érdekében? — A megyében több mint 72 ezer KISZ-tag van, az el­múlt évékben több mint. 4 százalékkal nőtt a szerve­zettség. A fiatalok mind szé­lesebb rétegeivel kell szót értenünk, ennek csak egyik eszköze a taglétszám növe­lése. Munkánkban a jövő­ben nem a szervezettségre, hanem a tömegkapcsolatokra, a tömeg befolyásra helyezzük a hangsúlyt, elsősorban a nagyüzemi és a mezőgazda­ságban dolgozó fiatalok kö­rében. Meggyőződésünk, hogy ennek hatására, és tudato­sabb tagépítő munkánkkal elérjük, hogy szervezettsé­günk is növekedni fog. — Tehát a változó körül­ményekhez való igazodás a ■mozgalomban részben a munkamódszer és a munka­stílus változását is jelenti? —• Igen, munkánk tartalmi továbbfejlesztése többek kö­zött megkívánja, hogy vál­toztatnunk kell vezetési stí­lusunkon is, .itt elsősorban a megyei, városi és területi KlSZ-bizottságotara gondo­lok. Több helyszíni segítsé­get adva. közelebb kell ke­rülnünk a közös dolgainkat, magáénak valló, érte szóló és cselekedni akaró fiata­lokhoz, kollektívákhoz. Az ipari és mezőgazdasági mun- kásüiatalok mellett a fiatal műszaki, agrár- és humán ér­telmiségiekhez is. hiszen ók nemcsak szakemberek; köz­művelődési, ideológiai és egyéb hivatásuk túlmutat szőkébb szakmájuk határain. A moz­galomban dolgozó különböző szintűi vezetők elsősorban po­litika: munkások, nem ért­hetnek mindenhez, a fiatal értelmiségiek a KISZ testü- ! elei ben. uv, i n k a bizottságai ­ban tevékenykedve, sokat tehetnek azért, hogy minél szakszerűbb, reálisabb dön­téseke! hozzunk. Az elmúlt időszakban jelentős lépéseket hoztunk annak érdekében, hogy a megyei KlSZ-bizott- .,ág és a .városi. • járási bi­zottságok mellett kialakulja­nak ezek. a fiatal értelmisé­giekből álló szakgárdák. — A KISZ-fiatalok, a ve­zető testületek aktív részesei voltak, a VI. ötéves terv irányelveinek megyei vitá­jában. és egyebek ■ mellett konkrét javaslatokat tettek a .fiatalok lakáshelyzetének ja­vítása érdekébe’’. — A borsodi KISZ-tagok elmondották véleményüket az irányelvekről, és úgy érez­zük, ezeket figyelembe vet­ték a tervek végleges elké­szítésekor. Ami a lakáskér­dést illeti; azt szeretnénk, hogy becsületes munkával, takarékos életmóddal min­den fiatal pár belátható időn belül célul tűzhesse ki az önálló otthon megteremtését Helyileg is keressük a haté­konyabb. olcsóbb lakásépítés módszereit, e<nnek érdekében már megtettük a kezdő lé­péseket. .— A közeljövőben kezdődő választások milyen feladato­kat jelentenek a kádermun­kában? — Valamennyiünk közös érdeke. hogy mindenütt olyan tisztségviselőiket, kül dőlteket válasszanak, akik felkészülten, politikai elkö­telezettséggel, a többség bi­zalmát élvezve dolgozzanak. Sok a teendőnk és a megnö- vckeúett feladatok szakava­tott, kellő komolysága és eredményes megoldása a KISZ-munka további társa­dalmasítását kívánja. E kö­zös munkában, éppúgy, mint a politika formálásá­ban, felelősséggel, szakérte­lemmel, jól felkészülten le­het csak részt venni. Ez minden ifjúsági közösség és vezető számára új követel­mény és magasabbra állított mérce — mondotta befeje­zésül a IC1SZ megyei bizott­ságának első titkára. Petra József A komló kesernyés Hfata Ha Plzen azaranyszi­@ nű, világhírű pilzeni 1 sört juttatja eszünkbe, akkor Zatec neve a sörfőző i szakemberek számára a [ cseh komló; jelenti, amely- i nek számos európai orszá- [ gon túl olyan távoli vásar- i 'ói is vannak mint ipán. 1 vagv Brazília (A teljes i csehszlovák komló,ei melés • kétharmad része kerül kütt , földi fogyasztókhoz.) i Csehszlovákiában csupán ! egyetlen komlófat ját tér1 1 mesztenek — az ügyneve- i zett félkorai vörös komlót. 1 Ez viszont a kiváló idöja- | i'ási 'és talajfeltételeknek kö- i szönhetően — kiváló minő- | ségű — a világpiacon is mér- i cét jelent. A kivitel 1977- [ ben meghaladta a 80 ezer i tonnát, s e mennyiséget a j tervek szerint 44 százalékkal . növelni akarják. Az átla- ; gos hektáronkénti hozam- | nak 1980-ban el kell érnie 1 a 12.4 mázsát ' Egyetlen hektoliter ti­zenkét fokos sörhöz körül- j belül két és fél ezer komló- i tobozra van szükség. Az j első Bruff komlószedő gépet i 1955-ben vitték be Cseh­• Szlovákiába Angliából. 1959- ! ben viszont már megjelen- i tek az első csehszlovák | gyártmányú komlószedő gé- i pék is, ma pedig hatszáz [ komlóbetakaritó gépsor dol- 1 gozik minden aratáskor. A i gépesítés' következtében a i betakarításban részt vevő I dolgozók száma a jövőben J is csökkenni fog. A világpiacon a komló i minősége iránti követelmé- i nyék egyre nőnek. Zatec­A komlótobozban levő keserű anyagoknak köszönheti a sör izét és illatát ben. a csehszlovák komló fővárosában egész Európa legkorszerűbb komlóraktára és -csomagolója épül fel. Csehszlovákiában. — amely a világ komlótermesz- tőinek ranglistáján a har­madik helyen áll — a sör­gyártásnak is több évszá­zados hagyományai vannak. A világhírű pilzeni sörgyár J 842-ben épült, a csehorszá­gi sörgyártás története azonban sokkal régebbi, egészen a tizenharmadik század második feléig nyú­lik vissza. A"cseh komló és az ugyancsak jó minőségű maláta nélkül ennek az aranysárga, csábító italnak nem lenne meg a tipikus, fi­noman kesernyés illata és aromája. Pedig e tulajdon­ságoknak köszönhető jó­részt, hogy évről évre nö­vekvő mennyiségben csú­szik le az emberi torkokon a „folyékony kenyér”. Egyenrangú partnerek A Diósgyőri Gépgyár E gyáregységeinek négyszögöle­sein a KISZ-fiatalokat Kon­di József géplakatos. a KISZ-vezetőség titkára kép­viselte, 1980 márciusáig. A „stafétabotot” ezután Mun­kácsi Szilárd hegesztő vette át. Velük beszélgettünk moz­galmi munkájukról, a négy­szögöleseken uetoiltött szere­pű.-TŐI, az ifjúsági vezetők tevékenységéről. Kondi Józsei: Amikor 1976-ban £ KISZ- /ezetőse*, élére kerültem, éppen jelen­tős fejlődésén ment keresz­tül a gyáregység munkája. Azt hiszen:, ennek is volt köszönhető, hogy a-'oban az évben megkaptuk a KISZ Központi Bizottságának di­csérő oklevelét. Ekkor a mozgalmi munka területein ;s előrelépés történt. , Politika; munkánk sokat fejlődött, amit főleg a huszonöt éven felüli, „öregedő” KISZ-tag- jainknak köszönhettünk. Ez­zel nem azt akarom monda­ni, hogy a fiatalabbak sem­mit sem csináltak, de a hú­zóerőt az idősebbek jelen­tették. Eltelt tehát három nagyon szép esztendő, de ezután sajnos „gyengébb" évek következtek. — Nagyon jó alapokat vet­tem át elődömtől — folytat­ja Munkácsi Szilárd. Gyár­egységünkben az üzemi de­mokrácia fontos fórumai a rendszeresen meg tartott négyszögölesek. Jó kapcso­latunk vám a pártszervezet­tel. a szakszervezettel és a gazdasági vezetéssel. Amikor lvISZ-titkár lettem, nagyon örültem, hogy az ifjúsági vezetőt is egyenrangú part­nerként kezelik. — A jó KISZ-vezető egy percig ne érezze azt. hogy amit csinál, kényszerből csi­nálja, vagy ha mégis, inkább mondjon le. Végül szeret-, néni még megemlíteni a ve­zetői példamutatást, ami na­gyon fohtos a KlSZ-munká- ban; ha valamire mozgósí­tani kell, a vezető legyen az> első — fűzte hozzá Kondi József. — Általában azok az em­berek. akik megválasztanak egy vezetőt, azok bizalmat előlegeznek neki. Kos, ezt a bizalmai- kell feltétlenül, minden esetben megtartani — tette még hozzá Munkácsi Szilárd. Kondi József a D1GÉP pártbizottságának tagja, de nem szakadt el teljesen a KISZ-élettől, a Munkácsi Szilárd vezette fiatalok pe­dig űjra elindullak ..fölfelé”; minden vállalásukat, teljesí­tették az elmúlt évben. N. A. Nyolcvan lóerős halál JEGYZET Közúti balesetek következtében 1980. első kilenc hónap­jában 17 900 személy megsérült és 1132 személy meghalt. A sérüléssel járó balesetek oka az említett időszakban 11 332 alkalommal a járművezetők hibájából következett be. (Részletek a Statisztikai Havi Közlemények 1980. 11. számából.) Közismertek azok a hiva­tásos, vagy nem hivatásos járművezetők, akik szinte megittasulnak kocsijuk, mo­torjuk erejétől. A hivatalos megnevezés csak annyit mond róluk, hogy agresszív személyiségű vezetők. A gyászjelentések, amelyek mi­attuk, vagy róluk szólnak, tragikus körülményeket em­legetnek. Valóban tragikus — külö­nösen, ha teljesen vétlen embertársunk — egy ilyen 20. 80. vagy 120 lóerővel száguldó halál útjába kerül. Zokogó árvák. özvegyek, szülők átkozzák azokat, akik e száguldó gyilkosokat ma még megfékezni nem tud­ják. A járművek teljesítmé­nye, ereje, sebessége egyre nő. Ez természetes. De az már kevésbé, hogy sokan nagyobb teljesítményű jár­műveket. azok megnöveke­dett erejét, saját erejüknek tekintve, legszívesebben min­denkit lesöpörnének a pályá­ról. Es száguldanak eszeveszet­ten, nem nézve se Istent, se embert, mert úgy érzik: a volánt markolva, a gázpedált szabályozva a sebességváltó kapcsolva gépük ereje belé jük költözött, s ennek nem állhat ellent semmi és senki. Hullanak ezerszámra a vét­lenek. de hullanak ők maguk is, az agresszív vezetők. Lehet-e ellenük védekez­ni? Ma még szinte alig. Akinek szerencséje van, még időben kitér előlük. És aki­nek nincs? Annak gyalul­hatják a koporsót, jó eset­ben szerelhetik a tolókocsit. Mégis, talán ■ megpróbál­hatnánk az árvák és özve­gyek jajszavát meghallani, átkukat egyszerű köznapi módon érvényesíteni. A gép­járművezetői engedély ki­adását nemcsak a KRESZ, a vezetéstechnika ismeretéhez kellene kötni, hanem olyan személyiségjegyek meglété­hez is. mint a felelősségtu­dat, türelem, udvariasság, fi­gyelmesség stb. Más szóval kulturált, közösségi szellemű emberi magatartásra való készség a gépjármű vezet éc közben is. Hazánkban több mint egy­millió gépjármű, sok millió lóerő által hajtva járják út­jainkat, végzik dolgukat. Nélkülük életünk ma már szinte elképzelhetetlen. De az nagyon is elképzelhető, hogy ezek a gépek' egytől egyig mindig és mindenütt az életet szolgálják. Minden az emberen múlik, akinek jámbor, hasznos segítőtársaik lehetnek ezek az eszközök. Ám, ha nem vigyáznak, tö­meggyilkos ^'fenségeikké válnak Éppen ezért fokozatosan, személyiségvizsgálat eredmé­nyeként. de könyörtelenül ki kellene venni a volánt, azok­nak a kezéből — de még jobb lenne, ha előzetes vizs­gálat nélkül nem is adnánk oda neki —. akik nem bír­nak agresszív ösztöneikkel, akik ha motornak paran­csolhatnak. 20—80—120 ló­erősnek képzelik magukat, s így száguldanak, mások és maguk tragédiája felé. / Gy. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents