Észak-Magyarország, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-01 / 1. szám
ESZAK-MAGYARORSZÄG 18 T981. Január 1,, csütörtök »t mg I É Jfrn Ín üli « M P«-fR\ ^ í f; r' *i v* ás iiTIIjivm A könyvtárak és levéltárak anyagát sokszor fenyegetik különféle rovarkártevők. de a használat és az idő vasfoga is „őrli”. A híres alexandriai könyvtárban — időszámításunk elején — a szakemberek serege javítgatta a megrongálódott papiruszokat. szakszerűen átmásolva és megmentve az elhalványodott szövegeket. A középkorban már szabályzat írta elő a nagyobb könyvtárak állományának biztonságos megóvását. Az utóbbi évtizedekben új tudományág fejlődött Id a „könyvhigiénia” komplex művelésére. A levél- és könyvtárak „orvosai” biológiai, kémiai és fizikai laboratóriumokban, könyvkórta- ni múzeumban, filmtárban és restaurál óműhelyben végzik munkájukat. Vizsgálódásuk kiterjed a papirusztól kezdve a pergamenek, a régi merített papírok és a mai újságpapírok anyagára éppúgy, mint a kötésbőrök, ragasztók, tinták, festékek, díszítőelemek számtalan változatának pontos anyagismeretére. Feltárják és tudományosan értékelik az ezek épségét veszélyeztető belső és külső tényezőket A romlást, pusztulást előidézhetik belső okok: a minden anyagot fenyegető elöregedés. a minőségtől függően lassúbb vagy gyorsabb helyi és fizikai pusztulás, és előidézhetik külső hatások: a túlságosan nedves, vagy túlságosait. száraz levegő, a gyakori hőváltozás, az erős napfény. a levegőnek poros, vagy füstös szennyeződése és egyéb környezeti hatások. De okozhatnak kárt biológiai tényezők: rágcsálók, rovarok, pe- nószgombák, baktériumok stb., sőt. maga az ember is, áld „keze nyomát” szintén otthagyja az iratokon és a könyveken. Végül pusztíthat itt is a szerencsétlenség: a háború, a tűz, a földrengés, avagy az árvíz. A baj azonban sokszor nem jár egyedül. mert például könyvtártűz idején csak alig megpör- kölődött, de az oltás közben teljesen átnedvesedett bőrt. pergament és papírt hamarosan ellepik a különféle penészgombák spórái, baktériumok. és ez esetben még a tűzkárt minősítik a legkevésbé súlyosnak. Képünkön; könyvrestauráló laboratórium a bolgár nemzeti könyvtárban. Kerl a leik feit A Pamir hegyei között létesített botanikus kertben a világ több mint 20 ezer növényfajtája található. A világ legmagasab- ban fekvő botanikus kertje a gorno-badah- sani autonóm terület központjától, Horogtól nem messze fekszik a Pamir hegyei között. Négy évtizeddel ezelőtt alapították a középázsiai állami egyetem tudósai. Először egy kicsiny köves fennsíkon, a tengerszint felett 2300 méter magasságban telepítettek növényeket de ma már 3600 méter magasan is termesztenek növényeket. Valóságos oázis ez a botanikus kert a környező sziklás hegyek között. A tudósok az ultraibolya sugárzásának a növényzet fejlődésére gyakorolt hatását vizsgálják, mivel a sugárzás itt 50-szer olyan erős, mint a sík területeken. A Tadzsik SZSZK Tudományos Akadémiájának biológiai tudományos központja Horogban működik. A sokéves kutatások jó eredményeket hoztak. Megtalálták az alpesi legelők javításának, a sziklás hegyolda- lak növényekkel való betelepítésének módszereit, A tudósok erőfeszítéseinek köszönhetően a felhők közötti hegyoldalak évről évre zöldebbé. kellemesebbé válnak. A Pamir hegyei között dolgozó tudósokkal a világ 40 országának több mint 130 botanikus kertje tart kapcsolatot. r Újévi jövendölések egy 200 éves kalendáriumban Leszakítva az KtoJsó lapot naptárunkból, újesztendő napján a még nyomdafesték szagú frisset akasztjuk a falra tesz- szük íróasztalunkra. Így van ez szilveszter utón. mióta csak kitalálták a kalendáriumot. Márpedig ez mindig is divatos „műfaja” volt hazánkban a „közérdekű” irodalomnak. Mert ha más könyvet nem is. de a kalendáriumot még a .betüiszony- ban” szenvedő kurtanemesek is megvásárolták maguknak. Nagy múltja, van tehát nálunk a kalendárium- irodalomnak. A Sárospataki Nagy könyvtárban századokra visszamenőleg sok példánv található belőle. Vegyük kézbe Például azt az „Űj Kalendáriumot. mely Krisztus Urunk születése után az 1781-dik Esztendőre nyomatott Kassán Länderer Mihály költségével. akadémiai betűkkel.” Az évszázadok alatt kialakult szerkezeti beosztásnak megfelelően, a naptári részben minden hónapra vonatkozó időjárási jóslás olvasható. Januárban például „kemény hideg következik. zűrzavar sok hóval elegves idő” A továbbiakban ilyennek ígéri az első hónap időjárását: ..A csendesebb levegő ég napfényt és tiszta időt enged. A Napnak sugárj magokat mutogatják”. de január végén „hideg uralkodik. keserves" hideggel együtt havat ereszt.” Júliusban például „a Napnak ereje felette neve- kedik vidám ortzáiát mu- tattya”. Az Üj Kalendárium szerint . az ősz béiön szeptember 23-dikán 1 óra 40 minutumkor... És ha tavaszkor a derek, nyárban a gyakori égi háborúk a szőlőket meg nem rontották ió bort remélhetünk mert az Esztendőnek ősze jobbára meleg lészen .. Ez idén a kender, meg a len nagyot nem nyő . Sok hernyó lé- szen és más férgek. A halakban is fogyatkozás lészen.” Melléklete is van az 1781. évi Oj Kalendáriumnak, címe szerint „A Dohány termesztéséről való hasznos oktatás.” A maga korában értékes mezőgazdasági tanulmány ez. amely szakszerű tanácsokat ad a dohánytermesztés különböző munkáiról : a talajelőkészítéstől egészet! a törésig és a dohány leli gondozásáig. Mindezt azzal a megjegyzéssel közli, hogy ..a Dohány termesztése körül sokká! nagyobb munka és gondosság kéván- latik. mintsem eleinte gondolnánk”. Természetesen nem maradhat ki egy kalendáriumból még ma sem az országos vásárok részletes jegyzéke. Megtalálható ez ebben a naptárban is. Ez után a poslajóratok menetrendje következik, azaz .Rendi a Magyar-Országi és Erdélyi Postáknak” Megtudható ebből. hogy például Kassáról Eperjesen. Nyitván. Nagyszombaton át vitt a postakocsi útja Pozsonyig, s az útiköltség 25 és fél forint volt. Ugyancsak Kassáról Vilmá- nvon Tállyán. Tokajon. Debrecenen, Kolozsváron. Szebenen át lehetett utazni Brassóig, s ezért 39 és fél forintot kellett fizetni. A hasznos tudnivalókon kívül az olvasók szórakoztatásáról sem feledkezett meg az Üj Kalendárium szerkesztője. Az utolsó fejezetnek ugyanis ez a címe: „Mulatozó' időre való rövid történetek.” Afféle kis anekdoták ezek. amelyeken még ma is derülhetünk. Ide írunk azért betolül: kettőt. Az egyik arról szól. hogy „midőn egy katona Strázsán álla. az által menőket megkérdező: Ki vagy? Ök azt felelék- Jámbor. Erre a köz katona elhagvá őrálló-he- lyét. és a tisztihez ment., s monda: Ha már minden ember jámbor, mi szükség nékem a Strázsán haszontalan állanom?” , A másik ..mulatozó időre való rövid történet szerint” .egy paraszt Párizs Vávos- sában a Vámház előtt ment el. és azt gondolta hogy a Vámos valami Kalmár légyen: azért közelebb megy vala. hogy meglássa, a boltban mit árulnak. De midőn semmi portékát sem látott a boltban, kérdé a Vámostól: Uram. mit árul kigyelmed? Eire tréfát akarván a paraszttal űzni. azt feleié a Vámos, hogy Szamár fejeket. No ugyan jé Vásárja lehetett az Úrnak, felelt a paraszt, mivel egynél többet nem látok a kigyelmed boltjában .. H. J. Akasztójával fenyegették Hegyalján a borhamisítókat A jócskán megkésett szüret után azt hihetnénk, hogy mostanára véget ért a munka történelmi borvidékünkön. Tokaj-Hegyalján. A látszat ellenére azonban az igazi szőlősgazdák mindig is úgy tartották, hogy a szürettel nem fejeződik be a munkájúi:. mert az voltaképpen a következő szüretig tart. Míg ugyanis künn a kordo- nos táblákon a metszöbrigá- dok a téli hónapokban is szorgalmasan dolgoznak — az új termésre készítve elő a venyigéket — azalatt lenn, a pincékben sem tétlenkedned: a borászok, pincemesterek: most végzik az új borok fejtését, az óborok kezelését. „levegőztetését”. Mindezt a jó gazda gondosságé v a 1 lelki is m eret essé- gével és hozzáértésével teszik, elsősorban a borkombinát. a Tarcali Kutató Intézet, a 12 termelő- es a 7 szakszövetkezet dolgozói, hiszen a vidék világhírű Co- lyékony aranya, a tokaji bot- napjainkban is egyik legértékesebb. legbiztosabb valutája a magyar külkereskedelemnek. Vigyázni, óvni. védeni kell hát. mindennemű alattomos mesterkedés, hamisítás ellen. Tudták ezt a régiek is. s mivel fontos gazdasági érdekek forogtak kockán minden időben, nemcsak a zempléni megyegyűléseken, hanem gyakran az országgyűléseken is napirendre került a tokaji bor ügye. Csupán a 18. század folyamán több mint tíz esetben foglalkoztak a hazai, és külön a tokaji bor kérdésével. Az 1723. évi törvény 118. cikkelye például kimondja: ..Igazságos (nehogy némelyek magán csalárdsága miatt a közönség szenvedjen kárt), hogy azokat, akik a kiváló borokat bármi módon meghamisítják, vagy azokat silányabb szőlőkből helyettesítik. s ezek neve alatt elárusítják. s így a vevőket megcsalják . a hatóságok őket azonnal s teltleg összes boraik elvesztésével büntessék.” A tokaji hamisításának megelőzésére megtiltották, hogy helybeli, vagy az ország más vidékén lakó „nem birtokosok” és kereskedők Hegyalján aszúszemeket vásárolhassanak. Egy 1807-ben tartott Zemplén vármegyei törvényhatósági gyűlés még tovább megy. s a jegyzőkönyvében ez olvasható: „Érzi az ország, hogy a hegyaljai borok hitelének csődje miatt a hollandus aranyak eltünedeztek. Ezért gyökeres orvoslás kell. különben az ország közgazdaságának ez a nem megvetendő forrása kiapad .. A továbbiakban a törvény- hatósági rendelet szintén a borhamisítás megelőzésénél: kérdésével foglalkozik, s kimondja; „Mivel a legtöbb csalárdság és kártétel, a borok pancsolása és fertőzése, a tiszántúli boroknak a hegyaljai területre való behozatala révén szokott történni ezért, hogy az effajta csalásnak a jövőben eleje vétessék, és hogy a hegyaljai bort a tiszántúli bortól meg lehessen különböztetni. ezután a tiszántúliakat csak a göncieknél nagyobb hordókba, a hegyaljaiakat ellenben igaz gönci hordókba legyen szabad szűrni. Az előbb nevezett tiszántúli borokat — már az azelőtt is megvolt szokás szerint — egész a Boldogsá- gos Szűz Mária tisztulásának napjáig a hegyaljai területre bármi címnél és oknál fogva ne vihesse be az országnál: senki fia. Sőt, ha már el is múlt az említett határidő, másképp ne legyen szabad azokat behozni, mint csal: a Zemplén vármegye viceispányánál teendő jelentés és az általa adandó útlevél mellett.” A törvények, az országos és a Zemplén vármegyei rendeletéit tehát a vétkeseket a náluk talált aszúszemek. aszúesszenciák, borok, sőt nem egv esetben a szülőföldek elkobzásával büntették. Egy alkalommal Zemplén vármegye közgyűlésén pedig olyan izzóvá vált a hangulat, hogy egyenesen akasztófát követeltek a tokaji borok hamisítóira. Ha akasztófával nem fenyegetjük is manapság a borhamisítókat. de akik „Tokaj szőlővesszeinek” tüzes. zamatos borát haszonszerzésük mohóságában hitvány vinkóval merészelik összekeverni, annyit mindenképpen megérdemelnek, amit az orosz irodalom klasz- szikusa Puskin kíván nekik: De átkozott legyen örökre A vakmerő bitang lator. Ki elsőnek keverte össze - Vízzel a bort... óh. borzalom! Italt ne bírjon beste fattya! Vagy ha torkán a bor lefut Megmondani többé ne tudja: Vinkót iszik-e vagy aszút.... Hegyi József Új rekord Gunter Weber nyugatnémet autószerelő háromkerekű járművével, a - jellemző becenév - „száguldó szivarral’’ meglepő eredményt ért el a nyáron A négyütemű Heinkel-motorral hajtott jármű 18 köbcentiméter szuperbenzint fogyasztott 15 kilométeres távolságon a hockenheimeni versenypályán, ami átszámítva őzt jelenti, hogy egy liter benzin 7S1 km megtételére elegendő! — Legközelebb pedig elmesélem önnek, tisztelendő uram. hogy öltem meg egy hórihorgas krapekot és hogy tosztottam ki egv bankot . — mondja az öreg bűnöző gyónás közben. * — Papa. miért húzódik vissza a tenger? — kérdezi Jurkó aki a tengerparti strandon áll és figyeli az apályt. — Azért, mert itt túl sok az ember ... * — Tessék mondani tartanak olyan lüzetet amiben körök vannak? — Nem. Csak vonalas és kockás füzetünk van — válaszolja az eladónő. — Kát — mondja a vevő és elmegy. Egy másik vevő. aki az üzletben tartózkodik csodálkozva csóválja a feiét: — Gyakran jönnek magukhoz ilyen őrültek? — Előfordul — válaszol az eladónő. és meekérdezi • — És önnek mit adhatok? — Adjon két Európa- földgömböt... * Két utazó halad a sivatagban. Hirtelen óriási állat lábnyomait veszik észre a homokban. — Ez eev hatalma« oroszlán lehetett — mondta az el«c utazó —•-■»n-pi* követem a nyomai- ás óvatosan megfigyelem merre ment. — Én is megyek de vissza leié — mondía a másik utazó — hosv megtudjam honnan *ötl ★ — A papám azt mondja hogy mindig kellemesebb adni min* kaoni. — Mi a papád? Pap? — Ném. bokszoló. * — Ilailsasd csak John. milyen avönvciűen énekel a csalogány — suttogta a éléséé. — Miért csodálkozol? Még nem nős nincsenek nöössáoat nem fá-" ° fosa — miért ne énekelne?’
