Észak-Magyarország, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-08 / 6. szám

1981. január 8., csütörtök ~~ ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 fi nyájról, a bacsóról, az ezMejts kampóról Múzeum és megújhodás a papírgyárban ■ Hinni és cselekedni A Diósgyőri Papírgyár termékeinek vízjel-emblémája 1882-töl váft közismertté: a makkos tölgyfalevél. Képünkön: Görisöny Ferenc gépészeti vezető a nyomást figyeli. A népi bölcsesség azt tart­ja: a jö juh nem sokat bé­get... Ami azt illeti, ezek való­ban csendben vannak! Tö­mött tömeg módjára araszol­ják a legelöl, tőidre lehajtott fejjel, deres, havas kórokat, füféléket kutatva. Olyannyi­ra nagy a csend körülöttük, nem is hinné az ember, ha a saját szemével nem látná, hogy ezt a falkát 348 juh al­kotja. Szép szám, meg kell hagyni, de ... — ...tényleg jó juhok? — kérdezem az egyenes derekú bacsót, ki botjára támaszkod­va, miközben bicskával sza­lonnát katonáz, mint hadve­zér, hordja körül tekintetét a szép seregen. Bólint a kérdésre, szeme fénylik, tekintete büszke. — lin csak azt mondhatom, amit a főnökök mondanak, vagyis, hogy nemigen van párja széles e határban. Kér­dezték is, mit csinálok ve­lük, hogy ilyenek ... — És mit válaszolt? Ügy billenti meg a fejét, s arca úgy rándul mosolyba, hogy nem nehéz kiolvasni a reagálást: szóval maga is tud­ni akarja? — Ütöm őket a botommal, hogy dagadjanak! A külsőségeket nézve nem juhászos. Nincs rajta juhász­bunda, s ha nem volna jtt mellette a nyáj, a viharkabát és a fehér gumicsizma alap­ján mindennek mondanám, csak bacsónak neny. S ahogy a kezemet dörzsölgetem a metsző szél, a füvekre deret rakó mínuszok miatt, eszem­be jut, hogy a nóta is hibád- zik ... — ... mert most a juhász­nak sem megy jól a dolga — jegyzem meg. —• Miért no? — bökken meg. Látom, szájában meg­áll a tálát. — Hát az idő miatt! Kutya hideg van ilyenkor idekint. Bicskás kezével legyint egyet. — Megszoktam én már ezt, mint kutya az akasztást. Már­cius 24-én lesz 31 éve, hogy juhászkodásra adtam a fe­jem. Ezt mondja és aztán új ka­tonát vág. — Mindig hideget ebédel? — Persze. Legtöbbször ezt. Szalonnát. Egyébként szere­tem. Harminc dekát minden további nélkül bevágok egy­szerre. . . De ami. az időt il­leti, előbb a Sárpatak-dűlő­ben jártunk, szóval ott tény­leg hideg volt. csontig hatolt a szél. Azért is jöttünk át ide. Aranyos végébe, mert itt a hegyek védenek, no meg a patak is itt van, ihat a bir-' ka. ha megszomjazott. Így beszélgetünk az. alig­fal u Aranyos végében, az, abaújkéri idős Sotkó lutrim­nál, a boldogkőváraljai Hu­nyadi János Tsz juhászával. — Érdekes mesterség a magáé — ..csábítom” újabb gondolatokra. — Érdekes? A fene tudja. Én szeretem. Beteg lennék, ha nekem gyárba kellene járni. Persze, az is igaz. ebbe születni kell. Nekem az egész famíliám pásztoremberekből állt. Az volt az apám. nagy­apám, a fiam is az. Ezen a vidéken is voltak, akik isko­lákban tanulták a szakmát, aztán mégis odébbálllak. Én mondom magának, nem elég a tudás. Hu valaki nem sze­reli a juhot, az hóhérja a jó­szágnak ... Közben parancs a mellet­tünk kuksoló két tökmag ku­tyának. A fekete Bogár, a hamvas Rajkó már pattan is. Kerít, terel, s a tömött tö­meg meggyorsul, engedelmes­kedik. Én meg elképedek — juhásznyelven úgy mondják ezt. megáll a szemem, szám. mint bolond juhnak — a két korcs ügyességén. Az öreg is büszke rájuk. — Nem is tartanám, ha nem lennének ilyen ügyesek. Én már öregszem, ugráljanak ok helyettem! Tapasztalt juhász, 55 éves. És az első. aki elárulja ’a tit­kot. A gyógyszer titkát, ami­vel a birka sántaságát gyó­gyítja. — Nem titok az! Én kék­követ keverek össze vulnerá- val. Itt van ni! — mutat egy orvosságos üveget. — Ezzel kezelem a lábukat. Meg met­szőollóval, bicskával, ha már vágni kell. De azt igyekszem megelőzni. — Jó dolog ma juhásznak lenni ? — Ahogy vesszük. A mun­ka talán kevesebb, mint ré­gen. Fejni ugyanis már nem kell. Most csak terelek, meg elletek. Bár én most is szí­vesebben fejnék. Én mon­dom, ez a kétévenkénti há­romszori elletés nem válik a jószág előnyére. De ha ezt kérik, ezt csináljuk. Mindezt sértett önérzettel mondja. Harmincegy éve ju­hász. Hóna alól előcsillan a juhászkampó fényes feje. Mint király kezében a jogar. Ez kosfej mintás, ezüstből ké­szült. — Ilyet ma nem: csinálnak. Még a nagyapámtól örököl­tem — jegyzi meg büszkén. Sotkó István büszke ember. Mint általában a pásztorok. S a pásztorok okos ember ek is, tele vannak ésszel, fur- fanggal. Az én emberem sem másmilyen. Mielőtt végleg búcsút vennék tőle, még egy­szer hosszan elnézem a nyá­ját, ezeket a tömött bundá­jú, a hiedelemmel ellentét­ben igényes, de nagy tütel- mű jószágokat. Eszembe jut, annak idején, amikor a mű­anyagok. a műszálas textí­liák egyik napról a másikra meghódították a világot, na­gyon sokan már-már a juhá­szat alkonyáról, a juhok ki­pusztulásáról beszéltek. Akadt azonban akkor egy idősszak- ember. aki az .efféle pesszi­mizmusra bölcs mosollyal mindössze ennyit válaszolt: — Emlékezzetek a szavamra! Én mondom nektek, az utol­só műanyaggyáros sírján is birka fog legelni... Meggyőződésem: neki lesz igaza. De a birkák mellé lesznek-e-Sotkó Istvánok? Ha jdú Imre l'oló: Szabados György Kohász-újítók sikeres éve Az Ózdi Kohászati Üzemek­ben nagy hagyományai vari­nak az újítómozgalomnak. Az utóbbi öt év során a fizikai és műszaki újítók, feltalálók és alkotók segítségével a vál­lalat. jelentősen növelte a ter­melékenységet. javította a termékek minőségét, s köz­ben állandóan fokozta a ko­hászati termékek gyártását. Az ózdi újítók az elmúlt esz­tendőben 3(110 újítást dol­goztak ki. ebből több mint 2300-at elfogadtak, amelyből 2293-at be is vezették a kü­lönböző munkahelyeken. Vál­lalati szinten csaknem 127 millió forint megtakarítás származott a bevezetett újí­tásokból. Az újítások jelen­tős része nagyobb anyag- és energ i am eg ta kar ítást, 1 é t­számcsökkentést, több im­portanyag-helyettesítést ered­ményezett, s javult a munka- védelem. Ujgyáregységek Korábban már hírt adtunk arról, hogy a népgazdasági és piaci igények jobb kielégíté­se. a termékszerkezet korsze­rűsítése érdekében január 1-1 öl gépgyártási és karban­tartási igazgatóságot hoztak létre a Lenin Kohászati Mű­vekben. A szervezeti változás következtében az új évtől há­rom új gyáregység és egy fő­osztály kezdte meg munká­ját. A VI-os igazgatósághoz tartozó egységek vezetőinek tegnap, rendkívüli műszaki­gazdasági konferencián adta át megbízólevelüket dr. Szep- pelfeld Sándor, a vállalat ve­zérigazgatója. A gépgyártó és szerelő gyár­egység vezetője Tűzkő Attila, főmérnöke Pdlok ■'Tibor, a karbantartó és üzemeltető gyáregység vezetője ModTa Géza, főmérnöke Kárpáti Ist­ván, a villamos és műszer­automatika gyáregység veze­tője Simon Béla, főmérnöke Kárpáti Károly, a gépgyártá­si főosztály vezetője Serfőző Sándor lett. Az új szervezeti egységek elsőrendű feladata az egyedi gépgyártás beveze­tésének és felfuttatásának megszervezése, illetve a kar­bantartás hatékonyságának javítása lesz. Az igazgatói iroda egyik falát elborítják a kitünteté­seket dokumentáló oklevelek. Ezek hamar elárulják, hogy a MÁV miskolci Építési Fő­nökség az ötödik ötéves terv­időszakban kiváló szintű eredményekkel dolgozott. Mi jellemzi a közösség elmúlt évi munkáját? —: Ezerki leneszáznyolcvan­ban — mondja Váradi 1st­van igazgató — a lönöksé­günk történetében a legna­gyobb eredményt értük el. Terveinket minden vonatko­zásban teljesítettük, túltelje­sítettük. Többek között ter­melési értékben 10 százalék- ital nagyob eredményt értünk el, mint ahogy azt önma­gunknak az év elején előír- ' tűk. A személy- és a teherszál­lítás egyik legfontosabb fel­tétele a korszerű, a bizton­ságos vasúti pálya. A főnök­ség dolgozói elsősorban en­nek megteremtésében reme­keltek. E feladat végzésében évről évre nagyobb ered­ményt értek el. 1976-ban pél­dául 32. három év múlva 37 kilométer, s tavaly a terve­zettől 4 kilométerrel több. 45 kilométer hosszúságban korszerűsítették a vasúti pá­lyát. Ez gyakorlatilag azt is jelenti, hogy a fővonalon a méterenkénti 48 kilogram­Múzeumot hoznak létre a Diósgyőri Papírgyárban. \mo- •lyan házi múzeumot, ahol el­helyezik kétszáz esztendő em­léktárgyait, mindent, ami a múltból fellelhető, gépeket, iratokat, papírokat. 1982-ben ugyanis kétszáz éves lesz a papírgyár, s ezt az. évfordu­lót szeretnék kellőképpen megünnepelni. Ez így önmagában csupán egy hír. Azonban úgy tűnik; többről van szó. Ha az em­ber pontosan igyekszik meg­határozni a helyét az időben, valamiképpen felidézi a múlt dicsőségeit és dicstetenségeit, megőrzi a múltját, ugyanak­kor a jövőbe is tekint. Két­száz éve ide. kétszáz év oda, évforduló nélkül is önvizsgá­latra kényszerül a papírgyár. Valójában mindig a minőség adta a diósgyőri papír mesz- sze földön hírességét, meg­bízhatóságát. nem egy eset­ben csodálatát, s ha ezt to­vábbra is tartani akarják, erőteljes fejlesztések szüksé­geltetnek. Jó néhány éve téma ez, hi­szen a papírgyártó gépek el­öregedtek, elavult a techno­lógia, egyszóval ahogy ezt szakszerűen mondják: a mű­szaki színvonal nem felel meg a követelményeknek. Hogyan tovább? Dr. Lendvai Mihály, a Diósgyőri Papír­gyár igazgatója válaszol: — A könnyűiparon belül a 70-es években — elég, ha csak a lábatlani, vagy a du­naújvárosi papírgyárat émlí- tem — jelentős fejlesztések valósultak meg. Akkor Diós­győrbe nem jutott pénz. Kel­lő biztonsággal kijelenthe­tem, hogy ebben az eszten­dőben megújhodik a papír­gyárunk, s ez a fejlesztési fo­lyamat három-négy éven át megteremti a minőségi papír- gyártás feltételeit. Az emlí­tett: papírgyárakban felszaba­dultak bizonyos gépek, egyéb­ként kitűnő állapotban wao- írak, csak a profi IváHás in­dokolta cseréjüket, nots, eze­ket kapjuk meg. Már 1979- ben terítékre került a terv, 1980-ban néhány technológiai változást, illetve változtatást sikerült elérnünk, idén pedig „teljes gőzzel"' fejlesztünk. — Gyanítom, hogy a ka>- ránokra gondolt... — Igen. Immár húsz esz­tendeje üzemelő kazánjaink felmondták a szolgálatot, ser. öntvények szinte morzsái ók­ká váltak. Minden évben ter­meléskiesésünk volt a kazá­mosok helyett 54.4 kilogram­mos síneket .-.gombolnak” be. A felszedett sínmezőkkel pe­dig a mellékvonalakat kor­szerűsítik. így például befe­jezték a Szerencs és Sátoral­jaújhely közötti jobb oldali vágány rekonstrukcióját, itt a 38 kilogrammosok helyett 48 kilogrammos síneken köz­lekedhetnek a szerelvények. Ezek a munkák lehetővé te­szik. hogy a több és a mel­lékvonalakon a vonatok gyorsabban és nagyobb se­bességgel közlekedhet nek. A főnökség munkája abban tér el más építő szervezet tevékenységétől, hogy itt is­meretlen a hatándőmódosí- tás. Szinte óramű pontosság­gal dolgoznak, s a munkával az év elején meghatározott nap meghatározott órájában kell és lehet elkészülniük Mondanunk, sem kell. hogy ez magas fokú szervezettsé­get, az emberek és a gépek munkájának összehangolását követeli meg. Azzal kezdődik, hogy a gazdasági, a műszaki vezetés olyan célokat tűz ki. amelyeket ha feszítetten is. de meg lehel valósítani. A feladatok kidolgozásánál fi­gyelembe veszik a végrehaj­tók véleményét is. Azok több esetben olyan megoldásodat, javasolnak, valósítanak meg, amelyek elősegítik a közpon­npk miatt, nem tudtuk folya­matosan biztosítani a gőz­ellátást. Télen a fűtést meg­oldottuk, inkább a gépeket állítottuk le. Várhatóan a N1KEX Külkereskedelmi Vál­lalaton keresztül korszerű ka­zánokhoz jutunk, kiküszöböl­hetjük a lökésszerű terhelés- változásokat egy gőztároló­val, én azt hiszem, ezzel- jó ideig rendben lesz a papír- gyártáshoz nélkülözhetetlen gőz ügye. — És a papírgépek? — Modernizáljuk őket. Csak néhány fontos dolgot említe­nék, például az I-es gépen a jelenleg 8 órát igénylő szita­csere a felére csökken, ked­vezőbb lesz a víztelenedés, ugyanakkor csökken majd ennél a papírgépnél a nehéz fizikai munka is. A tervek szerint, miként a Il-es gép, az I-es kapna egy úgyneve­zett POPÉ feltekercselőt. Ez azt. a célt szolgálja, szoro­sabb legyen a tekercselés, így kérik, várják, követelik tő­lünk a nyomdák. Nyilvánvaló, hogy nekünk nemcsak ezt a jogos igényt, de más speciá­lis követelményeket is telje­sítenünk kell. A nyomdákon, kiadókon keresztül a diós­győri papír külföldre is el­jut, elsődleges a minőség. Nem panaszképpen mondom, de az alapanyaggal is elég sok gondunk van, < tehát tő­lünk független okok is elő­idézhetik a minőségromlást. Például, ha a cellulóz szeny- nyezett műanyaggal, a gyár­tás során kiolvad, s tűhegy­nyi lyukakat hagy maga után. Ezért nagyon lényeges, hogy fajsúly és méret szerinti ti elképzelések gyorsabb, ha­tékonyabb megvalósítását, A következő lépésként a ten­nivalókat megvitatják a szo­cialista brigádokkal is. Az elmúlt évben 62 brigád 850 taggal kötött szerződést, vál­lalkozott nagyobb feladatokra. Az adatok ..elárulják”, hogy a középtávú tervidő­szak utolsó évében — az el­ső évhez viszonyítva — 40 százalékkal hosszabb távol­ságon korszerűsítettek a vas­úti pályát. Ez azért is érde­kes. mivel nem nőtt. hanem öt év alatt mintegy 25 szá­zalékkal csökkent a dolgozok száma. Az eredmények egyik magyarázata, hogy növelték a gépparkot, ma már a mun­kák 95 százalékát az embe­rek helyett a gépek végzik el. Ennek ellenére a legfonto­sabb hajlóerő az ember, a vasútépítő. Az ..égig erő mű­hely" dolgozói a természet mostohagyermekei, akik ki vannak szolgáltatt a az időjá­rás viszontagságainak. Cse­peghet vagy zuhoghat az eső. a vasútépítőknek akkor is dolgozniuk kell. 1981-et írunk, az új közép­távú tervidőszak első évét. A főnökség dolgozóinak az életében ez az időbeni vál­tozás annyit jelent, hogy fa­lán még nehezebb, még keményebb feladatokat kell alapanvag-osztályozót hoz­zunk létre. — A megújhodást szolgáló változásokat csak saját erő­vel idézik elő, vagy mások segítségét is igénybe veszik? — Kitűnő szakembergár­dánk van, sok feladatot majd ők teljesítenek, de például erre az évre már szerződést kötöttünk a KIPSZER-rel, ez egy hétmillió forintnyi mun­kálatra vonatkozó keretszer­ződés, amelynek értelmében a KIPSZER szakemberei a* említett gépéttel építéseket elvégzik, de döntően javítási feladatokat látnak el. — Hogyan viszonyulnak sz­emberek a megújhodáshoz? — Ebben a papírgyárban nemzedékek nőttek fel. Min­dig apáról fiúra szállt a mes-: térségbeli érdeklődés, »ay adódott tovább a tudás, a p«-i pirgyártás szeretete. Jelenleg is „családias” a légkör, csak valamiképpen más, mint ré­gen. Az öregek a megszokott fogások hívei, a fiatalok könnyebben tudnak váltani. Az is tény, hogy sok éven át. kellett várni erre a lehető­ségre, vannak, akik el sem hiszik, hogy valóban kapunk ■ pénzt, valóban tudunk fej­leszteni. Az elmúlt esztendő már egy kis pezsgést hozott, látták az emberek, hogy nem a levegőbe beszélünk. Egy a> lényeg: mindenki igyekezzen a tőle telhetőén bekapcsolód­ni a munkálatokba. Hinnünk- s tennünk kell, akkor a diós­győri papír megőrizheti ycr hírét. Ka. I. Fotó: Szabados Gy. elvégezniük. megvalósítani­uk. Az év első munkanapján hatvan—hetven ember a nyékiádháza—leninvárosi re­konstrukció folytatásaként a t i szap alkonyai állomáson kezdte meg a munkát. Egy vágánnyal bővítik. egyben meghosszabbítják az állo­mást, Egy másik csoport a Nagyút o.s Kálkápolna közötti szakaszon végzi a befejező munkákat, a szabvány árkok készítését. Az idén a fővonalon a leg­nagyobb munkát Kálkápo-lna és Füzesabony között kezdik meg. s végzik. Mindkét vá­gányt korszerűsítik, s a mé­terenkénti 48-as helyett 54.4 kilogrammos síneket építe­nek be. Dolgoznak majd Vá- mosgyörk és Jászdózsa között is. A legnehezebb munkájuk; a Bélapátfalván gyártott ce­ment elszállításával függ össze. Eger és Szarvaskő kö­zötti vonalszakaszon korsze-f rüsitik a vasúti pályát. Ea nehéz munka lesz. mivel sű-' rűn vannak itt kis sugarú ivek. Ennek következtében» a vágánycserére külön tech-i nológiát kellett kidolgozniuk* mivel a vágányfektető gep-i lánccal a hagyományos móJ dón nem tudják lerakni az új! sínmezőket. Megnehezíti ;» feladatot, hogy iu csak egyet­len sínpár van. s nappal úgy kell dolgozniuk, átadni a vo-í na,lat. hogy éjszaka bizton­ságosan közlekedhessenek ai vasúti szerelvények. Csorba Barnabás N Együtt valamennyien. A nyáj, a két kutya, Bogár és Rajkó, no ■vég ezüst végű kampójával idős Sotkó István, a bacsó. II vasútépítők legsikeresebb éve

Next

/
Thumbnails
Contents