Észak-Magyarország, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-06 / 4. szám

1981. január 6., kacH ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Fordulat a szolgáltatásokban? Illetékes nyilatkozat a kisipar fejlesztéséről Az utóbbi időben vissza­térő téma a lakossági szol­gáltatások alakulása. Az il­letékesek egyetértenek ab­ban, nogy a lakosság igé­nyeit. jelenleg az állami, a szövetkezeti szektor és a kisipar együttesen sem ké­pes maradéktalanul kielégí­teni. A szolgáltatóiparnak tehát sürgető feladata, hogy megtalálja azokat az eszkö­zöket. ösztönzőket, amelyek elősegítik a lakossági szol­gáltatások színvonalának emelkedését, valamint a la­kosság rendelkezésére álló kapacitások növelését. Napjainkban a lakossági szolgáltatásoknak csaknem a felét kisiparosok végzik, te­hát az új szabályozókra, in­tézkedésekre elsősorban ezen a területen van szükség. Va­jon hogyan alakult a kisipari szolgáltatások helyzete 1980- ban és milyen változás vár­ható az ú;i esztendőben? Kér­désünkkel ezúttal Neményi Endréhez, a Kisiparosok Or­szágos Szervezetének elnök- helyetteséhez fordultunk. tűr — Mindenekelőtt á múlt esztendőben elért eredmé­nyekről szeretnénk szólni — kezdte a beszélgetést Nemé­nyi Endre. — I960 első fe­lében a kisiparban a fo­gyasztási szolgáltatások érté­ke csaknem 5,4 milliárd fo­rint volt. Ez az előző év el­ső feléhez viszonyítva csak­nem 17 százalékos növeke­dés. Ezen belül a kiemelt szolgáltatások értéke átlago­san 18 százalékkal emelke­dett, a gépkocsijavítás pedig több mint 25 százalékkal. — A kisiparosok köztu- domás szerint, nemcsak szolgáltatásokat végeznek, hanem jelentős termelő­tevékenységgel is foglal­koznak. Hogyan alakult ez 1980-ban? — A kisiparosok össztel­jesítményének 17 százaléka termelés, 83 százaléka pedig szolgáltatói tevékenység. A jövőben is szeretnénk fönn­tartani ezt az arányt, ter­mészetesen az összkapacitás növekedése mellett. Elsősor­ban azokat a termelőtevé­kenységeket támogatjuk, amelyek a népgazdaságnak nélkülözhetetlenek és hasz­nosak. Különösen fontos, hogy a kisiparosok termelő- munkája révén csökkenjen a hiánycikkek száma. Továbbá ösztönözzük azokat a tevé­kenységeket, amelyekkel az importot pótolni lehet hazai termékekkel, és természete­sen azokat a kisipari termé­keket is szívesen fogadjuk, amelyek exportra alkalma­sak. Ennek szellemében lá­tott napvilágot november­ben az új adórendelet is, amely nem fékezi a kisipa­rosok termelőtevékenységét, ellenkezőleg, ösztönzi az ilyen irányú kapacitások növelé­sét. — A közelmúltban meg­jeleni egy minisztertanácsi határozat is,_ amely fel­adatul tűzte ki az új jo­gi. gazdasági szabályozók kidolgozását a lakossági szolgáltatások fejlesztésé­nek érdekében. Elkészül- tek-e már az új rendele- tek? Harmincezer tonna vas­hulladékot és 600 tonna szí­nesfém-hulladékot gyűjtöttek össze a múlt évben a mező- gazdasági termelőszövetke­zetek és állami gazdaságok. A kohászat egyre növekvő alapanyagigényének kielégí­tésében az idén is sziiksés van a vas- és íémhulladé kokra, ezért a Mezőgazda sági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium, a Termelőszövet- k*zetek Országos Tanácsa és — Jelenleg a minisztériu­mokkal es az érdekképvise­leti szervekkel közösen dol­gozunk az új szabályozókon. Közös célunk, hogy a jövő­ben a szolgáltatóipar rugal­masabban elégítse ki a min­denkori igényeket. Ennek ér­dekében szerelnénk bevonni a lakossági szolgáltatásokba azokát a szakembereket, akik eddig engedély nélkül, úgy­nevezett „tusi munkában" végeztek javító-karbantartó tevékenységet. Munkájukat '.ellát a jövőben törvényes feltételek mellett folytathat­ják. Sem a lakosságnak, sem pedig maguknak a kisiparo­soknak nem közömbös, hogy milyen körülmények között végzik a szolgáltató munkát. A tervezett kapacitásnöve­lést. valamint a műhelyek korszerűsítését természete­sen magánerőből kell meg­oldani. Az új rendeletekke! szerelnénk elérni, hogy a kisiparosok érdekeltek le­gyenek a saját tőkéből meg­valósított korszerűsítésben és új gépek vásárlásában. Emel­lett az is nélkülözhetetlen a fejlődéshez, hogy a kezelő kisiparosokat a helyi szer­vek az eddigieknél hatéko­nyabban támogassák, a töb­bi között mühelygondjuk megoldásában is. — Milyen támogatást nyújt a Kisiparosok Or­szágos Szervezete a szol­gáltatás fejlesztéséhez? — Erőnk szerint szeret­nénk a kisiparosokat szol­gáltató tevékenységükben segíteni. Terveink között szerepel például mesterek házának, munkaszervező szolgálatnak a megvalósítá­sa. Remélhetőleg nagy segít­séget jelent majd a szolgál­tatóházak építése, felvevő­helyek létesítése, valamint műhelyépítő és -fenntartó szövetkezetek létrehozása. Szeretnénk továbbá a szol­gáltatóipar háttérbázisát megteremteni: például al- katrészfelújitó részlegeket létrehozni. A lakosság érde­keit figyelembe véve gyors­javító egységeket telepítünk majd a nagy forgalmú utak mellé, valamint a jelentő­sebb idegenforgalmi közpon­tokba. A jól bevált, hagyo­mányos formákat is fejlesz­teni kívánjuk: például több gyorsszolgálatot szerelnénk létrehozni, a munka zökke­nőmentes elosztása érdeké­ben telefoniigyeleteket szer­vezni. valamint a kis közsé­gekben heti egy-két alka­lommal rendelésfelvételt szervezni, illetve bővíteni a különböző szakmunkákra. — Az új rendelkezések előreláthatólag mikortól érvényesek'' — Az új adóügyi jogsza­bály. bér- és árrendelet 1981. január 1-tőJ lépett hatálvba. Az egyéb ösztönző szabályo­zók a tervek szerint az év első felében lépnek életbe. 1981. december 31-ig pedig az említett határozatok vég­rehajtását be kell fejezni. Ez azt jelenti, hogy az új év várhatóan jelentős fejlődési hoz majd a lakossági szol­gáltatások alakuláséban. A. £. mezrgazEÍaságbafi az Állami Gazdaságok Or­szágos Központja egyetérté­sével a MÉH ismét meghir­dette a vas- és színesfém­hulladék-gyűjtési akciót. A március 31-ig tartó akcióban a használt akkumulátorokat, ■a leselejtezett villanymoto­rokat' is átveszik, sőt. ha a gazdaságok saját szállítóesz közeiket használják, a MÉH- válle.’atok fuvardijtérítést is fizetnek, természetesen a hulladékok árának kifizetése mellett. Gulyás Béla az öntőgépen dolgozik Kerekítik és mé e'rc •.zabjnk " g eityákat Gyertyaönfés középkori teckneispvs _ A ma már kihálóíél- * ben levő mesterséget, a gyertyaöntést műveli Gu­lyás Béla Egerben, a Dobó István utcai műhelyében. Az 1846-ban épített már­tó-, illetve öntőgépeken a középkor óta szinte válto­zatlan technológiával ke szili a gyertyákat. A ka­nócokat több tu catszor kell a meleg viasz- és parafin­keverékbe mártani, majd a félkész gyertyákra öntözni az alapanyagot, míg azok egyenletesen vastagodva el nem érik meghatározott súlyukat. Gulyás Béla ezzel a módszerrel havonta mint­egy nyolcvan kilogramm gyertyát szokott önteni. Karneválra készülődnek A Bükkben csaknem hat­van centiméteres hó fed mindent, amikor lent már régen eltűnt a hótakaró. Az elmúlt napokban porhó is hullott a magas hegyekben és ez még tovább javította a lesiklópályákat. Érthető várakozással tekintenek ép­pen ezért a január 18-i kar­nevál elé, amikor versenyei: vetélkedők sokasága várja a Bánkúira kirándulókat. Hét­főn csak a csurgói és az. egyes számú felvonó műkö­dön, ma azonban kilenc órá­tól délután 16-ig már a töb bi felvonót is igénybe vehe­tik a sízök. Szerdán este fél kilencig kivilágított pályá­kon lehet lesiklani. ugyan­úgy, mint szombaton. A Bánkúti Siklub epülete az elmúlt napokban nagyon sok érdeklődőt fogadott, úgy tűnik ez a szép. téli sport, a sízés mind népszerűbb lesz. Megkezdték a karneváli előkészületeket, kiírták a ver­senyeket, melyek közt hó- szoborépítés, páros lesiklás és nylonzacskós csúszás épp­úgy szerepel, mint célbado- bás hólabdákkal. A verseny legjobbjai díjakat kapnak, hogy ezzel még emlékezete­sebbé váljék számukra a .minden évben sok vidámsá­got jelentő síkarnevál. A jelenlegi időjárás és a magas hó egyelőre biztos tartalékot ígér a január 18-i szórakoztató vetélkedéshez. Fővárosunkat megismeri... szépségeit: a történelmi ré­git és az egyre sokasodó, csodálkozásra késztető újat látni, sorrajárni százezrek, milliók vágya és célja. Azo- ké, akik az ország más tá­jain élnek. Egy-egy rövid látogatás, röpke néhány óra azonban szinte csak néhány nevezetesség, vagy üzlet meglátogatásához elég. Több napot a fővárosban tölteni viszont korántsem könnyű annak, akinek nincsenek ro­konai. hacsak nincs olyan szerencséje, hogy valamelyik fővárosi, főváros környéki SZOT-üdülöben nem kap he­lyei egy-két hetes pihenés­re. A férőhely pedig az üdü­lőkben is kevés. Mert szál­lást, szállodai férőhelyet kap­ni igen nehéz, hiszen a kül­földiek sokasuga köti le jó előre, szinte folyamatosan az egyre sokasodó szállodák szobáit. A Budapestet jobban meg­ismerni vágyók célját elérni segít rendhagyó kezdemé­nyezéssel az IBUSZ belföldi idegenforgalmi osztálya. Az év első negyedében, elsősor­ban nagyobb csoportok, üze­mek, vállalatok, intézmé­nyek . dolgozói üdülhetnek hat-hat napot, vagy tölthet­nek szórakozással egy-egy hétvéget a főváros szállodái­ban, a szokásostól lényege­sen olcsóbb áron az osztály segítségével. S a programok­ról is gondoskodnak, az igé­nyeknek megfelelően. Január elejétől március végéig a Vörös Csillag, az Olimpia, a Szabadság és más szállodák­ból, a Hotel Budapestből in­dulhatnak nap mint nap a várost megismerni, szórakoz­ni, pihenni a szervezett „is­merkedésben” üdülésben résztvevők. Az ezer-, hatna­pos üdülés esetén a kétezer forintot alig meghaladó szál­lodai költség személyenként összehasonlíthatatlanul keve­sebb annál, mint ha valaki egyénileg utazna, szervezne. S az idegenforgalmiak a je­lentkező csoportok részére autóbuszról, minimum száz­ötven' résztvevő esetén kü- lönvonattal 50 százalékos utazási kedvezményről is gondoskodnak. Az üdüléshez, hétvégi pihenőhöz 35 szemé­lyes csoportok esetén az ide­genforgalmi osztály kérésre gyorsan biztosítja a szüksé­ges feltételeket. Sőt. egyé­nek is kérhetnek helyet az üdülési csoporttól telefonon, levélben, telexen. Ehhez ha szükséges, a megyei IBUSZ dolgozói is megadják a szük­séges felvilágosítást. A kezdeményezés egyértel­műen jó, hasznos, segítő: több mint a szolgáltatások bővítése. Hiszen nemcsak a pihenést a szórakozást ha­nem fővárosunk alaposabb megismerését is szolgálja. Az országban elsőként l 0 barátság tízéves tagcsoportja A magyar—szovjet barát­sági mozgalom új szervezeti formájáról 1970 júliusában hozott határozatot az MSZM) KB Titkársága, ameiyne lényege: bővíteni és szilái dítani a társaság tömegbe zisát az ország egész' terüle­tén. a társadalom minden ré tegét átfogó tagcsoportháló­zatok kialakításával. Az or­szágban az első tagcsoportot Miskolcon, a Lenin Kohá­szati Művekben alakították meg. Az eltelt évtizedben végzett munkájukról, tevé­kenységükről Koszty Lajos - sál, az LKM személyzeti es szociális igazgatójával beszél­gettünk : — Az átszervezés elől. csupán néhány ezer dolgozó vett részt egyéni tagság alap­ján a mozgalomban. Ké­sőbb viszont a gyár egész kollektívája, mintegy tizen nyolcezres létszámmal. Mun Uánk egyre sokrétűbbé, szí nesebbé vált. Tevékenysó günkben nagy 'elentösé'/« van annak, hogy gyárunk és néhány szovjetunióbeli nagy­üzem köz.ött sok évvel ez­előtt létrejött kapcsolat van A két ország szakemberei gyakorta töltenek el hosz- szabb-rövidebb időt egymás nál egy-egy üzemrész építő sekor. beindításakor Az oxi ■;éngyár építésén példán’ égóta dolgoznak- szovjet szakemberek, akik család juk­kái együtt tartózkodnak ná­lunk. Velük már személyes barátság alakult ki. A megye ipari jellegéből adódóan valóban ezer szállal tűződik a Szovjetunióhoz. A kohászathoz es a vegyipar- ioz szükséges alapanyagok agy része a Szovjetunióból ■rkezik, a megye gépipari érmékéinek jelentős hánya­da pedig a Szovjetunióba ke­rül. Ez természetesen külön is jelentőséget ad a barát­sági munkának, amely a mindennapok során a szocia­lista brigádok tevékenységé­ben fejeződik ki a légiói­ban. — A kollektív tagcsop^. tokká alakulás jelentőség«, abban is rejlik, hogy a szo­cialista brigádokon keresz­tül, nemcsak a vállalat dől gozóira hat ki e tevékenység, hanem a környezetre, a csa­ládtagokra is. A terület lg- kói rendszeres résztvevőt isszeiö vetet nknek. látogatói i kiállításoknak. Ezek során négismerkedhetnek szovjet vendégekkel is. tovább ápol- a személyes kapcsolatokká’ i barátságot. Az évfordulók során több ezren koszorúz- zák meg a gyár előtti Lenin- szobrot, vetélkedőket, pályá­zatokat szerveznek a nagy “seménvek méltó meaünnep- 'ésére. Ezek közül kieme1 kentek az' MSZBT megalaku - '■ísának so. évfordulóiéra. ? Magvar v.„i-S7(í..,o«íg és » 'Szovjetunió közötti kulturá­lis és tudományos együtt­működés megkötésének a 30. évfordulójára, valamint r moszkvai olimpiára szerve­zett vetélkedősorozatok. Koszty Lajos 1948-tól vesz részt a barátsági munkában. Mint. mondotta, számára ez már természetes, hozzánőtt e tevékenység. Tagja az or­szágos elnökségnek, amely egy-egy megye barátsági munkájáról kihelyezett ülé­sén tájékozódik. Borsodban 1979-ben tartottak értékelő, tájékozódó jellegű ülést. — A tapasztalatok kedve­zőek voltak. Az országos el­nökség megállapította, hogy megyénkben ■ avenletesen fejlődik az iVISZBT-íagf-,sö­pört ok munkája. Számos kö­vetésre méltó kezdeménye­zést valósítottunk meg terü­letünkön, így természetesen a Lenin Kohászati Müvek­ben is. Az. hogv az ország­ban az első tagcsoport itt jött létre, kötelez a példa­mutatásra. a még jobb. még “'•“dménvesebb munkára. S hogv a példamutatás si­került. azt bizonyítja a dol­gozók sok-sok iutalomüdiilé- se a Szovjetunióban, a vetél­kedők győzteseinek, a kiál­lítások készítőinek elismeré­se és nem utolsósorban az. hogy a Lenin Kohászati Mű­vek MSZBT '•'"csoportja, te­vékenységük elismeréseként megkapta az MSZBT arany- koszorús emlékplakettot. Monos Márta

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents