Észak-Magyarország, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-06 / 4. szám
ÉSZAK - MAGYARORSZÁG 2 1981. január 6., k-edd Tömegsírok... Kísért a múlt Kambodzsában az emberek ismét kezdik élvezni az életet, a munkát, de újra és újra kísért a borzalmas közelmúlt. Csupán tavaly (1980-ban) és csupán Kandal tartományban, Trea és Prek Róka faluban 129 tömegsírt találtak, bennük 1643 emberi csontvázzal, koponyával és kalapácsokkal, vasrudakkal . .. Lenyel helyzetkép A Vörös brígátt „halálos íiéleie” * A „Vörös brigádok” olasz terror-szervezet vasárnap „halálra ítélte” a december 12- én elrabolt Giovanni D'Urso főbírót. A szervezet az II ■ Messaggero római napilapnak vasárnap este eljuttatott (nyolcadik) kommünikéjében jeiezte. hogy az ítélet végrehajtását csak akkor függeszti fel, ha az összes olasz hírközlő szervek — a jelentősebb lapok, a televízió és a rádió — teljes egészében ismertetik a szervezet Trani- ban és Palmiban bebörtönzött tagjainak nyilatkozatait,. A főbíróra kiszabott ítélet a közlemény szerint igazságos és szükséges, mert D’Urso „a végsőkig teljesítette az imperialista burzsoázia által rábízott, feladatot”. A kommüniké megfogalmazását tekintve hasonlít arra az üzenetre. amelyben a „Vörös brigádok” 1978-ban bejelentette az Aldo Moro ügyében „hirdetett”, s később végre is hajtott halálos ítéletet. Nem először hangoztat effajta demagóg szólamokat a hírhedt terrorszervezet mögött meghúzódó agytröszt. Mint Aldo Moro rabságban tartásának utolsó szakaszában. most, is azt írták, hogv a halálos ítélet a „proletár igazságszolgáltatás” szükség- szerű aktusa, és a „leghumánusabb cselekedet” amelyet ez a rezsim lehetővé tesz számukra. A terroristák ultimátuma által felhevített légkörben hétfőn a Forlani-kormány a szenátus elé terjesztette tervét a terrorizmus elleni harc fokozására. A belügy- és az igazságügy-miniszternek válaszolnia kellett a D’Urso- ügy. a trani börtönlázadás és a Galvaligi tábornok meggyilkolása közti összefüggésekkel kapcsolatos kérdésekre. „Megosztott kormány áll szenátus elé. A Vörös brigádok még a kormánytöbbség bizonvos erőire is számítanak céljuk elérésében” — írta a L’Unita hétfőn. A kommunista lap szerkesztőségi cikkben utasította el a terroristák ultimátumának teljesítését és leplezte le valódi céljukat. Piccolí kereszténydemokrata főtitkár „tűrhetetlennek” minősítette a terrorizmus újabb hullámát. Az Olasz Szocialista Párt vezetősége hétfőn délelőtt úgy foglalt állást az ügyben, hogy a terroristák közleményében fog- f lalt követeléseket még csak figyelembe sem lehet venni. Az óév utolsó és az új év első munkanapjain jó ütemű termelésről számoltak be a Lengyelország különböző körzeteiből érkezett jelentések. Mint a Trvbuna Ludu hétfői száma is közölte, országszerte az üzemek többségében eredményes munkával járulnak hozzá a piaci ellátás javításához. az exportkötelezettségek teljesítéséhez.' • A ehorzówi vagohgyárban például az idén nemcsak a Szovjetunió és Bulgária, hanem Irak számára is készítenek önrakodó vasúti teherkocsikat. A bedzini cipőgyárban a napokban helyezték üzembe a Szovjetunióból kapott félautomata gyártósort, amelynek segítségével egy műszak alatt 900 pór férfi- cipőt készítenek. A jelentések ugyanakkor a nehézségekről is beszámolnak: helyenként és időnként gondok vannak az energia- ellátással és változatlanul probléma a szénhiány. A kollektívákat továbbra is foglalkoztatja a húsjegyrend- szer. amelynek bevezetését eredetileg január 1-re tervezték. de a széles körű társadalmi vita során felmerült számos módosító javaslat nyomán későbbi időpontra halasztói iák. Ugyancsak közérdekű téma a szabad szombatok kérdésé. Ezzel kapcsolatban a PAP hírügynökség kommentárja nyomán több lap is emlékeztet rá. hogy aligha lehetséges a szabad szombatok számát „egyik pillanatról a másikra” líi-ról 52-re emelni. A lengyel gazdaság jelenlegi helyzetében ez különösen irreálisnak tűnik. Mint a fémipari dolgozók ágazati szakszervezetének kongresszusán elmondták: ha minden szombatot szabaddá tennének, akkor ez egyedül a gépiparban éves szinten 28 milliárd zloty értékű veszteséget jelentene a népgazdaságnak. A Trybuna Ludu is hosszabb cikkben foglalkozik a szabad szombatok történetével és emlékeztet arra. hogy a világ más országaiban a szabad szombatok bevezetését, hosszas előkészítő folyamat előzte meg. A kérdésről tehát folytatódik az eszmecsere. Ami január hónapot illeti, hivatalosan három szabad szombat mellett döntöttek. A Finn Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására hétfőn pártküldöttség utazott Finnországba. Gyenes • Andrásnak. az MSZMP Központi Bizottsága titkárának, vezetésével. A delegáció tagja Veszprémi István a KB tagja a Tatabányai Szénbányák Vállalat vájára. valamint Zimborás Károly a KB munkatársa. A küldöttség a Svéd Baloldali Párt — Kommunisták meghívására ellátogat Svédországba is. Kais „jóslatai” „Példátlanul nehéz évtizedet” jósol a nemzetközi politikában és már a kezdet, kezdetén igyekszik a Szovjetunióra hárítani minden felelősseget Alexander Haig, az Egyesült A Hangok hivatalba lépő külügyminisztere. Haig hétfőn az ABC amerikai televíziós állomásnak nyilatkozott abból az alkalomból, hogy a kongresszus ezen a héten kezdi meg az új amerikai kormány tagjai kinevezésének jóváhagyását megelőző meghallgatásokat. Ennek az eljárásnak egyik nagy érdeklődéssel várt mozzanata lesz a dezignált külügyminiszter . viselt dolgainak közelebbi vizsgálata. Hétfői jelentések szerint Carter elnök engedélyezte a szükséges titkos archívanyagok kiadását a szenátusi vizsgálathoz. Alan Cranston demokrata szenátor közölte: a demokrata párti ellenzéket elsősorban Haignek a Wa- tergate-botrány eltussolásá- ban. a Kambodzsa elleni bombatámadásokban és Nixon volt elnök bírósági eljárás alóli mentesítésében játszott szerepe érdekli. Cranston hozzátette: maga is valószínűnek tartja, hogy a szenátus végül is megerősíti állásában Nixop volt személyzeti főnökét. A kijelölt külügyminiszter hétfői nyilatkozatában kijelentette. hogy az Egyesült Államok „hatalmas fölényt élvez politikai, gazdasági és biztonsági eszközök tekintetében”. amelyek — „természetesen” — arra szolgálnak, hogy „hatékonyan szembeszálljon a növekvő szovjet aktivitással". Egy kérdésre válaszolva Haig védelmébe vette az Egyesült Államok Allende chilei kormányának megdöntésében játszott szerepét, és nem zárta ki a chileihez hasonló titkos felforgató akciókat az amerikai külpolitika eszközei közül. Válás 25 ezeréri, avan iioícsiiia Éáisták Amikor Francisco Franco Hitler és Mussolini segítségével az elárult és vérző köztársaság romjain Hispánia ura lett, a történelmi óramutatók az élet számos vonatkozásában szinte száguldottak — visszafelé. És nemcsak a társadalomban. A családban is. 1937, vagyis a diktatúra diadala előtt a Második Köztársaság éppúgy engedélyezte a kellőképpen megindokolt törvényes válást, mint Európa legtöbb felvilágosult országa. Franco azonban a győzelem után azonnal visszaállította „a házasságok az égben köttetnek. tehát a földön felbonthatatlanok” jeligéjű állapotot. A diktátor már fél évtizede halott. Spanyolországban sok minden megváltozott — de a válás még mindig tilos. Pedig a legfrissebb felmérés szerint a lakosság kétharmada „tarthatatlannak” érzi ezt. A válási reformmal nemcsak a politikai pártok többsége ért egyet, de a nemrég kinevezett új igazságügy-miniszter, Francisco Fernandez Ordonez is. — Ha magunk mögött akarjuk hagyni a múltat, ha fel akarunk zárkózni Európához — mondotta parlamenti szűzbeszédében Ordonez —, új válási törvényt kell hoznunk. Ma a házasság csak úgy bontható fel, ha az egyház igazolja, hogy „az valójában sosem létezett” — vagy azért, mert az egyik felet belekényszerítették. vagy azért, mert az egyik f0 képtelennek bizonyait „realizálni” azt Bár az ttletáJoes egyhánö szervek. az óriási tömegnyomást érezve liberálisab- bak a múltnál, ez alig járható út. vagy legfeljebb a legbefolyásosabb folyamodók számára az. Tavaly ötezer ilyen engedélyt adtak ki, pedig közel egymillión) ember él valójában már nem létező házasságban. A nagyon gazdagok számára eddig volt egy kiskapu. Híre ment, hogy a zairei .Lu- mumbashiban mintegy 25 000 dollárért (i) úgy bontják fel a házasságot, hogy ‘azt. —. ki tudja, milyen összefüggések alapján — a madridi illetékesek jóváhagyták; csaknem négyezer áldatlan frigy szűnt így meg a távoli afrikai országban. Most azonban ennek vége. Azok felháborodása nyomán — és ők vannak sokkal többen —. akiknek nincsen 25 000 doháruk, az illetékesek közölték, hogy nem fogadják el ,,a zairei válást”. .Jogilag ez bizony abszurdum, mert annyit jelent, hogy a Lumumbashiban egy vagyonért el- váltak visszamenőleg is bigámistáknak minősülhetnek ! Spanyolországban most a hangulat olyan, mint Olaszországban volt a népszavazás előtt. A kortez, a parlament hamarosan megvitatja a kérdést. A honatyák kedvező döntését, olyan notabilitások várják izgatottan, mint Maria del Carmen Martinez-Bor- diu és Maria del Mar Martinez-Bordiu Mindkét előkelő hölgy külön él a férjétől — és mindkettő Franco unokája... (Harmat) fi tnszigy: EüÉsitíik Irént a z irániak huszonnégymilliárd dollár „letétet” kértek Washingtontól a túszok szabadon bocsátásáért, a távozó Carter-kabinet viszont ennek csak felét ajánlotta fel. Komor háttérzeneként feimorajlott Ronald Reagan megválasztott elnök vezérkara is, emlékeztetve minden érdekeltet arra. hogy a Fehér Ház mostani lakójával csak január 16-ig lehet tárgyalni. 'Utána már az új elnök következik, új alapállással, új — esetleg „talán katonai” — elemekkel. Körülbelül így lehetne összefoglalni a választ arra a világszerte ingerült-kétségbeesetten feltett kérdésre, hogyan is ál! most, 1981 első napjaiban a túszügy. A szemben álló felek kártyáiba változatlanul nehéz belátni. Mégis jogosnak tűnik azok gyanúja, akik szerint Teherán az első komoly lehetőséget akkor szalasztotta el, amikor világossá tette, hogy Carter számára a rendezés már nem jelenthet választási sikert. Az is valószínű, hogy Reagan, akit az üggyel kapcsolatban semmilyen belpolitikai tehertétel nem nyom. valószínűleg valóban más. Teherán számára alighanem kedvezőtlenebb feltételekkel — és hangnemben — kezd hozzá a tárgyalásokhoz. Az. AP amerikai és az AFP francia hírügynökségnek a legutóbbi órákban érkezett jelentése ráadásul új elemmel bonyolítja az amúgy is összekuszált ügyet. Bizonyos, jelek arra mutatnak, hogy a Baniszadr köztársasági elnök és a Radzsai miniszterelnök, valamint a vele szövetséges vallási vezetők (elsősorban Montazerj ajatollah) között dúló hatalmi harcban éppen a túszügy válik afféle „második fronttá”. Az. „első front” ebben a küzdelemben eddig az Irakkal vívott háború kérdése volt. Montazeriék .azzal vádolták a fronton tartózkodó, a főparancsnoki tisztet. betöltő Baniszadrl. hogy miatta késik Irán „ellentámadása”. Az elnök válaszában kijelentette: „Mindez olyan emberek rágalma, akik nem értenek a hadviseléshez” (sem). Banisz.adr lapja, az. Engelab IszJámi hétfőn egészen odáig ment — és ez iráni közegben különösen jelentős—, hogy teljesen megkérdőjelezi a túszejtés értelmét. A cikk szerint az ügy nehezítette Irán nemzetközi helyzetét, most pedig a túszok bíróság elé állítása és esetleges elítélése „csak ürügyül szolgálhatna bármilyen amerikai lépéshez”... Mindazoknak tehát, akikel bármilyen szempontból komolyan foglalkoztat Irán jövője, fel kell készülniük árra. hogy a bazár által támogatott elnök és a vallási tábor küzdelmében a túszügy a közeljövőben még nagyobb szerepet kaphat. Kissinper „napnláiegatásai” Az. Egyiptomba irányuló amerikai katonai segélyek nagymérvű növelését fogja javasolni Reagan elnöknek Henry Kissinger, volt amerikai külügyminiszter — adta hírül hétfői számában a' kairói A1 Ahr'am. A félhivatalos egyiptomi lap. szerint Reagan leendő külpolitikai tanácsadója, aki a rpúlt hél végén fejezte be egyhetes „magónlátogatását” Egyiptomban, tárgyalásai ereclmé nyeképpen arra a következtetésbe jutott, hogy Washington számára kedvezőbb, ha a térségben levő „baráti országokban” a rendelkezésére álló katonai létesítmények használatának bővítésére törekszik,' ahelyett, hogy csapatainak tartós állomásoztalására rendezkedne be a Közelii étet én. ‘Egyiptom a Camp David-i megállapodások aláírása után mintegy ötmilliárd dolláros amerikai katonai segélyre kapott ígéretet, a Carter-kor- mánvxattól (a hiteleken vásárolt amerikai fegyverzet szállítása már meg is kezdődött). s ellentételként légi- és haditengerészeti, támaszpontjainak „ideiglenes” használati jogával ruházta fel az Egyesült Államokat. Csalerna a Dana ás a felete-lenoer kizőti Hatvannégy kilométer hosszú lesz az a mesterséges viziúl, amely Cierna Voda és Constanta között épül és lehetővé teszi majd, hogy a hajók a Duna-deltát kikerülve, rövidebb úton jussanak «1 a Fekete-tengerhez.
