Észak-Magyarország, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-31 / 26. szám

1981. fonuór 31sromba! ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Dilit a leis# Bíróság MIÉRT MENT TÖNKRE A HAGYATÉK? » Egy idős férfi után a test­vére örökölt. Időnként meg­jelent a lakásban, és néhány értékesebb tárgyat elvitt. Később értesítést kapott a tanácstól, hogy miután az ingóságokat, mint örökös, nem szállította el, meghatá­rozott napon raktárba vite­tik. Ezek után az örökös a tanács ellen pert indított. Ebben nemcsak több bútor és fSstmény kiadását kérte, hanem 45 ezer forint kárté­rítést is követelt. Ezt azzal indokolta, hogy a szállító- munkások gondatlanul jártak el, a bútorokat megrongál­ták, két értékes festmény pedig eltűnt, a helytelen raktározás következtében az ingóságok tönkrementek. A tanács az állításokat tagad­ta, s viszontkeresettel élt, amelyben a raktározásért havi 400 forint dijat köve­telt. A bíróság az igazság­ügyi szakértő véleménye alapján a tanácsot több in­góság kiadására és 15 ezer forint fizetésére kötelezte, a viszontkeresétet pedig eluta­sította. Fellebbezésre a Leg­felsőbb Bíróság részítéleté­ben a következőket mondta ki: — Ha a lakásbérleti jog­viszony a bérlő halála miatt megszűnik, az örökös a la­kásban maradt hagyatéki tárgyakat a halálesettől szá­mított hatvan napon belül elszállítani köteles. Ameny- nyiben ennek nem tesz ele­get, a bérbeadó — az örökös költségére és veszélyére — raktárban, vagy más alkal­mas helyiségben helyezheti el. Erről azonban leltárt kell fölvenni, és az ingóságokat gondosan kezelni. — Ebben az esetben a ta­nács jogosan járt el. az el­helyezés azonban gondatlan volt. Ezért a tanácsot fele­lősség terheli. A raktározás­nál 8000 forint értékű ingó­ság teljesen tönkrement, ezt az összeget a tanács megté­ríteni tartozik. — A viszontkeresetet, amellyel a tanács raktározá­si díjat követel, el kellett utasítani. A szakértő ugyan­is a helyszínen megállapítot­ta: a raktár bútorok és in­góságok tárolására alkalmat­lan volt. Ilyen helyiségért bérleti díjat nem lehet, kö­vetelni. KIÉ A NYOLCÉVES FIÚ? A válóperben a bíróság a nyolcéves fiút az anyának juttatta. Egy évvel később az apa a gyermekelhelyezés megváltoztatásáért pert in­dított. Keresetében előadta, majd a járásbíróság is meg­állapította, hogy az anya a gyermek láthatását nem en­gedélyezte. Viszont az is ki­derült, hogy kórházi ideg­osztály! vélemény az apa lá­togatási jogának ideiglenes felfüggesztését javasolta. A gyámhatóság a kisfiút átme­netileg a megyei gyermek- és ifjúságvédelmi intézetben helyezte el. Ott megbetege­dett és kórházba került. Az anya innen engedély nélkül elvitte és lakásán ápolta. Emiatt a gyámhatóság a kis­fiút elvette tőle, állami gon­dozásba adta és nevelőinté­zetben helyezte el, ahonnan az anya szintén elvitte. Ezért ifjúság elleni bűntett miatt eljárás indult ellene, és fi­gyelmeztetésben részesült, a gyermeket pedig ideiglene­sen ismét intézetben helyez­ték el. A járásbíróság, majd fel­lebbezésre a megyei bíróság az apa keresete ügyében el­lentétes ítéletet hozott. Tör­vényességi óvásra a Legfel­sőbb Bíróság határozatot ho­zott. Indokolása kimondja: az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizott­ságának véleménye szerint a gyermeknek az anyai kör­nyezetből való kiszakítása a rendkívül érzékeny kisfiú korára és anyjához való szo­ros kötődésére tekintettel, beláthatatlan következmé­nyekkel járna. Az asszony a nevelésre alkalmas, az el­járt bíróságoknak tisztázni­uk kellett volna, hogy az állami gondozásba vételt mi tette szükségessé, és milyen feltételek mellett szüntethe­tő meg. A megyei tanács az ügyben vizsgálatot folyta­tott és megállapította, hogy az apa agresszív természetű, önző, anyagias, a gyermek­hez nem őszintén kötődik. A tárgyaláson kijelentette: ha a fia hozzá kerül, a látoga­tást az anyának megtiltaná. — Ilyen körülmények kö­zött a szülőket és a gyer­meket pszichológussal kell megvizsgáltatni, ami eldönt- hetné, melyik szülőnél való elhelyezés indokolt. Figye­lembe kell venni azonban, hogy az apa egyedül él, és így a gondozást egymaga nehezen tudná ellátni, to­vábbá azt is, hogy volt eset, amikor az anya felajánlotta a látogatást, de elvált férje nem volt hajlandó elfogadni azt. A gyámhatósági iratok szeránt az asszony őszintén szereti gyermekét és nevelé­sére is alkalmas. Ha pedig így van, és lakáskörülményei kedvezőek, nem zárható ki annak lehetősége, hogy az állami gondozást megszün­tessék és az apa keresetét elutasítva, a kisfiút ismét az anyánál helyezzék el. Mind­ezt az új eljárásban kell tisztázni. H. E. Égerszegi Istvánná, Erzsi- ' ke néni tizennyolc évvel ez­előtt különös szakmát" vá­lasztott. — Irigylik is érte egyes férfiak! — A ZÖL­DÉRT Vállalat diósgyőri pá- linkafőzdéjének a vezetője. Két kis unokája van. A fia­talos mozgású nagymama most ebben a nagy dolog- időben5 amikor egymás után hozzák be a kiskerttulajdo­nosok a kifőzni való cefrét, szinte megállás nélkül dol­gozik. Nagy az ostrom, nagy az ismeretség, sok a meg­rendelő. Bizony nem irigy­lésre méltó a helyzete, de úgy ügyeskedik, hogy mi­előbb sorra kerüljön min­denki. — A főzde előző vezetője is nő volt, húsz évig állt ezen a poszton. Én már ti­zennyolc éve dolgozom itt. Ezt a szakmát is tanulni kellett. — És nem bántja ez a pá­linkaillat? —1 Megszoktam. Pedig nem szeretem a pálinkát. Megfigyeltük, hogy a be­hozott cefrét megízleli, meg­szagolja, azt vizsgálja, mi­lyen gyümölcsből van, meg­van-e még a szesztartalma. Az eper és a körte hamar elveszíti, a szilva tartja a legtovább. A hűtőtartályok spirálcsö­veiben gyorsan kering a friss, hideg, hálózati víz, és odébb a rézcsövén csurdogál a tüzes víz. Erzsiké néni pe­dig intézkedik, fogadja a megrendelőket, számol, hi­szen nem kevés összeget kell rendszeresen postára adnia, havonta körülbelül egy félmilliót. Ilyenkor, szezonidőben, szeretné, ha nagyobb üst állna a főzde rendelkezésé­re Diósgyőrben, hogy a kis­kertek termőre fordult gyü­mölcsfáinak értékes termése ne vesszen kárba. B. L Kozmetikai kezelés. Korrekciós torna a kozmetikai intézet tornatermében. Kozmetika a Szovjetsüiskan Az emberek időtlen © idők óta törődnek szépségük megőrzé­sével. Számos régi „csoda- recept” maradt ránk a ré­gi korokból. A kozmetika tudománya nemrég alakult, ki. A Szovjetunióban ez az egészségügyi ellátás egyik formája, amellett olyan ön­álló tudományág, amely a betegségek és kozmetikai hiányosságok megelőzésével és gyógyítási módszereivel foglalkozik. Moszkva egyik csendes mellékutcájában található a kozmetikai tudományos kutatóintézet. Az intézet plasztikai sebészeti osztá­lya 1952-ben alakult. Az el­telt években az itt dolgozó sebészek több tízezer mű­tétet végeztek. Emberek eze­réit szabadították meg ar­cuk előnytelen sajátosságai­tól. Az intézetben kidolgo­zott módszereket széleskö­rűen alkalmazzák az ország más gyógyintézeteiben is. A plasztikai sebészet különbö­ző kérdéseivel kapcsolatban tucatnyi módszertani mun­ka jelent meg. A kozmetikai kutatóinté­zet ötemeletes épületéhez már kora reggel sietnek az emberek. Vannak közöttük egész fiatalok, de idősebb korúak is. Sokan azért jön­nek, hogy megőrizzék „for­májukat”, bőrük egész­séges, alakjuk csinos ma­radjon. Az ember külsejé­től ugyanis nemcsak jó hangulata. de gyakran munka- és személyes sike­rei is függnek. Az intézet népszerűsége évről évre nő. BVK-tapasztalatok Gondoskodnak a nyugdíjasokról A Borsodi Vegyikombinát szakszervezeti bizottsága so­kat tesz a nyugdíjasokért. Elviszi őket kirándulni Haj­dúszoboszlóra, évente talál­kozóra hívja meg a gyárba. Itt tájékoztatást kapnak a gyár életéről, utána vendé­gül látják őket. A közelmúlt­ban felmérték a nyugdíja­sok életkörülményeit. Elbe­szélgettek velük és hasznos adatokhoz jutottak. Nagyon sok nyugdíjas .szerény kö­rülmények között él. Rász®- rulnak a szociális gondosko­dásra. A legszon.orúbb azon­ban, hogy a felmért nyug­díjasok 23 százaléka magá­ra- hagyatott, gyermekeik nem látogatják, és nélkülö­zik a szerető gondoskodást. Bizonyára ezek a gyerme­kek elfelejtették azt a sok szülői fáradságot, törődést, amely neveltetésükhöz kel­lett. A BVK-ban intézkedé­seket határoztak el, így a többi között több üdülési lehetőséget biztosítanak, in­gyenes jutalomüdülésben ré­szesítik és rendszeresen se­gélyezik a nyugdíjasokat. Munkalehetőségeket is te­remtenek azoknak, akik még bírnak dolgozni. Igénybe ve­hetik a kedvezményes üzemi étkeztetést is. Töprengés maiba«, vagy lassabban?... Az élet nem áll meg. Kö­rülöttünk mindig minden mozgásban van. Ami ma így van, az holnapra megválto­zik; — szoktuk mondani, s mondjuk, valljuk ma is és tovább, holnap is a fenti igaz bölcsességeket. Tény azonban, hogy bizonyos mozgások, ellenmozgások és ellentmondások alaposan el­gondolkoztatják az epibert. Ilyenkor azután szükség van a töprengésre, önmeggyőzés­re, vagy éppen önmeggyőze- lésre: miért úgy van jól, ahogy megállapítások, ter­vek, szabályozók értelmében lennie kell, holott korábban egészen másként volt jó. A dolgok nyitja, hogy töpreng­jünk, töprengjünk, és har­madszor is töprengjünk, egé­szen a meggyőződésig, vagy az ellenkező megállapításig. S persze, amikor egyik vagy másik kialakul, utána cse­lekedni is kell. Megmondom őszintén, én sokat töprengtem, sőt ma is töprengek azon, hogy egyik napról a másikra megszűnt a kötelező munkaerő-közve­títés és ki hogy bírja: sza­bad az út a munkaerő-csábí­tás előtt Azért okoz ez ne­kem gondot, mert néhány évvel ezelőtt, többszörösen megerősített kérésre én ma­gam írtam arról: ez, meg ez a termelőszövetkezet, na­gyobb órabért ígérve, a mű­szakiak és jól képzett ipari szakmunkások sokaságát vonta el két nagyüzemünk­től, ami ott a termelésben, a fejlesztésben komoly gon­dokat okozott. Az üzem ki­képezte a szakembereket, a téesz elhívta őket. Született is (persze nem kimondottan az írás nyomán! országos stoprendelet, ami gyökere­sen változtatott a helyzeten. Azóta persze minden vo­natkozásban sokat fejlődött az ipar és a mezőgazdaság, a népgazdaság és a társada­lom, a hatékonyság és a ter­melékenység ... Illetve, a két utóbbi azért nem kellő mér­tékben. Sőt éppen e két elem erősítése, fokozása ér­dekében szűnt meg a köte­lező munkaerő-közvetítés is. Segítésként az egyes válla­latoknak: szabad a gazda. Igaz, hogy szabad a piac is, nyílt a gazdálkodás is, és aki nem azt termeli, méghozzá versenyképes, elfogadható áron, amit a kül- és belpiac kíván, az rövid úton elve­szítheti az elcsábított mű­szakiakat, szakembereket, és mehetnek ... Persze, ha lesz hova. és lesz aki azért a pénzért fogadni tudja őket. Lépésváltás van!... Olyas­miről van szó, amire a szá­mítások szerint szükség van, azonban úgy kell végrehaj­tani, ahogy a szükség való­ban megkívánja, tehát, hogy a „szükség” kézzelfoghatóan megbizonyosodjék. Mert el­lenkező esetben probléma lehet, s néhány év múlva esetleg újra érvénybe kell léptetni a kötelező, tervsze­rű munkaerő-közvetítést, a harcot a mindenáron való munkaerő-csábítás ellen. S akkor, «gye, lesz újra min töprengeni igen sok he­lyen ... Apropó: E témánál időzvén, én azon is töpren­gek: miért nem lép érvény­be valami olyan rendelet is, hogy aki elmúlt tizennégy- tizenhat éves — elsősorban a férfiak kategóriájában — és se nem tanul, se nem dol­gozik, azt kötelezze a társa­dalom: elsősorban munkavál­lalásra! Mert ezen a téren is igen sok még nálunk a tar­talék!... Egyébként is; tud­ja-e valaki hányán vannak az ilyenek, és hogyan, miből élnek ?!..'. Egy másik dolog, ami nem hagyja nyugodni gondolatai­mat, az az energiatakarékos­sággal függ össze. A valóban jó és a való­színűleg jó törekvések híré­nek elemezgetésével kezde­ném: A legtöbb olajat, haj­lóenergiát a teherszállítás emészti fel. és az üresen já­ró tehergépjárművek pocsé­kolják. Korábban sokat be­széltünk. írtunk, „intézked­tünk” ez ügyben. Most úgy rémlik, komolyabb útra lé­pünk. Mint hírlik: ezután büntetést fizetnek azok a vállalatok, amelyeknek te­hergépkocsija üresen fut. Így kell ezt -csinálni. S ha valóban így lesz. jó lesz! Jelentős lesz a megtakarí­tás... Egy másik hír: a szal­mát ezután nem szabad csak úgy elégetni aratás után, a kombájn után. össze kell gyűjteni és fűtésre felhasz­nálni, mert — állítólag — ezzel egymillió tonna olajat takaríthatunk meg. Ennyi a fűtőérték, il Itt azonban már ismét töpreng az em­ber, mert: Ad egy; hol épül­nek majd ilyen szalmával fűlendő művek. Ad kettő: mennyibe kerül majd a szal­ma odaszállítása, száz, vagy több száz kilométerekről. Ad három: így, mindösszesen végül mennyi haszon szár­mazik, vagy származik-e ha­szon ebből? Örülnék, ha mindez nem lenne szalma- cséplés. Energiatakarékossággal kap­csolatos másik fogas kérdé­sem: kinek higgyek, melyik gépészmérnöknek, autós-zse­ninek. Kétszer írásban — szakfolyóiratban — egyszer pedig az éter hullámain ke­resztül felvilágosítottak, hogy a kocsimmal lassan gyorsít­sak, így takarékos, illetve gyorsan gyorsítsak, mert így takarékos. E kérdésben saj­nos nem tudok igazságot tenni. Az egyik szakember szerint gyorsan, sportosan induljak, így kevesebb ben­zin fogy... Lehet, de: job­ban kopik a gumi. Megza­varom, megijesztem autós­társamat. A guminyikorgás­ra azt mondják rám: „nézd már azt az autóshuligánt. Annak űrhajó kéne. nem autó.” Meg azután közmon­dások is járnak az eszem­ben:-lassan járj... jobb a fokozatosság elve... a nagy ugrás nem vezet jóra... De mi van, ha valóban ez a módszer a jó ... Őszintén szólva, a hozzáértő szakem­berek véleményét, ellentétes nézeteit figyelembe véve, már arra gondoltam: meg­kérdezem Buga doktort, ő talán tud valami igazat mon­dani. Ha nem az autóról, a gyorsításról, akkor a hozzá­értő szakemberekről ... Barcsa S.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents