Észak-Magyarország, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-30 / 25. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2

198t. január 30., péntek

Burschenschaft — felvonulás Heidelbergben

Veszélyes nosztalgia

Rajta, araim! Az első vérig!”

Heidelberg. Az NSZK- beli ősi egyetemi város egyik elegáns épületének alagsorában különös társulat gyülekezik. Többségük jó növésű fiatalember, de nem egy tekintélyes, idősebb úr is akad köztük. Hamarosan átöltöznek. Az ifjak és az öregurak fejére sapka kerül, mellkasukra pedig olyasféle szalag, mint egy magyar anyakönyvvezetőnek. A táskákból kard és bandázs kerül elő. Egy orvos készenlétbe helyezi kötszereit. Elhangzik az ün nepélyes kiáltás:

— Rajta, uraim, en garde! Az első vérig!

összeszikráznak a drága pengék. A nézősereg meg- bűvölten figyel. Néhány perc múlva egy jól sikerült vágás nyomán keskeny vércsík jelenik meg az egyik vívó arcán. A sérült mégis boldog: felavattatott a férfiasság próbáján. Ezentúl büszkén viseli arcán a kaland örök nyomát. Miért? A jellegzetes heg ma újra belépő a nyugatnémet gazdasági-politikai elit világába.

A „mensur”, ez a párbajszerű összecsapás hozzátartozik. az úgynevezett Burschenschaftok — afféle legényegyletek — hétköznapjaihoz. Ezek a szervezetek nemzedékeken ívelnek át. Derékhaduk előkelő egyetemek hallgatóiból áll, patrónusaik a korábban itt végzett öregurak. A Burschenschaftok története 165 esztendőre nyúlik vissza. Az egyletek kezdetben — Napóleon bukása után — a haladás jegyéNem vívóediés — felkészülés a „mensurra"

ben születtek. Az 1848-as forradalmak „elzúgása” után azonban felismerhe- tetlenül megváltoztak. A feudális elit fellegváraivá váltak. 1891-ben II. Vilmos császár már a „német erények bástyájaként” magasztalja őket. 1914-ben áradnak tőlük az önkéntesek, akik a háború után ott vannak a Ruhr-vidéki munkásfelkelések és a bajor tanácsköztársaság vérbe főj tói között.

A második világháború után — érthetően — egy időre elcsendesedtek e társulatok, de ma — a hamburgi Stern szerint — az NSZK-ban ismét van 40 ezer tagjuk és mintegy 170 ezer (!) idősebb patrónusuk. Csoda-e hát, ha ezek az egyletek rendkívül gazdagok, ha szerte az országban több száz épület, köztük nem egy vár és kastély van a birtokukban?

• A Burschenschaftokban nemcsak párbajoznak — politizálnak is. Szellemük maga a revánsvágy. Visz- szaköveteiik az elvesztett keleti területeket”, a Franciaországhoz tartozó Elzászt és az Olaszországhoz tartozó Dél-Tirolt. Sokszer provokálnak verekedést baloldali, vagy éppenséggel liberális ifjúsági csoportokkal.

Játék? Vágyálom? Nagy- zolás? — a közelmúlt fasiszta pokolgépes merénylete után félő, hogy ezek csak szónoki kérdések.

H. E.

Érték, értékrend, kultúra

Köpeczi Béla akadémikus előadása

Köpeczi Béla akadémikus tartott igen nagy érdeklődéstől kísért előadást tegnap, január 29-én, délután Miskolcon, a TIT Kazinczy Klubjában „Érték, értékrend, kultúra” címmel. Színészek, zenészek, építészek, festőművészek, a város művészeti életének képviselői vettek részt az előadáson, amelyen — többek között — abból indult ki az előadó, hogy az érték sohasem elvont kategóriaként jelentkezik, hanem valamiféle szükségletet fejez ki. Az ember a létét totálisan építi ki. S ehhez a szellemi termelés is hozzátartozik. Adott társadalmi viszonyok között rendkívül érdekes és tanulságos, hogy mit tartanak szükségesnek, azaz értékesnek az emberek. A szocialista társadalom viszonyai között még igen erőteljesen jelentkeznek régi értékek is, keverednek az újjal, s a művészetek nem minden esetben tudnak segíteni a helyes orientációban. A különböző, az értékek közötti ösz- szefüggéseket vizsgáló felmérések tapasztalatai azt mutatják, hogy a munka, a társaskapcsolatok és a kultúra még mindig nem kapja meg a megfelelő rangot, az anyagi érdekeltség áll az első helyen. Ebben szerepet játszhat az te, hogy az elmúlt évtizedekben a művészetek befelé fordultak, nem sikerült a populáris és a „nagy” művészeit, közötti kapcsolatot elmélyíteni, ehhez az oktatás sem tudott segíteni. Igaz. az iskola fontos szerepet játszik az értékrend kialakításában, de nem az egyedüli tényező. Az értékre való érzékenység már kiskorban kialakul, így a család szerepére jobban szükséges odafigyelni. Mindenesetre a munkához való viszony alapvetően befolyásolja értékrendünket, ezért nem elhanyagolható a pályaválasztás, a helyes pályaorien- téüém.

(Folytatás az 1. oldalról)

a szemle díjainak odaítéléséről. mégpedig a minősítést nyílt vitán végzi el,. majd utána zárt ülésen hozza meg végső ítéletét. Nem érdektelen az. sem. hogy a zsűri nem szakmai, hanem a társadalom különböző rétegeinek képviselőiből áll. összetételénél fogva a társadalmi, hatás aspektusából közelíti meg a műveket. A héttagú zsűri elnöke Tőke Ferenc akadémikus lesz.

Szabó B. István, a Művelődési Minisztérium filmfőigazgatója tájékoztatójából kitűnt, hogy az utóbbi évek szemléi eredményesek voltak, jó m,unka- és vitafórumnak bizonyultak, és számottevő nemzetközi szakmai és kereskedelmi fórummá is lettek. Központi témájuk a magyar film és a közönség kapcsolata volt, és e téma jobb megközelítését kívánja szolgálni a most tervezett nyilvános zsürivita, amely konkrét művek mélyebb elemzésére is módot kínál. Egyébként huszonhárom film szerepel a mezőnyben — ennyi készült el 1980. február 8-a, a tavalyi szemle zárása óta —, abból tizenegyet a közönség még nem láthatott (hét film a rendezője első játékfilmje). Ezenkívül három tévéfilm és a Balázs Béla Stúdió két ösz- sz.eállítása szerepel a szemle információs programjában, a Filmmúzeumban pedig Eiben István operatőr munkáiból vetítenek.

A szemle központja a Vörös Csillag mozi lesz. A hagyományoknak megfelelően, nagy számban várnak külföldi szakembereket. Huszonnégy ország hetven újságírója jelentette be részvételét, és további huszonöt- harminc külföldi szakmai vendég várható. A nyolcadiki nyitóünnepségen Lugossy László Köszönöm, megvagyunk című filmjét vetítik, amelyet néhány nappal később, február 12-től már a premiermozik közönsége is láthat. A 13-i záróünnepségen a fődijat nyert film kerül vászonra.

A leglényegesebb új vonás. hogy zsűri működik, díjazás lesz. így válik majd a szemle műhelymegbeszélésből hihetőleg izgalmas versennyé is.

. (bin)

A Magyar Szocialista Munkáspárt Miskolc városi Bizottságának kezdeményezésére, a megyei pártbizottság, az OTSH, a megyei és városi tanács, a társadalmi és tömegszervezetek, valamint a bázisvállalatok párt-, gazdasági és tömegszervezeteinek képviselői tegnap,' január 29- én délelőtt tanácskozást tartottak Miskolcon a pártszék- házban. Napirenden a DVTK kiemelt sportegyesület ielen- l'egi helyzete, az V. ötéves tervben végrehajtott feladatok és a most következő középtávú sportpolitikai célkitűzések szerepeltek.

A lengyel kormány csütörtökön este nyilatkozatot telt közzé az ország helyzetéről.

A dokumentum nevezetűben emlékeztet arra, hogy öt hónap, telt el a gdanski, -a szczecini és . a jastrzeblei megállapodások alaírása óta, s ez idő alatt, a kormány következetesen arra törekedett, hogy stabilizálódjék az ország élete, megoldódjanak a felhalmozódott nehézségek, és biztosíthatók legyenek a szocialista megújulási folyamat véghezviteléhez szükséges feltételek. •

A nyilatkozat ezután rámutat: „az utóbbi időben azonban ezt a bonyolult folyamatot megzavarja a feszültség növekedése, veszélyes akciók és tendenciák erősödése. Középületek elfoglalására, törvényes munkanapok szervezett bojkottjára, sztrájkokra kerül sor, akadozik a gyárak és a bányák munkája, a tömegközlekedés. Eszközökben nem válogató kampány folyik az államhatalmi szervek, munkahelyi vezető .káderek ellen. Jogsértések történnek, egyesek megsértik 3 társadalmi együttélés kötelező érvényű alapelveit”.

„Az ország életében egyre nagyobb zavarok mutatkoznak, a gazdasági helyzet gyors ütemben romlik. Ennek következtében fokozódnak a nehézségek a Lakosság alapvető szükségleteinek kielégítésében. A népgazdaság mindinkább érzi a nyers- és fűtőanyagok, az energia, a késztermékek hiányát. A piacra irányuló termelésben nyolcmilliárd zloty értékű kiesés keletkezett amiatt, hogy a január 10-i és 24-i

A tanácskozást Drótos

László, az MSZMP Miskolc városi Bizottságának első titkára nyitotta meg, majd Árvái B. Endre fűzött szóbeli kiegészítést az írásos tájékoztatóhoz. Az ezt követően kibontakozó vitában részt vevők sokszínűén elemezlek a nagy múltú munkássportkör helyzetét. Felszólalt Buda István államtitkár. az OTSH elnöke is. aki a magyar sport és a DVTK hely-' '.étévé) összefüggő kérdéseket Elemezte. A sportpolitikai tanácskozás Drótos László ösz- szefoglalójával ért véget.

munkanapokat nem teljesen! dolgozták le.

Napról napra növekednek a veszteségek a sztrájkok, a termelékenység csökkenése, a munkafegyelem lazulása mi-; att. Mindez azt is jelenti, hogy csökken az export, korlátozódik az import, romlanak az ország fizetési lehetőségei. Csökkennek az augusztusi megállapodások megvalósításának anyagi alapjai, ea romlik a társadalmi légkör, ami a szocialista megújulás folyamatát veszélyezteti.”

„Meghiúsulnak a kormány által a helyzet megszilárdítására és az országnak a válságból való kivezetésére irányuló erőfeszítései. Az állam életébe káosz és anarchia vegyülj ez veszélyezteti a haza és állampolgárai sorsát. Aktivizálódnak a szocialista rendszerrel szemben ellenséges erők.”

„Azzal kapcsolatban, hogy — a kormány erőfeszítései,' majd a „Szolidaritás” Szakszervezet országos egyeztető . bjzotisága által január 28-án kiadott felhívás, ellenére —• tovább tart a sztrájkhulíám, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa közli: alkotmányos kötelezettségeiből adódóan köteles biztosítani a rendet, a nyugalmat és a fegyelmet, köteles megteremteni a feltételeket az állampolgárok normális' életéhez. Ezt figyelembe véve. a Minisztertanács — amennyiben' ez a helyzet továbbra is fennáll — kénytelen lesz meghozni azokat a szükséges döntéseket, amelyek — a társadalom legjobban felfogott érdekének megfelelően — biztosítják a vállalatok, üzemek normális működését.”

" • $ »«• I ■ E Km S m

mint elnokiemlt

A francia közönség egyik kedvence Cu- luche, a bohóc, polgári nevén Michel Co- lucci. A 36 éves, kerek képű Coluche jellegzetes bő nadrágjában, vörös orrával, fémkeretes szemüvegével, kockás, ócska frakkjában állandó szereplő a tv-képernyőn, a kabarészínpadon, a mozivásznon — mindenütt, ahol a nézők nevetni akarnak. Vaskos tréfáival, szókimondásával valóban hahotára készteti hallgatóit.

Ruházatát most széles szalaggal egészítette ki: mellén a francia trikolórt hordja. Elhatározta ugyanis, hogy az idei választáson, a színpadon kívül — elnökjelöltként lép fel.

Bohóctréfa? Nem. Coluche komolyan gondolja. S bár abban maga sem bízik, hogy valóban beköltözhet az< Elysée palotába, úgy véli, hogy alaposan “beleköphet a szerinte nagyképű, unalmas és szószátyár hivatásos politikusok levesébe. „A választás az adófizetők ménkű sok pénzébe kerül, ha engem látnak majd a 'tv-ben, legalább kapnak valamit a pénzükért!” A választókhoz szóló felhívása sem mindennapi: „Hívom a léhűtőket, a csavargókat, a részegeket, a homokosokat, az asszonyokat, az arabokat, a franciákat — szavazzanak rám!”

Nem csoda, hogy a kocsmában, kávézókban és az utcán máris ő a sztár. Legalábbis azok között, akik unják az állam mai intézményeit. képviselőit, s akik valószínűleg egyáltalán nem szavaznának, ha nem találnák meg a — szerintük — nekik való jelöltet. Coluche arra számít, hogy az utca emberei, a másfél milliós munkanélküliségbe, a 13,5 százalékos inflációba, a bürokráciába és az állandó politikai botrányokba belefáradt kisemberek, de rajtuk kívül kiábrándult értelmiségiek, művészek is rá adják majd voksukat. Ha számítása beválik, a francia elnökválasztási küzdeler. iben jókora fricskát adhat a hivatásos politikusoknak a szókimondó bohóc.

G. I.

Coluche: „Legalább kapnak valamit a pén zükért.”

I