Észak-Magyarország, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-25 / 21. szám

1981. január 25., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZÁG 5 A patakiak élelmiszere Az. élelmiszer-ellátás a múlt évben kiegyensúlyozott volt — állapítja meg a Sá­rospatak városi Tanács V. B. elé került összegzés. És hoz­zá teszi: a hús kivételével. Pedig ebben a városban sikerült megemelni azt a bi­zonyos húskeretet. Ügyany- nyira, hogy tavaly az első és harmadik negyedévben mintegy 40 százalékkal több sertéshúst forgalmaztak, mint az előző év hasonló idő­szakában. Az úgynevezett sa­ját vágásból ugyancsak na­gyobb mennyiség került ki. A Márka ÁBC-áruház meg­nyitásával a húst árusító egységek száma is bővült, a 26-os számú húsbolt nyitva­tartási idejét meghosszabbí­tották. a hét végeken azon­ban még így is eléggé nagy a tumultus. Gyakorlatilag Icaiakra hárul a környező községek húsellátása is, mi­vel a közelben — Kenézlőt kivéve —, sehol nincs ilyen üzlet. A kenyér, a péksütemény — a Sátoraljaújhelyi Sütő­ipari Vállalat termékei — általában megfelelően kielé­gítették az igényeket. Egye­bek között alföldi és burgo­nyás kenyeret is készítenek, valamint 24-féle péksüte­ményt is, ezenkívül szegedi rétest, tortalapot stb. Azaz, készítenének, ha a kereske­delem rendelné. Tejet min­den élelmiszerboltban árusí­tanak, növekedett a tejter­mékek választéka is. Egyenes arányban a hűtő- kapacitás bővülésével. Ebben a vonatkozásban különösen az áfész-boltok léptek nagyot előre: a hűtőkapacitást ta­valy több. mint 60 százalék­kal növelték. A zöldség-, gyümölcsellátás a múlt évben — ismert okok miatt — itt sem felelt meg az igényeknek. Ezzel kapcso­latosan mindinkább érződik a heti piac fogyatkozása is. A kisvasút megszűntével a balyuzási lehetőség is meg­szűnt, lassan eltűnik a tanya­világ, a heti piac felhozatala mind kisebb. Egyebek között ez is jelzi az állami, a szö­vetkezeti boltok mind na­gyobb felelősségét. Forintos he’yett kétforintos Köztudott, hogy februártól megváltoznak a postai szol­gáltatások árai. A . nyilvános telefonállomásokról — ott, ahol az már lehetséges — ezután nem egy forintért, hanem kettőért lehet beszél­ni. A Miskolci , Postaigazgató­ság területén. íÍ54 nyilvános állomást üzemeltetnek. Ter­mészetesen az áremelkedés után, valamennyit át kelj ál­lítani kétforintos érmére. Ez nem lesz könnyű munka, hi­szen a készülékek különböző típusúak. Mint a szakembe­rek elmondták, február ele­jén kezdik meg az átállításo­kat, de úgy, hogy nem lesz üzemszüneteltetés a nyilvá­nos készülékeknél. A külön­féle készülékek szerelését tí­pustól . függően. Budapesten, vagy helyben végzik majd el. Az előzetes számítások sze­rint az év első felében- min­den nyilvános telefont át sze­réinek. 'A már kétforintos ér­mével működő készülékeket táblával jelzik majd, így te­hát azokon a nyilvános tele­fonokon, ahol nem hívja fel a kétforintos használatára a figyelmet jelzőtábla, továbbra is egyforintost kel) használ­ni. Kiszorító M ár két éve elkezdődött... Először csupán néhány építő­ipari vállalatnál, illetve vezetőinél, utóbb egyre inkább máshol is észlelhető, majdhogynem tapintható volt a .kiszorító'’. Azok kedvéért, akik gyerekjátékkal téveszte­nék össze ezt a férfias é.s nagy küzdőszellemet kívánó tevé­kenységet, elmondom, mit is jelent valójában ez a szó. Volt idő és nem .is, olyan régen, amikor az építési kedv és igény jóval meghaladta az építőipar kapacitását. Másként, szakszerűbben fogalmazva,- a beruházási piacon túlfűtött volt a kereslet oly annyira, hogy néhány' milliós munkára alig akadt vállalkozó. Az elmúlt években — amióta szigorodtak a gazdasági feltételek —csökkentek a beruházások számai, egyszóval visszafogottabb egész gazdaságunk, a vállalatok is változtatlak korábbi magatartásukon. Vannak, akik jó értelemben tették ezt. és gyorsan igazod­tak a szabályozórendszer változásaihoz. Ám voltak es van­nak olyanok is, akik energiájuk tekintélyes részét a ..kiszo­rításra” fordították. Egyszerűbben szólva, arra, hogy az ága­zati , minisztériumokban megfordulva, a megyei pártbizott­ságon és tanácson járva, jórészt azt szorgalmazták és szor­galmazzák. hogy az illetékesek vegyék rá a még illetékeseb­beket arra: az idegen — azaz nem megyei — vállalatok, amelyek korábban lélegzethez juttatták és kisegítették őket a bajból, most keressenek másutt munkát, másutt kenyeret. Hja. kérem — mondhatnánk —. változnak az idők. változ­nak az emberek... Sok lett az eszkimó, kevesebb a fóka. Emberileg érthető, hogy mindenki elsősorban annak a kol­lektívának akarja a nagyobb szelet, kenyeret, amelyben dol­gozik. Taián egyet is érthetnénk ezzel az eljárással, ha a na­púkban megint nem hallottunk volna hasonlóról. Egyik szállítással, fuvarozással foglalkozó vállalat igazga­tóis arról igyekezett az Illetékest■ meggyőzni — egyelőre Hasztalanul —, hogy iksz é.s ipszilon szállító-fuvarozó elvi­szi .előlük a munkát, pedig ők is el tudnák végezni és ráadá­sul az iksz é.s ipszilon vállalat árban még 20—30 százalékkal alá ink is ígér. Hát ami sok. nz valóban sok. . . Azt még csak el lehet viselni, hogy a szolgáltatás színvonala javul, hiszen, ha töb­ben, nyilván jobban is végzik. mert nyilván konkurrálnak egymással, de hogy még a vállalási ár is olcsóbb legyen ... Engedtessék meg, mégis, hogy a vállalat igazgatójának mindezen nyomós érve ellenére a konkurrenciának csak azt a jól bevált formáját honoráljuk igazán, amelyben a kon- kurrens vállalatok szolgáltatás színvonalában, minőségé­ben. árában és még annyi minden másban versengenek egy- ■ftással... Mert csak qz szolgálja igazán a köz érdekét. A kilométeróra megpihen. A go­lyóstoll kimutatja a fehér papíron a kü­lönbséget: 127 kilométer. Ennyit jöttünk Miskolctol Zemplénagárdig. Pillantás az órára, az időmérőre: 2 óra 20 perc különbséget számolunk. (Fogalmazás: ,,A mi falun­kat a Tisza választja el Sza­bolcs megyétől. Északtól Cseh­szlovákiával határos. Nyugat­ról Dámóc kisközség, és o (alu határát még egy részben etdő határolja." Szűcs Mária, IV. oszt. tanuló.) A jövő az iskolában is formálódik. Az igazgató. Varga József: — Nálunk csak délelőtt van tanítás, három iskola- épületben folyik az oktatás. Az oktató-nevelő munka feltételei jó színvonalon biztosítottak, szakos ellá­tottságunk 69 százalékos. Egyébként községünkben van napközi otthon és há­romcsoportos óvoda is ... (Fogalmazás: ,,Ho o 8, osz­tályt elvégzem és elmegyek továbbtanulni, akkor is szí­vesen fogok visszagondolni Zemplénooárdra. Ha elme­gyek dolqozni, okkor is fogok mindig gondolni hazámro . . . Nnavon szedetek itt lakni." Kiss Erika, IV oszt. tanuló.) Szöveg: Ténag.v József Fotó: Laczó József Zemplénagárd „Kiváló határőrközség”. Ismerke­dünk. Nem nehéz. Az itt élők szívesek a vendéggel. Nem jut belőlük gyakran. Jómagam négy esztendeje jártam itt. Sokan írták alá annak idején a szomoritó sorokat; mindazok, akik Tuzsérra, a Tisza más’ ol­dalára jártak át dolgozni. Az út, amit a falutól a ré­vig meg kellett' tenniük: embertelenül megviselte fi­zikai és lelki erejüket. Ho­gyan ne örülnénk hát most. idegenként is, a jó hírnek: a 3 kilométeres utat (6 mé­ter szélességben) a KPM Közúti Igazgatósága a Ti- sza-gátig már megépítette. Tavasszal folytatják a mun­kát, egészen a révig. A nyár új úttal köszönhet rá a településre. A nyár ... majd eljön az is. Most tél van. Szép ez a falu ilyenkor. — Szép táj ez mindig, de ha még lát­ná, amikor a gyümölcsfák virágzanak a keitekben! — mondja egy helybeli. De ez a táj igazán tud szomorú is lenni. Ha nekisötétül az ég ... — Azt a napot, a múlt év július 21-él nem fogjuk elfelejteni. Rendkívüli vi­har jött, borzalmas jégve­réssel. Kertekben és közös hektárokon pusztult percek alatt a termés. S mintha az emberek könnyeivel zá­porozott volna az eső: egy óra alatt 1.15 milliméter csapadék hullott itt le. Az a nap még ma is tart... Bár az emberek — ha szí­vükkel nem is — értelmük­kel már elvégezték azóta a számvetést. Számadásra készülnek a 3917 hektáron gazdálkodó Szőke Tisza Mezőgazdasá­gi Termelőszövetkezetben is. Az elnök arcán sűrű vendég a borosta; az öre- gítheti, hisz’ évei szerint még innen van a negyve­nen. Farkas Lajos: — Február közepén lesz a zárszámadó közgyűlé­sünk. Nem zárunk jó évet, veszteségeink nagyok vol­tak. Tavaly az eddigi leg­nagyobb kalászos termést vártuk ... Július 21-én már említettem ... Természete­sen mentettük a menthetőt. A férfiak újra elővették a kaszát, az asszonyok szed­ték a markot: mint régen: 150 hektárt arattunk így ... Terelgeti nyáját... - most éppen a falu utcáján, a „gátéról" ai éjszakai „szállásra" ... A ter­melőszövetkezet állattenyésztő tevékenységében nagy szerepet kapott a juhokkal való foglalko­zás. Az 1600 anyajuh tartása és elhelyezése természetesen gondokkal is jár, de a helyiek bíz­nak benne, hogy sikerül e tevékenységet is „jó mederbe terelni”. & mi ísSunk, Zempíénagárd A kifizeti általános iskolának 227 tanulója van, Az idei tanév végén 29-en mondanak búcsút Zemplénagárdnak, elindulnak... tovább.. Sárospatakra, Sátoraljaújhelybe . , gimnáziumba szakközépiskolába, szakmunkásképző intézetekbe... Mint máshonnan. Képünkön: nyolcadikosok, orosz nyelvórán, szaktanteremben ... Az elnök azért jó hírt is mond: 900 hektáron már talajban van a kalászos magja. Az állattenyésztés­ben viszont gondot okoz a takarmányellátás. A juhok mellett 1000 szarvasmarha jelenti ennek az ágazatnak a „bázisát”. Körülbelül ennyi szarvasmarha van — csak Zemplénagárdon — a háztáji gazdaságokban; a téesz itt is besegít: az el­múlt esztendőben 5300 má­zsa abrakot, 2000 mázsa szénát és 2400 mázsa szal­mát juttattak a gazdáknak. Zemplénagárdon — és a társközségekben: Dámóc, Révleóhj'vátV őrhegy — nagyon erős a háztáji gaz­daság. Csak egy adat erre; az elmúlt esztendőben a téesz nyolcmillió forintot fizetett ki tagjainak mun­kabérben; a téeszen keresz­tül értékesített állatokért és állati termékekért hatmil­lió forintot kaptak a gaz­dák ... (Fogalmazás: „Régen itt nagyon szegények voltak az emberek. Régen otthonukba sokszor köszöntött be az éh­ség. Nem volt munkahely, a gyerekek nem járhattak isko­lába. Ma már nem iqy van.” Nagy Annamária, IV. oszt. ta­nuló.) — A megélhetéssel ma már nincs probléma — mondja a községi közös ta­nács elnöke. Fodor Sándor. — Az itt éló emberek na­A faluban 17 kisiparos szorgpskodik a lakossági szolgálta­tások jó színvonalú biztosításáért. Közéjük tartozik, s egyben korelnök is Barathy Sámuel. (A „bácsi" kifejezés ellen egé­szen biztosan tiltakozna.) - Itteni mestertől tanultam még a szakmát, most már éppen 60 esztendeje. lanitvány? Már másfelé „kereskednek" a fiatalok ... Én csinálom, amig vagyok, nem is a pénzért, tudja-e?! Csak becsületből... mításba véve megelégedet­ten mondhatjuk, hogy a la­kosság kereskedelmi, egész­ségügyi és egyéb alapellá­tása jó színvonalú. Az 'dén végre a vezetékes ivóvíz­hálózat is kiépül, május végére van rá ígéretünk. Ugyancsak ebben az évben szeretnénk a régi kultúrház épületében az idős. egyedül­álló emberek számára nap­pali otthont biztosítani, eh­hez • jelentős megyei támo­gatást kapunk. Ha üzennem kéne? Azt mondhatom: itt is rendkívül edzett, szívós, becsületes munkás emberek élnek. És bár messze va­gyunk, élvezte az c telepü­lés a felsőbb szervek fi­gyelmét és támogatását. Re­méljük. ez így lesz a jö­vőben is ... gyón sokat dolgoznak ma is, de ennek megvan az anyagi látszata. Munkaal­kalom ma már bőven van helyben is, a felnőttek egy- harmada pedig más tele­pülésre jár el dolgozni. En­nek ellenére a fiatalok kö­zül csak kevesen jönnek ide vissza tanulmányaik befejezése után. Zemplén­agárdon 10 év alatt a la­kosság száma százzal csök­kent ... Nem panasz, tény: messze vagyunk ... Ezt szá­— Buchert —

Next

/
Thumbnails
Contents