Észak-Magyarország, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-23 / 19. szám
£SZA*^ft©»5MíORSZSlG 3 7*. jbwwár -TEL, pátofci: — R« Jelképes jetesstőséget tutaj donXthaitunk annak. hogy pártunk Központi Bizottsága tavaly november 1-3—i ülésén a V*I. ötéves terv irányelveivel egyidöben vitatta meg a part vezető testű le- ie;n>ek munkarendjéről és munkamódszeréről szóló határozattervezetét. . Amint az ülésről kiadott közlemény is hangsúlyozta: a Központi Bizottság pártunk munkastílusának megfelelően időnként áttekinti és ellenőrzi, saját tevékenységét, összhangba hozza a párt előtt álló időszerű feladatok követelményeivel. Ezt- az önvizsgálatot, pártunk több mint hat évtizedes harcának fontos tanulságait, tapasztalatait szem előtt tartva, megválasztásuk után, az MSZMP XII. kongresszusa határozatai végrehajtásának eddigi szakaszában mindenütt elvégezték az alapszervezeti és üzemi párt- vezetőségek, a községi és nagyüzemi, a járási, ^a városi és a megyei pártbizottságok. axak végrehajtó bizottságai is. Ü.j lendülettel, fokozott felelősséggel fogtak a feladatok megoldásához. Számot vetve azzal, hogy munkastílusuk hatékony fejlesztése. újabb módszerek alkalmazása elengedhetetlen feltétele eszmei-politikai, irányító, segítő és ellenőrző hivatásuk betörésének; a párt vezető szerepe erősítéséinek. Bonyolult helyzetben A* ötwie&gátlaii; során a továbblépés hogyanjait megfogalmazó i kérdésekre válaszollak. Abból indultak ki, hogy a kongresszus májként ertekelte, etemeafce társadalmunk politikai, gazdasági, kulturális helyzetiét, szocialista épitőmiunkánk légkörét. Am*t a kongresszuson is, akiképpen c, testületi tanácskozásokon is nyíltan szóltak helyzetünk bonyolultságáról. Nehézségeinkről és munkánk gyengeségeiről ugyanúgy, mint nemzetközi elismerést sem nélkülöző, megőrzendő és továbbfejlesztendő eredményeinkről. Abból indultak ki, hogy haladásunk erőforrásai, 'tartalékai, a fejlődés fő irányai és tenni válói isméitek. Emlékezve a kongresszus megállapításaira: hazánkban a munkásosztály hatalma szilárd, szövetségi politikánk vagy eredményeként a párt és a nép összeforrva, a bizalom légkörében, nemzeti egységben munkálkodhat társadalmi céljaink valóra vá Húsáért, vívmányaink megőrzéséért. és gyarapításáért. Megfogalmazták az újjáválasztott parttéstü letek tagjaival szemben támasztott követelményeket: pártunk kipróbált és bevált politikájának nyomvonalán, növekvő kö- vetkezetesseggel, hozzáértéssel és hatékonysággal keli dolgozniuk a határozatokban világosan rögzített célok eléréséért, a végrehajtás során felbukkanó akadályok elhárításáért. Felelősséggel ' Arról beszéltek tehát e testületek régi, tapasztalt és újonnan bizalmat kapott kommunistái, hogy miként teljesíthetik jobban hivatásukat, szolgálhatnak rá választóik. a párttagság, a pár- tonkivüliek, a dolgozók minden rétegének bizalmába. A lenini munkastílus lényegi jegyeit idéző megállapítások hangzottak el. Emlékeztettek rá,, hogy e testületekben egyenrangú, egyforma felelősséggel felruházott választott tisztségviselők dolgoznak. Függetlenül a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helyüktől. Tisztázták: a tévedés joga mindenki számára adott, nincs tévedhetetlen ember, csalhatatlan kommunista, testület. Senkinek sincs joga viszont megsértődni a vitában, ha véleményével nem értenének egyet. E követelmény maradéktalan érvényesillése napjaink bonyolult feladatainak ismeretében külön hangsúlyt kapott S az is, hogy a. vitában kialakult közős álláspont képviselete. a döntések elfogadtatásáért és végrehajtásukért kifejtett, meggyőződésen alapuló meggyőző érvelés alapvető kötelessége minden kommunistának. Nem hallgatták el: akadhatnak döntések, amelyek felett eljár az idő, , amelyek helyességét . a változások részben, vagy egészben megkérdőjelezhetik. Ilyen helyzetben egyetlen felelős vezető testület sem engedhet annak a csábításnak, amely a „mundér becsületének'’ elvtelen védelmében fejeződik ki. Napjaink tennivalói az állandó megújulás képességé- nek erősítését sürgetik. A bizalom ereje Magától értetődő kötelességként fogalmazták meg szinte mindenütt, hogy a vezető párblestóiletek tagjai olyan \ személyes kapcsolatot teremtsenek a szőkébb környezetükben dolgozó emberekkel, munkaközösségekkel, társadalmi és tömeg,szervezetekkel, amely megfelel a tőlük kapott bizalomnak. Mindig tudniuk kell, miként vélekednek' az emberek, a párttagság, életünkről, társadalmi méretű és, helyi gondjainkról, tennivalóinkról. De tudniuk kelT azt is, hogy feladatuk nem a kívánságok, hanem a reális szükségletek és szükségszerűségek kielégítésének előmozdítása, az ütköző érdekek összehangolása, az ügy, a politika szolgálata. Sok helyütt mérlegelték azt is. hogy milyen legyen az aktív politikai tevékenység .es a tervszerű, a programok keretei közé „.szorított” munka kapcsolata. Amin nem volt vita: a testületek nem, tölthetik he másként feladatukat. csak ha valóban politizálnak. A politikai folyamatokat azonban a társadalmi közeg, 'a gazdasági és egyéb viszonyok összessége határozza meg. A testületék a politika alakulását „csak” befolyásolhatják, a kitűzött céloknak megfelelően. Ezért tartották fontosnak, hogy á tervszerűséget megtestesítő munkaprogramok eszközt jelentsenek, ne pedig magái a célt. hogy menetközben lehetőséget teremtsenek a politikai tapasztalatok gazdagítására. az élet által feltett új kérdések megváJasaotásó- ra. Óvták önmagukat az illúzióktól: a valóság sokszínűségéből következik, hogy a- döntések ritkán lehetnek elvi tásztaságúak, kompromisz- szum-oélküliek. De tisztázták azt is; kompromisszumot vállalni csak addig szabad, (amíg nincs más megoldás. A párt vezető testületednek — dolgozzanak bármely szinten —. azonban nemcsak arra kell figyelniük, hogy ne maradjanak el az élet támasztotta új kővetőimen vek mögött. Ugyanúgy figyelniük kell arra is, hogy egyedül nem érhetnek célba, csak követőik meggyőződéséé seregével együtt. Elvi következetesség ,és éietismeret, egyforína súllyal adhat, alapot a helyes döntésekhez. Kovács ,György Attila Fotó: Szabados Gy, Akik vassal, fémmel dolgoznak. akiknek pórusaiba a vasreszelék, a vaspor és az olaj átható illata issza be magát, azok — talán mert a munka is 'nehéz és megedzi az embert — általában kemény kötásűek, pirospozsgásak. Így van ez Viktor József lakatos brigádvezető esetében is, aki olajos munkás- ruhájában, sölel svájcibapká- val a léjén, tipikus vasmunkást testesít meg. Kézfogása a nehéz munkától kemény, élénk szeme fürkészve méricskél. A Cementipari Gépjavító lakatosműhelyében az óriási, mintegy 2ö()0—3000 négyzetméter alapterületű csarnokban döbháriyadönge- tő zajban találkoztam vele, hegesztőgépek, élhajlftó, oszlopfúró gépek közelében, aki egyike a gépjavító legjobb dolgozóinak és akit most is a satupad mellől kellett ei- szólitani. A szabolcsi születésű bri- gádvezetó ismerősök és rokonok révén került Miskolcra. Jó 30 éve még boldog volt, hogy egyáltalán munkát találhatott a gépjavítóban, az akkori nádfedeles ülőhelyben. Persze a Cementipari Gépjavító is szüntelenül fejlődött. 1051-ben kezdődött meg a mai tanműhely építése, később a kis forgácsoló és nagy forgácsoló, valamint a jelenlegi csarnok kivitelezése. A brigádvezető, Viktor József szigorú követelményeket állít a brigád tagjai elé. Vannak. akik megszokják ezt. de vannak olyanok is, akik megszöknek. Hogy az előbbiekből vannak többen, az látható abból is, hogy a 16 tagú brigádból öten már 20 éve együtt dolgoznak. Viktor József és társai dolgozlak már porcelángyárban, üveggyárban, a seiypi gyár szerelésénél, ott voltak a váci és a bélapátfalvi építkezésen is. Tevékenységük kiterjedt; vasszerkezeti, gépészeti és lemezmunkákhoz egyformán jól kell érteniük, hiszen a lakatos munkája már légen nem azonos a zárakkal való „pepecseléssel”. Ennél sokkal több erőt, ügyességet. szalunaszeretetet és a szó igaz értelmében vett elhivatottságot kíván. Félerővel, félvállról ezt a nehéz ... . Olyan, akár beszelgefö- parluej'em, Nanasy Erzsébet agrármérnöknö. Én azt gondolom róluk, nincsenek túlzottan irigylésre méltó helyzetben. Tulajdonképpen ezt mondja ki. ő is, amikor úgy fogalmaz: a pályakezdés, a termelőmunkába történő beilleszkedés, az összességében mégiscsak gondtalanabb egyetemi évek után egyáltalán nem egyszerű dolog. És így van ezzel minden frissdiplomás fiatal, aki a „széltől is megóvó” egyetem védőszárnyai alól kilép a valamivel zordabb éghajlatú, huzatosabb életbe. Igaz, ami a szettől is óvást illett, mindjárt megcáfol, mondván, a Mosonmagyaróvári Agrártudományi Egyetem, ahol ö végzett, az ag- ráj'egyelemek közül legtöbbet tesz. a gyakorlati ismeretek továbbadása terén. Üj környezetbe, s főlég a termelőmunkába először beilleszkedni mégsem gyerekjáték. Hogy végül is sikerül-e, az nagyon sok tényezőtől függ. — Mielőtt azonban ezt vizsgálnánk, előbb lassúk, milyen elképzelésekkel, tervekkel lép ki az .,életbe”, egy olyan frissdiplomás fiatal. mint Nánásy Erzsébet? — Talán túl szépen hangzik a megfogalmazás, mégis az igazság az, a fiatal diplomások zöme arm vágyik, minél előbb alkotóm twvkáfc fÜ2 ÍZ végezhessen, én alapvető szükséglete, hogy megbecsült tagja legyen egy kollektívának, mely kollektívában a szó szoros értelmében jól érzi' magát. Nos. bennem is hasonló vágyak fogalmazódtak meg. Még odabent az egyetemen voltak, akik az efféléket romantikus álmodozásnak tartották, s riogattak, ijesztgettek: majd odakint a termelésben meglátod...! Tényleg megláttam. De nem azt, s nem úgy, ahogy az ilyen vészmadarak gondolták. Nyugodt szívvel elmondhatom: nekem az új munkahelyem, a Szikszói Állami Gazdaság v^eni okozott csalódást. Mielőtt a válaszból következő miértre is megkeresnénk a feleletét, csupán a bővebb, információ, kedvéért, mondom el, hogy a fiatal ag- r á r mé rn ö k n ő Her n á d né me ti - be való. Ez is a magyarázata, hogy a közeli Szikszói Állami Gazdasággal már az egyetemi évei alatt szerződést kötött. — Miért ezt a pályát választotta? — A gimiben, ahová jártam, erős tantárgy volt a biológia, a kémia' es a matek. Ezekre periig ítgtras'palyá.n köztudottan nagy szükség van. Ezenkívül mindig szerettem kint a természet-, ben dolgozni. A családban is volt példa, agrármérnök, üzemmérnök, s látva az ö munkájukat, tetszett az, amit csináltak. Sőt úgy gondoltam, ezt én is tudnám, és én is szívesen csinálnám. Szóval ilyesmik motiváltak. — .S’ később az egyetemen nem bánta meg a választást? — Nem. Sót az egyetemi évek alatt méginkább megszerettem. Tudom, ez a pálya inkább férfiakat kíván és vpnz, de azt is tudom, a nők ugyancsak helyt tudnak áll- ^ ni. Mi több, falán még nagyobb lelkesedéssel végzik az. effajta munkát. — Mindezek után térjünk ''vissza a beilleszkedésre, a Dálaszolatlanul maradt miértre. Miért is jó gyakornoknak lenni a Szikszói Állami Gazdaságban?' — Például az emberi kapcsolatok miatt. Én úgy érzem, a léplen-nyomon szinie mindenki részéről tapasztalt segítőkészségből, hogy befogadtak. Persze van más pozitívum is. Gyakran mondják. az egyetem, főleg az elméleti képzésben túlzotton in a jövőt adja, holott kikerülve a gyakorlatba, néha bizony még a tegnapban járunk. s ilyen esetekben diploma ide. diploma oda. gyakran megáll a tudomány. Én itt, Szikszón törzsállattenyésztői munkakörijén „gyakornokos- kodom”, s itt például az állattenyésztés vonalán több olyan eredményt, is felmutatott a gazdaság, ami nem más, mint az egyetemen tanított jövő. Hogy konkrét példát is említsek: megvalósult nálunk az. adottságainknak (sok legelőnk van), legjobban1 megfelelő termelési szerkezet. A gyepre alapozott húsmarhatartás, vagy a hármas hasznosítású fésűs-; merülő juh gépi fejese terén országosan is az élvonalba' tartozunk . .. Tehát a korábban vágyként megfogalmazott jó kollektíva itt megvan, s amellett nap, mint nap rengeteget tanulok, tapasztalok. .Tulajdonképpen egy pályakezdőnek szakmai téren ez lehet a legfőbb elképzelése. — Néhány év múlva Nánásy Erzsébet és évfolyamtársul lesznek a magyar mezőgazdaság vezető szakemberei. Ebben a rohamos fejlődésben. amiben a magtnrr memoozdaság *s Itettesaáül ment, megy,' a helytálláshoz, a szakember helyi állásához m i szil ksége l te í i k ? — Nyilván mindig az lesz. a cél: jól gazdálkodni. Malma is az iparszerűvé vált termelésben, a költségek növekedése mellett, a nem mindig kedvező mezőgazdasági árak miatt csak néhány százalékos nyereséggel lehet számolni. Tehát, rendkívül fontos, hogy a szakvezető fel tudja mérni, mit mennyiért, hogyan es mikor érdemes termesztenie. Következésképp nagyon fontos a közgazdasági gondolkodás. Bar az egyetem igyekszik sokirányú képzést adni, ilyen téren még van pótolni való.. S említhetném a kereskedelmi tevékenységben való jártasságot is. Hiszen a mezőgazdasági termelés eredménye végül is az áruforgalomban, forintban ölt testet, értéket. E téren úgy látom, a mezőgazdasági szakemberek, még eléggé gyerekcipőben járnak. Magyarul: termelni már többé- kevésbé tudunk, kereskedni viszont alig-alig'. Szóval ilyen dolgokra gondolok a kérdés kapcsán, no meg arra, és ez akár konklúzió is lehet számomra. számunkra: amiből az egyetem keveset, vagy esetleg semmit nem adott, azt magunknak, leginkább önképzéssel kell megszerezni. Ez az aranyszabály nem csupán ae agrárszakmára érvényes. Hajún lm« és bonyolult, szakértelmet kívánó munkái nem leltet csinálni. A hivatástudat gyakran, már gyermekkorban kialakul az emberben. Viktor József 'lakatos brigádvezetö például már gyermekkorában is íúrt- faragott és örömmel csodálkozott el, hogy zsebkése nyomán mint születnek formás szekerek, 'lovak... TVia is azt vallja — és e szerint, él —. szeretni kell a munkát! És ezt a vonzódást, ezt a s/eretetet, ha kezdetben nincs is meg. bele lehet, sót bele kell nevelni az env berekbe. Viktor Józsefnek ez ' úgy látszik, a többieknél is jobban sikerül, óiért alighogy betanít, alighogy összegző-. Írottá kovácsol egy-egy gárdát, alighogy a brigád tagok) megismerik es elismerik egymás munkáját, a vezetők máris „szétszedik” a brigádot. hogy Viktor József kezdhesse elölről emberformáló.' munkássá nevelő tevékenység Síit. — Minden emberből jő szakember lehel — mfflid.ta —. ha néhány évet. együtt töltünk el. Az új 'brigádtagokat odaveszem magam melle és addig magyarázok nekik — majd számon kérem és visszakérdezem a feladatokat. ismereteket —. amíg e törődés jelei a szakmai ismeretekben is megmutativolinak. Viktor József 1965-től zeti a Kossuth Lajos szocialista brigádot. Már elnyertek, pontosabban kiérdemelték — a szocialista brigád- mozgalomban kifejtett eredményes munkájuk alapján — a bronz, az ezüst és az arany fokozatot. Kétszer a Vállalat Kiváló Brigádja lettek. Az elmúlt évben a bto- gádvezető, eredményes mw»»-. kaja élás méréséként; •kormán’H' kitüntetésben részesült. A napi nyolc órai kemény munka úgy tűnik — bár már nem fiatalember —, hogy* számára talán még kevés isi Délutánjain lakossági seot-f gáltatást végez, a központ#, fűtés-szereléstől a lemezmuiri káig mindent: elváltak Nagy munkabírásának titka sms*} ritt te egyszerű: — Nekem ez a munka, olyan, mint másoknak a via kendezés. És kell a pénz is.' Kislányom középiskolás, a fiam pedig orvostanhallgatói így ók már nemigen dolgoz-* nak vassal. Buchen Miklós l Kísérletek j 15 hibriddel i r \ Tizenöt napraforgófajta- 5. val kísérleteztek az elmúlt jj évben a hernádnémeti Her- | nádvölgye Termelöszövet- s kezeiben. A parcellákon t nagyüzemi technológiával [ vetették, ápollak a növénye- J két, hogy kipróbálják — a < szövetkezet adottságai kő- i zott — melyik fajta adja a \ legtöbbet A „versenyt” a J jugoszláv és a francia hib- J ridek nyerték meg. így az » idén. a 330 hektárral növelt i napraforgó-területre ezeket { a fajtákat vetik. A hibridek J termőképességére jellemző. [ hogy a kísérleti év után, 21 » mázsás hektáronkénti átlag- » S | termést mertek a szövetike- j zet vezetői kitűzni célul.,, J i *
