Észak-Magyarország, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-04 / 2. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 T981. január 4., vasárnap T évé-szilveszter, 1980 Amikor az elmúlt esztendő, 1980. utolsó délutánján a Fe­hér Toll című amerikai íilmócskaság utolsó kockái is eltűn­tek a képernyőről, valahogy az az érzésem volt, hogy ezt a rettenetesen rossz, huszonöt esztentös micsodái azért mutat­ták be a müsorszerkesztők, mert ennél minden csak jobb le­het, nem jöhet olyan vegyesértékű szilveszteri összeállítás, amelynek a legutolsó porcikája is' ne állna toronymagasan e fölött. S valóban: egy szűk negyedóra telt el csak, máris megjelent — afféle szilveszteri előhírnökként — a Szuper - bola, a havi Parabola év végi ráadása, amelyhez most az egy hónappal korábban látott Hernádi—Jancsó iróportré adott apropót: Igaz. azt az éjszakai árakban tizedrész any- nyian sem látták, mint most este fél hétkor a paródiát, tehát itt többen nem érthették a látottakat, mint akkor, de pucér- ságban itt sem volt hiánj’, ami már csak,ezért sem csodál­ható. mert a Parabolának és a Szuperbolának nem kell Ján­osától venni az ötletet a meztelen hölgyek bemutatásához, min len számban akad bőven ilyen-olyan okkal. (Az első Parabola jóval Jancsó Szegénylegényekje elölt jelentkezett, s azóta sok-sok értékes tulajdonsága mellett ez a műsor volt a biztos .jnudista” adás a Magyar Televízióban.) Szellemes, szórakoztató volt egyébkent a Szuperbola és különösen jó volt a műsort záró Hofi-paródia, Forgács Gábor, az egykori jódlizó „KJ mit tud ?”-szereplő értékes remeklése. Az elmúlt években oly sokszor leírtuk már és a Magyar Televízió illetékesei is oly sokszor kinyilatkoztatták, hogy t. szilveszteri szórakozást, illetve szórakoztatást nem lehet egyediül a képernyőnek felvállalni, s hogy egy ország éle­tiének nem okvetlenül legfontosabb paramétere a szilveszte­ri tévéműsor milyensége, hogy ez. most már a műsorszer­kesztésen is érződik. Már nem vonul fel minden tévészemé­lyiség „mindenki mást csinál” szerepben, nem kell telefo­nálni, személyesen berohanni a stúdióba, meg elmaradnak az egyéb össznépi tévémozgalmak ezen az éjszakán, kisebb- nagyobb blokkokból összeáll az új esztendőbe átnyúló műsor­folyam, a műsorok bádogdobozban várják sorsukat. S aki­nek nem tetszik, az átkapcsol a másik csatornára, ahol A denevér balettfeldolgozását láthatja, vagy kikapcsolja a te­levíziót, meghallgatja a rádiót, bár azt már a napokban megismétlik, hát inkább családjával, vendégeivel szórakozik. De a nézők nagy többsége nem kapcsolja ki a készüléket, több-kevesebb figyelemmel nézi a szilveszteri műsornak deklarált összeállítást. Mit is kínált ez a négy és fél órás összeállítás? A Szuper­bola kiemelkedő utolsó tíz perce azonban mar mércét je­lent. A parodizált Hofi mellett az igazi —r pedig negyven perei® ügyködött — igencsak halvány, nyúlós, ráadásul egy több mint félesztendős színházi felvétel; ebben az összeállí­tásban ilyen terjedelemben semmi sem indokolta, ha csak az nem, hogy- tavaly Hofi nem volt, s voltak, akiknek hiányzott. Nagyon tetszett Alfonzé tízperces műsora, az Alfonshow, a kiváló parodists mindig hatásos villám jeleneteinek ragyogó sora. (Kár, hogy a buszmególlós jelenetet hosszú évekkel ez­előtt a művész — kis eltéréssel — már megcsinálta.) Na­gyon tetszett A holnapra koccintunk... című részben a Vígszínház, meg a Madách Színház tagjainak jelenete, az első esetben a ragyogó önirónia, a másikban Csehov szín­művének színészi remeklésekben gazdag paródiája. Érdekes volt az Operaház tagjainak jelenete, a Nemzeti Színház­hói többre is futhatta volna, mint Vadnai László közel öt­venéves Hacsek,—Sajó tréfájának „Shakespeare sített" elő­vezetése, de ez is tetszett. Persze, volt még sok egyéb. Mivel is kezdődjék a tévé- Bzilveszter Magyarországon, ha nem westernparódiávai — Hol colt, hol nem colt... —, mivel nálunk olyan sok a colt, meg a préri, meg a többi eowboy-kellék!? De legalább az enelchangok szinkronja, ne lett volna olyan bosszantó. Aé öt dhtdás visszatért, s mint tavaly, most is a kelleténél jóval hosszabb ideig űzte öt, jobb sorsra és feladatokra érdemes főszereplőjét változó korokban játszódó, ám „aktualizált” jelenetkékbe, de ekkor — 20.40-tői 21.20-ig — a nézők több­sége még józan értelmi képességeinek birtokában lehetett. A Házibuli című, félórás „Elképzelhetetlen bűneset"-ről meg most csak annyit, hogy lehet: egy közeli Parabola, vagy a majdani Szuperboia-adáshoz ez szolgál majd alapul, csak győzzék a sok színészt majd parodizálni. A műsor átnyúlt az új évbe, egy kerek fél órával. Utána * magasházakból dobált csillagszórók látványa vette át a szórakoztatást Miskolcon és — gondolom — sokfelé. Benedek Miklós Gépismerel — már az új termek egyikében..’. A tervezés is sa- Az írásvetítő itt is olyan mindennapi használati eszköz, mintakár- ját munka. ntelyik gimnáziumban. Önerőből, tantermek Amikor még az elmúlt év közepén ellátogattunk a sá­toraljaújhelyi Mezőgazdasági Szakközépiskolába, Pár! esi Viktor igazgatót nagy mun­kában találtuk. Azon szorgos­kodott éppen, hogy miként lehetne használhatóvá tenni az iskola mögötti üres, bi­zony kissé már leromlott épü­letet. Az oktatáshoz — hi­szen itt élelmiszeripari szak­munkásképző intézet is mű­ködik — mindéi, talpalat­nyi helyre szükség van. ar­ról már nem is szólva, hogy az újhelyi szakközépiskolá­ban is azon vannak, hogy a meglevő, gazdag szemléltető eszköz állományt minél ész­szerűbben szeretnék kihasz­nálni. Szóval náluk is elkelt né­hány szaktanterem — dehát hellyel ők sem voltak bő­ségben! Nos, az a bizonyos üres épület belevágott a szakközépiskolások terveibe, így azután, amikor legutóbb arra jártunk, — s miként fényképeink is dokumentál­ják — az öreg épület már nem állt üresen, igaz. az is­kola karbantartóinak ráment a nyaruk, s azóta, is van még min munkálkodniuk, de szépen rendbehozták — kí­vül, belül. Jó néhány terem „fért bele” a térbe, s egyik- be-másikba már a beren­dezések is bekerültek. Főleg a gyakorlati tárgyak elméleti oktatásához nyertek így te­rületet, de lesz itt nyelvi te­rem és szociális létesítmé­nyek is; öltöző, mosdó, hi­szen a gépek megismerésé­hez be kell öltözniük a diá­koknak. S az új tantermek csakúgy szolgálják a szak­középiskolai oktatást, mint a szakmunkásképzést... A munkával persze még koránt sincsenek teljesen ké­szen — az ú.i épületrész hi­vatalos avatóünnepségét csak a jövő tanév elejére terve­zik. De ahogy • elkészülnek egy-eg.y teremmel, annak be­rendezésével. úgy veszik bir­tokba a diákok és a taná­rok . ., S mielőtt még valaki is rálegyintene; „ugyan már, néhány terem miatt is ér­demes verni a dobot!?”, gyorsan hozzáteszem, tante­remszűkös világunkban nem kis dolog, ha az iskola nem vár segítségre... Márpedig az újhelyi szakközépiskolá­nak mindössze egymillió fo­rint körül ajánlottak meg, ha belevágnak ... Kellett hát töprengeni, gondolkozni, szer­vezni ... és a munkát sem fogta meg helyettük senki. Ü.i kezdeményezésként ad­ta közre a Magyar Filmtu­dományi Intézet és Film- archívum — az elmúlt ka­rácsonyt megelőző napokban, tehát még a tárgyévet kö­vető esztendőben — a Film­évkönyv 1979 című, 326 ol­dalas, sok képpel, grafiká­val illusztrált, kimutatások­kal gazdag kötete' mint egy a jövőben minden évben ki­adni tervezett szvkmai ki­adványsorozat első darabját. Szabó B. István, a Művelő­dési Minisztérium Filmlő- igazgatóságának vezetője a kötet előszavában arról ír, hogy korunkban a film a kultúrának azon ága, amely a mozikban és a televízión keresztül itthon és külföldön egyaránt a legszélesebb kö­De ahogyan a Mezőgazda­sági Szakközépiskola igazga­tója mondta, „volt egymillió­juk, s ők nem akarták vesz­ni hagyni” . . . Arra ugyanis valószínűleg hiába vártak volna, hogy megidézzék az összeget... Így azután belevágtak. Maguknak csinálták, magúk­nak csinálják ... Meg a diá­koknak. Akik . nemcsak a környékből, a közvetlen kör­nyékből, de a megye más vi­dékeiről, s néha a szomszé­dos Szabolcsból is jönnek hozzájuk. Szakmát tanulni, érettségi bizonyítványt sze­rezni. Nem mindegy, hogy milyen feltételeket tudnak kínálni a tanuláshoz. Nem zonséget juttathatja művészi élményhez és új ismeretek­hez, s a tömeghatással ará­nyosan növekszik az érdek­lődés a’ „huszadik század népművészetének” belső éle­te, szervezetei, műhelyei é.s alkotói iránt. így ez a könyv nem csupán a filmszakma dolgozóinak régi kívánságát elégítheti ki, nemcsak ku­tatóknak szolgál forrásul, ha­nem a film iránt behatóbban érdeklődő közönség informá­cióigényét is szolgálhatja, s ezzel közművelődési hivatási teljesít. A kötet első nagyobb fe­jezetében bemutatja a ma­gyar filmstúdiókban 1979-ben készüli, összes filmeket —já­ték- é.s egyéb filmeket egy­aránt —, a stúdiók egyéb, te­mindegy, hogy lépést . tud­nak-e tartani a számukra is egyre növekvő követelmé­nyekkel ... A vakáció így hát elsősor­ban a diákoknak vakáció. Az iskola szakmunkásainak bi­zony munkával teli hétköz­napokat jelentenek. Hiszen akkor tudnak jól előrehalad­ni,. amikor nem kell, tekin­tettel lenniük az órákra, a jövő-menő gye re lese reg re ... A téli szünet véget ér — az új termekben folytatód­nak az órák, akárcsak ott- jártunkkor... S nemsoká­ra a nyelvi termet is beren­dezik ... Amire nagyon büsz­kék. már előre is ... Mert szakközépiskolában nemigen büszkélkedhetnek ilyesmivel " ... s pláne így, önerőből.., Cs. A. Fotó: Sz. Gy. vékenységét és részletesen bemutatja az elsőfilmeseket. Ezt követően a filmforgal­mazás adatait kapjuk, megis­merhetjük az 1979-ben be­mutatott új magyar játék­filmeket, az" ebben az évben bemutatott külföldi filmeket, a Filmmúzeum nyilvános .programjait, a televízióban látott hazai és import mozi­filmeket, a filmforgalmazás számadatait, a mozi hálózatot. Később beszámolókat látunk, olvashatunk 197.9 filméleté­nek eseményeiről, majd meg­ismerhetjük a kötetből a ma­gyal’ filmek külföldi szereplé­seit. Tájékoztatást ad a kö­tet filmművészeti főiskolai képzésről, a filmsajtóról, be­mutatja igen részletesen a filmszakma hazai szervezetét és intézményeit. A Filmévkönyv 1979 bolti forgalomban kapható. Film- tar A toknak, érdeklődőknek érdekes böngészni való. érté­kes adattál’. Hangtechnikai termékek Rigából Fi v, 197 Szépen szálló sólyommadár A Mátra egyik falujában, Gyöngyössolymoson a temp­lom falában ma is látható a kőből való címer, a híres sólyommadárral, immár több mint 760 esztendeje, amióta II. Endre király a Monostor­völgyben megalapította a Szentsir Őrei nevű szerzetes- rendet. — olvasható a kötet­nek is címet adó, Szépen szálló sólyommadár című tör­ténetkében. ■ Balogh Béni ájabb mondagyűjteményében. A megyénk szülötte és ne­veltje ifjúsági író Balogh Béni, aki igen gyakori ven­dég az ifjúsági könyvtári ta­lálkozókon is szűkebb pát­riánkban. valami másfél év­vel ezelőtt Vidróczki a ne­vem címmel adta közire a Bükk és a Mátra Vidékén gyűjtött mondáinak, regéinek feldolgozását A gyermekek­nek szánt, kötetet a Móra Ferenc Könyvkiadó a Delfin sorozatban adta közre, s ugyanott jelent meg most az éiabb kötet, a szerző újabb gyűjtőűtjainak eredménye. Hazánk észak-északkeletó. pe­remének, Pesrt, Heves. Bor- ®jd-Abaúj-Zemplén fcaüvas voltak a gyűjtőhelyek első­sorban. néhány történet meg az Alföldről eredt. Balogh Béni fáradhatatlanul járta és járja ezeket a tájakat, öreg nénikkel és iskolás gyermekekkel ismerkedik, be­szélget, gyűjtögeti az apáról fiúra szálló kisebb-nagyobb történeteket, a tájék neveze­tes, vagy annak tartott épít­ményeihez kaocsolódó mon­dákat. Mind több a szerző önkéntes segítőtársa is, s újabb kötete anyagának gyűj­tésében különösen sokat se­gítettek az a baúj.szántói, tállyai, monoki én putnoki gyerekek. Közel negyven monda sorakozik most Balogh Béni új kötetének lapjain. A mátrai Tárná patak melletti kőbálvány és Sirok község régi históriája vezeti be a kötetet, majd a Deédes és Nekese című monda a mi Dédesünk és Nekézsenyünk múltját idézi, s olvashatunk Sárospatak. Tállva, Boldog- kővára, Vilmány, Putnok, Özd, Gesztely és más me­gyénkben települések múlt­jához fűződő történeteket, megtudhatjuk;, miért hívják Szégyentetőnek a Nekézseny és Sála közötti kavicsos he­gyet. miért Örömed a neve a közeli Saalajka-völgy egyik magaslatának, s mint talál­kozott büjdosás közben Jó­kai meg Egressy Gábor az Örvénykő tövében. És még sok egyéb monda kerekedik előttünk Balogh Béni köny- nyed gördülékenységae! meg­írt, az ifjú tizenéves. vagy akörüli olvasók értelmére és érzelmeire apelláló történe­teiben. de talán a felnőtt ol­vasó sem unatkozik, ha át­olvassa a kétszázegynéhán.y oldalas mondagyűjteményt, s majdan, ha azon a tájon jár, amelyekről a könyvben ol­vasott: maga is keresi és más szemmel nézi a Balogh Béni­től megismert romokat, tele­püléseket. tárakat, s eszébe jutnak a hozzájuk fűződő, bi­zonyíthatatlan, ám érdekes történetek. Feledésbe merül! népmondák maradnak fenn e kötet segítségéve), hogy újabb és újabb nemzedékek kin­cseivé válhassanak. (baaed ok) Sztereo hangfalakat, asztali- és nagy rádió- irat, mágneses hangtechnikai rendszereket stb bocsát ki Rigában a Radiotechnika Termelő Egyesülés, melynek termékei külföldön is nép­szerűek. A cég 42 országba exportált cikkei közül számos nyert dijat nagy nemzetközi vá sárokon és kiállításokon. Nemrég fejezték be egy áj készülék sorozatkidolgozását az egye­sülés tervező mérnökei. Egyikük, a Melogyi­ja—106 Sztereo (képünk) jelzésű úgynevezett zeneközpont egy elsőosztályú tranzbrtoros rá­diót, egy lemezjátszót, egy kazettás maqne- lofont és kél hangfalat képes üzembe helyez­ni. Az idei újdonságok közé tartozik a Ri­ga—110-es rádió vevő, amelyet kazettás mag­netofonnal is elláttak. Az új termék a nép­szerű Riga—104 rádiói váltja fel.

Next

/
Thumbnails
Contents