Észak-Magyarország, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-02 / 282. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1980. december 2„ kedd A képernyő előtt UpniMÜf a midrnlpi IpIí tárlat Talán indokolt, ha az elmúlt hét tévéműsoraiból éppen a hetet záró vasárnap éjszakai adást emelem ki. A Drámaírók műhelyében sorozat most Hernádi Gyulát hozta nézőközeibe igen sajátos, a sorozat eddigi darabjaitól merőben elütő for­mában. Az adás rendezője Hernádi állandó alkotótársa, Jancso Miklós volt. E műsor iránti megkülönböztetett figyel­memet az is indokolja, hogy ugyancsak az elmúlt héten már volt egy közös műsoruk a Stúdió '80 keddi jelentkezésében, s azzal külön foglalkoztam, másrészt pedig az alkotópáros éppen most Miskolcon állít színpadra egy darabot, a C'sár- üáskirálynöt, s ezért azok számára, akik az ismert operett bemutatását, illetve a Hernádi—Jancsó átfogalmazta darabot várják, sem volt érdektelen bepillantani Hernádi műhelyébe, megtudni, miként is születnek a sokszor vitatott, de tudo­másul nem venni lehetetlen művészi alkotások. Mindenek­előtt jó volt megtudni, mennyire csapatmunka Jancsó és Hernádi minden közös alkotása, s ebben a csapatmunkában az is benhe foglaltatik, hogy íróvá válik kisebb-nagyobb rész­ben a produkció minden részvevője, közösen alakítják ki a végső formát, ki-ki hozzáadja a maga ötletét, tehetsegét. A „történelemfilozófiai blödli”, ahogyan Hernádi egyik-másik színpadi müvét nevezte, igényelte, is sokak elölt ezt a most látott, sajátos magyarázatot, hiszen még viszonylag kevesek­nek kedvence a témák ilyenforma jelentkezése, es azt a szín­padi ábrázolási .gyakorlatot is szokni kell, hogy nem csak egy­szerűen szétoszlat a mű történelmi mítoszokat, illetve hamis mítoszokat, hanem a demisztifikálásban egymástól független­nek vélt történelmi korok és személyiségek közötti kapcsola­tokat is teremt, s így mond véleményt az emberiség törté­nelmének negatív jelenségeiről, vonulatairól, szereplőiről. : gén érdekes volt együtt látni Hernádi féltucatnyi színpadi művének részleteit, meghallgatni a drámaírói ars poeticát, újra megnézni az azt realizáló jelenetet, vagy jelenetsort, azok formálódásait, hallgatni az író történelemfilozófiai fej­tegetéseit. A gyulai vár és a tóvárosi Várszínház nézőtere és színpada voltak a fő helyszínek — igazán sajnálható, hogy például kimaradt a sorbol a Pesti Színházban bemutatott Királyi vadászat —, s a drámaalkotás mellett valamennyire abba is bepillanthattunk, miként változik a drámai anyag Jancsó kezében előadássá. (Ezt napjainkban a miskolci szín­ház nézőtérén is megleshetjük a próbák alatt.) Bizonyára nem. lesz egységes ennek a drámaíró-portrénak a fogadtatása sem, hiszen akadt jó néhány apróság, amire nem volt egy­értelmű magyarázat, elsősorban a rendezői szimbólumokat illetően, de azzal együtt a maga játékos oldottságában való­ban a műhelymunkát tárta fel, kitűnően informált; Ungvári Tamás műsorvezetése nem kerekedett az anyag fölébe, ha­nem valóban háttérbe vonuló vezetés volt, forgatókönyvírói munkája alighanem az adásból megismert csapatmunka ke­retében valósult meg. Érdekes, szórakoztatóan tanulságos műsor részesei, élvezői lehettünk. Érdemes volt ébren ma­radni érte. * A hét egyéb műsorai közül megemlítendő két saját tévé- film. A Gábor Andor 1918-ban írt regényére alapuló Doktor Senki — Szántó Erika és Málnay Levente adaptálásában, az utóbbi rendezésében — a századforduló magyarországi pol­gári világát, hiteles levegőjét idézte a képernyőre, a véletlen kínálta csalással-zsarolással karrierjét elindító hírlapíró tör­ténetének hátterében élő, eleven emberekként, de már a maguk panoptikumvilágát is megereztetve vonultak fel a kor jellegzetes alakjai és azok életvitele. Talán a regény szatirikus vonásai kicsit Jelompultak. — A gyilkos közlünk van... című, Robert Thomas írta és Félix László rendezte játék a szabályos angol krimi nyomdokain haladt, tisztesség­gel kamera elé állított munka volt, sem jobb, sem rosszabb, mint a hasonló importdarabok. Örülök, hogy Tarr Béla filmjét, a Családi tűzfészek című. nagy sikerű alkotást a televízió is bemutatta. Elkészítése óta mitsem vesztett értékeiből, mondandója világos, nyílt, tiszta, £ témája — sajnos — még mindig időszerű. A 75 éves Kellér Dezsőt köszöntő Takács Mária szavai kedvesek voltak, de az író megérdemelte volna a színesebb méltatást, s nem csak egyetlen, húsz év előtti jelenete vidám színpadi felvételének bemutatását. Benedek Miklós fiz abaéjkéri gyermekklub A dolog úgy kezdődött, hogy épült egy új modern ebédlő, s így a régi helye, a kastély valamikori pincéje szabaddá vált. Jött az ötlet, alakítsuk át gyermekklubbá. Az ötletet azonnal tett is kö_ vette. Ennek lassan már két esztendeje, azóta üzemel ugyanis az abaújkéri Kisegí­tő Iskola és Nevelőotthon gyermekklubja az otthon la­kóinak nagy-nagy örömére. Azóta heti öt alkalommal rendeznek itt foglalkozásokat az itt tanító pedagógusok és az otthon, gyermekei. Ebből két. alkalommal könyvtári foglalkozás szerepel a prog­ramban, egy alkalommal a kicsik, két alkalommal pedig a nagyok klubját tartják. A pinceklub könyvtárral ellá­tott, audiovizuális eszközök­kel, játékokkal gazdagon fel­szerelt. Az itt tartott foglal­kozások fő jellemzője a komplexieitás. Műsoraikkal, foglalkozásaikkal igyekez­nek több irányú művészi él­ményt nyújtani. A klubren­dezvények formai és tartalmi keretei ugyanis biztosítják az irodalmi, a zenéi, a képzőmű­vészeti, és a mozgásélmény együttes jelenlétét. Az aba­újkéri speciális gyermekklub — melyhez hasonló az or­szágban is kevés működik — híre már túlterjedt a járás, sőt a megye határain is. (Folytatás az 1. oldalról) Diósgyőri Gépgyár díját 7’or- náy Endre András szobrász­művész, a Borsodi Szénbányá­két Csikszentmihályi Róbert Munkácsy-díjas szobrászmű­vész, az Özdi Kohászati Üze­mek díját pedig Bálványos Huba Munkácsy-díjas grafi­kusművész nyerte el A miskolci téli tárlaton 159 alkotás — festmény, gra­fika. plasztika és texlilmű — látható, az előtérben a részt vevő művészek kepei fogadnak. A kiállítás Mis­kolc város és Borsod megye Tanácsa, a Magyar Képző­művészek Szövetsége észak­magyarországi területi szer­vezete, a Kiállítási Intéz­mények (Műcsarnok) és a Miskolci Galéria gondozásá­ban készült, rendezője Ba- f ranyi Judit. A plakátot és a katalógust Szakái Edit lei'- ; vezte. a fotókat Fejér Ernő készítette. A december 31-ig j tátogatható tárlat érdemi méltatására még visszaté- | rünk. A nacjydíjas Lóránt János Emberpár című festménye Miskolci zenei hét A Magyar Állami Hang­versenyzenekar ad koncer­tet ma, december 2-án 19 óra 35 perces kezdettel a Miskolci Nemzeti Színház­ban. Mozart: g-moll szimfó­niáját, Ha idegen leszel ne­kem című hangversenyáriá­ját és Esz-dúr szimfóniáját Ferencsík János vezényli. Közreműködik Tokody Ilona és Jandó Jenő. Ugyancsak ma tartja hangversenyét a megyei könyvtár előadóter­mében a Miskolci Új Zened Műhely. Műsorukban száza­dunk zenéjéből válogattak. Az est kezdési időpontja este 10 óra. Mindkét hangversenyt egyenesben közvetíti a Ma­gyar Rádió. Egész héten Miskolcról jelentkezik a Ki nyer ma? Ma délben 12 óra 20 perckor a Nehézipari Műszaki Egyetem aulájából csendül fel a jól ismert szignál. A vetélkedőn természetesen szívesen lát­ják a játékos kedvű, miskol­ci zenebarátokat is. A Szovjet Irodalom decooÉri száma A folyóirat próza rovata Vlagyimir Tyendrjakov új kisregényével örvendezteti meg az olvasót. A Leszámo­lás. hőse alig néhány évvel idősebb a nemrég megjelent Tavaszi tótágas Gyuskájánál. A Tavaszi tótágas varázslat: történéssé nagyítja a kamasz- szá válás villanásnyi pillana. tát. A Leszámolás tragédia, pedagógiai eposz, társadalmi krimi, portrésorozat. Kinek kell a vádlottak padjára ül­ni, ha egy tizenhat éves is­kolás fiú agyonlövi alkoho­lista apját? A cselekmény izgalmas olvasmányélményt ígér, Tyendrjakov bámulatos konfliktus-teremtő ► érzéke pedig szinte készen adja a színpadi formát — reméljük ezúttal a magyar dramatur­gok számára is. A líra rovat a hatvanéves David Szamojlovot köszönti, akiből, mint annyi kortár- sából. a háború faragott köl­tőt. Az Európa Könyvkiadó 1968-ban adta ki A fekete nyírfa címmel válogatott verseit. Szamojlov költésze­te a klasszikus orosz költé­szet formavilágát, mondan­dóját, világosságra és pon­tosságra törekvését örökíti tovább. Emberileg, nyelvileg csöndes és hiteles Szamdjlov minden megszólalása. Verse­it egy klasszikus tájképfestő gondosságával és alázatával rajzolja meg, de a látszólag egyszerű, népdalszerű forma mély gondolati elemeket tar­talmaz: az olvasót egyetlen varázsütésre a vers legbel­sőbb tartományába viszi, feloldja a legsötétebb láto­mást is. Költészetének lé­nyege: csillogóra tisztítani a köznapi szavakat. A lírikus Szamojlov és a prózaíró Tyendrjakov alko­tásai ezen a ponton talál­koznak. Az irodalom emberi viszonyokat mutat be, ahol a jóság megütközik az ala­possággal, a becsület a ha­zugsággal, a nagylelkűség az alattomossággal, az erkölcs az erkölcstelenséggel. E2*-k a gohdolatok mint­egy vezérfonalát adják a Szovjet . Irodalom következő számának. Erre építkeznek Marija Prilezsajeva A zöld lámpa című elbeszélése, Di- mitrij Lihacsov Oroszország­ról szóló jegyzetei. Alek- szandr Karaganov válasza a magyar filmeseknek, és a magyar műfordítók vallomá­sai a Tvardovszkij-forditá- sokról. Es végül a fenti gondolatok jegyében köszön­ti a folyóirat az ötéves Hu- dozsesztvennaja Lityeratura Kiadót abban az interjúban, amelyet A. Harkov készített Valentyin Oszipovval, a ki­adó igazgatójával. Olyan picike a ház, hogy szinte beiebújik a földbe. A falak szinte nekitámasz- kodnak a domboldalnak. Alig tenyérnyi udvar öleli körül egyik oldalát. A tanítónő, Odor Ernőné azt mondja, a parányi osztályterem bejára­tából szép kilátás nyílik a környékre. De amikor ott jár. tunk, már a szomszédos há­zat is bekebelezte az a tej- fehér világ, amit hétközna­pokon egyszerűen csak köd­ként emlegetünk. Sály-Latorba hívott minket egy levél. Furcsa levél volt. Szomorú és büszke, elkese­redő t és lelkes. Az egy szem másodikos osztály egyszem tanítónője írta. Kél. éve van még hátra, azután nyugdíj­ba, megy. Addig viszont len­ni szeretne valamit a rábí­zott tizenöt' cigánytanulóért. A legkevesebbel és a leg­többet; hogy nap mint nap felelősséggel ii-1 le közéjük. A gyerekek már hazamen­tek. Elvitte őket a Dankó- telepre a busz... Jó néhá- nyuknak saját bérlete van. Nem volt könnyű meggyőzni, rábeszélni a szülőket, de több­ségük kötélnek állt... Es be­segített az anyaiskoía. a sá- lyi is. Kollega készítette a fényképeket — a közleke­désiek meg nem reklamál­ták a szabályos igazol­ványképeket ... Segítettek, ahogy tudtak ... Négyszer öt méter — ennyi a tante­rem. Feh érre meszelt, tisz­ta ... még őrzi a délelőtti meleget. Reggel majd megint duruzsol a kályha. A szén már várja, hogy „lapátra" kerüljön. A szén megjött, — mindig megjön. Nemcsak meleget hoz, őrizni való jó emlékeket is. Mint most is. — Nekiálltak volna, hogy belapátolják, de a gyerekek nem engedték. A régi kis tanítványok? akik már fel­sőbb osztályok padjait kop­tatják. lövették a szerszámot a tanítónő kezéből . . . Majd mi, ez a mi dolgunk . .. A gyerek jó szóéit jó szó­val fizet. .. Füzetekbe lapozgatunk. A füzetek, könyvek itt marad.' nak . • • Otthon ronggyá tép­nek a még kisebbek. S a füzet, a könyv munkaeszköz. Ma is. holnap is, meg hol­napután is dolgozni kell be. le. .. „Vannak nagyon szé­pek, meg csúnyácskák is”. A mozdulat, ahogy elém simít­ja a gyöngybetűs irású fü­zetet — mintha a szorgal­mas kislány fejé( simogatná meg . .. Weöres Sándor csupa játék, csupa ritmus kis ver­sét olvasom, hibátlanul, gon­dosan, szépen átmásolva . . Ötöst kapna bizony ez a munka bármelyik iskolá. ban . .. „A számtan, az bizony ne­hezen mégy... Ha megbíz­hatják egymást, akkor igen . . És kell a tanító noszogatása. bátorítása is, hogy: tudod te azt kisfiam .. Valamikor a község gye­rekei is ide jártak. A pici­ke ház iskola volt ötven, de talán tnég több esztendeje is. . . Aztán a latori gyere, keket bevitte a busz Súlyba. Tagiskola lett az egyetlen tanteremből. Cigányiskola. Először összevonták az alsó- tagozatot Mostanára már csak a második maradt. Jö­vőre? Volt már úgy, hogy eat az osztályt is beviszik. Menne ő is a gyerekekkel. Nem tagadja, nem örült a hírnek. Mar nem szívesen buszozna reggel-délben .. . Es hát bent is nagy a zsúfolt­ság. A gyerekeknek is jobb, hogy egjónás között van­nak. . . Nagy létszámú osz­tályban majdnem menthe­tetlenül lemaradnak ... Mert szólni is kevésbé mernek ... Igen, valamikor idejártak a latori gyerekek is. Azóta viszont a la toriak nem na­gyon akarják már ezt az is. kólát I.. Az emberi kicsi­nyesség olykor megmérgezi a hétköznapokat is. Mint a minap ... „ jaj, akkor nagyon elkeseredtem, csak azért ír­tam azt a levelet, hogy ilyen kis iskolákba is elvihetnék a tanítójelölteket!’’ —, amikor valaki teleszórta a kaput gazzal. ..A múltkor az egyik gye­rek nem jött. Másnap kér­dem, hol voltál? Nem volt tisztám — válaszolta. Pedig csak összeverekedtek a busz­nál és hazaszaladt panasz­kodni ... De tudja, hogy sze­retem, ha rendesen öltözve jönnek. Fia kezet mosnak, mielőtt megisszák a tejü­ket ..Mert kapnak azt is . .. A budapesti Textilfes­tő Gyár egyik szocialista bri­gádjától minden hónapban megérkezik a „tejpénz’’. Ke­nyérre, néha zsemlére is futja, A Datorg Dorottya úti üzemének KlSZ-fdatal jai egy­szer már meglepték őket já­tékokkal. („Azt nagyon sze­retik, és vigyáznak is rá!”) Most megint írtak, jönnének újra .. • Talán futja az aján­dékra szánt összegből egy diavetítőié... És voltak már üdülni is . .. A jegyeket is úgy szerezte, hogy kilincselt érte. .. De nem bánta meg ... a gyerekek olyan büszkék voltak a Balatonra ... és na­gyon igyekeztek, hogy ne hozzanak szégyent az iskolá­jukra. meg Joli nénije se! „Örülök, hogy eljöttek. Fe­lejtsék el azt a levelet! Rossz kedvem volt... Másnap már el is felejtettem ...” A tenyérnyi udvaron még megtorpanunk . .. „Valami játék kellene még ide... Nem nagy, nem sok ...” Még .nteget. S míg lassan bemelegszik a kocsi, nem megy ki a fejemből, hogy néha elég. ha csak. leülünk és beszélgetünk . .. Csutorás Annamária Csapalzsszló-avató ünnepség Kedves ünnepség színhelye volt a leninvárosi 6. sz. Ál. talános Iskola, ahol úttörő- csapatzászló-avatásra került sor. Az idén elkészült új ok­tatási intézmény Martos FIó ra nevét vjselő, 2170. számú úttörőcsapat 'tagjait — 400 kisdobost és úttörőt — Sze- merszki .lánosné, a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Tanácsának és megyei elnök, ségének tagja köszöntötte Az ünnepi beszéd^ után átad­ták a Tiszai Vegyikombinát városi mintaboltja által adó. mányozott csapatzászlót a Martos Flóra úttörőcsapat­nak, A csapatzászlón emlék­szalagot helyezett el Mészá­ros János, a TVK szakszer­vezeti bizottságának titkára, továbbá a testvér úttörőcsa­patok és ifjúsági szervezetek képviselői. Háztartási kisgépek és alkatrészek, evőeszközök # nagy választékban kaphatók a 12. sz. Barkácsboltban, Miskolc, Vörösmarty u. 5-15. wmwim KEI IESKEDELMI V 1 1 LLA LAT ...ha leülünk és beszélgetünk... Őrizni való jó emlékek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents