Észak-Magyarország, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-06 / 286. szám

H90O. tíeeember d„ wMwrrfeí?* —

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3

Lépéselőnyben a hejőmentiek

Fűzvesszöt fonnak, dollárt hoznak

Keletje van p füzvesszöbőí font asztalnak, fotelnak, kosárnak, 90 százalékban tőkés országokban értékesítik.

Igaz, más indokokból, de húsz évvel ezelőtt volt a, ta- karmán/ozásban hasonló célkitűzés, amelyet a melléktermékek fokozott hasznosítanának nevezhetnénk. Akkoriban a rossz minőségű gazdasági és keveréktakarmányok miatt használtak léi az állattenyésztő telepeken. Hifiin den olyan hulladékot, amelyekre a kereskedelem nem tartott igényt, de élettani, étrendi hatásuk kiváló volt. A felfűzött burgonya, zöldség- és gyümölcsfélék, a tejipari savóval, íróval együtt, a jó húsgyarapodást, a nyereséges termelést jelentenék. A hetvenes évek elején a termelési rendszerek megjelentével rohamosan növekedni kezdtek a hektáronkénti hozamok, így a legolcsóbb takarmánnyá — akármilyen furcsán hangzik is — az abrak vált. Rá néhány iévre' — napjainkban — az energiahordozók árának emelkedése teremtett új helyzetet. Az importi'ehér- je, a kukorica megdrágult, vagyis eljutottunk ismét a melléktermékek fontosságához.

A kissé, hosszúra nyúlt bevezetés a Hejőmenti Állami Gazdaság törekvésének bemutatását szolgálta, hiszen a mezőgazdasági nagyüzem hasonló okok miatt tért át az ipari eredetű melléktermékek hasznosítására. Telepein naponta 10 000 liter savót, 40 mázsa sörtörkölyt, s áprilistól 30 mázsa húspépet etetnek fel. Az utóbbi terméktől várták a legtöbbet, s reményükben nem is csalatkoztak. A húspép etetésének fontosságát elsősorban a hizlalás eredményein lehet lemérni. Az egy kilogramm hús előállítására felhasznált abrak 311 dekagrammal csökkent. A termék etetésével az Ágrokomplex tápban a szója mennyiségét csökkenteni lehetett..;Csak .az.-.elmúlt hat hónapban egymillió forintot (!) takarítottak meg így. Tavalyi takarmányárakon számolva — a bizonyítás kedvéért — a 650,8 tonnás húsgyarapodás 423 006 forinttal került olcsóbba.

A húspép bel tartalmilag rendkívül értékes anyag. Vágóhídi melléktermékeket főznek fel. az anyag inkább a kocsonyához hasonlítható, csak magas hőmérsékleten, így duplafalú tartálykocsiban szállítható. Kénxavval van tartósítva, így az etetésinél nagy figyelmet kell rá fordítani. A húspépet a gazdaság a Szikszói Állati fehérje Takarmányokat Előállító Vállalattól szerzi be, egyenletes. jó minőségben. Sajnos, az ára mázsánként két év alatt 50 forintról 200-ra emelkedett, s mivel beruházásigényes. csak olyan gazdaságok etethetik, ahol a nagy állomány miatt jók az eredmények. Az áremeléssel kapcsolatban szeretném megjegyezni : úgy tűnik, minden melléktermék csak addig melléktermék, amíg valaki fel nem fedezi, s nem kezdi' hasznosítani. Ha már igény van rá. akkor az élelmiszer- ipari vállalatok elfeledkeznek az éveken ál fizetett környezetszennyezési bírságról. s a mellékterméket, a hulladékot áruként adják el. Más kérdés, hogy a húspép etetése még'így is kifizetődő.

A gazdaság takarmánygazdálkodásának másik fontos ,,anyaga” a savó. Évente' 3 650 000 liier tejipari mellék terméket használnak fel. Az egri tejüzembe szállítják naponta a tejet, a pótkocsis tehergépkocsi azelőtt üresen jött vissza. Lényegében ez adta az ötletet a savó felhasználására.. A mellékterméknek beltarlalmi ér- léke csekély, igaz. jó ét rendi hatása van, de még literenkénti hatfilléres áron is drága lenne, ha a szállítását nem így sikerült volna megoldani. A húspépet és a savót szállító kocsin kívül egy harmadik tehergépkocsi is az állattenyésztés rendelkezésére áll. Ezzel szállítják a sörtörkölyt. A gazdaságban más söripari mellékterméket is etetnek. így sörélesztöt. árpahéjlisztet, de a meghatározó továbbra is a törköly. Ennek a takarmánynak a tejelő tehenészetekben van a legnagyobb jelentősége. Ha etetésével az egyik napról a másikra felhagynának, akkor áltálanként egy literrel kevesebb tejet fejnének. Vagyis., éves ..viszonylatban 237 000 liter lejjel lenne kevesebb. Ez az adat hűen tükrözi a sörtörköly fontosságát.

A Hejőmenli Állami Gazdaság kétségkívül jó úton jár. Lépéselőnybe is került, hiszen ilyen arányban megyénk egyetlen üzemében sem hasznosítanak mellék- terméket. De nem tagadják: a gazdaságosság hosz- szú távon csalt így oldható meg, s ráadásul még náluk sem használták ki a melléktermékek etetésében rejlő összes lehetőséget.

— kármán —

Termésfokozás

vegyszerrel

Furcsa neve van ennek d vegyszernek, s .meg kell mondani, iszonyatosan drága is, hiszen kilogrammja 67 500 forintba kerül. Hogy mégis miéri használta fel a felsőzsolcai Lenin Termelő- szövetkezei. annak egy magyarázata van. Kétmillió forinttal több árbevételt sikerült a szer felhasználásával elérni, többel, mint amit valaha is reméltek. Ez a kifejezés nem túlzás, mert az 54 hektáros meggy- és cseresznyéül telvény eddig ráfizetésesen termett, még rövidebben: gyakori volt az az év. amikor semmit nem hozott. A szövetkezet vezetése ezelőtt három évvel korszerűsítette a gyümölcsöst, a sorokat sűrűbbre vették, új porzófákat ültettek, de ennek h aszna csak a távlatokban várható. 1g\‘ más választás nem volt: csak eldönteni. hogy a hektáronkénti 7000 forintos ráadás- költséget az új szer. a Gib- rescol meghálálja-e, vagy nem? Megérte: ebben a ritkán termő gyümölcsösben, a kedvezőtlen időjárás ellenére, 900 ‘mázsa meggy termett.

Tejsiker

a tervidőszakban

A sikerrel végrehajtott

szarvasmarha-tenyésztési kormányprogram és az iparfejlesztés nyomán, hosszú stagnálás után, az V. öléves terv időszakában negyedével nőtt az egy fő re jutó tej- és tejtermékfogyasztás. Egyfelől a fogyasztói szokások terén történt frontáttörés, másfelől az is bebizonyosodott, hógv a gazdaságoknak, az állattartóknak is kedvére van az anyagilag jobban ösztönzött „ala.pa,ny«g''-te*-- melés.

A tejtermelés itt. ér *«*tt 540 millió literrel nőtt, nem a tehenek száma gyarapodott, hanem a tej hozam emelkedett. Az 1975. évi. egy tehénre jutó 2626 literes teljesítmény 1980-ban — az

előzetes számítások szerint — várhatóan 3550 literre nő. A termelők által felkínált tejet az ipar folyamatosán és zavartalanul vette át. Mindezt a kapacitás folyamatos bővítésé tette lehetővé.

A fehérre meszelt, családi házból átépített műhely falán tábla hirdeti: Tokaji Háziipari Szövetkezet tisza- ladányi részlege. Az udvaron kévékbe kötve szárad a nemesített fűzvessző, erősen fogyóban van már a nélkülözhetetlen alapanyag. Traktor gurul a kijárat felé. maga után húzza a nádvágóból átalakított célgépet. Régen lehullatták már levelüket a fűzvesszők, kezdődhet a kitermelés.

— Az idei esős időjárás nekünk is jelentős kárt okozott — mondja Szabó Imre, a szövetkezet elnöke —, tönkrement a helybeli fűz- telepünk. Még szerencse, hogy Nyíregyházán is létesítettünk egy húszhektáros ültetvényt. A zavartalan termeléshez azonban, évente 20 vagon fűzvesszoase van szükségünk. s a hiányzó meny- ny iséget máshonnan kéül megvásárolnunk. Szerintem a fűztermesafés jó üzlet lehetne a termelőszövetkezeteknek, hiszen fellendülőben van az Iparág, s egy mázsa fűzbot: ára 1306 forint.

A háziipari szövetkezetnek az évben előreláthatóan négv es fél millió forint bevételt jelent a fonott asztalok. fotelok, az úgynevezett bolgár kosarak előállítása. Az utóbbi termék onnan kapta a nevét, hogy elsőként Bulgáriába exportálták. Ezzel már elárultuk a lényeget: keletje van a fűz- vesszőből font asztaloknak, foteloknak, kosaraknak. Az áruk 90 százalékát tőkés országokban értékesítik, dollárt hoz az országnak.

— Itt húszán, dolgozunk — közli Szabó Imréné minőségi .ellenőr, miközben végigjárjuk a helyiségeket. — elsősorban nők. s közel ennyi a bedolgozók létszáma. Szocialista brigádunkat, a falu szülöttjéről. Győri Elek festőről neveztük el, a vezetője Nagy János. A műszak 8-től délután 5 óráig tart. közben van egyórás ebédszünet. Meri: nekünk, asszonyoknak, el kell látnunk a családunkat is.

Elnézem a fiatal asszonyt, amint a fűzvesszőből megformálja a bolgár kosarat, A szerszáma kés. olló. kalapács, harapófogó sulyokvas a szög beveréséhez. Első pillantásra sem látszik egyszerűnek a tojásdad alakú, fedeles, karra akasztható, a nők által mostanában egyre inkább kedvelt kosár elkéaz elmúlt, tizenkét év alatt, amióta ő itt dolgozik, sokain próbálkoztak a mesterség fogásainak elsajátításával, .de nem volt elég ügyes hozza a kezük.

— Műszakonként 4—5 kosarat tudok megfonni — válaszolja kérdésemre Kovács Imréné. — Darabonként 22 forintot kapok érte. Először a vázat, a piglit csinálom nieg. utána ai fül két végénél levő rózsát, s a bordázat meghajlítását követően a kosár alját kell megcsomóz- n,m A befejező fázis a felhajtható tető megtorlása, majd felerősítése.

A brigádvezető. Napi/ János Tokajban tanulta ki a szakmát, s — munkatársai állítják róla — művészi szinten műveli. A fiatalember valóban ördöngös ügyességgel ..szövi” fotellé a fuzvesz- szőket. Ez már jóval bonyolultabb a kosárfonásnál, igaz. a darabbére is csaknem a háromszorosa. 62 forint.

— Ne haragudjon a kérdésért — óvatoskodom —, soha nem volt olyan érzése, hogy a kívülállók lenézik a mesterségét ?

— Mi tagadás — feleli a fiatalember —, akadtak mar olyanok, akik gúnyolódlak velem. Ennek ellenére szeretem. s igyekszem jól csinálni. Innen vonultam be katonának, ide jöttem vissza. A pénzzel is elégedett, vagyok, megkeresem havonta az ötezer forintot,

Azt hiszem, nem voltam egyedül, akinek azelőtt fogalma sem volt róla. létezik nemesített fűz. Most már unt is tudom, hogy a tőről levágott vesszőt főzik, a héjától hántolják, szárítják, végűi vékony csíkokra hasítják. A vessző héja és a bele a hulladékanyag. de ezt sem dobják el. tüzelőanyagként hasznosítják.

Családoknak ad kenyeret: a tiszaiadé,nvi szövetkezeti részlég, itt. dolgozik például Fiuciczki László és felesége. A kismamáknak, többek között Hariaszi Györgyiének, olyan könnyítést, ad az aprócska üzem. hogy a fizetésük — a teljesítménytől függetlenül — nem maradhat ef a korábbi átlagtól. Így talál egymásra a ■ közösség: es az egyéni érdek.

— A füzíonás tudtommal több milliárd forintot hoz a népgazdaság konyhájára. — jegyzi meg a búcsúkézfogásnál Szabó Imre elnök. — Ezért kicsit talán nagyobb törődést is megérdemelnének.

Kolaj László

1-oto: Laezo József

EíÉ'áyes liniiEpi! év

Áfész-küIdöttgyűlés Sárospatakon

r

A tervidőszak utolsó gyűlésén vetlek részt Sárospatakon a város és a hozzá tartozó kilenc község áté.sz- iag.ságál képviselő küldöttek. Először Kocsis János elnök terjesztette elő az igazgatóságnak a vezetési, szervezési munka helyzetéről és a továbbfejlesztés feladatairól készített jelentését, majd Haraszti Gyula főkönyvelő tájékoztatta a küldötteket az eltelt háromnegyed év s/.ö- . velkezelpnlitilsai és gazdasági munkájáról, eredményeiről. ' *•

Megállapították, hogy a ’ Pataki Áfész munkája a befejezéshez közeledő , V. ötéves tervidőszakban — a nehezedő feltételek ellenére is x — a népgazdaság hasonló ágazatában elért átlagot meghaladó volt, ami nagyban köszönhető a vezetésben es az egyes munkafolyamatokban egyaránt alkalmazott korszerű szervezési tevékenységnek is. Ennek eredményeképpen a múlt év hasonló időszakához képest a kiskereskedelmi forgalom 8.5 százalékkal, a felvásárlás 18 százalékkal nőtt, A szakcsoportoktól, háztáji termelőktől felvásároltak 86 vagon burgonyát, 7 vagon zöldséget és gyümölcsöt, 252 mázsa nyulat, s az állattartáshoz forgalmaztak 36 vagon szemes terményt.

Az V. ötéves tervidőszakban bővítették a Bodrog Áruház raktározási területét. Sárospatakon új ÁB’C- áruházat. Bojlrogolasziban és Hercegkúton új üzletházat. Halászhomokon élelmiszer- boltot építettek. Kenézlön a húsból tói: Sárospatakon a husúzletet és kél vendéglőt korszerűsítettek.

A következő évek terveiben szerepel az ellátás, a vásárlási é.s a munkakörül- , menyek további javítása. Sárospatak külső területein és tanya világában. így elsösor- - ban Kispalákon, az Újtelepen. Apróhomokon, továbbá néhány községben a bolthálózat fejlesztését. Vajdácskán új üzletház építését tervezi!^, Az új tervidőszakban arra törekednek, hogy a vezetési. és a szervező munka, színvonalánák további emelésével a még hatékonyabb gazdálkodást é.s a tartalékok feltárását segítsék elő.

A SZOVJETUNIÓ mező- gazdasági miniszterének közlése szerint az 1981—1990-es években, két itteniben, rendkívül nagyszabású fejlesztési programot, kell végrehajtani, amelynek keretében növelik a mezőgazdasági termelés műszaki felszereltségét. A tervezett új géprendszerek 4000 gépet ölelnek fel. A tervek között szerepel a gabonabei akarítás gépparkjának nagy teljesítményű kombájnokkal történő tökéletesítése. A lalajművelés technikai fejlesztésében többek között tovább növelik a munkagépek sebességét és munkaszélességét, kombinált aggregátorokat fejlesztenek ki. A cukorrépa-termelés automatizált, szemeinkén ti vetőgépeket, automatizált egyelőgépeket, tökéletesített kul- Uvátorokat kap. a jobb tahi jerő-u tánpót láshoz folyékony komplex műtrágyák . kijuttatására alkalmas berendezéseket gyártanak.

★

CSEHSZLOV ÁKI AB AN is ' a gépesítés fejlődése jellemzi majd a következő tervctk- lust. A jelenlegi és a következő ötéves tervidőszak gépellátotlságában nagy lesz. a különbség. A mostani tervidőszakban 455 géptípust kapott a csehszlovák mezőgazdaság. 1981 és 1935 között 911 géptípusra lesz szükség. Az elkövetkező években északi szomszédaink mezőgazdaságában sok olyan új gép jelenik meg. amelyeket eddig nem alkalmaztak. Amellett, hogy üj gépeket kap a mezőgazdaság, kifejlesztik a komplex gépkarbantartási rendszert. Annak a megoldását is tervezik, hogy az új. nagy teljesítményű gépeket a mezőgazdasági üzemek, a nagy szövetkezetek és állami gazdaságok kooperációban hasznosítsák. Kiemelten fejlesztik a mezőgazdasági szállítást, a burgonya és a cukorrépa gépi betakarításának eszközeit. Tervezik a gyümölcs- és zöldségbetakarítás komplex gépesítését. Az érdekelt minisztériumok közösen kívánják növelni az állandóan hiányzó pótalkatrészek gyár- fosának kapacitását.

★

AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN két olyan erjesztesz eljárást dolgoztak ki,

amelyekkel a magas fehérje- tartalmú baromfi trágyából a gazdag fehérjetartalmú takarmányokhoz. igv a szójához és a halliszthez hasonló értékű takarmányt lehet előállítani. Az új módszereknek környezetvédelmi jelentőségük is van. Főleg a nagyvarosok közelében levő baromfi farmokon felhalmozódott trágyatömegek hasznos feldolgozásában jelent nagy könnyebbséget, a farmereknek, akik eddig nehezen birkóztak meg a környezetvédelmi sz. igor i tások k al.

AUSZTRÁL! ÁBAN érdekes kísérletek folynak a különböző magféleségek vákuumos géppel történő betakarítására. A maglermesz- lök ezeken a vidékeken mindig rettegéssel gondolnak a szélviharokra, amikor a termés nagy része ki pereg és veszendőbe megy. A ki- kisérletezett. úgynevezett vákuumos betakarítógép segít ezen a problémán. Szarvas- kereppel dolgozva, a gép a kipergett magok 84 százalékát takarította be. de egyelőre a magvakkal együtt még sok „idegen” anyagot,

szemetet is felszedett. Technikai módosításokkal azonban a betakarítási szennyeződések mennyiséget is sikerült csökkenteni. A gépet nemese.k ta karniány növenyek es apró magvak, hanem búza és árpa kipergett szemeinek leiszedésére is kiváló eredménnyel alkalmazták, sót az. esővel a talajba kissé bemosódott lucernamagok: felszedésére is jól bevált. A kutatók és fejlesztők a gép további műszaki ’' tökéletesítésén dolgoznak.

★

ANGLIÁBAN a szarvasmarha-tenyésztők szövetsége 10 százalékkal csökkentetté a tenyésztés és az adminisztráció költségeit a számítástechnika következetes bevezetésével. Az. ICL típusú számítógépet a szövetség központjában szerelték lel, memóriájába a tagok tulajdonát képező. 1.8 millió állat tenyésztési adatait, táplálták be. A géphez évente 180 ezer új adat érkezik. E gép nélkül 200 dolgozóra lebt volna szükség althoz, hogy figyelemmel kísérjék és irányítsák a tenyésztést, A számítástechnika lehetővé tette, hogy a tenyésztési feladatokat tökéletesebben meghatározzák-