Észak-Magyarország, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-24 / 301. szám

198Ü. december 24., szerda

ESZAK-MAGYARORSZAG 5

>

Az év kombájnosa:

Bizonyítványt, pecsétest, «[papiról...

Boskó Miklós, az év kombájnosa

az előtt leveszem a kalapom. Így Boskó Miklós előtt is. Akinek van bátorsága több tonnás géppel behajtani oda, ahol az ember gyalog is elsüllyed, az a vezető esodálni- való.

Boskó Miklós: — Furcsa egy nyár volt. Apám mesélte, hogy amikor megszülettem,. anyám azért fohászkodott, hogy július kilencediké után jöjjek világra. Mert akkorra befejezik az aratást. Most huszonkilencedikén kezdtünk hozzá.

(Ott voltam azon az értekezleten, ahol a megyei kom- bájnosversenyt értékelték. Amikor felolvasták, hogy Boskó Miklós, a prügyi Ti- szamente Termelőszövetkezet dolgozója 510 hektáron, öt- millió-egyszázezer négyzet- méteren hagyott maga után tarlót, többen hitetlenkedve rázták a fejüket. Ekkora teljesítmény nincs. Ez képtelenség.;

Képtelenség ?

— Mit mondjak: hajtottunk. Sokan mondták, hogy ezzel az időjárással nem birkózunk meg. Mi pedig csak azért is... Bizonyítványt akartunk kiállítani önmagunkról, olyant, amelyre munkánk adja a pecsétet. Nekem külön számadásom volt. Saját kombájnt kaptam, győzni akartam.

— Megvallom négykor keltünk, tízig arattunk. Már sötétben, fényszórókkal. Ha már megígértük, hogy segítség nélkül aratunk le, akkor

állni akartuk szavunkat. Mi, kombájnosok barátok va-, gyünk. Nem kellett egymást győzködnünk. Mire hazaértünk. csengett a fülünk, talán álmunkban is a motorra füleltünk. de végül is sikerült. Ettől boldogabb érzésem még nem volt.

Ez is a nyáron történt: a szövetkezet elnöke csak azért utazoll a távoli Fulókércsre . — akkor már bérben arattak — hogy megnyugtassa kom- bájnosát. Boskó Miklóst: leányának semmi különösebb baja nincs, nem kell'operálni.

A felesége: — Már megszoktam. hogy nem sokat látjuk: egymást. Későbben fek- szik. korábban kel, mint. én, Amikor én ébredek, már a ház körüli munkát is befejezi. Van tíz disznónk. Addigra ellátja azokat.

Mikor alszik?

— Én vagyok a kombájnosok közül a legfiatalabb. Nekem többet kell dolgoznom. Legalábbis én úgy érzem. Dolgoznom kel! öreg barátom helyett is. Most szerzett égési sebeket a nyáron. A hűtőben felforrt a víz, megnézte, s az leégette az arcát. Amikor versenyeztem, nekem eszembe sem jutott, hogy megyei első leszek. Én itt akartam győzni. Vannak nálam jobb kombájnosok is, csak pechük volt. Balszerencséjük. Társamnak elromlott a motorja. Egy hetet esett ezért ki. Ha ez nincs, akkor övé a babér.

Hegedűs Károly:

— Ahogy Boskó Miklós megkapta a kombájnt.- szárnyakat kapott. Hebehurgyának tartották, amiért, mindig leugrált a gépről, s körbenézte. hol a hiba. Kiderült, neki volt igaza. Soha ne legyen rosszabb választásunk.

Szárnyakat kapott. És győzött. És most, amikor társaival százezres értékeket ment ki a határból, ismét bizonyítványt állít ki önmagáról. Olyant, amelyre munkája adja a pecsétet...

Kármán István

Uj bolt az Avason

lit

I S -V. 3R

Tegnap délelőtt adták át a miskolci Avasi-lakótelepen ai új Hártartási és Illatszer Boltot. A Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Válalat tulajdonában levő bolt gazdag áruválasztékkal várja a vevőket. _ Fotó: Jakubik László

360 igénylőnek 1.9 millió forint

r — Kijött az elnök, láttuk, nagyon ideges. Odaszólt: Fiúk, ne hagyjatok cserben. Ha csak egy mód van rá, akkor ezzel a négy kombájnnal learattok. Nem értettük, mi a baj. csak később derült ki, hogy azt mondták neki: ekkora területnek. négy kombájnnal, nagy felelőtlenség nekivágni. Mi összenéztünk, s elhatároztuk, hogy a kérést mindenáron teljesítjük.

Hegedűs Károly főagronó- mus: — Amikor megjött az új kombájn, a többiek elkezdték ugratni Boskót. Tudták, hogy mennyire vágyódik utána. „Biztos kézből" származó értesüléseket suttogtak, már boldog-boldogtalan a Claas Dominálor gazdájának érezhette magái, csak éppen ő nem. Persze, hogy mérges lett.

Boskó Miklós megvonja a vállát: — Az elmúlt évben én ugráltam kombájnról kombájnra. Megbecsültek érte, pedig egyszerű váltó voltam. Tizennyolc éves kombájnos múlttal a hátam mögött. Nekem anyagi károm ebből a másodlagosságból nem származott. Csak keservesen vágytam egy olyan gépre, ami csak az enyém.

Emlékezik egy néhai aratásra. A legrosszabb nyári betakarításra, amelyhez képest ..aranyéíet” volt az idei nyár. Akkor lánctalpassal tolták a kombájnt. A két vezető jó néhányszor összeveszett azon, hogy meggyőzzék egymást, melyikük nem ért a géphez. A sárról egészen elfelejtkeztek. A gépek pedig szép lassan süllyedtek mellettük.

Az idei aratás sem volt könnyebb. Most pedig, ami- ■ kor a kukoricát mentik a belvizes határból, a sárból és s hóból, még nehezebb a kom- bájnosoknak. Kínlódnak, elsüllyednek, s akkor jön a Rába és kirángatja őket a latyakból.

P. Nagy Sándor vezeti a Rábát: — Nem bírnék kombájnt vezetni. Nekem az az értékmérő, hogyan fordítom meg a barázdát, hogyan borulnak a hanlok. Ha van kombájnos, aki úgy halad a gépével, mint én a Rábával,

— Hál ez meg hogy a francba jutott mast az eszedbe?

— Mert olyan ... kalácsállat van — szippantok bele hallhatóan a levegőbe.

— Bolond vagy. katona, ez a dög talán Összecsinálta magát!

— Tévedsz! Ideárzik a hazai illata. (Pedig nem tévedett.)

— Hát. ha ideérzik valaminek az illata, az... az csak az édesapám főzte barackpálinkáé lehet. Na. majd: holnap; az lesz az első. adok a torkomnak, adok a gégö- lőmnek bőven.

(Valahogy így múlattuk a perceket, s nem is fáztunk, mint máskor. Melegíthetett bennünket a másnapi barackpálinka. a kalács. Ott ültünk már valahol messze a karácsonyfák- körül, hallgatva az Ave Mariát, a mendikás gyerekeket.)

— Szegény Tatái Te aztán megint kimaradsz a buliból — incselkedik vele az őrvezető. mintha az én gondolatomba is beleolvasna.

(Azt hiszem, sohasem olvasott két ember egymás gondolatában könnyebben, mint mi. ott.)

— Szerintem neki is járhatna valamilyen szabadság. Mondjuk, kutyaszabadság.

— Vagy kutyakarácsonyfát állíthatnánk nekik a Fő-ólban.

— Hatalmas kutyakarácsonyfát. roskadásig szaloncsülkökkel.

Határtalan nagyokat mulattunk ötleteinken. Tata meg ugv figyel bennünket, mintha mindent értene. Igenlően bólogat a fejével, talán még sóhajtozik is. Egyre hidegül, érezzük a körmeinken, a „gépcsúzJi” csövén. Az éjfél mór csikorog.

— Na. Mostantól ketyeg a papim nk.

— Ez a fél óra igazán nem szoroz — dugja vissza Királyszéki a kölesönzsebórát szolgálati táskájába. Most kezdünk csak igazán fázni. Tudjuk, hogy nem szabad ilyenkor egy millimétert sem mozdulni, nemhogy fészke- lődni. Talárnak úgy látszik, mindegy, vagy ő okosabb nálunk. Régóta p0ifeszkedik.de lehet, hogy alszik -is. Mit törődik egy kutya a szolgálati szabályzattal ?

— El kellene indulni befelé. .. — jelenti ki az őrvezető a parancsnok jogán —, mert nehéz lesz bejutni időre ezzel a döggel.

— Azám! Erre lálod nem is gondoltunk. Hogyan jön Tata a derékig érő hóban? Egv szaros nyomvonal sincs!

Gyorsan kapkodjuk össze szerel vén vünket, elindulunk. Már ami Királyszékit és engem illet. Tatár bezzeg megmakacsolja magát. Vagy a hótengerrel nem szándékozik megbirkózni, vagy eszébe jutott a szolgája tó szabályzat, »

tudja, hogy még nincs itt az idő. Pár métert éviekéi ugyan, aztán mint aki jól végezte dolgát, visszaül a helyére.

— Ennek felé sem frankó — mondom az ói-vezetőnek. Simogatjuk. Csalogatjuk. Végül már lökdössük is. ám Tatárnak*se ez. se az nem használ.

— Az ilyet agyon kéne ütni ! — dühöng Királyszéki.

— Agyon bizony.

— Mit képzel ez?! Majd talán miatta késsiik le a vonatot !

— Hát... lábmosásra már biztos hogy nem marad időnk.

Tatár csak nem mozdul. FüJet. farkát egyre idegesebben csóválva kotor áss z.a a havat.

— Aztán, el is kéne tüntetni.

— El is... de hová?

— A csatorna! — vágom rá kínomban, mégis diadalmasan. Esünk-kel ünk. úgy oibáljuk egészen a csatorna partjáig. Nem tudom; mi izzadunk-e jobban vagy Tatár.

— Hááót... Te vagy a parancsnok .. — De mit mondunk az öregnek? Megfagyott? Aztán beledobtuk a .. . ?

— Hmmm... !

— Áááá, az. nem jó, mert . ..

— Majd csak lesz valahogy! Na! Ne húzzad az időt! Királyszéki övvezető kétszeres élen járó kaí°na, csövénél fogva a géppisztolyát, hirteBefejeződött a bárányexport

Megyénk nagyüzemi juhá- S7,ataiból a közelmúlt napokban indították útnak kamionokban az idei utolsó tejes- bárány-szállítmányt Olaszország felé. A bégéit) exportszállítmány az év végi ünnepekben már a bárányhúst kedvelő olaszok asztalára ke- rül. Decemberben a Gyapjúforgalmi Vállalat több mint 12 ezer bárányt vásárolt fel megyénkben exportcélokra. Ebből 4500 volt a tejesbárány, a többit expressz pe- esenyeb arany ként értékesítették.

összességében jól alakult megyénk idei bárány-exportja. A Gyapjüíprgalmi Vállalat miskolci kirendeltsége az előző évinél mintegy tízezer darabbal több, összesen 87 ezer darab bárányt forgalmazott. Ennek zömét külföldön értékesítették. A megyénkben felvásárolt: gyapjú mennyisége is először haladta meg a 100 vagont, összesen 108 vagon gyapjút szállítottak juhászatainkból a textiliparnak.

len a feje fölé lendíti, aztán ... Aztán lassan, majdhogynem sírva; visszaengedi a lába elé. Alig hallhatóan teszi hozzá:

— Mán minden mindegy . . . úgysem érnénk «•;. Váltunkra vesszük hát Tatárt, azaz csak vennénk, ha ki nem rántaná kezünkből a szíjat, és el nem üramodnéK hatalmas felhőket rúgva a porhóból. Mi pedig temetői csöndben vonszoljuk magunkat az őrs bejáratáig, hogy' jelenthessük: ..A szolgálat ideié alatt különös esemény nem történt”. Kellemes karácsonyt kívánva lerakjuk szerelvényeinket. Jó forró vízben áztatjuk ki lábainkat, hisz időnk az van bőven.

☆

Két vagy három héttel történt az eltávozás után? Reggelihez sorakoztunk, amikor nagy-nagy csörömpöléssel vágódott ki a tiszti étkezde ablaka. Talár in aszaltad tóból menekült, át az alakuló téren, éppen a jeges betonúton beforduló tehergépkocsi első kereke alá. Emlékszem, a zökkenésre kikászálódott a pilóta, és megtöröVte a homlokát. majd egy ronggyal a gi nnl abroncsot.

Tatának azóta szárnyai nőttek. El'ön hozzánk minden karácsonykor. A hátsó udvarban földia zítve varia egy hatalmas sttaloncsülkns kutvakaráosonvfa. még a kalácsból is jut neki.

Egyéni és társadalmi érdek az állami lakások korszerűsítése, összkomfortjának fokozása. Az idevonatkozó jogszabályok azt is lehetővé teszik. hogy a bérlő a saját költségén végeztesse el a munkát, természetesen a bérbeadó előzetes hozzájárulásával. A lakó kiad sa az úgynevezett bérbeszámítási jog érvényesítésével térül meg, vagyis lelakhatja, beszámítják a havonkénti lakbérébe. Minden ettől eltérő visszatérítési mód kedvezménynek minősül

— Mit kell a kedvezményes visszatérítésen értenünk?

— Leegyszerűsítve ez azt jelenti — feleli dr. Baán Károly, a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat igazgatási osztályának vezetője —, hogy a bérlőnek a lakás korszerűsítésére fordított pénzét egy összegben, vagy a szokásosnál rövidebb idő alatt megtérít*, jük. Megjegyzem, nem mindenki követelheti ezt az eljárást vállalatunktól, hiszen — ismétlem — kedvezményről van szó, nem kötelező a megadása.

— Valamilyen szempontot, szempontokat csal; figyelembe vesznek a döntéskor?

— A legfontosabb szempont vállalatunk anyagi helyzete. alapvetően ez határoz meg mindent. Ezen túlmenően maximálisan figyelembe vesz- szük a lakó szociális helyzetét. Ezáltal azt a méltánytalanságot akarjuk megszüntetni. hogy az alacsony jövedelmű. legtöbbször nyugdíjas bérlők ne öt—tíz év alatt kapják vissza törlesztés tormájában a pénzüket. A viszHatszáznyolcvanezer vendég kereste fel az idén a hazai kempingeket, valamelyest csökkent a vendégforgalom az elmúlt évhez .képest, de örvendetes tény. hogy az ország Balatonon kívüli területén emelkedett a belföldi és a nyugati országokból érkező látogatók száma. A Magyar Camping és Caravanning Club arra törekszik, hogy növelje tagjainak számát, és ezért bővítette tevékenységét: mindenekelőtt a szervezett utazások körét. Ezek közül igen sikeres volt a júniusi görög—török üdülőtúra. a jugoszláviai táborozás. A következő évben a klub változatlanul fő feladatának teszatérilés felső határa —: hangsúlyozom — elsődlegesen a vállalatunk anyagi lehetőségeinek a ' függvénye. Mindenesetre az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és a Pénzügyminisztérium együttes közleménye útmutatásként az évi legfeljebb 5000 forint visszatérítést ajánlja.

— Mit tett és tesz ezek fi- gyelembevételérel a MIK?

— Eddig 300 jogos visszatérítési igény érkezett be hozzánk. A gazdasági vezetés úgy döntött, hogy 1980—81-re eleget tesz az. érintett lakók kérésének, s a pénzt még decemberben, illetve a jövő januárban megkapják. A kedvezményes visszatérítésre összesen 1 900 000 forintot használunk fel. Ezúton kérem azokat a bérlőket, akiknek a beszámítási jogosultságukat elismertük, de arról értesítést január végéig sem kapnak, vegyék fel a kapcsolatot telefonon (51-244), vagy levél útján vállalatunk bevételkönyvelési csoportjával.

— Vannak bérlők, akik lakbérhátralékkal rendelkeznek, ök is előállhatnak esetleges visszatérítési követelésükkel?

— A kérelmüket beadhatják a vállalathoz, de a pénzt korántsem biztos, hogy megkapják. Velük szemben ugyanis elünk a jogszabály adta lehetőséggel, s a részükre járó összegből levonjuk a lakbérhátralékukat. Ezáltal is csökkentjük vállalatunk jelentős kintlevőségét — mondja befejezésül dr. Baán Károly. a MIK igazgatási osztályának vezetője.

(kulaj)

kinti a hazai kempingezők szolgálatát. Mindenekelőtt a belföldi turizmus területén színesedik a program: többféle olcsó utazási lehetőség, jó néhány érdekes kemping- találkozó várja a hazai országjárókat. Sokakat fog vonzani a júliusi szegedi találkozó, amelyen a népművészet barátai kicserélhetik tapasztalataikat. A külföldre szervezett utazások körében szaporodnak az üdülőjeliegű túrák és a körutazások. Kiemelkedő jelentőségűnek ígérkezik augusztusban a skandináv országokon keresztül Tamperébe, a 42. kemping világtalálkozóra tervezett 20 napos utazás.

Program a kempiogezikook