Észak-Magyarország, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-23 / 300. szám
ÉSZAK-MA6VARORSZAG 4 1980. december 23., kedd Á képernyő előtt Enyhítő körülmény — nincsen Jóllehet, a most zárult műsorhét égy nappal hosszabb volt a szokásosnál, hétfőn is volt adás, az igazán értékes élményt adó műsor a fehér hollóhoz hasonlóan ritka volt. Feltétlenül kiemelendő a keddi Falusi történet a pécsi stúdió műsorából, amely egy — ha nem is tipikus, de sajnálatos gyakorisággal — fel-felbukkanó témára irányította a társadalmi érdeklődés reflektorfényét. A vagyonszerzés vágyától fűtött embertelenség, az ilyen-olyan előnyökért a rokont, vagy éppen a szülőt akár élő halottként zárt intézetbe záratni kész emberek nem vesztek még ki, még időnként hol itt, hol ott fel-felbukkannak egy nagyrészt már tovatűnt világ sötét szellemi hagyatékaként. Elgondolkoztató mementó volt ez a pécsi riportműsor, amelyben a televíziósok nem valami igazságosztó szervként voltak jelen, de tartózkodó objektivitásuk hatékonyabban vádolt minden kern, ényebb fogalmazásnál. Tanos néni ez esetben megmenekült az elmegyógyintézetben való vegetálásától, s hozzátartozóinak még várniuk kell a kevéske örökségre. De hiányérzetünk is van a nagyszerűen szerkesztett riport után: vajon hogyan folyt be ebbe az embertelenségbe a beutaló szakorvos, s téves diagnózisa — ütközvén az etikával — milyen következményekkel járt,- vagy jár reá nézve. Mert, hogy Tanos nénire milyenekkel járt, azt láttuk. * Á művészi műsorok között megint túltengett a film, s köztük nem kis számban az értéktelen film is. Például a szombat esti főműsorban sugárzott Két baltab az ezredben ■— avagy: Hogyan járultam hozzá Hitler bukásához című angol filmvígjáték műsorba iktatása alighanem a szombat esti tömegsz&rakoztatás igényszintjének a minimumra becsülését jelentette — még akkor is, ha a másik csatornán, meg az éjszakai órákban másfajta film is jelentkezett. Meg Verne Gyula a folytatásban, Verne az extra adásban — a héten «. mozikban is —, Az Angyal visszatér, meg az NDK-ból való A Márkiné és Ellery Quinn — nem éppen az igényes filmszerkesztés csúcsai. Hogy jöttek ezek így össze, ki tudja. Enyhítő körülmény magyarázza-e ezt a torlódást? * Ószmte várakozással ültem a képernyő elé vasárnap este, hogy megnézzem Tabi László vígjátékát, az Enyhítő körülményt, amely Kazán István rendezésében másfél órányi időtöltést ígért. Tabi szatirikus írásait mindenkor örömmel olvasom, mert szigorúan, tömören, lényegrelörően szerkesztett kis remekművek. Korábbi színpadi műveinek többségét is szerettem, mert igen nagy életismeretről tanúskodtak, mai életünk sok-sok fonákságára villantották rá a fényt, derűt fakasztottak, elgondolkodtattak. Különleges világnap című vígjáték a két évtized távlatából is élénken él bennem. A most látott Enyhítő körülmény aligha hagyhatott bálkiben mély nyomot. Talán maga a szerző is könnyed nyári játéknak szánta, talán a tévére alkalmazásban deformálódott olyanná, amilyenné lett: mintegy háromszorosa volt időterjedelemben annak, amit tartalma megkívánt. Tabi máskor tiszteletre érdemes, célratörő zártsága, tömör fogalmazása most feldúsult tartalmi gazdagodás nélkül, egy nyaraló szép- asszony és igazi nővel először találkozó suhanc románca ötvöződött a férj váratlan megérkezéséből adódó örök vígjátéki bonyodalommal, hogy a játék második felében az egész átváltson a vidéki rendőrőrs derék tagjait cirógatva frics- kázó szolid karikatúrává. Ebben a játékban Tabi jelenléte esők nyomokban érződött, Kazán István mindent többszörösen is precízen szájbarágó rendezése uralkodott el mindenek felett. Felhasználva a játék címét, elmondható: a jeles szerkő esetében, erre a produkcióra enyhítő körülmény nincsen, a se haj, se hús vígjáték nem méltó hozzá. Bizonyára sokan igen jól szórakoztak mellette, de elbírálásánál nem hagyható fegyelmen kívül az írótól elvárható színvonal. * Ötödük alkalommal jelentkezett kedden a Stúdió ’Só. Maga a főszerkesztő. Érdi Sándor látta el ez alkalommal a műsorvezető tisztjét. A műsor becsülettel lepergett. Az el?ő két, viharos visszhangú adás után immár három másfajta Stúdió ‘30-at láthattunk. Lehet, hogy ilyenné alakul? Benedek Miklós Az Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat felhívja kedves vásárlóinak figyelmét, hogy az 1980. ÉVRE VONATKOZÓ FALAZÓANYAG- ÉS TETOFEDÖCSERÉP-KIUTALASOK 1980. DECEMBER 31. NAPJAVAI. ÉRVÉNYÜKET VESZTIK! Az áru elszállításáról a jelzett időpontig gondoskodni szíveskedjenek. Gyáraink megfelelő árukészlettel rendelkeznek. 1980. évre szóló kiutalásra 1981. évben árut nem szolgálunk ki. Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat, Mályi Mit láttunk, mit várunk? Interjú Nagy Richárddal, a Magyar Televízió elnökével A televízió különben sem ritka társalgási témánk, de amikor e sorok megjelennek, minden bizonnyal az átlagosnál is többet beszélünk „áldott és átkozott” tévénkről: magasztaljuk vagy szidjuk a szilveszteri műsort. Ez az össznépi véleményformálás azt jelenti, hogy ismét eltelt egy esztendő, s vissza lehet pillantani az elmúlt évre. s előre tekinteni az el- jövendőre. — Milyen volt a televízió mérlege 1980-ban, s mi várható 1981-re? Válaszra a legilletékesebbet. Nagy Ri- chárdot, a Magyar Televízió elnökét kértük. — Az elmúlt évben elértük a heti 83 órás adásidőt. Az egyes csatorna műsorát az ország területének 94 százalékán, a kettesét mintegy 70 százalékán tudják nézni az előfizetők. Felméréseink szerint az országban jelenleg 2 800 000 készülék van. ami azt jelenti, hogy a családok 88—89 százalékának van televíziója. A piac azonban még nem telített, évente átlagosan mintegy 60 ezerrel nő az előfizetők .szánta. Szépen emelkedik a színeské- szülék-tulajdonosok aránya’, az év végén már több mint 200 ezer családban nézhetik Színesben az adást. — Minthogy a jövő kétségtelenül a színes televíziózásé. arra törekszünk, hogy növeljük a színes adások számát. Jelenleg az adások 57 százalékát sugározzuk színesben, de a fő műsoridőben — tehát, este fél 8 után — az adásoknak 80 százaléka színes. Néhány éven belül szeretnénk elérni, hogy valamennyi műsorunk színes legyen, kivéve természetesen az archív anyagokat. — A televízió a Tömeg- kommunikaciós Kutató Központ segítségével rendszeresen méri a nézettséget. Milyen tapasztalataik varrnak 1980-ból ? — Naiponta átlagosan 2,9 millió néző ült a képernyőik előtt, s a maximális nézettség 5—7 millió nézőt jelent. Ez az óriási nézőszám azonban kivételes. — Milyen műsorszerkezettel igyekszik a televízió megfelelni e nagyszámú nézősereg érdeklődésének ? — A legnagyobb az úgynevezett művészi szórakoztató műsorok aránya — ide tartozik a tévéfilm és tévéjáték. a moziból átvett film. a színházi közvetítés, a zenei műsorok, vetélkedők, show- adások és hason lók — ez teszi ki az adásidő 51 százalékai. A politikai adások 26. az ifjúsági és-' gyermekműsorok 11. a sportadások 10, a reklámok 2 százalékkal vannak jelen. Ezeknek a műsoroknak a nemzetközi adatokai is figyelembe véve. szokatlanul magas százalékban mi magunk vagyunk a készítői: 74 százalékot gyári a televízió. s csak 26 százalékban veszi át a műsorokat, de ez utóbbiba számít például a filmgyárban gyártott magyar film is. Évente mintegy 7000 műsort gyártunk. — Ennek az óriási műsormennyiségnek a „megtermelése” bizonyára sok gondot jelent. Az elmúlt évben melyik területen voltak a legnagyobb nehézségek? — Bizonyos stagnálás mutatkozik a drámai műveknél. Klasszikus szerzőinket megfelelő mennyiségben tudjuk a képernyőre vinni, de mai magyar írókkal kevésbé jól állunk. Ezért mint eddig is tettük, a jövőben is hirdetünk meghívásos pályázatokat. amelyeknek tárgya televízióra írt eredeti drámai mű. Hasonlóképpen szerelnénk, ha a szórakoztató műsoraink szerzői gárdája kibővülne. és ezáltal emelhetnénk az ilyen jellegű műsorok színvonalát. Sajnos, mi még nem tartunk ott, ahol a Rádió, hogy lenne önálló ka- barészerző gárdánk. Megpróbáltuk a közönséget is bevonni — például a ' Vám egy fantasztikus ötlete? című műsorral —, de bizony, ez sem könnyű dolog. — Természetesen nemcsak a saját műsorainkkal, hanem a megvásárolt filmekkel is akadnak gond jaink. Az utóbbi időben egyre„ gyengébb például a megvásárolható kaland- és bűnügyi filmek színvonala, s a nézőik jogosan bírálják a televíziót, az unalmas krimik miatt. Sajnos azonban, csak a kínálatból vásárolhatunk, s ha nagyon magasra tesszük a mércét, akkor egyszerűen nem tudunk olyan mennyiséget műsorra tűzni, amennyit a nézők igényelnek. — Nézői igények .. . Menynyiben tud a televízió eleget tenni a konkrétan megfogalmazott nézői igényeknek? — Évente 45—50 ezer, műsorral foglalkozó levelet, észrevételt .kap a televízió, s ezeknek a nagy részében javaslatot vagy kérést. Az a tapasztalatunk, hogy eg.y-egy levél mögött mintegy száz néző véleménye rejlik, de ez a szám nem arányosan nü■ vekszik. Ha — például — már ölvén levelet kapunk, ugyanabban a tárgyban, az óriási potenciális, nézőszámot feltételez. — Megemlítenék talán kél példái, abból, amit nem tudunk teljesíteni. Nen tudjuk növelni a labdarúgómérkőzések helyszíni közvetítéseinek számát. Ez nem rajtunk múlik, ugyanis a Magyar Labdarúgó Szövetség egyelőre nem járul hozzá löbb közvetítéshez. Az a véleményük: ha a televízió nem adja egyenesben a meccset, akkor több néző kimegy a pályába. Mi azonban úgy gondoljuk, nem a televízió, hanem a magyar futball színvonala az oka annak, hogy mostanában gyakran csak lézengenek a nézők a lelátókon. Ugyancsak nem tudjuk az igényeknek megfelelően növelni a cigányzene és magyar nóta műsorok sugárzási idejét. Ezekből az igénynek szinte nincs felső határa. Egy-egy nótaszó műsornak vasárnap délidőben is két és fél millió nézője van. — Melyek voltak az elmúlt év legfontosabb televíziós feladatai, és hogyan teljesítették ezeket? — Mindenekelőtt a magyar—szovjet űrutazásról és a moszkvai olimpiáról kellett megfelelően tájékoztatni a nézőket. Ügy érezzük, hogy mindkét — korántsem köny- nyű — feladatunkat jól oldottuk meg. nézőink jól követhették az űrutazásnak mind űrbéli, mind földi eseményeit. olimpiáról... pedig még soha ilyen mennyiségű műsort nem adtunk. — Itesz-e az 1981-es évnek is ilyen „kiemelt” televíziós eseménye? — Ugyancsak kettőt említhetek. Februárban lesz a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVI. kongresszusa. Erről kell megfelelően tudósítanunk de természetesem már a kongresszus előtt is sok műsort készítünk, amely a Szovjetunió külöböző köztársaságainak életével foglalkozik. A másik: a Bartók centenárium méltó megünneplése. Elkészül Concerto címmel egy, Bartók életével és munkásságával foglalkozó film magyar—kanadai koprodukcióban. Szinetár Miklós vitte képernyőre A kékszakállú hérceg vára című Bar- • ók-operál és ezenkívül számos Bartók-művel sugárzunk a legkiválóbb magyar és külföldi zenekarok előadásában, ieles karmesterek vezényletével. Törekszünk arra. hogy tudósítóink szerte a világon jelen legyenek a Barlók-ju- bileum eseményein, de ugyanakkor mértéket is kell tartanunk, nehogy a néző ráunjon a Bartók-műsorok szüntelen sorára. — Lesznek-e változások a műsorszerkezetben. hogyan növekszik a műsoridő, menynyiben javulnak a vételi lehetőség. és megvalósul-e 1981-ben a hétfői adásnap? — A műsorszerkezet any- nyiban változik, hogy fél hat és hét óra között lesz egy úgynevezett korai főműsor. A heti sugárzási idő igen mérsékeltem. két órával, 85 órára növekszik. Csekély mértékbem javul a második csatorna vételi lehetősége. 1981- ben hazánk területének 75 százalékán lesz megfelelő minőségben vehető. — A hétfői adás na pót egyelőre nem tudjuk megvalósítani. mert nincsenek meg az anyagi-technikai le- hetőségeánk. Stúdióink évente 340—350 (!) napon át dolgoznak és ez maximális, sőt túlzott kihasználtságot jelent. Lesz azonban az idén is tíz hétfői, rendkívüli adásnap. Ezeken az Önök kérték kerül műsorra, mégpedig kétféle változatban. Lesznek olyan műsorok, amelyeket egv bizonyos dolgozói réteg — mint például a közelmúltban a bányászok — kívánságai alapján állítunk össze, a másik fajta "Önök kerteket pedig a levelek alapján. — Köszönöm a beszélgetést ! Morvay István Mit tud Arany Jánosról? — Arany nagy költő volt, de Petőfi még nagyobb . .. tudnunk kell róla, hogy ... A másról beszélés klasszikus példájaként említette fel a párbeszédet legutóbbi találkozásunkkor Landenberger Istvánná, a Kazincbarcikai városi Könyvtár megbízott igazgatója. Hogy témánál maradjunk. Arról érdeklődtem éppen, mit tart az idei esztendő legfontosabb eredményének? — Tavaly több volt a sikerélmény, a Móricz-évfor- duló kapcsán pezsgés-nyüzsgés alakul! ki a könyvtár körül — mondta tudatos „kitéréssel”, hogy aztán • a lényegre térjen: — Ez évben szerettük volna a felszabadulás 35, évfordulójához kapcsolódva, az 1945-ös események irodalmi feldolgozásainak a folyamatos megismertetését elérni, sajnos, ez nem jött össze... A középiskolások részére „Miért szeretem József Attilát?” címmel hirdettünk pályázatot, ezzel sem arattunk sikert, mindössze nyolc diák adta be dolgozatát, a gimnáziumból például egyetlen egy sem érkezett... Egyszóval látványos nagy nyüzsgéssel, efféle sikerélményekkel nem dicsekedhetünk, ez évben. A borókaiak nemcsak ez ügyben önkritikusak, nyíltan vallottak arról is, a közelmúltban megtartott városi munkamegbeszélésen, hogy: „Az előzetes statisztikai adatok alapján ... sem az olvasók, sem a látogatók, sem a kölcsönzött könyvek számának alakulásával nem lehetünk elégedettek”. Nem baj az, ha szigorúak magukkal a könyvtárosok, de nem lennénk most igazságosak, ha nem mondanánk meg azt is, hogy Kazincbarcika 38 ezer- lakójából az elmúlt évben 8339-en iratkoztak b* a városi könyvtárba, s a szak- szervezeti fenntartású könyvtárak jelenlétét is figyelembe véve, ez egyáltalán nem rossz arány. Jó dolog, hogy a barci- kaiak nem kényelmeskednek. hanem elégedetlenkednek: nem az országos átlagokhoz méretkezve nyugtatgatják magukat, hanem a saját le-. hetőségeikhez mérten „fújják a tüzet”... A kifejezés ismét csak a könyvtár vezetőjétől származik, s arra utal, hogy nem mindig elegendő az, ha csak a könyvtárosok mozgolódnak, szervezkednek, agitálnak: a diákok például sokkal könnyebben mozdulnak — ha erre tanáruktól, az iskolától kapnak' buzdítást. — A közoktatási intézményekkel kialakított kapcsolatunknak két fő iránya van. Egyrészt a szakmai, módszertani (sokszor manuális,, kétkezi) segítésünket jelenti, másrészt az iskolai könyvtá rakra háruló feladatokból is átvállalunk. A mi megítélésünk szerint az iskolákkal meglevő kapcsoltaink tovább erősíthetők; hadd emeljem ki a 105-ös Szakmunkásképző Intézettel meglevő mindenna pi együttműködésünket: ez már olyan, amilyen a nagv- könyvben elő van írva. s eb ben komoly szerepe van az iskolai könyvtárosnak és a kulturális nevelőtanárnak is... — mondja Landenberger Istvánná. Egy új — számomra legalábbis az — „felfedezésükről” azonban úgy kell „kihúzni” belőle a szól. a megbízott igazgató szerint ugyanis itt sem dicsekedhetnek még látványos eredménvek kel. Azért hallgassuk csak— Az. már kialakult szó kas, hogy a városi tanáé' egészségügyi osztálya sokrétűen foglalkozik a magányos beteg, idős emberekkel. A házigondozói rendszerből jött az az ötlet, hogy próbál,iu1 meg mi is az ágyhoz kötőt! vagy nehezen mozgó idős emberek könyvekkel való ellátását. Látogassuk meg őket. vigyük házhoz nekik az olvasnivalót. Erre már van példánk, de kevés még a könyvtárunkhoz így kötődők száma , .. Talán e példából is megerősíthető, amit a korábbiakban már hangsúlyoztunk: a barci kaiak „elégedetlen kedése” az újabb kapcsolatkeresések. hajtóereje is egyben, s ez alighanem elismerésre méltó eredménye a könyvtárosok sokszor láthatatlan aprómunkájának. Kazincbarcikán a városi könyvtárnak öt fiókkönyvtára és hét letéti könyvtára van. A gyermek- könyvtári részleget s ideszámítva. 16-an dolgoznak a hálózatban. Munkából kifut nekik bőven. Ami biztató: valamennyi könyvtárosuk szakképzett. életkorukat tekintve pedig abban a korban -árnak. ami távlatilag is stabilizált munkatársi gárdát biztosít a város könyvtárügyének. Látványos eredmények, különösebb nyüzsgés nélkül dolgoztak ez évben a kazincbarcikai könyvtárosok, de szívósan és töretlen, munkából táplálkozó hittel. A jövő évnek új várakozással indulnak: a városi tanács végrehajtó bizottsága már határozott a városi könyvtár és az Egressy Béni Művelődési Központ egyesítéséről ennek gyakorlatához várják a jóváhagy ért. .Bízunk benne, hogy ez a „közösség” hasznosan tágítja majd a 'könyvtári munka lehetőségeit í« Ténagy József i
