Észak-Magyarország, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-21 / 299. szám

lvöü. december 21., vasárnap fchZAK-MACpYAKOtO^AU á Bányászbecsülettel Megyénk északnyugati szegletében, he­gyek, erdők koszorújában, mély völgyben fekszik Borsodbóta, ez az ezeregyszáz lé­lekszámú apró település. Eltéphetetlen szá­lak tűzik a szénbányászathoz, másfél száz esztendeje, amióta elkezdték kitermelni a környék fekete kincsét, e mesterség biz­tosítja a lakosság nagyobb részének a ke­nyerét. Azt a helybeliek teszik büszkél­kedve hozzá, hogy községük sok kiváló szakembert, vezető embert adott már az országnak. Szénbányász, elismert szakember vezep tő: ezek eggyé ötvöződnek Krislon lie La­ban. Követte őseit a szántaihoz, s mere­dek ívű életpályát futott be. — Pontosan emlékszem a napra: 1938. szeptember 25-én szálltam le először a mélybe — pörgeti vissza gazdag életének emlékszalagját, borsodbótai otthonában ül­ve. Barátságos, ízlésesen berendezett csa­ládi ház, az előszobában a gazda vadász- trófeái „köszöntik” a vendéget. — A muszáj kény szeri tett rá. hogy ti­zenhat évesen munkába álljak. Heten vol­tunk testvérek, s nekem, a legidősebb fiúnak, be kellett segítenem a kenyérke­resésbe. Csakhogy akkoriban kevés volt a munkalehetőség, s gyalog, korgó gyomor­ral számtalanszor megtettem az utat Úzd- ra és a környező aknákhoz, mire rám mosolygott a szerencse. A bánszállási bányába vették fel csil­lésnek. A padláson talált, agyontoltozott nadrágban és kabátban, ócska bakancs­ban, de boldogan indult az első reggel sihtába, nagyapja és édesapja oldalán. A bánya világát hírből már ismerte, s a nem könnyű munkába is hamar beleta­nult. És micsoda örömmel adta oda édes­anyjának az első hatpengős fizetését! — Zsírt vegyen rajta — kérte, ne kell­jen örökösen száraz paprikás krumplit en­nünk. Teltek a hetek, a hónapok, a legényke lassan férfivá izmosodott. De nemcsak bio­lógiailag fejlődött felnőtté, hanem szel­lemileg is egyre csiszolódott... — Mindenkor az idősebb, tapasztaltabb bányászok társaságát kerestem — mond­ja. — Hallgattam a beszélgetéseket és az elhangzottakat igyekeztem elraktározni a fejemben. így tudtam meg egyre többet a munkások mozgalmáról, küzdelmeikről. S megérlelődött bennem a gondolat: har­colni fogok az elnyomók, a kiszolgáltatott­ság ellen. Érre hamarosan alkalma nyílt, s nem rettent vissza. Részt vett az 1939-es som- sályi és farkaslyuki bányászsztrájkban. Fiatal korára és apja ismeretségére való tekintettel nem zárták börtönbe, de az aknától mennie kellett. Átkerült a királdi bányához, ahol már figyelték minden lé­pését. A második világháborút katonáskodás nélkül megúszta. Társaival egyetemben ugyan többször besorozták, ám kellett a szén, s felmentették őket. A szovjet csa­patok bevonulása, a környék felszabadu­lása után a politikai események felgyor­sultak. — Néhányan 1944. december 27-én, Var-. ga József lakásán megalakítottuk a kom­munista párt borsodbótai szervezetét. Nyomtatványunk azonban nem volt, s ezért a belépés dátumát csak 1945. ja­nuár 3-val igazolták vissza. Aztán földet osztottunk. Beléptem a földműves-szö­vetkezetbe is — emlékezik. Rátermettsége, sokoldalúsága a későbbi­ekben bontakozott ki a maga teljességé­ben. Az Mrszágépitést 1949-től tizenkél éven át, függetlenített szakszervezeti funk­cionáriusként segítette. Dolgozott az SZOT bérosztályán, majd sorrendben az Úzd vidéki, a borsodi és a Heves megyei bá­nyászszakszervezet területi titkáraként. Csa­ládjával Egerben egy égre nyíló lakásban kellett meghúzódnia de a hite. az akarata ek­kor sem hagyta cserben. Teljesült régi dédelgetett álma is, tanult. Elvégezte az általános iskola 7. és 8. osztályát, utána a technikumot, A felsőbb szerveknél is felfigyeltek a törekvő fiatalemberre, s három évtizeden volt tagja a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete központi vezető­ségének. Az SZMT-ben tizennyolc, a sző­kébb elnökségben tíz évig tevékenykedett. — Aztán ismét fordult életem kereke — magyarázza —. s 1961-ben kineveztek a Putnoki Bányaüzem vezetőjévé. Ugyan­ezt a gazdasági beosztást láttam el Som- sályon, Farkasiyukon, majd visszatértem Putnokra. Azt hiszem, nem kell szégyen­keznem az ez irányú működésemmel, hi­szen tizenötször rendezhettem élüzemavató ünnepséget. Személyes dolog: régebbről ismerem Kriston Bélát. Legendák keringenek a szigoráról és az emberségéről. A tunyasá­got sohasem tűrte, a hozzáfordulókon vi­szont igyekezett segíteni. Az egyenes jel­iemu, szókimondó, nyíltszívű emberek álltak hozzá mindig közel, elvégre ilyen jómaga is. De ilyen az igazi bányász is. Eseménydús élete krónikájának mind­máig íródó fejezetéről még nem szóltunk. Ez a körzeti és a megyei tanácstagi mun­kája. Szűkebb környezetében három köz­ség: Borsodbóta, Királd é." Sajóvelezd la­kosságának gondját-baját továbbítja az il­letékesekhez, s addig kilincsel, amíg nem orvosolják. Az úgyszintén hétgyermekes bányászcsaládból származó kedves felesé­ge „megsúgja”: mostanában még a vadá­szatot is elhanyagolja, annyira beletemet­kezett a közéleti munkába. — Negyvenkét munkásév van mögöttem -- mondja már az udvaron, a búcsúzás­kor. — Az egészségem kissé megromlott. Az orvos pihenést javasolt. Júliustól a felmondási szabadságomat töltöm, az új esztendőt pedig már nyugdíjasként: kez­dem. Eiégedett vagyok az életemmel, tet­tem valami hasznosat. Ha dolgoztam, so­hasem azt mérlegeltem, mi lesz érte a fizetség, az elismerés. A vezetőim így is megbecsültek. Kétszer kaptam meg a Munka Érdemrend ezüst fokozatát, ‘s nem­régiben az aranyat is melléjük lehettem a vitrinbe ... Kolaj László Fotó: Jakubik László Őnálíó villaiai lesz a íioliázi Porcelángyár Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium döntése értelmiben 1931 január l-töl a Hollóházi Porcelángyár ki­lép a Finomkerámia-ipari Müvekből és önálló vállalat­ként kezdi meg működését, A döntést hivatalosan 1980. december 18-án Trotil István, az ÉVM főosztályvezetője műn1'ásó v ülésen jelentette be. Tájékoztatójában szólt arról, hogy a «várban bizto- s;>oHak az önáiiásáe felté­telei. A gyár a lövőben az átlagosnál nagyobb fejlesz­tést é* szemétvi érr'ek«1tíSé«et tud megvalósítani, érzéke­nyebben reagálhat a nem­zetközi piackutatásokra. Ter­mészetesen az elkövetkező időben még jobban' kell do1- goz.ní nagv fi «veimet fordít vb a korszerű termékek be­vezetésére. a ló minőségre. A gvár vezetése nevében Tóth Ferenc igazgató szólt. felvázolva az elkövetkező időszak megoldandó felada­tait. A munkásgyűlés Ska- oinyecz Gyula, a járási párt­bizottság első titkárának hozzászólásával fejeződött be, aki biztosította a gyár kollektíváját, hogy a járási pártbizottság a jövőben is minden támogatást megad. A Hollóház! Porcelángyár dolgozói tudják, hogy nem könnyű feladatok állnak előttük. azonban minden vezetőben, dolgozóban meg­van a jobb munkára való törekvés, a térni iakarás. A nyilatkozatokból. hangulat­ból ítélve bizonyos, hogy a gyár dolgozói önálló válla­latként is meg fogják állni i helyüket, és a hatodik öt­éves ten' feladatait is — az előző időszakhoz hasonlóan — teljesíteni fogják. Zs. A. Répgfinis Befejező szakaszához érke­zett. a répaszállitás és -fel­dolgozás Szolnokon, az ország második legnagyobb’ cukor­gyárában. Szombaton, a Vo­lán 7. sz. Vállalatának szin­te valamennyi szabad pótko­csis teherautója répát szállí­tott, megerősített diszpécser- szolgálat irányításával tették meg a fordulókat a rendkí­vül nehéz talajú földekről az üzemi rakodóig. Vasárnap is folyamatos lesz a közúti szállítás, estig a Volán által vállalt répamennyiség teljes egészében feldolgozási helyé­re kerül. A jövő hét első két napján csak a MÁV-nak lesz még szállítási feladata, az utolsó répával telt szerelvény kedden gördül be Szolnokra. A napi ötezer tonna kapa­citású gyárban teljes kapa­citással dolgoznak. Nyolcvan tonna nyersvasat adott a ll-es számú kohó. Csapolás Mint minden gyárban, az Ózdi Kohászati Üzemekben is mindinkább előtérbe ke- rülntrf a gazául kodás, a ter­melem úgynevezett minőségi követelményei. Az idei terv céljait is ennek .legyében, s a valóságos lehetőségekhez és fel tételekhez igazodva ha­tároztak meg a gyár vezetői. Amint arról a termelés ala­kulását összegező ’ számada­tok tanúskodnak, a feladatok teljesítésében, ebben az. év­ben is eredményesen mun­kálkodtak az. OKÜ-ben dol­gozó munkuskollektivak, a szocialista brigádok tagjai. Az. eredmények bizonyít iák, hogy a nagy múltú gyár kollektí­vája felnőtt a magasabb kö­vetelményekhez. a gyáregy­ségek. üzemek többségében hatékonyabban. gazdaságo­sabban termeltek, javult a költség- és készletgazdálko­dás. törekedtek a belső tar­talékok feltárására, hasznosí­tására. Nem egészen két hét van még hátra az. esztendőből, s a számszerű eredmények alapján megállapítható, hogy a kohászati gyáregység pél­dául kiemelkedő eredmé­nyekkel zárja az évet. vala­mennyi termelési előirány­zatot teljesített az ott dolgo­zó kollektíva. December 10-ig acélnyersvasból 899 ezer. szürkenyersvasból pedig 150 ezer tonnát állítottak elő. ugyanakkor számottevően, mintegy 80 millió forinttal csökkent a nyersvas- és acél­gyártás közvetlen anyagkölt­sége, míg a közvetett anyag- költséget tekintve, csaknem 40 millió forint a megtaka­rítás értéke. Az eredménye­ket, mint mondani szokás, nem adták ingyen a kohá­szati gyáregységben sem. ahol egyáltalán nem mondható könnyűnek az esztendő. Szá­mos, elsősorban alapanyag- ellátási és műszaki probléma akadályozta a folyamatos és ütemes termelést, és sok eset­ben többet kellett tenni annál, mint amit a kötelező mun­karend előírt. A dolgozók többsége azonban vállalta a 'pluszmunkát és fegyelmezet­ten teljesítette kötelezettsé­geit. A fotóriporter a kohászok munkájának nap mint nap ismétlődő, ám mindig izgal­mas és szén pillanatát, a csa­polást örökítette meg: Özdom, december 10-én, szerdán dél­előtt fél 11 órakor a II-es és a III-as számú kohóknál, amikor is a II-es kohóból az ott dolgozó November 7. szo­cialista brigád tagjai 80 ton­na nyersvasat, valamint 7„> tonna salakot csapoltak le. Ez volt a délelőttös műszak má­sodik csapolása. Sz. D. Foto: Laczó J. Korkép) Szombat délelőtt Harmincnyolc injekció A rádió körzeti időjárás-je­lentése szerint szombaton reggel Miskolcon plusz két fokot mértek. Ködös, párás, latyakos idő. Ez a tél is meghozta a szokásos kelle­metlen „vendéget”, az imflu- enzát. A Szentpéteri kapui körze­ti orvosi rendelőben türelme­sen várakoztak a betegek. A rendelő várószobája nem mondható zsúfoltnak. ür. Konkoly Ádam főorvos, mint mindig, most is pontosan, reggel 8 órakor szólította be az első pácienst. — A hét elején tapasztalt — Baba ... kakas... autó ... mutogatták örömmel ajándékaikat a miskolci Gyermekváros óvodásai, akik­nek öröme a pénteki, fenyő- ünnepihez volt hasonló. Nyolcvanegy apróság közül 21-en várhatták a szombati nagy nap, a hazautazás lehe­tőségét. Ennyien kaptak en­gedélyt. családi körülményeik figyelembevételével, hogy a téli szünetet vagy otthon, vagy nevelőszülőknél tölt­hessék. Ida óvó néni Petikét öltöztette, nagymamája jött érié. hogy együtt ünnepeljék a karácsonyt — Kevesen mennek haza — tájékoztat­tak az óvónők és az igazga­tó —. de esetenként jobb is. ha közöttünk maradnak, megmenekülnek sok csaló­dástól, gondtól, \ amit néha Egy autós számára nincs nagyobb bosszúság. mint amikor cserbenhagyja a gép­kocsija. Pedig ezeken a téli napokon gyakran előfordul, hogy az a fránya autó meg se nyikkan, s ott állunk ta­nácstalanul a garázsban — ez még a jobbik eset — vagy kint az utcán, esetleg az or­szágúton. Ilyenkor azután jól jönnek a megmentők, az úgynevezett „sárga angyalok”. Velük beszélgettünk szombat délelőtt. — Télen, a hideg beköszön­.nagy wham, megszűnőben van, reggel 8 órától fél 9-ig mindössze hét beteget vizs­gáltunk. s közülük csak egy új beteget jegyeztünk be. Ez a szokásos betegforgalom, s itt, a 27-es körzetben 'jelen­leg nem beszélhetünk influ­enza,! állványról. — A tünetek? — Láz, végtagfájdalom, köhögés, torokfájás, felső lég­úti bántalmak. Az idei inf­luenza els&sorban a fiatalabb korosztályt, az iskolásokat támadja, s az említett tüne­tek esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. ogy-egy ilyen találkozás je­lentene nekik. Krisztián a legkisebb, még alig múlt hároméves, öröm­mel áll meg időnként a fel­díszített fenyőfa előtt; na­gyon tetszik neki. — A téli szüneti program az óvodá­soknak is szabadabb. Szán­kózást terveznek, színházba készülnek, a programjaik összeállításánál törekedtek ar­ra a felnőttek: minél többet menjenek ki az intézetből, sétálni, erdőt nézni, örülni a tél szépségeinek. Itt. a Gyer­mekvárosban igyekeznek pó­tolni számukra a családot. A portán várakoztak azok a hozzátartozók, legtöbbször nagymamák, nagypapák, akik iskolásokat, óvodásokat vár­tak, hogy haza vigvék. Dél­előtt a 21 engedélvezett ovis közül hármat vittek haza. tével lényegesen . többen for­dulnak hozzánk segítségért .— mondja Dávid Ernő. a Magyar Autóklub miskolci csopo rt jának i n d í tószolgál a - tos .szerelőié. — A legtöbb segélykérés hétvégeken és a hét első munkanapján fut be hozzánk. Szombaton azért, mert általában az autósok többsége útra kel. s csak közvetlenül az indulás előtt vagy menet közben derül ki. hogy elfeledkeztek meggyő­ződni a gépkocsi üzembizton­ságáról. — Sok problémát okoz a lemerült akkumulátor, pedig ezt kis odafigyeléssel el le­helne kerülni. Megesik, hogy a karburátorba víz kerül, de a benzin kevésbé jó minő­sége is előidézhet üzemzaj vart. — Ismerünk autósokat —* sorolja a szerelő —, akik hétvégeken azzal töltik sza­bad idejüket, hogy ha kell, ha nem, szétszedik a motor bi­zonyos részeit. Nem jó hobbi ez, hiszen a szakmai ismeret hiánya számos hibaforrás oka lehet. — Mit tud tanácsolni a» útnak induló autósoknak? — Mindenekelőtt azt. hogy alapvető autótartozékot, így például gyújtásmegszakítót, kondenzátort, égőket vigye­nek magukkal. Gyakran ta­pasztaljuk ugyanis, hogy er­ről sokan megfeledkeznek. S a helyszíni szerelés esetén sok pénzbe kerül. Búza téri utasforgalom A Volán miskolci személy- forgalmi pályaudvarán szom­baton reggel hét óra előtt még villanyfény fogadta a különböző járatok Icai érkező­ket. Későbben „virrad a téli nap”. A szombati, körülbe­lül 430 járatból befutottak már az elsők, bevásárolni igyekvőkkel, diákokkal, szán­kókkal érkezőkkel, akik to­vább igyekeztek a Bükkbe. Csendes a szombat. Volános szempontból csendes, hiszen ezen a napon is 15—20 ezer utas fordul meg az autóbusz­pályaudvaron. Hétköznapokon 600 járat 30 ezer embert szál­lít. Az ünnepek előtt felké­szülnek a nagyobb szombati forgalomra, különösen most, hogv sokan utaznak Biikk- szentkeresztre. síelni, szán­kózni. A felkészülést bizo­nyítják azok a mentesítő já­ratok. amelyeket a vasárnapi naey érdeklődés esetén be tudnak állítani. Vasárnap reggel, fél nvolckor fél ki­lenckor. fél tízkor és fél ti-' zenegykor indul autóbusz a Búza térről Bükkszentke- resztre, délután onnan vissza a városba háromkor, fél négykor, ötkor, hatkor és tél kilenckor. Várakozók... engedéllyel Feledékeny autósok...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents