Észak-Magyarország, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-20 / 298. szám

1980. december 20., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Hűit a LeifeSsebb Bírósás TSZ-TAGNAIC FELMONDANI? Egy mezőgazdasági terme­lőszövetkezet ágázatvezetőjé- vel írásban közölték, hogy a vezetőség határozatával be­osztását — a tagsági viszony fenntartása* mellett — meg­szüntetik. Ezt azzal indokol­ták. hogy a munka haté­konysága érdekében átszer­vezést. hajtottak végre és kü­lönböző munkaköröket ösz- szevontak. A határozat után az illető a munkaügyi bíró­sághoz fordult, amely ki­mondta: a felmondás ér­vénytelen és ítélete ellen fel­lebbezni nem lehet. A dön­tés indoklása szerint a tsz az átszervezést csak a fel­mondást követő két hónap­pal később határozta el és tagjának köteles lett volna más munkakört biztosítani. Az ítélet ellen emelt törvé­nyességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőképpen döntött: — A termelőszövetkezet tagjának joga és kötelessége a közös munkában részt ven­ni.. a szövetkezetnek pedig őt adottságának megfelelő rend­szeres munkával ellátni. A munkaköri beosztást vagy változtatást a taggal előze­tesen meg kell beszélni, és az intézkedésről értesíteni. Mindezekből következik, hogy a tsz-tag munkaviszo­nya felmondással nem szün­tethető meg. Amennyiben a gazdálkodás követelményei, a m u n kae rö á t csopo r tos íiásá t. egyes munkakörök megszün­tetését indokolttá teszik, ez a vezetőséget nem menti fel a tagról vaió gondoskodás kötelezettsége alól. A veze­tőségnek ebben az esetben is intézkedést kellett volna hoznia, hogy tagja sem mun­kája jellegében, sem díja­zásában ne szenvedjen hát­rányt. Amennyiben ezt nem tette meg. szó lehet kártérí­tési felelősségének megálla­pításáról is. Tévedett, s jog­szabályt sértett azonban a munkaügyi bíróság, amikor a felek"* a jo?p~vos!í>t< 'ehető­ségből kizárta, mert. ítélete ellen fellebbez-snek helve van és azt a másodfokú bí- rósáa teHitbfrálhatja. TARTASDÜ HELYETT CSALÁDI SEGÉLY Az apaság megállapítására indított perben a járásbíró­ság kimondta: az újszülött­nek a beperelt fiatalember az apja. A gyermektartásdíj fizetésére irányuló keresetet azonban azzal az indokolás­sal utasította el, hogy az il­lető katonai szolgálatát töl­ti, keresete nincs, tehát nem tud fizetni. A jogerős íté­letnek a taidásdíj-követelést elutasító rendelkezése ellen a legfőbb ügyész törvényessé­gi óvással élt. — Az óvás alapos — mondta ki a Legfelsőbb Bí­róság. — A járásbíróság té­vedett. A sorkatona munka­képtelen és. eltartásra szo­ruló hozzátartozóját, ebben az esetben kiskorú gyerme­két, családi segélyben kell részesíteni, ha azt bírósági határozat állapította meg. Ezt a kötelezettséget az apa sorkatonai szolgálata aiattaz állam által folyósított csa­ládi segély igénybevételével teljesítheti, amit nem kell visszafizetnie. A járásbíróságnak tisztáz­nia kell. hogy az apa bevo­nulása előtt egy évvel meny­nyit keresett, s ennek figye­lembevételével kötelezni kell gyermektartásdij fizeté­sére. Az ítélet alapján az anya az apa lakóhelye sze­rint illetékes egészségügyi szakigazgatási szervtől a gyerméktartásdíjnak családi segélyként való folyósítását kiérheti. Ennek összege a megállapított tartásdíjjal egyenlő, de személyenként legfeljebb 960 forint, lehet. BRUTÁLIS VOLT: ROSSZHISZEMŰ LAKASHASZNÁLÓ A fiatalok egy gyárban dolgoztak, egymásba szeret­tek és összeházasodtak. A gyár kétszobás szolgálati la­kást juttatott nekik. Két gyermekük született, a há­zasság azonban nem volt bol­dog. A férj rendszeresen ita­lozott, feleségét többször durván bántalmazta. Egy al­kalommal a rendőrségnek is be kellett avatkoznia és a járási rendőrkapitányság a férfit veszélyes fenyegetés miatt 2500 forint pénzbünte­téssel sújtotta. A határozat megállapította, hogy a bru­tális ember feleségét meg­verte és. megfenyegette, hogy elvágja a torkát. Ilyen előzmények után az asszony válópert indított, amelyben a gyermekek nála történő elhelyezését és a la­kás kizárólagos használatára való felhatalmazását kérte. A járásbíróság, majd felleb­bezésre a megyei bíróság, a házasságot, felbontotta. a gyermekeket az anyánál he­lyezte el. az apát tartásdíj fizetésére kötelezte, a lakás kizárólagos használatára az asszonyt jogosította fel és a férjet kötelezte, hogy onnan- harminc napon belül távoz­zék. Egyben megállaoította, hogy a férfi jóhiszemű, jog­cím nélküli lakáshasználó, akinek elhelyezéséről a la­kással rendelkező gyár köte­les gondoskodni. A lakással kapcsolatos rendelkezés elleni törvényes­ségi . óvásra a I/egfelsőbb Bí­róság a következőket mond­ta ki: — A házasság felbontása esetén az a volt házastárs aki az együttélés alatt, vagy annak megszakadása után olyan magatartást tanúsít, ami a szocialista együttélés szabályait durván megsérti, rosszhiszemű jogcím nélküli lakáshasználónak minősül. Ebben az esetben a férj így viselkedett, ezért még átme­netileg sem maradhat a la­kásban és elhelyezéséről ma­ga Köteles gondoskodni. H. E. « aí-as «norm tpiioipan vonatai z-es számú i-iaigyaraaan a ter­vezett kétezerötszázötven lakás helyett hetvenöttel többet gyárta­nak az idén. Az átlagban ötvennégy négyzetméter alapterületű lakásokhoz készülő paneleket most szállítják az építkezésekhez. Mftszbíijet Szinte negyedóránként in­dítanak járatot Kazincbarci­káról Miskolcra és viszont: Miskolcról Kazincbarcikára. Általában nincs túl nagy zsúfoltság, de a kora regge­li, a déli és a késő délutáni órákban nagy a tumultus. S miután ezen a vonalon is nemcsak alkalmi utasok utaz­nak céljuk felé. hanem iger sokan nap mint nap mun­kába es haza igyekeznek nem ártana, ha a Volán szá­mukra — miután bérletje­gyük van —: egy icike-picike kedvezményt biztosítana. A bérlet — többek között — azt is íelenti. hogy tulaj­donosának nem kell jegyet váltania. De ugyanúgy jut­hat fel a buszra, mint bárki más. Sokak kérése: enged­tessék meg számúkra, hogy elöl szállhassanak fel. ahol {■ gépkocsivezető — aki egyéb ként is a volánnál ül — el­lenőrizhetné a bérleteket Ezzel csökkenne a tülekedés a féiíiállásra ki jelöl t a Hó­nál, ami azzal is együtt jár­na. ho?.y gyorsabban történ­ne a felszállás és jegyváltás. Apróságnak tűnik az egesz. de a forgalom lebonyolítását es az utazók kényelmét te­kintve mégis fontos ténye­ző. Külön költséget, ráfordí­tást sem igényel. (ff)) Készülnek az eredményjelzők A VBKM Eröráramú Elektronika Gyárában készülnek a Budapesti Nagysportcsarnok fénytájékoz­tatói - e;eű:nényjel iii. A tervek szerint két, egyenként háromszáz betű kiírására alkalmas táblát . szerelnek fel. Ezenkívül hatvannyolc céleredmény-jelzöt is szállítanak az új létesítmény részére. A fényíájékoztaíókat számitógépes vezérléssel működtetik majd. Jegyzet Nem öregek!... Bizony, sokszor figyelmet­lenek vagyunk. Csak úgy, régről megszokott stílusban mondunk valamit, kiejtünk egy szél, s nem gondoljuk át: vissza az egesz. hiszen a helyzet ma már más és eset­leg megsértünk valakit. Amint az Hernádnémetiben is történt... — Nem is tudom, hogy kezdjem — állított bemon- dökájával szerkesztőségünk­be Hernádnémetiből Mura bajos. — Az történt, hogy Őre.... illetve nyugdíjasok napját rendeztünk... Tet­szenek látni, én is „öregek” napját akartam mondani. Pedig éppen ezért ..mosták meg a fejünket”. Ugyanis Annak, aki vállalja a fe­lelősseget, hogy naponta vo­lán möge ül, kötelessége je­lezni, ha betegség, vagy bár­milyen érzék vagy készség csökkenése miatt már csak korlátozottan láthatja el munkáját. Ez azokra a hi­vatásos jogosítvánnyal ren­delkezőkre is vonatkozik, akik általában rendszeres vizsgálatokon vesznek részt. Ha a körülmények úgy hoz­zák. nem kell megvárni a so­ron következő vizsgálat nap­ját. Megyénk egyik nagy szál­lítási vállalatánál nemrégi­ben soron kívül alapos alkal­massági vizsgára kötelezték egyik gépkocsivezetőjüket, egy nappal sem hagyták to­vább a teherkocsi nyergében. Az ok: két év alatt hat bal­esetet idézett elő. melyek egyenként és összességükben is jelentős anyagi kárt okoztak a vállalatnak és más vállalatoknak is. Nem lágyí­totta meg a munkahelyi ve­zetők szívét az sem. hogy a hat baleset közül, háromnál nem lehetett egyértelműen megállapítani a gépkocsive­zető felelősségét. Nem új keletű ugyanis a megállapí­tás, hogy a harmadik, ne­gyedik, mások által okozott, teháit „elszenvedett” baleset meghirdettük, mint minden évben, az idén is az „öre­gek” napját. És ebből lett a purparlé... ■Az történt, hogy összejöt­tek vagy ötszázan, azonban egy dolgot, kikértek maguk­nak, még a kilencvenkét éves Szűcs Lajos bácsi is: az öregek napja elnevezést: — Vegyétek tudomásul, hogy meg vagyunk sértve, mi nem vagyunk öregek. Nyug­díjasok vagyunk, de nem öregek ... Meglepődtek persze a jó­hiszemű rendezők, de — mint Mura Lajos is mondta — igazat adtak gz... szóval a meghívottaknak. S kije­lentették: ezután nyugdíja­után mondhatni, szánté tör­vényszerű a saját hibából bekövetkező súlyosabb ka­rambol. Olyan nagyválla­latoknál, mint a BKV és a Volán központja, ahol a fel­mérésekkel tudományos fel­készültségű szakemberek fog­lalkoznak, ez a felismerés korántsem számít újnak. Így aztán, ha lehet, nem várják meg hasonló esetekben, hogy az „i” betűre felkerüljön az a bizonyos pont. Ahol merő jóhiszeműségből elnéznek a figyelmeztető esetek fölött, előbb-utóbb szembe kell néz­ni a nagyobb veszteséggel. Forgalmi szakemberek en’c példák sokaságát idézik. Az MKBT legutóbbi elnökségi ülésén a közlekedési szak­emberek úgy foglaltak ál­lást, hogy az a munkahelyi vezető, aki elégséges okát látja a kötelező alkalmassági vizsgára küldésnek és ezt el­mulasztja. nemesak a válla­lat érdekei -ellen vét. A szakmásított jogosít­vánnyal rendelkezők számá­ra találnak a vállalatnál más. hasonló munkát, ha az alkalmassági vizsgán néni felelnek meg. Persze egy ilyen váltás csak akkor le­het jó, ha az átállást segítik a kollégák, ha megértő a be­fogadó új környezet. Mivél sok napját rendeznek, a töb­bi más jelző használata ti­los! Egy bizonyos, ha alaposab­ban vizsgáljuk a dolgot: tö­kéletesen igazuk volt és van az el len vetőknek. Mert. mi az, hogy öreg? Valamikor az öreg kifejezés inkább el- asettséget, semmirevalóságot fejezett ki, mint idősebb kort. — öreg az, aki annak érzi magát — szokták mondani az idősebbek. S így igaz. Hi­szen a nyugdíjastalálkozókon löszt vevő idősebbek jó része rendszeresen kint segédkezik falun a határban, a terme­a soron kívüli alkalmassági vizsgára küldöttek esete nem olyan ritka, mint a fehér holló, elmondhatjuk, hogy főként a fiataloknál még nem okoz különösebb meg­rázkódtatást a menet közbe­ni pályamódosítás, belátják, hogy rosszul ítélték meg ké­pességeiket, nem az adott­ságaik. hanem csak álmaik alapján választották a hiva­tásos gépjárművezetést. Ke­vesebb az olyan esete': szá­ma. amelyek tengeri kisvó- vá növik ki magukat, éve­ken "át hatóságok és főható­ságok kénytelenek újra na­pirendre tűzni a nehez ügye­ket. amelyek mögött a sér­tődöttség és kudarc érz e áll és a sok hivatkozás, más­más intézményektől baszer- z.ett vizsgálatok anyagaival. A szakemberelv szerint én- pen a közlekedőkre legve­szélyesebb agresszivitás az, amit az ilyen perlekedők élénken visszautasítanak és hivatkoznak ép érzékeikre, .sasszemükre, kivételes ref­lexeikre. jó fizikumukra. Pedig mindez eevütt is ke­vés, ha hiányzik a lelki ki­egyensúlyozottság. a gyors döntési készség, az udvari­asság. Okkal sóhajthat fel az or­szágutakon naponta autózó. lőszövetkezeü gazdaságban, az iparból nyugdíjazottak egv része is tevékenykedik, dolgozik, azaz: nem öreg, csak idősebb, túl van a nyug­díjkorhatáron. De nem öreg! Helyes lesz hát, ha meg­hirdetjük: nem beszélünk ez­után öregekről, csak nyug­díjasokról vagy idősebb nem­zedéktől. idősebb generáció­tól. Mert ez nem sértő. Hi­szen a harmincasok is idő­sebbnek számítanak a hu­szonéveseknél. — Egyébként is,. Öreg az országút — mondta váláki a hernádnémeli vitában, a ré­gi szól ásmon dóst idézve. — S lám még néki sincs iga­za, Mert nálunk mostanság az utakat is rendszeresen fel­újítják, így hát az sem öreg. Valami új szólást, kifejezé­seket kell kitalálnunk a ré­giele helyett... Hiába, az élet változik!... B. S. hogy bármilyen biztatóak is az alkalmassági szigorítások, ez az eredmény még mindig csak félsiker. Hiszen lépten- nyomon sokkolják. a higgad­tan közlekedőket a hisztériá­sán türelmetlenek, a tülkö­lök és fényszóiózók, a sem­miségre káromkodva vála­szolók, a durva kioktatók. Többnyire ők azok, akik ki- sebb-nagyobb koccanások miatt mái- ismerősei, ügyfe­lei a biztosító 'kárrendezői­nek. Jóllehet nem egyedül jelennek meg, mégis mindig találnak újabb és újabb ma­gyarázatot az „átkozott” vé­letlenre. ami mindig a nyo­mukban van más és más autós személyében. Miért csak a hivatásosok­nál húzzák a vonalat a ..nem saját hibából szárma­zó” baleseteknél is. aminek alapján egv idő után össze­áll a kórkén? Azzal, hogy ez egyáltalán elkezdődött, hogy valamennyiünk bizton­sága érdekében már hivata­losan is törődnek a vállala­toknál. ecv egészséges folya­mat indult meg. amit csak dicsérni lehet. Csakhoev, amíg egy-egy ZIL vagy autóbusz elmegy az úton. addig nyolc-tíz nem hivatásos által vezetett sze- mélvgénkocsit számolhatunk meg. Vezetőik ugyancsak megérdemelnék a vizsgálódó érdeklődést, különösen ak­kor ha időnként nyomaté­kosan fel-felhívják magukra a figyelmet. Nagy József Miért csak a hivatásosoknál? Az alkalmasság nem bérlet

Next

/
Thumbnails
Contents