Észak-Magyarország, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-20 / 298. szám

1980. dee-ember 26., szemből ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A tervidőszak első éveiben kissé ..elszaladtunk” a beru­házásokkal. Alig akadt gaz­dálkodó egység, amelyik ne vágott volna neki valami­lyen fejlesztésnek. Olyan helyzet állt elő, hogy a vál­lalatok zöme számottevő fej- lesztésj forrásokkal rendel­kezett, s ehhez jöttek még a különböző hitelekből és ál­lami támogatásból származó pénzösszegek. amelyeknek birtokában újabb és újabb vállalati beruházások kez­dődhetlek. Ebben az időben sokan vallották azt a nézetet, hogy egyedül a minél nagyobb be­ruházás hozza meg a vállalat számára a biztonságot. így fordulhatott elő, hogy he­lyenként megfeledkeztek a termelőalapoknak műszaki fejlesztés útján történő biz­tosításáról. Pedig nem ártott volna a beruházásokon be­lül többet törődni a műszaki korszerűsítéssel, a gépi re­konstrukcióval, mert sok esetben a kisebb, kiegészítő, korszerű beruházások ered­ményesebbnek. hatékonyabb­nak bizonyultak volna. ‘ Mint ismeretes, a kedve­zőt len folyamatok megállítása érdekében kormányintézke­dések váltak szükségessé. Ha­tásuk már az elmúlt évben megmutatkozott: a beruhá­zások hosszú idő után végre a tervvel összhangban ala­kultak, csökkent a folyamat­ban lévő beruházások szá- 1 ma. javult szerkezetük. Ez utóbbi az építési volumen csökkenésében, másrészről a gépi beruházások részarányá­nak növekedésében is kifeje­zésre jutott. A beruházások visszafogá­sát a kényszer szüjte. ugyan­is a tervezettet lényegesen meghaladó fejlesztések esz­közigénye is hozzájárult a külgazdasági egyensúly rom­lásához, zavart keltett a be­ruházási javak piacán. A beruházások számottevő mér­séklődése többé-kevésbé „rendet, teremtett” a felhal­mozás területén. Igaz, hogy csak • viszonylagosan, a ko­rábbi időszakhoz képest ta­pasztalható javulás. Gond még jócskán maradt — gon­dolunk itt elsősorban a költ­ségek, a határidők, a jövedel­mezőség alakulására —, de az a túlfűtöttség, amely a 70-es évek közepén még eléggé labilissá tette a beru­házások megvalósítását, meg­szűnt, vagy legalábbis jelen­tősen mérséklődött. A rendelkezésre álló ada­tokból a vállalatok eddigi magatartása alapján, vala­mint afejlesztésekre fordít­ható pénzforrásokból arra következtethetünk, hogy a beruházások a gazdaságpo­litikai céloknak megfelelő­en mérséklődlek. Elég kevés beruházási kezdtek el válla­lataink. ami viszont megva­lósult, illetve építés alatt áll. összességükben megfelelnek a terv egyensúlyt javító cél­jainak. Hogy megyei példánál ma­radjunk: megemlíthetjük az Gzdi Kohászati Üzemeket, amely l!)t!()-ban a konvertál­ható exportárualapot növelő hitel igénybevételével. és természetesen a saját pénz­eszközeiből példás gyorsaság­gal valósította meg a mele­gen hengereli huzal gyártá­sát. A garelt-molola néven i ismert technológiai berende­zés — amelynek üzembe he­lyezésével csaknem 1 millió dollárral növekszik a válla­lat évi tőkés exportja — költségkereten belül s a ter­vezett határidő elölt, mind­össze i) hónap alatt készült , el. S amikor arról beszélünk hogy milyen fontos- szerepe van a jó műszaki-gazdasági előkészítő munkának, a be­ruházási folyamatok össze­hangolt, tervszerű irányítá­sának. azt a lenti példa mindennél jobban igazolja. Természetesen nem min­denütt van ez még igy. Me­gyénkben főként az élelmi- szeripari beruházásoknál ta­pasztalható. hogy esetenként túllépik a költségeket, s túl­zottan elhúzódik egy-egy lé­tesítmény építése. Tavaly ol­vastam egy jelentésben —, amely a konvertálható ex­portárualapot bővítő beruhá­zások helyzetéről szólt —, hogy a megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat épülő állati fehérjéket előállító, feldolgozó üzeme, amit a bank több mint 100 millió fo­rint. kedvezményes hitellel támogat, úgy készül, mint a Luca széke. Á szerződéskö­tés elhúzódása, valamint az alvállalkozók hibájából az eredeti 1978.- szeptember -30-i határidőt már többször mó­dosítani kellett, s még a leg­utóbbi információ szerint (pedig ma már 1980. decem­berét írjuk) sincs pontosan megjelölhető határidő: mi­kor lehet tizembe helyezni? De nemcsak itt. más vállalati beruházásokon is előfordul a gyakori programmódosítás. Azokkal a beruházásban jártas szakemberekkel ért­hetünk egyet, akik meggyő­ződéssel vallják: a beruházá­sok kivitelezési idejének ala­kulásában döntő szerepet ját­szik a műszaki-gazdasági elő­készítés minősége. Ezért is emlékeztetünk újfent a XII. pártkongresszus határozatá­ra. amely többek közölt ki­mondja : „ ... A beruházási tevékenységben nagyobb megalapozottságra és tervsze­rűségre' van szükség. Szigo­rúan érvényesüljön az enge­délyező, a tervező, a beruhá­zó. a kivitelező felelőssége abban, hogy a jóváhagyott beruházások a tervezett ha­táridőre. és az előirt gazda­ságossággal, jó minőségben, a költségelőirányzatokon be­lül valósuljanak meg. Ezt a megfelelő érdekeltség meg­teremtése is segítse elő .. Sokai vitatott kérdés, ho­gyan tovább a beruházások­kal. milyen hatást gyakorol gazdaságunk műszaki-techni­kai színvonalára a beruhá­zási lehetőségek csökkenése? Mindenesetre rövid távön a beruházások korlátozása nemcsak szükségszerű. de előnyös is. A visszafogás azon lói. hogy lehetővé teszi a beruházások eddiginél terv­szerűbb megvalósítását, egy­ben kisebb importot igényel a népgazdaságtól. Ezzel kap­csolatban szerelnénk utalni a pénzügyminiszter egyik par­lamenti felszólalására, amely a főkérdésnek azt tartotta, hogy a jövőbeni vagyis a kö­vetkező ötéves tervben meny­nyire lesznek hatékonyak a vállalati befektetések. Abban az esetben ugyanis, ha a be­ruházásokra rendelkezésre ál­ló nem kevés pénzből a ter­melő beruházásokra, jutó részt valóban ■ és gazdaságosan a termelés korszerűsítésére for­dítjuk. akkor egységnyi be­ruházással aránylag több nemzeti jövedelemhez ju­tunk. Szinte bizonyos, hogy a vállalati döntésű beruházá­sok részaránya növekszik, s valamivel csökken majd az állami beruházásokra fordít­ható összeg. A vállalati beru­házásokat a bank a jövőben is jelentős összegű hitellel támogatja, amihez azonban csak a megfelelő gazdaságos- sági, hatékonysági mutatók alapján lehet hozzájutni. Nem titok, hogy továbbra is azok a . vállalatok részesülnek előnyben, amelyek az ésszerű határokon belül megfelelő kockázatvállalással, rugalma­sam alkalmazkodnak a kül­piaci igényekhez, az átlagos­nál gyorsabban feltalálják magukat az új helyzetben. Ennek szükségességét mond­ta ki a pártkongresszus is. nevezetesen azt, hogy „ ... Kapjanak elsőbbséget az olyan, gyorsan kivitelezhető és rövid idő alatt megtérülő központi és vállalati beruhá­zások. amelyek a termelési és a termékszerkezet korsze­rűsítését szolgálják, az ex­portképességet javítják, ás a hatékonyságot növelik .. L. L. A Kazincbarcikai Köniiyübetongyáiban 1981-ben 330 ezer köb­méter gázszililcát falazóblokk gyártását tervezik. A könnyű, jó bei és hangszigeteit) építőanyagot elsősorban a magánerőből épít­kezők alkalmazzák. Képünkön Gaál Jánosné darus a duzzasztott alapanyagot méretre vágáshoz szállítja. Fotó: Kozma István Fonodái siker A Miskolci Pamutfonoda december 18-án teljesítette az 1980. évi tervét. Így olyan helyzetbe került, hogy de­ceit Iber 24-ig — eddig tart az esztendő, mert ezután az üzem leáll , javításokra —. még 100 Ionná fonalat tud­nak majd adni terven felül. Szép siker, jó évjzefejezés,es egyúttal jó alap is az új esztendei feladatok teljesíté­sének megkezdéséhez. A napokban csendes -kis ünnepség keretén belül aján­dékozták meg a Miskolci Fonoda szocialista brigádjai a közelgő karácsony alkal­mával azokat a gyári ipari tanulókat, akik csalód nélkül élnek és a Március 8. elne­vezésű gyári leányszálló ad otthont nekik. i Dohánycsomózás j Egyre kevesebb termelőszövetkezetünkben biztosit téli munkalehetőséget a dohány válogatása, i csomózása. A bükkábrányi Új Elet Tsz egyik tanyáján még találkoztunk az ügyes kezű, a do-v , hánytermeoziés és „-feldolgozás" hagyományos módszereihez még jól értő asszonyokkal. Jövőre r itt is a háztáji földek növényé lesz a dohány, de akkor is közösen végzik majd a csomózást. j (Fotó: Sz. Gy.) i i ember Tímár Miklós elnök: — Akar á hősiességről írni? Andráskó Hugó föágazatve- zetö: — Betakarítjuk az elv miatt. Mindenáron, szó sze­rint. A költségeket már .nem is merjük számolni. De a ré­pa megtermett, s most csak annyi a feladatunk, hogy va­lahogy kiszedjük és a gyár­ba bevigyük. Most decemberben. Répáit szedünk a. hó alól. A főógiasMífcvezető úttum a répaföld felé. fogadna akar. Abban, hogy a két nagy tel­jesítményű erőgépet ott ta­láljuk. A baü-nva-di'kai csak azért nem, mert az vateöoi a kukoricatáblában erőlkö­dik. Onnan rángatja ki a megrekedt pótkocsikat. Ahogy kiérünk, arca elsavan-yocHk. Tévedett. Mind a három, ott vám. A kombájnok íeteKüiák a harcol. Az. embernek iiíég mem. A markoló leheleden. A kupa­cokba rakott, lefejezett ré­pa aranyira összefcapadt. hogy a gép meg se tudja mozdí­tani. Túl sok a lóerő? Né­gyen a csákányt választják. Mást se tehetnek. Az ember erősebb. A primitív eszköz, a csákány most legyőzte a négymillió forintba kerülő Herria u - komba j nt. Rövid ívű csapások, hangos kifaka- dások. PangyeLka András: — Valahogy szét kell ver­ni. Magától nem válik el. Kifogtuk ezt az időt. Előbb akkora sár volt, hogy a gé­pek csak a betonon tudtak járni, most meg a jég. Egy választás maradt: megfog­juk-e a csákányt, vagy nem? Dühösen odavág. Kar. A répa elmozdul, a szerszám hegye a földbe szakul. Alig bírja kirántani. Jólesik a ..házi áldás '. Ebben a szél­ben. legalább az melegít. Egy kicsit. A inarkolös Fi csór Jó­zsef mérges: — Ha nem vesz le erről a markolóiéi, holnap orvoshoz megyek. (Jaj. neked táppénz­fegyelem!) Mit gondol? Már egészen odafagyott a kezein a hidraulikához. Ez nem egészen igaz. de tény: a markolót csak kesz­tyűiben kézzel lehet mozgat­ni. És elég vörös ez a kéz A markolós sandán figyel a fenyegetés után. Mi a hatás? Nem sok. Andráskó Hugó mosolyog. Ebben minden benne van. Az is. hogy a szörnyű fenyegetéseket nem szabad komolyan venni. Mondják ezt mások is. Na­ponta többször. Fázik itt mindenki, főnök, csákányos. markolás, tehergépkocsi-ve­zető. Eddig orvosnál senki nem volt. De jólesik beszélni ró­la ... I Villával szórják a kocsira a répát- A másik markoló kidőlt. Az anyagbeszerző va­lahol szivattyúért bolyong. Máskor eddig már tíz for­duló elment. Most a harma­dik kocsit pakolják. Székely László: — Három évvel ezelőtt is veit ilyen lelünk. Azzal a különbséggel, hogy akkor nem maradt á földben né­pe. Most tizenkét hektárral alig hiszem, hogy valamit tudunk kezdeni. Pedig volt nap, amikor száz asszony ásta. meg hetven katona. De nagy a termés. És pont idén nagy. Nem bírunk vele. Nyom keresőnek sem kell lenni ahhoz, hogy kinyomoz­niuk a kombájn hol adta fel. Az abroncsvasba csapás mu­tatja a helyet. A sár itt swfvia magába a gépet. A tarlón sole helyen zöldéit még a répa. A kerekeket egyszerűen nem lehetett so­rom tartami. A veszteség így ránézésre is óriási. Hangos roppanással sza­kad be a ZIK alatt a jég. A traktoros, aki a tehergépko­csit vonszolja, néni veszi ész- le. És az szép lassan olda­lára . dől. Mindenki rohan. Nem éppen válogatott kife­jezésekkel illetik a traktor- vezetőt; Annak sem kell több. Pár pei'ces csata, széles moz­dulatokkal. Csendesen abba­marad. Senki nem sápadt, senki nem .ijedt. Hozzá van­nak szokva. A Rába 180-as vezetője Váradi Napóleon. Kedvem lenne megkérdezni,, mit szól ..Tél-tábornokhoz”? De ahogy látom, dühös. Pe­dig nincs igaza, ö nem né­zett hátra, a teherkocsi ezért billent meg. A másik Rábás Suta László: — Sorakozunk. Először csak az égjük nagy gép volt kint. Akkor még ment'a két markoló, egyszerűen nem egyedül bírta szófiával, hi­szen minden gépet, kocsit kn. kellett rángatni a sárból. Ki­hozlak a másik Rábát, s .most már megérkezett a har­madik is. Erre fel el roméit a markóló. Nincs szene»- csénk. Az tényleg iwnos. A fóá«é zat vezető: — Az 54 hektár cukonné- pá-ból, csak halót tudtunk géppel betakarítani. Még ti­zenkét hektárt kellene kiás­ni, de — széttárta a kezét —, ehhez már kevés az em­beri eiő. Megpróbáljuk me-; gint géppel, hátha sikerül. Gulyás Gábor majd <xta- vágja a szerszámát: — Ezt nem csinálom tovább, senki nem kérheti, napi százötve­nért. De kérik. A főágazatvezető közli, a csákányozásért fcö- lönpénzt kapnak. Megnyug­szik. s A markolás a repedt va­sat: mutatja. Ezzel tovább nem szabad dolgozni. De dolgozik. Andráskó Hugó nagyot só~: haji. Minden éjiéi cukorré­páról álmodik. És a hány- kodásra elgondolkozva rabó-' lint. Zsebéből tükröt ve«/ elő. s szórakozottan körbe- kíná-lja. A taroali Tokaj-hegyaljai Egyesül t Termelőszövetkezet cu korié oa t ábl á jár. furcsán néztek rá az emberek. — kármán — Az állategészségügyi helyzetről Kedvező a/, ország állat­egészségügyi helyzete, hosz- s/.ú évek őta elkerülik az ál- íomanvt a nagy gazdasági veszteséget okozó 'járványos állatbetegségek ‘Nincs az állattenyésztés­nek és az állati termék ter­melésnek valamint az élel­miszer- feldolgozásnak olyan területe, ahol az állategész­ségügyi szolgálal ne lenne jelen, illetőleg irányító, szer­vező. ellenőrző végrehajtó tevékenysége ne érződnék. Az állategészségügy terüle­tén 3500 állatorvos dolgozik, közülük több mint 1100 a mezőgazdasági termelőüze­mek alkalmazásában van. A szakmailag kellően meg­alapozott és központi pénz­eszközökkel is támogatott munka eredményeként a be­tegségek megelőzésében. vaJ lamint a gyógyításban jelen-5 tős sikereket érnek el. Meg­szűnőben van az áUatáUod mányban is korábban „nép­betegségnek” számító szarvas-' ■narhá-gümőkór. Az álla­toknak már csak alig fél' százaléka fertőzött. Várható­an a jövő év elején sikerűi elérni, hogy végérvényesen mentes lesz az állomány. A' szarvasmarha másik nagy termelési kiesést okozó be­tegsége. a brucellózis vissza-3 szorulóban van.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents