Észak-Magyarország, 1980. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-04 / 259. szám

1'W0. «w®nri>«r A., kedd ÉSZ A K - M AG Y ARORSZ ÁG 3 ~ Tanulmányterv a szénbányáknál Hogy HA legyen a hónikk-munka... Ä purcelángyúrtian Végső cél: az importfehérje csökkentése Csillagfürt a Szerencsi Állami Gazdaságban Országsáért© gondol jelent az anyagmozgatás é.s a szál­lítás elavultsága: a kereső­képesek egyötödéi. 1,1 mil­lió embert foglalkoztatnak e munkaterületeken. Hazánk legnagyobb .mélyművelésű szén bányavállalatánál, a Bor­sodi Szénbányáknál az át­lagosnál is rosszabb a hely­zet, hiszen a fizikai beosz­tású dolgozók 40 százaléka végez anyagmozgatást. Az okok gyökerei visszanyúlnak a hatvanas évek végére es a hetvenes évek elejére. Eb­ben az. időszakban az olaj volt a legtöbb energiafor­rás, á a szénbányászatot stagnálásra., illetve vissza­fejlesztésre ítélték. A ki­csinyke beruházási pénzeket érthető módon nem a ki­szolgáló és segediolyamatok korszerűsítésére fordították, hanem a termetest próbál­ták valamennyire is szinten tartani. — Mi a szállítás és az anyagmozgatás fogalomköré­be a szén. a meddő, a rak­tári és készlettéri anyagok, az elhasznált és hulladék­anyagok mozgatását, a bá­nyagépek. biztosító berende­zések szállítását, a bányavíz szivattyúzását, a bányaleve- gö áramoltatását soroljuk — mondja Lostófer Rezső, a szervezési és bányagazdasági osztály vezetője. — Havon­ta az említett anyagfélesé­gekből mintegy 4,7 millió tonnát kell szállítanunk nap­jainkban. Az utóbbi évek­ben jelentős összegeket köl­töttünk e tevékenység gépe­sítettségének fokozására, de a lemaradás túlságosan nagy, nehéz pótolni. A szervezési és bányagaz­dasági osztály szakemberei készítettek egy tanulmányt, melyben összegezték a je­lenlegi helyzetet, s megje­lölték a teendőket.' Az úgy­nevezett kritikus pontok, a szűk keresztmetszetek felol­dására hármas célt jelöltek meg: így az alapvető kapa­citások jobb kihasználását, a belső tartalékok feltárását és hasznosítását, az aknák én üzemek koncentrációjának további folytatását. A ter­vek megvalósításának alap­feltétele természetesen a pénz, ezért a hatodik ötéves tervidőszakra programozott 3.2 milliárd forint beruhá­zási összegnek a 10 százalé­kát kívánják az anyagmoz­gatás és -szállítás korszerű­sítésére fordítani. A géppót- lasok. illetve új gépek vá­sárlása elengedhetetlen a fejlődéshez, hiszen — aho­gyan az a tanulmányban szerepel — az elmúlt esz­tendő végén a föld alatti szállító- és ' rakodógépek kö­zel 82, a külszíniek 28 szá­zaléka már nullára íródott. — A szállítás és az anyag­mozgatás fejlesztése érdeké­ben öt több munkafolyamat­ban kell előbbre lépnünk — lapozgatja az összeállítást Lostófer Rezső. — Ezek a következők: komplex szállí­tási rekonstrukciók, a bá­nyabeli. a műhelyt, a kül­színi anyagmozgatás és rak­tározás. a meddőkezelés. Az ezeken a területeken megje­lölt feladatok elvégzésének eredményeként több mint ezer ember szabadítható fel. osztható be más munkára, ugyanakkor jelentősen javul majd a gazdaságosság. Egy dolgozó kiváltása, az általa végzett munka gépesítése — 1978. évi ár- é.s bőrszín ten számolva — 293 ezer fo­rintba kerül, de a ráfordí­tás átlagosan 3.4 ev alalt megtérül. Valamennyi elképzelést hosszú lenne felsorolni. így csak tallózunk a tervekben. Az elkövetkezendő öt évben korszerűsítik Edelény, Feke­tevölgy. Rudolftelep ésPut- nok külszíni és bányabeli szállítási rendszerét, s ennek során a legtermelékenyebb frontfejtés! technológia ter­melési ütemét veszik alapul. Mivel a személyközlekedést is korszerűsítik, műszakhar- madonként HO—70 perccel növekszik maid a produktív munkaidő. illetve — az üzemzava rok csökkenésév el — a jelenlegi 30 százalékos veszteségidö várhatóan ..csak” 39 százalék lesz. A bánya­beli anyagmozgatást, függő- sínpalvák beépítésével akar­ják megoldani, s ilyen be­rendezést egyelőre 43 mun­kahelyre terveznek, a nagy súlyú biztosító szerkezetek, bányagépek rövid távolság­ra való szállításához vagy vásárolnak, vagy saját erő­ből gyártanak megfelelő szál­lító gépeket. Mivel évente általában 25—30 komplexen gépesített frontot kell egyik helyről a másikra átszerel­ni. s eközben 300—Hot) ton­na súlyú biztosító szerkeze­tet és gépi berendezést kell megmozgatni, ezért nagy te­herbírású szállítóeszközt kí­vánnak a vállalatnál kifej­leszteni. A külszíni műhelyekben az anyagmozgatás gépesíté­se eddig is kielégítő volt.de ezen újabb villás targoncák beállításával akarnak még javítani. A külszíni szállítás és raktározás fejlesztésére programtanulmány készült, s ennek kimunkálásában köz­reműködött az Anyagmozga­tási és Csomagolási Tanács­adó Iroda. A programtanul­mány magában foglalja a főraktár bővítését, az anyag- fogadás. az egységcsomag- rendszerű tárolás, az anyag- mozgatás és -továbbítás tel­jes gépesítését. E sokirányú tennivaló köjrül kiemeljük az egységcsomagos szállítási rendszert, amelyet vállalati kutatási megbízás keretében az Ormosi Bányaüzemnél Báliké László mérnök és társai már kialakítottak. Most már a továbbfejlesztés éti az elterjesztés a cél. A bányából kikerülő meddő külszíni elhelyezésére az állványkocsis ..Donyeci” tech­nológia a legalkalmasabb, ezért a jelenleg működő öt bérén d ezésen k í v ül még öt öt akarnak vásárolni. — Az anyagmozgatás ésa szállítás korszenvdlése a vállalat jövője, sorsa szem­pontjából meghatározóan fontos számunkra — mond­ja végezetül Lostófer Rezső osztályvezető. — A tervek megvalósítását azonban csak akkor .garantálhatjuk, ha megkapjuk a szükséges be­ruházási keretösszeget. Saját erőnkből is igyekszünk ter­mészetesen e jelentős témá­ban cselekedni. K«laj László A Finomkerámia Müvek Holló- házi Porcelángyárában kézzel festett és matricás diszitéssel ellátott használati edényeket és dísztárgyakat készítenek. Felvé­telünk a festőüzemben készült. Fotó: Kozma István Hasznos akció A/, idén1 30 eves a MÉH Vállalat, s ebből az alka­lomból — 30 napon át — fel­emelt áron vásárolja meg a fekete-fehér kötegelt, újság­papírt. November 3-tól de­cember 3-;g a szokásos 2 fo­rint helyeit 3 forintot fizet’’ kilójáért. Az akció zw. truó- rők számára kétszoneeen » kedvező, hiszesi a íeéemeH? árért begyűjtött memvriaési is beleszámít az országos* hasznosanyag-gyűjtósi «er- seny eredményeibe. Az elmúlt esztendőben ve­tésszerkezet-módosítást haj­tottak végre, a Szerencsi Ál­lami Gazdaságban. Ebben a gazdaságban — ahol a ter­melési érték é.s jövedelem nagy része az. állattenyész­tés termékeiből realizálódik — korábban csak kukoricát, cukorrépát, bu/.át. lucernát és --.napraforgót termesztől lek t mégped ig ered meny esen) több száz. sőt ezer hektáros területeken. Mi indokolta ennek a korábban bevált ve­tésszerkezetnek <r módosítá­sát ? Röviden úgy válaszol­hatnánk;, az- élet. a változó piaci, közgazdasági teltéte­lek. Ezen belül konkrét ok­ként emelhetjük ki az,t a kedvezőtlen hatást, ami a baromfi termékek érlékesi- léséoéi jelentkezett. De új cél volt az is, hogy a ko­rábban monokultúrában ter­mesztett kukoricát a jövő­ben az eredményesség foko­zása érdekében vetésváltásos formába*n termesszék. Az ti gesz. szerkezei változtatás együttes. fő célkitűzése ugyanis * nővénytermesztés ágazati eredményeinek to­vábbi javítása volt. A szerkezetmódositás nyo­mán a vetésszerkezetbe be­került az olajlen, a repce, a mustár, a tavaszi arpa es a csitlagfürt. E növények sok egyéb előnyük mellett pékfekr-1 hov5zájáre;h«k a ko­rábban. jelentkező awnka- eeúosok csökkentéséhez m. Közülük ragadjunk ki egyel, mégpedig a csillagfürtöt, s vizsgáljuk termesztésének előnyeit, illetve a termesz,- leeéból adódé feiada tokát. Annál is inkább indokolt a eaißagfürt kiválasztása, mert a korábban felsorolt „új" növények közül a tavalyi, s Készben az idei szerencsi adatok alapján ennek a nö­vénynek a legmagasabb az egy hektárra je+ó ágazati eredménye. Mrg a repcéé hektáronként Ö8tw forint, a tavaszi árpáé 6149 forint, addig a csillagfwté 15 ezer 500 forint. A Vetőmag Vállalat Nyír­egyházi Kutató Központjá­val együttműködve a Sze­rencs. Állami Gazdaságban 1979-ben 30 hektáron ter­mesztették a fehér virágú nyírségi édes csillagfürtöt vetőmag szaporítására. Az el­ső év kedvező tapasztalatai alapján idén a vetésterülete 109 hektárra növekedett. A gazdasag vezetői — bár az idei év a csillagfürt ter­mesztésére sem volt ideális T- úgy ítélik meg. a vetés- területükbe jól beleillik ez a növény, mint búza-elővete- mény kiváló, s az sem mel­lékes. hogy jelentős pénzt hoz a konyhára. A Szerencsi Állami Gaz­daság e felsorolt érveken túl természetesen más ok­ból is érdekelt a csillagfürt termesztésében.. A gazdaság jelentős állatállománnyal rendelkezik, melynek éves import szójadaraigénye 2500 —3000 tonna. Kísérletek azonban bebizonyították, hogv a szója felhasználása 40 százaléksai csökKenthetó hazai előállítású takarmány' csillasfürltel. Tehát ezért vállalkozott rá az állami gazdaság, hogy a kutatóin­tézet fejlesztési programjá­ba bekapcsolódjon. Az üze­mi terület nagysága ugyanis lehetővé teszi-, hogy a sze- menkénti vetés, a betakarí­tás és’az azt követő előtisz­títás. szárítás komplett gé­pesítésének k i dolgozása ba n. valamint a szójadara helyet­tesit hetóségenek üzemi vizs­gálatában (a baromfi tojótá­pok esetében) a gazdaság részt vegyen. Az eddigi ter­mesztési tapasztalatok azt bizonyították: a csillagfürt pozíciója jó, de termesztésé­nek biztonsága még sok kí­vánnivalót hagy maga után.' Termesztése például nem kerülhe" úgymond az üze­mi sor végére. A termesztés szinte minden fázisában van­nak kritikus .munkák, me­lyeknek elhibázása erősen* negatív hatást eredményez­het. Ezek a kritikus mun­kák elsősorban a vetésnél, a betakarításnál, a tisztításnál és a szárításnál jelentkez­nek. A szerencsiek .eddigi gya­korlati eredményei azt bi­zonyítják, hogy például a> meglevő gabonavető gépek­kel a kívánt agrotechnikai követelményeknek nem lehet» teljes mértékben eleget ten­ni. Ez a tény Indokolja, hogy a csillagfürt vetésére is al­kalmassá tegyék a más nö­vényeknél már sikerrel al­kalmazott szemenként! véső-' gépeket. A betakarításnál au. a megfigyelés, hogy arató- cséplőgépként valamennyi' gumivérőlécoel ellátott kom- báj n típus alkalmazható! Sajnos a Claas-kombájnok­hoz — melyeknek munka- minőségi mutatói a legjob­bak — gumi verőléces dob nem kapható. Pedig ennek a gondnak a megoldásáMal. lehetővé válna a kombájnok bevonása a ess*-» lagfíirt vetőmag betak.aiefcá-4 saba. A betakarítást kén»e*5> azonnali előtisztítás a vető-’' magtermesztésnél alaprefcí» követelmény, mivel a esIV; lagfürt magja nagyon kömr-j- nyen bemelegszik, ko vétkét zésképp csira képessége ee*í-f sen csökken. A folyamőrnél betakarításhoz tehát b*z*»4 silani kell a tisztítóképecH lást, s az első tisztítást se' csépiért követően 2—3 órátti belül kell elvégezni. A biztonságos tárolás ér­dekében a vetőmagot 12—14 százalékos víztartalomra szükséges leszárítani. Ez tör­ténhet. — a víztartalom ala­kulásaiéi függően — hideg,1 es meleg levegővel. A me­leg levegő szabályozandó maximuma 35—41) fok lehet! A csillag fürt-(akarni anyo- zási kísérleteket, úgyneve­zett fél üzemi kísérletek ke­retében 7 ezer kezdő tojó-] állománynál vezették . be*. Szerencsen. Mellé ugyan-] ilyen létszámú, korú es ter­melési szintű kontroll álló-} mányi jelöltek ki. Szeren-* csen a jelenlegi tojóállo- mány takarmányozására a tojótápokban 13 százalék szójadarát használnak fel. A gazdaságban ennek 35 szaza-* lékát kívánják kiváltani. Ezeknek az említett fej*» lesztési feladatoknak a meg­oldásával —; melyekből a Szerencsi Állami Gazdaság is jelentős mértékben kiveszi részét —. számottevő előre-} haladás várható országosan a fehér virágú édes csillag-} fürttermelés es -lélhaszná-] lás területén, az •importfe-' hérje csökkentése érdekében.’ Hajdú lnne Ismerik az UHZ-spirált? Változások a képernyőn Telefonvonalban a buda­pesti központú Vegyesipari Szolgáltató Szövetkezet elnö­ke. dr. Lengyel Endre — mint mondja, jóindulatú ka g szeretné tisztázni „a nagy nyilvánosság előtt” mindazt, amit a tállyai részlegükről koíábban „Menethibák a képernyőn” címmel fogal­maztam meg. Elismeri, hogy igazságaim voltak az üggyel kapcsolatosan, illetve nem is nekem, hiszen valóban a „té­nyeket'’ sikerült beletennem az újságba, de sajnos le­szálló ágban volt a részleg. Arra kér. vegyem észre a változásokat, ott a helyszí­nen találkozzunk es, újra, őszintén írjam meg. amit a tállyai asszonyok elmonda­nak. Mit láttam én akkor? Egy asszonyt támogattak föl a levelire, rázkódott a sírás­tól. Aztán lenn. a pincében berehdezett részlegben fal­tól falig zsúfolt asztalok, nappal is égni kényszerülő lámpák, apró rácsos abla­kok. halk csürüsztölés es pi­ci patkó alakú spirálok. Es keserűség. Magas a norma, a spirálok válogatásáért fil­léreket kapnak. Alig van kapcsolatuk a szövetkezettel, az alapanyag törik, menet­hibás. oxidos, A kitűzött prémium minimális es elér­hetetlen. Egyszóval, áldatlan állapotok uralkodtak a rész­lesben. Ezek után arról szóltam, hogy dicséretes vállalkozás egy szövetkezet részéről, ha igyekszik enyhíteni a nők íogialkoztatási' gondjain. Ez történt Tállyán is. Nyilván­való. hogy egy olyan pince, amelyben korábban oltvá­nyokat melegítettek, nem a legideálisabb hely. még egy vidéki részleg létesítéséhez sem. Erre egyébként, mbit «w utóbbi látogatásunkkor kiderült, a szövetkezet 200 ezer forintot költött. A me­gyei tanács, illetve a megyei pártbizottság kérésére vál­lalta a pesti szövetkezet, hogy Tállyán berendez egy részleget. Üjból le kell szö­geznünk. hogy dicséretes vállalkozás volt. Azonban spirálokat válogatni nem a legkifizetődőbb munka. Nem is lehet az, hiszen ezekre a spirálokra nagyon is szigorú' minőségi előírások vonatkoz­nak. De ki tehet erről? Az asszonyok, akiknek korábban egy műszak alatt 3889.2 da­rab spirált kellett, hogy ki­válogassanak és ezer darab után fizettek nekik 23.(15 fo­rintot. Nos. akkor 1000— 1500-at: tudtak átvizsgálni egy műszákban. Aztán sérelmezték még. hogy a szövetkezet vezető­sége, nem tart megfelelő Kapcsolatot a részleggel. Nincsenek információik, hogy a jövőben mi várható. Állítólag ... csak ennyit tud­tak megfogalmazni a válto­zásokat illetően. Nos. leg­utóbb egész más hangulat­ban találkozhattunk az asz- szonvokkal. Ott voltak a szövetkezet vezetői, az el­nök. az elnökhelyettes, ve­zetőségi tagok, a szövetke­zeti bizottság elnöke, min­denki. aki számít. Az asz- szonvok elmondták, hogy a normával elégedettek, lehet keresni, érdemes dolgozni, mert az alaoanvag is jobb. nem törik annyira és a ki­tűzött prémiumot elérhetik ki emel k edo telj esi t mén nyel. Ugyanakkor a helyi tanáccsal a szövetkezet vezetősége tár­gyalásokat folytat, miszerint a részleget egy alkalmasabb helyiségbe vinnék át. Végső soron felszálló ágba került a részlég. Tál i y á tói át Iá toga í. tutik Tolcsvára is. ahol á szövet­kezetnek egy hasonló rész­lege működik. Az épület ré­gebben présház volt, most hangulatos, jó légkörű mun­kahely. Itt is spirálokat vá­logatnak az asszonyok, csak más típusúakat, kezdettől fogva jövedelmezően. Ebben a részlégben érezhettük iga­zán. hogy a Vegyesipari Szolgáltató Szövetkezet „szív­ügyének” tekinti a nők fog­lalkoztatását. Nem jártam Komlóskán és Erdőhorváti­ban. ahol még részlege van a szövetkezetnek,' el kell fo­gadnom tehát a tájékozta­tást. miszerint ott is a le­hetőségekhez mérten a leg­jobban igyekeznek munkál­kodni. Gondolom, a tállyai asz* szonyok hullámzó állapotok nélkül szerelnének szövetke­zeti tagok lenni. Egv olyan távlatokkal rendelkező, jó légkörű munkahelyen, ahol értelmét látják mindannak, amit csinálnak, amivel kel­lő jövedelemre tehetnek szert. Hangsúlyoznám újra a jó légkört. Mindehhez pe­dig a szövetkezet a munka­fettételek biztosításán túl. avval járulhat, hozzá, hogy hasonlóan a legutóbbi talál­kozáshoz, rendszeres és ér­demi kapcsolatot tart fenn a dolgowókfccri. Clgy vééwn», egy viszonylag szegény »Követ­kezet nem tud oly am nyere­séggé kecsegtetni, mint egy korszerű, keresett terméke­ket gyártó nagyüzem. Itt s tudati viszonyok is másak. J>e az együvé tartozást., a gondok, problémák minden­kori tisztázásával erősíteni tudja. Ritka, hogy egy szövetke­zet. elnöke arra ker.je az új­ságírót, fogalmazza meg új­ra a tényeket, És nem vá­daskodik. hanem bizonyos önkritikát gyakorolva, meg arra is lehetőséget ad a dol­gozóknak. hogy panaszaik­kal, tortúrák nélkül, közvet­lenül hozzá fordulhassanak. Aki valamennyire is ismeri a hasonló részlegek helyze­tét, tudja, hogy rendkívül bonyolult, és szétindázó kér- «. dések vetődhetnek fel. Egy folyamatról van szó. szem­léletváltásról. érdekek és ér­dektelenségek viszonyáról. Az érdek az. hogy meg kell oldani vidéken a nők fog­lalkoztatását. az érdektelen­ség pedig az. hogy ez kez­detben nem kínál gyors si­kereket. így hát sokan visz- szariadnak tőle. Nos, a Ve­gyesipari Szolgáltató Szövet­kezet valóban igyekszik az érdekeket összehangoltan munkálkodni. Dicséret illeti mindazokat, akik ebből a folyamatból részt vállalnak Kanisi Imre

Next

/
Thumbnails
Contents