Észak-Magyarország, 1980. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-30 / 281. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 5 ' T980. rtovetnker 30., vasárnap Elmondták a legfontosabliak Közel a város: a megye- székhely. Szirmabesenyő sa­játos helyet foglal el a mis­kolci járás gazdasági életé­ben. Az itt élők nagy több­sége a város ipari üzemei­ben dolgozik, s hogy Mis­kolc besegít a település el­látásába. tovább erősödött a vonzódás a városhoz. E lény nagyrészt szerepet játszik abban, hogy az aglomeráci- ós települések között Szir- mabesenyő is jelentősen fej­lődött az elmúlt öt év so­rán. Meggyőző párbeszéd Többek között erről is szá­mot adtak a nagyközségi ta­nács és a Hazafias Népfront helyi bizottsága vezetői a héttőn este megtartott falu­gyűlésen. Az összejövetelt, amelyen több mint kétszá­zan vettek részt, a nemrég felújitott művelődési ház nagytermében tartották meg; s nemcsak a részvétel, de a felszólalások is tükrözték Szirmabesenyő lakóinak kö­zéleti érdeklődését. Számok, pénzösszegek, eredmények. Beszédes bizo­nyítékai mindannak, mit nyújtott a nagyközség léi évtized alatt az itt élőknek. Fedor Vince tanácselnök: — Száahatvan új lakás épült meg, kilencven házhe­lyet alakítottunk ki. E tény arról is szól, hogy egyre fej­lődik a nagyközség lakóinak száma; ma mai- meghaladja az ötezrei. Nem közömbös hát, hogy napjainkban mar­ket orvosi körzet biztosítja a lakosáág ellátását, meg­szerveztük a központi orvosi ügyeletet, s házi szociális gondozó istapolja az örege­ket. A legnagyobb összeget a kulturális ágazat fejlesztésé­re fordítottuk. A kastély- épületben. kialakított iskola életveszélyessé vált, ezért kellett sürgősen megvalósí­tanunk a hat tantermes is­kolabővítést. Ma már a köz­ponti fűtés bevezetésén dol­goznak. Az új, ötven férő­helyes ósroda nagy társadal­mi összefogással valósult meg, az idén elkészült a Szrmsftbesemyő—Miskolc kö­zötti mentesítő út, bővült a buszjáratok száma. S amire leginkább büszkék vagyunk, kiépült a vízhálózat, egész­séges vize van a nagyköz­ségnek. Mindenki ügye Négy éve, hogy ABC-áru- ház épült Szirmabesenyőn. s nem sokkal később az Unió Áfész megépítette a Pilóta vendéglőt és egy új zöldség­gyümölcs boltot. A falugyű­lésen szót kérők — összesen tizenheten voltak —, közül néhányan elmondták: az itt élők megelégedésére szolgál az ellátás ilyetén fejlődése. Szirmabesenyőn egyébként is „sláger a konyhakert”, so­kan termelnek zöldséget, gyümölcsöt. Ezért is kérték a falugyűlésen, hogy még szervezettebben működjenek a szakcsoportok, sok hasznos segítséget, kapjanak a szőlős­gazdák. a kistermelők. A részvevők hagy száma nem akadályozta meg azt. hogy közvetlen párbeszéd alakuljon ki az utak. járdák' felújításának témáidban. Az „öreg” és a „fiatal” utcák lakói egyaránt szót kértek azért, hogy — ha kell, kö­zös erővel —, épüljenek jó járdák, utak a mostohább területeken. Nem kevesen" szóltak a környezet tisztasá­gának védelméért. Szirma­besenyőn gond a szemét el­helyezése. A falugyűlésen ígéretesen találkozott a la­kók és a tanács szándéka:a közeljövőben meg kell ol­dani az intézményes szemét­szállítást. Nem kevésbé igénylik a Iáitok, hogy par­kok. pihenőhelyek díszítsék nagyközségüket. A kért tennivalók, a meg­oldásra váró feladatok zálo­ga nagyrészt a szirma bese­nyőiek társadalmi munka­kedve. öt év alatt több mint hatmillió forinttal járultak hozzá nagyközségük gyara­podásához. Csírájában a jövő A lehetőség akkor lesz valóssá, ha egy lakohelynyi közösség kézzelfogható se­gítséget ad hozzá. A szir­ma besenyői falugyűlésen hangot kapott a lakók fel­ajánlási készsége. így a kö­vetkező öt évben minden bi­zonnyal megvalósul a négy­tantermes iskolabővítés,, s a lég óhajtott tornaterem meg­építése. (Nagyszerű az ötlet: a tornatermet használhassák az óvodások is, s ha ez a módszer beválik, a legkiseb­bek érdekében mozgalommá nőhet a miskolci járásban a gyakorlat.) Fontos, nem elhanyagolha­tó' feladat az utak és járdák felújítása, annak ellenére, hogy a hatodik ötéves terv időszakában szerényebbek lesznek az anyagi lehetősé­gek. A lakóhelyi közérzet­ről: a település lakóinak hogyléte eredendő kérdés, hiszen innen indul ki min­den. Nem lehet lehat elha­nyagolni azokat az alapvető igényeket, amelyek a XX. század utolsó évtizedeiben élő emberei« számára nélkü­lözhetetlenek. Szociológiai téma: megkell állítani a kisfalvák vissza­fejlődését. nagyobb teret kell adni a városközeli, az úgy­nevezett aglomerációs kör­zet törekvéseinek. E szándék csiráját hintet­ték el a szirmábesen.vői fa­lugyűlésen. Minden bizony­nyal, táptalajra talál ... Mikes Márta i i i i i i A Borsodivánkai községi i Tanács — amelyhez közigaz- ' gatásiiag hozzátartozik Né- | gyes és Tiszavalk is — éves i fejlesztési alapja mindössze kétszázezer forint. Ez az összeg csupán a fejlesztési tervek elkészítésére elegendő. Mégis elmondható, hogy az elmúlt ötéves tervet lendü­letes fejlődés lellemezte a három községben. Természe­tesen ehhez hozzájárult az is, hogy 12 millió forintot kaptak felső tanácsi hozzájá­rulásként az építési jellegű feladatok ‘megoldására, vala­mint a lakosság lelkes segi- lőkészsége, amely számos társadalmi munka vállalásá­ban nyilvánult meg. Az egy lakosra jutó társadalmi mun­ka értéke 1980-ban megha­ladta a 700 forintot. A köz­ségek közötti versenyben, amelynek célja a csinosítás, fásítás és környezetvédelem, háromszor értek el első he­lyezést a járásban. Ezt a he­lyet az idén is szeretnék megszerezni, amelyre minden reményük megvan. Elkészülteit már a tervek a tanácson a következő öt­éves ciklusra is. amelyben — beterjesztett igényükben — 10 millió forintot kértek kü­lönböző felújításokra, útkor­szerűsítésre. szolgálati laká­sok építésére. Ez utóbbi azért is fontos, mert a je­lenlegi szolgálati lakások jó­részt vályogból készültek. 80 —100 évvel ezelőtt. Korsze­rűsíteni már nem lehet. Így az. egyik legsürgetőbb felada­tuk, négy szolgálati lakás megépítése a közeljövőben. Az újra meg újra visszaté­rő belvízgond megoldása ér­dekében ötmillió forintra lenne szüksége a tanácsnak a három községben. Ez azért is fontos, mert. a havas, sá- ' ros idő beköszöntésével egy- idöben Négyesen a Kossuth és a József Attila utcában. Borsodivánkán a Szabadság utcában, TMszavalkon pedig a Rákóczi utcában csupán gyalogosan lehet közlekedni. Az utak rendbehozatalára a tervdokumentáció már elké­szült, rendelkezésre áll az építési en vedéi v is. csupán a munkálatok elvégzése van hátra, amelyet jövő tavasz- szal kezdenék el. A tanács terveiben az utak felújítása, karbantartása, az intézmények korszerűsítése mellett ugyancsak a legfon­tosabb feladatok között sze­repel a háztáji és kisegítő gazdaságok árutermelésének továbbfeilesztése, amelynek értéke éves szinten 20—25 millió forint között váltako­zik. Jelentős eredményeik között tartják számon a fó­lia alatti zöldségtermesztést, amelyet az ötödik ötéves tervben kezdtek el. Jelenleg 98 zöldségtermelő szakcso­port foglalkozik elsősorban a fólia alatti, termesztéssel. Évente három és fél-, négy­ezer a leiadott hízók száma, és fejlődőben van a házi- nyűl- és galambten vesztés is. amelyet szeretnének a iövőben a fóliás termesztés­hez hasonlóan magas színvo­nalra emelni.' A könnyűipar időszerű feladatai A napokban Keserű Já- nosné, könnyűipari miniszter az iparág 1980. évi munká­járól adott tájékoztatót. El­mondotta: a könnyűiparter­mékei a hazai szükségletek 80 százalékát elégítik ki. A termelés összetétele igazodik a követelményekhez, ennek köszönhetően tovább javult az ellátás, kevesebb a hiány­cikk, gazdagodott a korsze­rű, jó minőségű, az igények­nek jobban megfelelő ter­mékek választéka. Az átlag­nál erőteljesebben növeke­dett a nyomda-, a kötszövő-. e konfekció-, a papír- és a bútoripar termel eó értéke, «mi a textil méterárugyár­iáknál az átlagnak megfele­lően, a bőr-, a szőrme-, a cipöp, a kézmű- és a házi- iparban viszont ennél kisebb mértékben emelkedett. A könnyűipar további fel­adatairól szólva, a minisz- terasszony elmondotta; a kö­vetkező időszakban a legfon­tosabb feladat a külső egyen­súlyi helyzet javítása, az ex­port bővítése, az import mérsékelt növekedése mel­lett. A könnyűipar termelé­si szerkezetének további át­alakulása várható. A ruhá­zati iparban az. átlagnál erő­teljesebb termelésnövekedés­re van lehetősége a kötszö­vő-, a rövidáru- és a kon­fekcióiparnak. Előrelátható­an & bőr- és cipőtermelés mennyiségileg kevésbé emel­kedik, és az értékesebb gyárt­mányok arányát növelni szükséges. A papíriparnak fel kell készülnie a csoma­golóanyagok iránti növekvő keresletre, a bútoripar az export növelésére irányítsa figyelmét. További időszerű feladat a termékszerkezet átalakítása. Azok a fejlesz­tési törekvések kapnak sza­bad utat, amelyek a nemzet­közileg versenyképes termé­kek minél gyorsabb előállí­tását, a külföldről behozott nyersanyagok pótlás A és a gyártmányok minőségének javítását szolgálják. Müemlékbejáráson Á kácsi vízimalom i i i i i i i i * i Felújítva nemcsak idegenforgalmi látványosság lehetne, ha­nem gazdasági hasznot is hajtana. 1 irodáján egy levelet muta­tott. Idén kapták a MEM- től, aláírója maga a mi­niszter. Résziét a levélből: „A jelentős agrártörténeti emlékek védelméről szóló 42/1977. (XII. 8.) MÉM— EVM—KM számú együttes rendelel alapján bejelentett malom. (Kacs. belterület) épületet agrártörténeti em­lékké nyilvánítom. A léte­sítmény fenntartásáról, ál­lagmegóvásáról a kezelő köteles gondoskodni.” A felújítást, a rekonst­rukciót nem említi a levél, de arra a tsz egyedül kép- ' télén is lenne. Pedig egyes- egyedül a rendbetétel hoz­na érdemleges megoldást. A felújított malom ugyan­is1 idegenforgalmi jelentő­sége mellett (ne felejtsük. Kacs kijelölt üdülőhely) gazdasági ( hasznot is haj­lana. Itt a Kácsi-patak partján a csobogó vízi muzsikát hallgatva jegyzi meg Dósa Sándor: — A rekonstruk­ció érdekében több érdé-- kelt szerv, intézmény össze­fogva sikert érhetne el. Mi a magunk részéről mindent megteszünk az ügy előbb­re viteléért. Hogy ez konkrétan mit jelent? A tsz fukarral, fa­anyaggal. kőműves-, ács. munkával tudna hozzájá­rulni a malom felújításá­hoz. Ezeket hallva akarat­Egyik kísérőm, ■ Czujor András, a helybeli tanító me­séli, hogy a szem­közti szép parasztházat egy Hollandiába szakadt ha­zánkfia vette meg. Meg kell hagyni, jó ízlése volt! Itt állva a malom mellett, mi is érzékeljük, hogy va­lami le nem írható élvezet a lefelé zuhanó víz csoba- jút. zúgását hallgatni. Nem is zúgás ez, valóságos ze­ne, vízi zene! Ez a malom, pontosabban a 9,5 méter magasról le­zúduló kácsi patak vize így zenél már évszázadok óta ebben a dél-borsodi köz­ségben. Maga a malom­épület is nagyon régi. Bod­nár Sándor, a malom utol­só molnára sem tudja pon­tosan megmondani, mikori. A bejárati ajtón a szemöl­dökfában ugyan találunk egy bejegyzést: Sz. Pál 1880. de ez másra utal. — Abban az évben le­égett a malom. Sz. Pál Szá­lai Pált jelent, ö volt az akkori tulajdonosa. Az év­szám a tűzesetet, illetve a helyrehozatal évét igazolja. A falak azonban jóval ré­gebbiek, többszáz évesek... Kácson mostanában is — bár már legalább kettő év­tizede nem üzemel — az utolsó tulajdonosáról, így emlegetik: Bodnár-féle ma­lom. Az egykori, most már így mondom, az egykori molnár. Bodnár Sándor most is itt él. Jelenleg a tsz darálósa, szárítósa, fű­részese. És emellett sok régi dolognak tudója, ami mind-mind kapcsolatos a vízimalommal, a vízimal­mokkal. ötöie tudom, hogy csupán Kácson négy üze­melt belőlük. Sorolja is a neveiket: a falusi (ez az övék), a kecskekői. a kis­malom és a gödörmalom. De egészen le Ábrányig 12 vízimalom kerekét haj­totta a csendes, tiszta ká­csi patak. Ezek egy ré­sze elpusztult, de amelyik | így vagy úgy még áll i is. abból is hiányoznak a ! berendezések. Egyedül ez [ az egy. ez a Bodnár-féle, J vagy ahogy ő mondja: ez 1 a falusi malom dacol az i idővel. Korábban a Sza- 1 laiakú volt, a szemöldökfa i is erre utal, ők. pontosab­ban az apja 1941-ben vette meg tőlük. Bodnárék régi bodnárcsaládnak számíta­nak. Súlyból származnak, s mesterség apáról fiúra ha- gyományozódott. A molnárról azonban tér­jünk vissza a malomra. Mi­előtt mai állagát vizsgál­nánk, kérdezzük meg, mit is tudott. Kiderül, hogy na­gyon sokat, A közhiedelem­mel ellentétben ugyanis ez a malom nem csak gabonát őrölt. A vízzel fölülről csa­pott malomkerekek a .liszt- őrlőn kívül kövesdarálót (ez szolgált a kukorica és a zab darálására), árpahán- tolót (ez készítette a hur­kába való árpakását, más néven gerslit), kendertörót, illetve egylapos fekvő gát­iért is üzemeltetett. Sőt a rászerelt turbina 110 V-os áramot is fejlesztett. Ezzel az árammal látták el Kács központi villamosításáig a helybeli középületeket, a községházát, az iskolát, a boltokat, a mozit villany­nyal. Szóval sokat tudó malom volt ez. Azt kell írnom, hogy volt, mert a felsorol­tak közül jelenleg egyedül a gatter üzemel, az is vil­lanyárammal. A malomépü­letben azóta létesült dará­lót ugyancsak villany üze­melteti. Ezek szerint a többiek sorsát követve el­pusztult, illetve előbb- utóbb elpusztul az utolsó kácsi malom is? Én csu­pán a reményemnek adha­tok hangot: bízom benne, hogy nem. Mire alapozom a reményemet? Nos, a ma­lomépület ma is áll, még­pedig erősen korát megha­zudtolva, dacol az idővel. Előbb írtam, bár csak a gatter üzemel, de szeren­csére a többi berendezés, ha nem is üzemel, meg­van, majdcsaknem hiány­talanul. Felújítással, rend- behozatallal, tehát nemcsak az ipari (műemlék szerepét töltené be, hanem egyben működő ipari műemlék lenne. Mire alapozom még a reményemet ? Másik kísé­rőm Dósa Sándor, a tibold- daróci Rákóczi Tsz fiatal elnöke még odabent, a tsz lanul is felötlött bennem: kik jöhetnek még számítás­ba. akik így. vagy úgy előbbre tudnák vinni a ví­zimalom ügyéi. Egy koráb­bi beszélgetés alkalmával Olajos Csaba, a megyei ta­nács EKV osztályának vá­rosrendezési főelőadója (a műemlékek hozzá tartoz­nak) említette, hogy 1978- ban körülbelül 3 millió fo­rintban állapították meg a felújítás összegét Pénzt a szomszéd ház hol­land gazdájától erre a cél­ra nemigen kérhetünk. Ak_ kok kik azok, akik segít­hetnének — anyagilag is — a kácsi malom felújítá­sában? A megyei tanácson Olajos Csabánál újra ér­deklődtünk ebben az ügy­ben. Előbb azonban lás­suk, mi történt ez ideig a kacsi vízimalom ügyében? — A népi műemlékek megmentéséről 1975. már­cius 20-án tárgyaltunk itt a megyei tanácson. Itt a megmentendő és megvásáro­landó épületek listájára felkerült a kácsi vízimalom is. Felkérésünkre az Or­szágos Műemléki Felügye­lőség 1978-ban felmérte az épületet, amiről tervdoku­mentáció is készült. Ezeket itt őrizzük az osztályon. Ekkor állapítottuk meg. hogy körülbelül 3 millió forintba kerülne a rendbe­hozatal ... A következő konk. H rét lépésre, az ér­dekeltek összehívá­sára. a tennivalók egyeztetésére, illetve válla­lására azonban eddig kü­lönböző okok miatt nem került sor. Pedig a helyi tsz mellett, mivel vízi mű­emlék is egyben, taián szá­míthatnánk az ÉVIZIG és az Országos Vízügyi Mú­zeum támogatására is. Nyilván az Országos Mű­emléki Felügyelőség és a megyei múzeumigazgatóság sem zárkózna el a közös együttműködéstől. Esetleg mások sem. Szakemberek mondják; kevés ipari, agráripari mű­emlékkel rendelkezünk. Nos, Kácson van egy vízi­malom ... Aki tud, tegyen érte valamit, hogy ne le­gyünk még szegényebbek! Hajdú Imre Fotó: Uczó József II

Next

/
Thumbnails
Contents