Észak-Magyarország, 1980. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-02 / 258. szám

ÉSZAK-MAG YARORSZAG 1Ö 19SÖ, novemKer 2„ vas’őrnap arany vonat Ferföbozon vesztegelt hetekig a magyar aranykincs A nyugati országrész há­ború végi eseményeiről sok publikáció jelent meg. Egy érdekes eseményt, a magyar aranykincsek kiszállítását azonban homály fedte. Kü­lönböző mendemondák ke­ringtek, hogy itt is, ott is feltűnt az arany vonat. Ki is akarták siklatni az ellenál­lók. Ezeket a híreket azon­ban dokumentumok, tények nem erősítették meg. Most a Győr—Sopron—Ebenfurti Vasúttársaság egyik lelkes munkatársa és a százéves társaság történetének kuta­tója, Lovas Gyula főtanácsos fejtette meg az „aranyvonat” .titkát. Az arany vonat ugyan­is nem legenda, hanem va­lóság volt. — Régi iratok böngészése közben bukkantam rá az el­ső adatra. Az altkori forgal­mi naplókat, bejegyzéseket nézegetve sikerült fényt de­ríteni a második világhábo­rú végének egyik érdekes epizódjára — mondja az ön­kéntes történész. Az aranyvonatról annyit sokan tudtak, hogy a Ma­gyar Nemzeti Bank arany- készletét — 34 tonna szín- aranyat — a Budapesti Ár­vaszék 21 ládányi aranykin­csét, a Magyar Tudományos Akadémia aranyvagyonát, ér­tékpapírokat, ékszereket, a fővárosból Veszprémbe vit­áéit. Itt sziklapincében rej­tették el a nagy értékű kin­cset. De mire a szovjet csa­patok átkeltek a Dunán és jelentős erőket vonultattak fel, már 1944-ben is a Bala­ton térségében, a veszprémi rejtekhelyét nem találták megbízhatónak. Az aranyat és a többi kincset 1944.' de­cember 8-án kihozták a szik­labarlangból és vonatra rak­ták. Ma már csak érdekes­ség, de jellemző az akkori viszonyokra, hogy a kincse­ket szállító szerelvény után még egyéb vagonokat is kap­csoltak. Így a Besztercebá­nyáról menekülő csapatkór­házat a személyzetével és 150 magyar katonát. A vonat­erős csendőri kísérettel Szombathelyig jutott el. Ott lecsatolták a kórházi és egyéb kocsikat, s a kincse­ket szállító vagonokat Fer- tőbozra irányították. Az ek­kor 46 tengelyes szerelvény 1944. december 10-én érke­zett meg Fertőbozra. Továb­bi sorsa így alakult Lovas Gyula történetének tanúsága szerint: A Nemzeti Bank kocsijai Fertőbozon rejtekhelyre, a németek által egy erdei nyiladékban kiépített mel­lékvágányra kerültek. Itt csendőrökből álló erős őrség vigyázott rájuk. Közben újabb rakományok érkeztek Fertőbozra. Ezeket a kocsi­kat is az erdei nyiladékba állították. 1945. január köze­pén már 77 kocsi sorakozott az erdei vágányon. Sopron­ból ráadásul még 3 nyitott kocsi érkezett ezüstrudakkal megrakva. A kincsesvonat mozdony- vezetőjét, Hollósy Kálmánt távirattal vezényelték Fertő­bozra, azzal, hogy egy vona­tat kell Bécsújhelyre elvin­nie. Mikor Fertőbozra ért, már javában állították ösz- sze a szerelvényt. Tolatás közben is csendőrök ügyel­tek a munkára. Az erdei vá­gányon összegyűlt 80 kocsi­ból azokat válogatták ki, amelyeket kincsekkel raktak meg. A vonat mellett sürgö­lődött Frank Károly, a Nemzeti Bank akkori vezér­igazgató-helyettese is. A vo­nat vezetője Kardos József volt, ma is él Sopronban, a Rákóczi utca 12-ben. A moz­donyvezető Hollósy Kálmán lfcár meghalt Néhány személykocsit is kapcsoltak a szerelvényhez. Ezekben a bank alkalma­zottjainak egy csoportja fog­lalt helyet. Egy kocsit élel­miszerrel raktak meg. Há­rom fedett kocsi aranyru- dakkal és ékszerekkel volt tele. Ezután ismét hat kocsi következett készpénzzel és értékpapírokkal. A fedett ko­csisor mögé 17 nyitott ko­csit kapcsoltak, ezek tartalma ezüst. volt. A szerelvény 1945. február 28-án futott ki a fertőbozi állomásról Sopron irányába. 12 óra múlt néhány perccel, amikor zöldet mutatott a vonatvezetőnek a szemafor. A soproni pályaudvaron rö­vid időre megállt a vonat. Bodnár Alajos forgalmista indította innét tovább, ö is él Sopronban, csakúgy, mint az akkori soproni állomásfő­nök, Godawszky Antal, aki jelenleg a nagylózsi szociális otthonban tölti feleségével öreg napjait. Sopron után még egy moz­donyt csatoltak a szerelvény­hez, hogy a burgenlandi ne­héz terepen időben célba érjen. Az úton csak a vo­natszemélyzet és a polgári kísérők ügyeltek a kincsre. Bécsújhelyen viszont már német őrség várt a vonat­ra. A vezérigazgató-helyet­tes megjutalmazta a sze­mélyzetet. A vonatvezető 1500, a fékezők pedig ezer- ezer pengőt kaptak fejen­ként. Az aranykincsek végül a szövetséges csapatok kezébe kerültek, s csak jóval a há­ború befejezése után érkez­tek vjssza a felszabadult Ma­gyarországra. De még min­dig időben ahhoz, hogy hoz­zájáruljanak az új forint alapjának megteremtéséhez. A Fertőbozpn maradt kocsik a háborús események során kiégtek. Helyükön ma már a nagycenki múzeumvasút egyik pályaszakasza húzó­dik. A múltat idéző szerel­vények utasai nem is sejtik, hogy több mint 35 évvel ez­előtt arannyal megrakott va­gonok vesztegeltek hetekig ezen a helyen. Cs. I. Madárparadicsom - a védett sziklákon A képen fekete farkú sirályok Furugelma a szovjet .ten­germellék legdélibb szigete — a tengeri határvonalon. A sziget valódi „madárbiroda­lom”; fekete farkú sirályok, kormoránok, alkák, szürke gémek népesítik be. A szár­nyas szigetlakók száma nem kevesebb 50 ezernél. Furugelma egyike a Nagy Péter-öböl nyolc szigetének, melyeket természetvédelmi területté nyilvánítottak. E szigetek partját mosó hullá­mokon senkinek sem szabad fegyverrel mutatkoznia, sem horgászfelszereléssel; né­hány szigetel, még hajóknak is tilos megközelíteni. Ez az első tengeri természetvédel­mi terület a Szovjetunióban. A Nagy Péter-öböl régóta vonzza a kutatókat. Itt, a mérsékelt és szubtrópikus égöv találkozásánál csodála­tosan változatos, gazdag nö­vény- és állatvilág honos. Az öbölbe eljutnak a bálnák és delfinek, az úszólábúak. A tudósok 250 halfajtát, és 30- féle moszatot számoltak itt össze. A szigeteken megta­lálhatók Délkelet-Ázsia, Po­linézia, Ausztrália, India számyasvilágának képviselői. A nyár — a madárfiókák kikelésének ideje. Az életü­ket a partoktól távol élő ten­geri madarak ilyenkor a sziklás „várak”-ban lakoz­nak. A madarakat tágas térség várja itt, bőséges eleség a parii vizekben, teljes bizton­ság. Madárparadicsom — ’így nevezik a tudósok Furugel­ma szigetét Múlt év június 3-án a tenger alatti olajbányászat legnagyobb katasztrófája tör­tént. A mexikói Femex olaj­vállalat már két éve termelt ki kőolajat a tengerparti te­rületein. Egy elég köznapi baleset történt itt egy mély­fúrás közben. A fúróberen­dezésben eltört a kivezető cső. Ilyen eshetőségre felké­szültek ugyan, de a javító­megszakító berendezés vala­milyen okból felmondta a szolgálatot. És a mélyben a kőolaj hirtelen szabad utat talált, és iszonyú erővel, mint egy gejzír szökött fel a tengerbe és a szabadba. Naponta 4500 tonna kőolaj került a tengerbe, két hó­nap alatt több mint 250 000 tonna. A szerencsétlenség után hamarosan — szándé­kosan vagy véletlenül — ki­gyulladt a kiömlő kőolaj, és a helyzet szinte reményte­lennek látszott. Nem egy szakember megfékezhetetlen- nek tartotta az olajömlést. De a kőolajbányászok technikai vezetői nem adták fel a re­ményt. A kitörés helyétől néhány száz méterx'e új men­tőkutat nyitottak, és ezen ke­resztül hozták lel a kőola­jat. Ilyen módon a kitörő olajat lassan elvonták a ki­törés helyétől, és nehéz munkával el tudták zárni a tengerfenéken szabadon ki­törő „kőolajforrást”. A sze­rencsétlenség hatására a La Manche-csatorna környékén nagyszabású gyakorlatokat végeztek katonaság és pol­gári személyek részvételével, hogy egy ilyen szerencsétlen­ség esetén hogyan tudnának védekezni. mi a különbség a kettő kö­zött? — A másik fehér.!: — Kolléga úr, szeretnék J magával bizalmasan be- j , szelni... i ' , I — Felesleges, nincs na- i lám egy fillér sem! A termelőszövetkezet el­nöke megkérdezi az agro- nómustól: — Miért nem jött ki a feleséged a földekre, ami­kor annyi a munka ég olyan kevés az ember? — Azért maradt otthon, mert különben a te felesé­ged unatkozna egyedül — válaszol az agronómus. ' Egy ismert énekes vidé­ki turnéja során az egyik művelődési házban kipró­bálja a zongorát, majd azt mondja a rendezőnek: — Kipróbáltam a zongo­rájukat, de nem vagyok vele megelégedve... — Van még egy zongo­ránk — mondja készsége­sen a rendező. — Ez nagyszerű — ör­vendezik az énekes —, és — Tettél vizet a halacs­káknak az akváriumba? — kérdezi a papa 10 éves kisfiától. — Nem kellett, mert még nem itták ki, ami benne van ... hangzik a [ j válasz. i * i I I Ez a Mrkvicka nagyon jó I j ember, soha senkiről nem ] mond egyetlen rossz szót ]; sem ... ' — Nem is mondhatna, i hiszen mindig csak magá- i iól beszél! í A nagymama beül a taxiba. Néhány pillanat múlva azt mondja a taxis­nak : — Ha nem megy lassab­ban rögtön kiszállok! A kumisz ie|kssszaiítja az életet A tudományos vizsgálatok megerősítették a kancatej­ből készült kumisz diétás, gyógyító hatását. A közép­ázsiai és kazah állattenyész­tők már régen ismerik és ké­szítik ezt az italt. Kiderült a többi között, hogy alkal­mas az öregedés folyamatá­nak lelassítására is. A ge­rontológusok bebizonyították; a vitaminok és a nyomele­mek a kumiszban olyan ösz- szetételben fordulnak elő, amely a legkedvezőbb az emberi szervezet számára. A kumiszt fogyasztók ritkáb­ban betegeskednek, életkoruk magasabb. r A Guinnes-féle rekordok könyve szerint a világon a legalacsonyabb férfi a 22 éves török Szulejman Erisz, aki mindössze 79 centiméter magas. A világon a legfiatalabb olyan anya, akinek ikrei van­nak, egy 10 éves kislány, aki az amerikai Indiana állam­ban lakik. Az idén augusz­Hazai tájakon Alig néhány kilométernyire Pécs­től, a Mecsek északi lejtőjén Árpád­kori település bukkan elő. Mánia nevének első írásos-említése 1399-ből való. Jellegzetesen hegyvidéki falu, árnyas, fás szerpentin-út mentén. A közelében levő természetvédelmi terület a melegmányi Mélyvölgy, a Mánfai-kőlyuk és a Gyulaforrás ked­velt turistalátványosság, kiránduló­célpont. De mégsem a természeti szép­ségekért érdemes ellátogatni Mán­iára. A községen túl, nyugatra, pom­pás építészeti műemlékünk, a mán­iái római katolikus templom fehér­ük. (Se turistaút, sem az országúti jelzések nem segítik kellően a temp­lom megtalálását a járatlan .turis­táknak.) Ám, aki nem sajnálja a kérdezősködést, s a kulcsért sem rest visszagyalogolni a templomtól néhány száz méternyire levő vadász­házba — festői látványban gyönyör­ködhet. Magányosan, sok fától körülvéve áll az egyszerűségében nagyszerű építmény. Eredeti formájában, a XII. Mánia árpii-terí századi falusi templomot román stí­lusban építették. Később többször átépítették, hozzáépítettek. A XV. század folyamán a templom északi részét kiszélesítették. Eredeti állapotát így írja le az építésztörténész: „nyeregtetővel fe­dett kisebb kocka, föléje magasodó ugyancsak nyeregtetős fekvő hasáb, ennek nyugati oldalán pedig felállí­tott négyzetes hasáb, a torony kő- piramissal fedve”. A torony aszimmetrikusan kapcso­lódik a templomépület nyugati sík­jához. Mai állapotában gótikus ab­laknyílások törik meg tömbjét. A templom a török időkben pusztulás­nak indult. S csak 1742-ben került sor renoválására, a műértő remete, Varsányi István jóvoltából. Majd 1927-ben fordítottak nagyobb össze­get a templom helyreállítására. Belsejében két középkori eredetű keresztelőmedence és freskómarad­ványok tanúskodnak az elmúlt év­századok alkotó művészetéről. A mániái templom tusban született két kislánya egészséges. Egy ausztráliai városban osztrigafesztivált rendeztek. A fesztiválon osztrigaevő­versenyre is sor került, ame­lyen John Murry lett a győz- 1 tes, aki egy ültő helyében 476 osztrigát evett meg. Ezután azonban 4 napos gyomorke- zelésre szorult. Ezer méter magasságból ugrott le ejtőernyővel az Egyesült Államokban egy 74 éves dédmama. Ardath Éviit. Ez volt az első ugrása és olyan jól sikerült, hogy1 pontosan a kitűzött célpon­ton ért földet. Ilyen ered­ményt sok fiatal ejtőernyős csalc hosszú gyakorlás után tud elérni. Valószínűleg megérdemli a világ legkiemelkedőbb autó­stoposa címet az angol De­von Smith, aki 25 év alatt 468 300 kilométert tett meg autóstoppal. Tavalyelőtt 48 államot járt így be. Egy NSZK-beli falu. La- berweiting tavaly azáltal vált híressé, hogy lakosai elké­szítették a világ leghosszabb kolbászát. A kolbász hossza 2 kilométer volt, súlya több mint 1 tonna. Huszonkét ser­tésből készült. A kolbász el­készülésekor nagy népünne­pélyt rendeztek, amelyen a résztvevők elfogyasztották a nem mindennapi csemegét.

Next

/
Thumbnails
Contents