Észak-Magyarország, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-12 / 240. szám

1980. október 12., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Ducsai János brigádvezetö: „A siker alapvető feltétele a fegyelmezett, pontos munka." Versenyben a brigádok Sok mendemonda kering a Sió gyümölcslé csomagoló­anyag^ körül. A speciális alapanyagból és rendkívül bonyolult, technológiával ké­szülő csomagolóeszközt a rostos gyümölcslevet előállí­tó Siófoki Állami Gazdaság kezdetben külföldről, szá­mottevő devizáért vásárolta. A hetvenes évek második fe­lében szóba kerüli, hogy az import helyettesítését me­gyénk nagy vegyipari válla­lata, a Tiszai Vegyikombinál bizonyos időn belül megold­ja. Legalábbis, a „rossz nyel­vek” ezt állítják. Most olyan hírek keltek szárnyra, hogy a kombinál cserbenhagyta a siófoki gazdaságot, mivel be­szüntette a gyümölcslé cso­magolásához szükséges tasa- kok termelését. Hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba, felkerestük a TVK-l, ahol az ügyben leg­illetékesebb személyt, Kucs­ma Jánost, a műanyaggyár vezetőjét kértük meg, tájé­koztassa lapunkat a „Sió- ügy”-ről. — Sok fejtörést, gondol okozott már nekünk a gyü­mölcslé csomagolásához szük­séges, úgynevezett talpas ta- sakok gyártása — mondta a gyárvezető, s .egy dossziéra való iratcsomót helyezett az asztalra. Miközben ezeket lapozgat­juk, fény derül rá. hogy a TVK már évekkel ezelőtt megkísérelte a szóban forgó csomagolóeszköz hazai gyár­tásának bevezetését. — Vállalatunk valóban ígéretet, tett arra, hogy bi­zonyos idő eltéltcvcl meg­oldja ennek a speciális mü­I anyag tasaknak a termelését i — tájékoztat a gyárvezető. — Hangsúlyoznom kell azonban, hogy mi perspekti­vikusan gondolkodtunk, s egy percig sem állítottuk, hogy egyik évről « másikra képesek leszünk az étidig külföldről beszerzett csoma­golóeszköz gyártásának gyors kifejlesztésére. Már csak azért .sem mondhattuk ezt, mivel tudtuk • jól, hogy az ehhez szükséges gépek, be­rendezések nagyon sok pénz­be kerülnek. Megvásárlásuk­ra csak abban az esetben nyílik lehetőség, ha az a vál­lalatnak és a népgazdaságnak egyaránt, kifizetődő. Ugyanis nem árt. megemlíteni, hogy a gyümölcslé csomagolására szolgáló tasakok anyagát po­lietilén. alumínium és poli­észter alkotja és ilyen össze­tételű műanyagot, illetve fó­liát — ugyan folynak kísér­letek ennek előállítására — ma még egyetlen magyar vállalat sem képes gyártani. — Bennünk meg volt a szándék, hogy megvásárolunk egy célgépei, amely alkalmas a Sió gyümölcslé csomagolá­sához szükséges íólialípus előállítására. Javaslatunkat néhány évvel e'/előit a Ma­gyar Nemzeti Bank vissza­utasította. mondván, nincs garancia arra, hogy a nagy értékű berendezést gazdasá­A hét végére beköszöntő csapadékos időjárás a mis­kolci Egyetértés Tsz, földjein is álljt parancsolt az idő­szerű őszi munkáknak. Kor­mos György elnök elmond­ta, szombat reggelig 40 mil­liméter csapadék hullott, ami ugyan kellett a talajnak, mert az őszi talajelőkészíté­seket csak háromszori, négy­szeri tárcsázással tudták megfelelő minőségben elvé­gezni. télő azonban, hogy az esős idő tartós lesz, s ez to­gosan tudjuk üzemeltetni. A/, érvet el kellett fogadnunk, ugyanis a legkisebb gép tel­jesítménye is 11)00 tonna volt. ezzel szemben a siófo­kiak évente legfeljebb 200 tonna fóliára tartottak igényt. A mai gazdasági helyzetben nagy luxus lenne ilyen ráfi­zetéses üzletet kötni. — Ügy hallottuk, a TVK vállalkozott arra. hogy —, ha már fóliát nem tud gyártani — a külföldről beszerzett félkész termékből, egy erre a célra alkalmas célgépen, kon­fekcionálással tasakokal Ké­szít. — Ebből származott a bo­nyodalom. Van nekünk egy CS—III. típusú, a nyugatné­met Windmöller—Hölscher cég által gyártott, normál la­pos tasakok konfekcionálásá­ra szolgáló korszerű célgé­pünk. Ügy gondoltuk, meg­kíséreljük bizonyos átalakí­tással alkalmassá tenni álló ta: ikol készítésére is. Kap­tunk hozzá egy kiegészítő egységet és megkezdtük a termelést. Aztán kiderült, bármennyire jó konstrukció­jú. korszerű is ez a berende­zés. a bonyolultabb művele­teket igénylő tasakgyárl ás­nál (a nyolc méter hosszú gépsoron egyetlen milliméter eltérés már .selejtet. okoz — szerk.) nem tudunk minden szempontból kifogástalan ter­méket' garantálni. Pedig a iegképzeitebb szakembereket irányítottuk erre a munka­területre. Sajnos, minden fá­radozásunk ellenére a gyár­tás közben keletkezett selejt elérte a 25 százalékot, Ez na­gyon rossz arány. — S ez így ment a múlt év elejétől. Közben megálla­podtunk a Siófoki Állami Gazdasággal; ha a szerződés­ben foglalt selejtszinlet túl­lépjük. kártérítést fizetünk. Természetesen, mi annak rendje-módja szerint álltuk a szavunkat, ami annyit jelen­tett, hogy több százezer fo­rintot voltunk kénytelenek a megrendelőnek kifizetni. Ez­zel betelt, a pohár. Végül is úgy döntöttünk; ilyen áron termelni nem szabad. Így történt, hogy ez év júniusá­ban beszüntettük a Sió-tasa­kok konfekcionálását. — Milyen tanulságot von­tak le az esetből ? — Ezután jobban meg kell gondolnunk, mire vállalko­zunk. De mentségünkre le­gyen mondva: mi segíteni akartunk a megrendelőn, amikor a kísérletezésbe be­lefogtunk. Okultunk belőle. — Nincs is remény, hogy belátható időn belül megol­dódik az ilyen és ehhez ha­sonló típusú műanyag cso­magolóeszköz hazai előállí­tása. — Vállalatunknál a mű­anyagfeldolgozás fejlesztése során 1982-ben megépül a biaxiálisan "orientált polipro­pilén-fóliát gyártó üzem. Eb­ben a világszínvonalat rep­rezentáló gyárban —. amely­nek technológiáját, géppark­ját neves japán cég szállítja — lésZ olyan berendezés is. amelynek segítségével köny- nyíiszerrel megoldjuk a fólia hazai gyártásának mai gond­jait. vább késlelteti őszi munkán­kat. A szövetkezetben a bur­gonyát már betakarították, s a földben kel az ő.sz.i árpa magja. A búzának viszont eddig csak 25 százalékát si­került elvetni, és betakarí­tásra várnak a zöldségfélék, a zeller., a sárgarépa., a pet­rezselyemgyökér és a fejes káposzta is. E növények be­takarításában a miskolci 18. sz. Általános Iskola tanulói is besegítenek majd. Bővült a tárolótér A gazdaságok a megter­melt kukoricának mi mégy :i0 százalékát a gaoonaipari vál­lalatoknak adják el a meg­kötött szerződés alapján. A lennmaradó nagyobb Veszt pedig a mezőgazdasági üze­mek saját állatállományuk­kal etetik tel. A gazdaságok a tulajdonukban maradó ku­koricának csak kis részét ér­tékesítik. Az elmúlt évekhez képest az idén az értékesítés arányaiban változás nem vár­ható. A nehéznek ígérkező betakarítás során a szokásos­nál nehezebb dolguk lesz, nemcsak a termelőknek, ha­nem a gabonaipari vállala­toknak is. Az ipar három műszakban használja a ga- bona.szárító -gépeket és össze­sen félmillió fonna kukori­cát száríthatnak meg. Az ipar októberben befe­jezte az ötödik ötéves terv tárolóépítési programját, hogy- enyhítsen a gabona- raktározás gondjain. A ter­vezettnél, közel tízezer ton­nával nagyobb a felépített silótér. Emellett, még 80 ezer tonna gabona tárolására to­vábbi ideiglenes színeket emelnek és rész-ben ennek köszönhető, hogy a termést az idén is megóvhatják az időjárás viszontagságaitól. Továbbra is érvényben van­nak a bértárolási szerződések is. Az új kukorica átvétele megkezdődött, az első tízezer tonnás tételt már fogadta az ipar. és jó részét a takar­mányból!-hálózatba irányí­totta. így az új termés egy része hamarosan a kisterme­lőkhöz kerül. Tapasztalatcsere A szentistváni VII. Párt- kongresszus Tsz és a kelet­szlovákiai Tornai Állami Gazdaság az elmúlt nyáron kölcsönösen segítette egymást az aratásban. A baráti kap­csol átok további erősödésé­nek jeleként a szlovákiai gazdaság szakemberei tapasz­talatcsere-látogatást tettek Szentistvánban. A vendége­ket különösen a gazdaságo­san üzemeltetett lucernaüzem és a tsz vetőmagtisztitó be- íendezése érdekelte. A szent- istvániak viszontlátogatása is hasznos szomszédolásnak bi­zonyult. Ök a szlovákiai gaz­daság fejlett állattenyészté­séből hoztak jó tapasztalato­kat. Két borvidékkel rendelkező megyénkben a mezőgazdaság össztermelését is számottevő­en befolyásolja, hogy meny­nyire megoldott, eredményes a mintegy tízezer hektárnyi szőlő növény vedel me. Nem véletlenül vonzott sok ér­deklődő szakembert a Tokaj- hegyaljai Állami Gazdaság tarcali kerületében rendezett, szőlő-növényvédelmi tanács­kozás, illetve ezt követően a mádi Rákóczi Szakszövetke­zet szőlőiben rendezett be­mutató, ahol a legújabb nö­vényvédő szerekkel folytatott üzemi kísérletek eredménye­it ismertették. Az idei esztendő szélsősé­ges időjárása rendkívüli gon­dok elé állította Toka.i-1 légy- alja és a Bükkalja növény­védő szakembereit. A szőlők­ben hatványozottan jelentke­zett minden kártevő és kór­okozó, s ezek sok tízmilliós nagyságrendű károkkal fe­nyegettek. A jól szervezett, a növényvédő anyagokkal meg­felelően ellátóit, légi gépek­kel rendelkező növényvéde­lem, a felkészült szakember- gárda dicséretére válik, hogy A párt. XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére kibontakozott szocialista munkaverseny kiemelkedő munkasi kereket eredménye­zett a Sajószentpéteri Üveg­gyárban is. A munkavér- senyhez való csatlakozás le­hetőségeit, munkásgyűléseken és brigádvezetői megbeszélé­sen vitatták meg. s a válla­lások. jól igazodtak a gyár előtt álló feladatokhoz, ame­lyeknek teljesítésében konk­rét tennivalókat határoztak meg a kollektívák vezetői-. A brigádok munkafel a jan 1 ásai, vállalásai, a termelési terv maradéktalan teljesítésére, a selejt, csökkentésére, a ter­melőkapacitások jobb kihasz­nálására, az anyagokkal és az energiával való takaré­kosságra, az importanyagok fel h aszn álásának csökk enté- sére irányultak. A szocialista brigádok helytállását, munkalendületét jól érzékelteti a gyár elmúlt évi termelési eredménye, s különösen az esztendő utol­só negyedében értek el ki­emelkedő mun kas ikeréket a kollektívák, A fehérhutában dolgozó brigádok — az Arany János, Vörös Csillag. Petőfi Sándor, Kossuth Lajos bri­gádok — jelentősén túltelje­sítették a tervben előírt fel­adatokat, s a végső számve­téskor kedvezően alakult az oly fontos, úgynevezett „jó árukihozatali mutató” is;ami annyit, jelent, hogy javult a termékek minősége, csökkent a sele.it. Különösen figyelem­re méltó az Arany János szocialista brigád teljesítmé­jelentősebb károk nem ke­letkeztek. Erről, s a még ha­tékonyabb védekezés lehető­ségeiről. a legújabb növény­védő szerekről szólt a ta­nácskozáson bevezető előadá­sában Nádiér Miklós, a Bor­sod megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás igaz­gatója. Újdonságot, a szőlő­peronos zpóra ellen szisztema­tikus fungicidekkel való vé­dekezés nagyüzemi tapaszta­latait. ismertette előadásában Vályi István, a MÉM főelő­adója. Ezek lényege, hogy percek alatt felszívódnak, s azután a csapadék már nem csökkenti hatásukat, az ed - dig használatos szereknél hosszabb védettséget biztosí­tanak. s így a permetezési fordulók száma csökkenthe­tő. Mnllár Imrp. a Szőlésze­ti és Borászati Kutató Tnté- z.et tarcali telepének tudo­mányos kutatóia előadásában arra hívta fel a figyelme1, hogv Megváltón az utóbbi években a szürkenenész fe- nveget a legnagyobb kárté­telekkel. második helvre ..lé­nett elő” a 10—15 éve e sző- lővidékon még alig ismert nye. A 31 dolgozót számláló nagy múltú kollektíva az el­múlt év utolsó negyedében több mint 30 millió forint értékű készterméket állított elő, 116.5 százalékra teljesí­tette tervét, s elfogadható szinten, 85.2 százalékra tel­jesült az árukihozatali mu­tató is. Ez a teljesítmény azt jelentette, hogy a kollektíva az elmúlt évben az első helyre került a brigádok kö­zötti szocialista munkaver­senyben. Dácsái János, a brigád ve­zetője ekképpen vélekedik: — A siker • alapvető feltétele a fegyelmezett, pontos munka volt, mert csakis ily módon teljesíthettük a vállaltakat. Azt nevezetesen, hogy növel­jük a termelést és csökkent­sük a selejtet. Bár. ez — úgymond — alapkövetel­mény. de a kettőt együtt tel­jesíteni meglehetősen nehéz feladat, de különösen nehéz­nek bizonyult ebben az esz­tendőben. Ami a munkafegyelmet, a cselekvőkészséget illeti, azzal nincs baj a fehérhutában dolgozó brigádoknál, de az idétr az éves feladatok tel­jesítése nagyobb erőfeszítése­ket követel a Sajószentpéteri Üveggyárban is. Az első fél évben ugyanis két kemence felújítására került sor, s en­nek következtében a terve­zettnél csaknem 35 millió fo­rinttal kevesebb termelési ér­tékkel számolnak a gyár ve­zetői. A termelőkapacitást szorult vissza a peronoszpo- ra. Szólt arról is, hogy még nagyok a különbségek a vé­dekezésben. E munkától nem szabad sajnálni a fáradsá­got. és a költségeket, s a felelős szakember e munkát sosem adhatja ki albérletbe. A rosszul szervezett, hanyag védekezés okozza, hogy egyes helyeken még előfordulnak 50—60 százalékos károsodá­sok. A legújabb, a MÉM Nö­vényvédelmi és Agrokémiai Központja által a nagyüze­mekben is kikfsérletezett. ki­sebb tételben már kereske­delmi forgalomba került franciaországi növényvédő szereket, köztük a Mádon is kitűnően vizsgázott Mika! 75—WP-t mutatták be ezután a Rhóne-Poulenc Agrochimie cég képviselői. Rodolnhr Cof- ' fi erő területi igazgató és M • Treppos exportigazeató is­mertették. hogy a szölőnero- nosznóra száz. esztendővé1 ezelőtti hatalmas kártételei­től kezdve, a bordói lé felfe­dezésétől. müven nagyot fej­lődtek a szőlő növényvédő meghaladó igény mutatko­zott több üvegtipusbói, s a megrendeléseket sajnos, nem tudják maradéktalanul telje­síteni. Csökkent ugyanakkor az igény az üvegszál!emlékek • iránt, s jelenleg koránt sincs lekötve az. ilyen irányú gyár­tókapacitás. Az. eredményeket és a ten­nivalókat körültekintőéti összegzi a munkaverseny, a gyár első félévi eredményeit összegző, s a szocialista bri­gádokkal is ismertetett be­számoló. Ebben megfogalma­zódott egyebek között az is, nogy a termelőgépek kedve­ző időalap kihasználásával, az. idén nem járt együtt, il­letve nem növekedett kellő mértékben a jó árukihozatali mutató. E tekintetben van tennivaló bőséggel, mint ahogy más munkaterületen is. Elsősorban a szocialisla brigádok helytállása, fegyel­mezett munkája gyarapíthat­ja a gyár eredményeit, a jó árukihozatali mulató például alapvetően meghatározza, az energiaköltségek alakulását a gyárban. Az energiafelhasz­nálási terv teljesítése ugyan­is osak akkor lehetséges, ha ennek a mutatónak az. érté­ke elérné, illetve, meghalad­ná a 88 százalékot. szerei. Visóczki Lajos, a má­ul szakszóveuvtv.ci euiöKc az e szerekkel, koztuk a Mikai 75—\\ P-vel 10 hektáron vég­zett kísérlet kiváló eredmé­nyeit ismertette. E sziszte­matikus szer 30 percen oeiül telszivoclik. es ezután már az időjárástól függetlenül hat. A legerősebb csapadék sem gyengíti, mert akkorra már a zöld növényi részekben, a hajtásokban, levelekben, für­tökben fejti ki hatásai, sőt az ezután fejlődő hajtásré­szekben is védi a betegség­től a növényt. A Mikai 75— WP másik előnye, hogy a hatóanyag áramlása mindkét irányban", még a gyökérzet felé is megtörténik, a beteg­ség elleni védöhatása 14—21 nap közötti. ígv lehetőség nyílik a permetezések szá­mának csökkentésére'. . A szőlö-növényvédélmi ta­nácskozás résztvevőinek al­kalmuk nyílt a irádi Rákó­czi Szakszövetkezet szőlőiben is megtekinteni az úi nö­vényvédő szerekkel e no»z- üeidekke! folytatott kísérle­tek igen jó eredményeit. Bodnár László acr-atvezetö mutatta be hogy a koHrnll- oarcellákhál mennyivel na­gyobb védettséget biztoeilet- tak az idei rendkívüli esz­tendőben is az úi kemikáli­ák. Lovas Lajos Őszi itiíiÉÉ! az Eiyetéríés Tsz-ben Sz. D. koto: Laczó József a szí rr I ■* r r lil szürkepenész, s harmadikra

Next

/
Thumbnails
Contents