Észak-Magyarország, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-04 / 233. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1980. október 4* »omhot Kórus és közönség. Ezerkétszózan voltak a mezőkeresztesi hangversenyen „Köszönjük, hogy vagytok!” Huszonöt éves a Magyar Rádió gyermekkórusa. Mindig öröm hallgatni őket. A mezökeresztesi fellépésen elsőként Csányi László vezényelt. — Ha unatkozom, magam . vagyok, énekelni szoktam ... A mindössze negyedikes Petőiiázi Tibi suttogva el- ; mondott vallomását halk de- : rüllség fogadta, s padszom­szédja, egy csupa eleven te­kintetű kislány nem mulasz­totta el megjegyezni: — Ugye azt akartad mon­dani, hogy brummogni A mezőkeresztesi gyere­kekkel együtt egyébként már j csak azért is suttogóra vettük > a hangunkat, mert a hely > meg az alkalom is így kí­vánta. Hangversenyre vár­i tunk a mezőkeresztesi mű­emlék templomban; a zenei világnapon Virágh Endre or­gonaművészt és a Magyar Rádió gyermekkórusát jött el meghallgatni ide a kövesdi és a csáti járásból ezerkét­száz gyerek. Ha hihetek asztali naptá­rom bejegyzéseinek, ezt a ta­lálkozást kora tavasszal, egészen pontosan március 2íi-án határoztam el. Akkor tartották az Országos Filhar­mónia iíjúsági hangverseny- bérlet-egyeztetö tárgyalását, s mondták el, ezzel- indul majd az új évad... Újdonsült barátaim fejé­ben alighanem meg sem for­dult — még ha valahogy tü­lökbe jutott volna a hír is' —, hogy hangversenyhallgató válik belőlük. Ebben a kor­ban rnég nemigen szoktak ha­tározottan tervezgetni... De folytatván a félbeszakított beszélgetés felidézését s pád­szomszédjaim igen határozot­tan elmondott vélemépyét, az ember gyereke nemcsak az időt üti agyon a dúdolássak Van aki örömében énekel, más a szomorúságát űzi el vele, és becs’ szóra h így,jent el. hogy az iskolai énekórán mar egészen szépen megy, hogy a három csoportra osz­lóit osztály egymás után „lép be” .’.. Később, már a hangverseny alatt összenéztünk; ilyen szé­pen azért nem szól -az osz­tálykórus! Ezt tárgyilagosan meg kell állapítanunk! Igaz viszont, hogy már 'jó előre .kielemeztük” a szereplőket: „ők szokták énekelni a Him­nuszt szilveszterkor a televí­zióban»..” „Mindig hallhat­juk őket a rádióban is” ... és „Én úgy hallottam, hogy be­járták az egész világot.. A gyerekek információi he­lyesek voltak. Csányi László és Botka Valéria — a kórus két vezetője — azonban sie­tett elmondani: legjobban Itthon . szeretnek énekelni. Huszonöt éves történetük alatt világhírre tettek szert — a hírnévért persze mindig újra és újra meg kell dolgoz­niuk, hiszen szeptemberben náluk is mindig újraala­kul a kórus, elmennek a nyol­cadikosok, és jönnek az ötö­dikesek — de minden hír­névnél, távoli országban való fellépésnél többet jelentett, hogy azt érezték: külhoni koncertjeiken szurkol értük az ország, hazai fellépéseiken szeretettel fogadják őket. A próbán legelőször is azt konstatálták; szépen zeng a hang ... Mintha csak igazol­ni akarták volna Gonda Fe­rencet, az Országos Filhar­mónia miskolci kirendeltsé­gének vezetőjét, alti így in­dokolta a hangverseny szín- helyválasztását: „Szép ez a műemlék templom, a környé­ken itt tudunk legtöbb gye­reket összehozni, s itt van a legjobb állapotban az orgo- ■ >> Voltak koncerten ennél többen, egyszer, a miskolci sportcsarnokban négyezernél többen is... Alighanem ar­ról a koncertről mesélt az egyik várakozó nagyfiú is, aki idén már negyedik alka­lommal váltott bérletet, s „igazán nem azért az egy ötösért, amit az énektanár néni be szokott írni az el­lenőrzőbe a bérleteseknek, mert a bizonyítványötöshöz — hajaj — más is kell, meg nem azért, mert általában egyszer Miskolcra is beutaz­nak hangversenyre, hanem mert tessék elhinni, hogy olyan érdekesek, és a Háry János például tényleg nagy­szerű volt, még most is em­legetjük, és énekórán szok­tunk beszélgetni is arról, hogy mit hallo.ttunk... És hát persze az sem mindegy, hogy a bérlet csak harminc forint, és aki például most csak úgy akart eljönni, annak 16 forintba kerül egy hangver­seny __” B agyi Csabi- úgy darálta le egy szuszra mondókáját, mint akit felhúztak, s nekem köz­ben a szentistváni Baranyi Dezső által mondottak jártak a fejemben. A helyi termelő­szövetkezettől kapták kölcsön a buszt, s örülnek, hogy itt lehetnek, mert sajnos Szent- istvánban megszűnt az ifjú­sági bérlet már néhány éve, de hogy mást ne mondjon, az orgonáról például tanul­nak a gyerekek az ének órán ... És hát ugye az ■ sem mel­lékes, hogy a gyerekek, akik saját bevallásuk szerint leg­inkább a discót szeretik, egy- egy órára valami másra vár­nak. Mert várnak ... Alig­hanem ezt fejezte ki a szent­istváni gyerekek „üzenete”, amit a népviseleti babapáros mellé a képeslapra írtak: „Köszönjük, hogy vagytok!” Csutorás Annamária Fotó: Szabados György Áhítat... A hangversenyek egy-egy órája valami más, mint a hétköznapok A valóság nyomában <*,■. A legtöbb művészeti ágban felerősödött az elmúlt évek­ben a valóság kutatás, a té­nyekből fogalmazott alkotás. Könyvkiadásunkban a külön­böző memoárok, szociográfiai írások egyre nagyobb helyet foglalnak el, és a könyves­boltok forgalmán is lemérhe­tő a tényirodalom iránti ér­deklődés. a televízióban egyre több volt az elmúlt években az olyan drámai já­ték, amelynek pontosan meg­volt a valóságos magja, vagy éppen a teljes valós törté­nete. Különösen emlékezetes e sorban az Írott malaszt, a Miért? Természetes hát, hogy a. filmművészet is egy­re intenzivebben fordul a non fiction, azaz nem kita­lált, hanem tényeken alapu­ló történetek leié. A játék­filmezésben is igen nagy számban jelen'vannak a do­kumentum jellegű filmek, és ebből következően már ter­mészetesnek tűnik, hogy a dokumentumfilmezes iránt megnövekedett az érdeklődés a filmművészet körében. A dokumentumaim jellegé­ből fakad, hogy az mindig tényeken alapul, mindenkor a valóság nyomában jár, vagy azt kívánja mindinkább fel­tárni. A Balázs Béla Stúdió­ba tömörült fiatal művészek egész tevékenységüket ennek szolgálatába állították, és részben a nagyközönségnek, részben szakmai köröknek bemutatott valóságfeltáró filmjeikkel igen sok tekintet­ben segítették részigazságpk és összefüggések jobb felis­merését. A MAFILM Híradó-.és Do­kumentumfilm Stúdió Művé­szeti Tanácsa a napokban mérte fel azokat a javaslato­kat, amelyeket 1981-re kért, illetve amelyek beérkeztek, örvendetes és a valóságfil- mezés iránti érdeklődést mu­tatja. hogy egyre többen je­lentkeznek a minden alkotó elolt nyitott HDF Stúdió ve- 1 zetőinél, egyre többen hozzák ötleteiket, amelyekből filmre fogalmazásuk esetén a való­ság egy érdekesebb, vagy ke­vésbé érdekes szeletét ‘ tük­röző dokumentumaim szü­lethetne. Szeptember végéig nem kevesebb, mint százhet­venkét témajavaslat érkezett a HDF Stúdióba, és a javas- lattevők között a stúdió sa­ját munkatársain kívül akad' igen sok újságíró, rádiós, rajzfilmes, a kisfilmezés leg­különfélébb területén dolgo­zó, író, jogász, játékfilmren­dező stb. A beküldött javas­latok száma természetesen sokszorosan meghaladja az egy évben elkészíthető fil­mek számát. A sokirányú ja­vaslatokból sokirányú érdek­lődés olvasható ki, napjaink igen sok vonulata jelentkezik e tervek összességében. Érdekes áttekinteni a be­nyújtott javaslatok rövid té­majegyzékét. a néhány soros szinopszisokat, s rendkívül sokszínűén áll előttünk, mit vettek észre dokumentum- filmeseink és más, dokumen­tumfilmet készíteni akarók a környezetből, társadalmunk mai életének örömeiből és nehézségeiből. reménységei­ből és visszásságaiból, mi az, amit láttatni szeretnének, mi az. amit örömmel mutatná-, nak fel, mi az, amit a javí­tás célzatával szeretnének • filmszalagra rögzíteni. Vannak favorizált témák és vannak visszaköszönök. Rendkívül sokan fordultak például az é'.efmódváltozás- hox, a változó falu minden­napjainak megörökítéséhez, a közművelődés és a falu kap­csolatához, illetve azt kíván­ják többen ábrázolni, hogy a falusi adottságok, különös­képpen az elöregedett kul- túrházak niellett miként va­lósulhatnak meg a közműve­lődési célkitűzések. Szó esik a javaslatok közölt többször is a munka becsületéről, a brigádéletről, annak eredmé­nyéről és fonákságairól. Több javaslatban találkozhatunk a bűnözés és az igazságszolgál­tatás kérdéseivel, igen sok a fiatalok életét' érintő té­ma, köztük nem egy, a szél­sőséges kinövéseket kívánja ostorozni. Nagy érdeklődéssel fordulnak a javaslattevők a családvédelmi témákhoz, a csonka családokban élők gondjaihoz. Sajnálatosan ke­vés viszont a gyesen levő kismamákkal foglalkozó terv, akár azok otthoni minden­napjairól, akár munkába való visszatérésükről legyen szó. Örvendetesen sok a portré­javaslat, mind több doku­mentumfilmes szeretné új életünk nagyjait, a munkás­mozgalom veteránjait, a fel- szabadulás óta eltelt évtize­dekben a közéletben mun­kálkodott és ma már vissza­vonult, vagy annak szándé­kával foglalkozó, példaképnek tekinthető embereket doku- mentumfilmben megörökíte­ni. De találkozhatunk olyan témával'is. vajon a mi szo­lidaritásunk miben jelentke­zik; vagy mit lehet tenni a csúszópénz, borravaló, egye­bek ellen." A mozgássérültek életéi bemutatni is / többen tervbe vették és filmet ter­veznek a skekták és a Ma­gyar Népköztársaság más ál­lampolgárai. illetve szervei közötti kapcsolatokról. Ter­vek születtek nagy évfordu­lókra, a következő év vár­ható nagy eseményeinek megörökítésére, vagy példá­ul arra, hogy mit jelent egy bányászvárosban a bányász- napi vásárlásláz. De az is szerepel a tervek között, hogj^ miként tudnak á munkás- szálláson élt falusi lányok* asszonyok a falusi környe­zetbe visszailleszkedni e* családot alapítani. Csak néhányat ragadtunk» ki a legjellemzőbb témakö­rök közül annak érzékelteté­sére, mennyire foglalkoztat­ja a dokumentumfilmeseket mai életünk, .mai valóságunk. Mint lentebb már említet­tük, a benyújtott javaslatok­nak csak égy kis töredéke kerülhet — a stúdió kapaci­tásainak korlátái miatt —• megfilmesítésre. A. legérde­kesebb. a leginkább közke­letű témával foglalkozó ja­vaslatokkal azonban minden bizonnyal találkozunk majd a filmvásznon. Benedek Miklós Októberi kiállítások A korábban megnyitott, il­letve állandó kiállításokon kívül több képzőművészeti és egyéb kiállítás nyílik Mis­kolcon októberben. Feltétle­nül kiemelendő ezek közül a Herman Ottó Múzeum új, Felszabadítók útja 28. alatti központi épületében, a Mis­kolci Képtárban újranyíló Két, évszázad magyar festé­szete című nagyszabású tár­lat, amely október 11-től lá­togatható. A Szönyi-terenv- ben Halasi Horváth- István festményei láthatók 23-tól. Az észak-magyarországi ter- vezővállalatok első építészeti kiállítása a Miskolci Galériá­ban október 10-től látható, a Műtárgyvédelem a néprajzi muzeológiában' című kiállítás pedig október 16-tól a Kos­suth utca 13. alatti Borsod- Miskolci Múzeumban. Múzeumi napok az encsi járásban Október 6-tél október 28- ig múzeumi napokat rendez­nek az encsi járásban. Nyolc településen várja majd az érdeklődőket színvonalasnak, érdekesnek ígérkező prog­ram: Gönc, Göncruszka, For­ró, Hejcc, Baktatták, Novaj- idr.ány, Szikazó és Encs la­kói előadásokon és kiállítá­sokon szerezhetnek újabb is­mereteket szűkebb környeze­tük múltjáról, nevezetes ese­ményekről és személyiségek­ről. A'oaúj. történelmi emlé­keket hordozó helyeiről és értékeiről. A múzeumi napok ideje alatt várják a látogatókat az Encsen található Abáúji Helytörténeti Gyűjtemény ál­landó kiállításán is. Skála áruházi hetek a Mezőkövesd és Vidéke Áfész SKÁLA-COOP Matyóföidi Áruházában szaküzleteiben ABC-áruházaiban 1980. OKTÓBER 6-TÓL Október 6-án este 7 órakor műsoros divatbemutató és cukrászipari, hidegkonyhai termékek kiállítása, vására Mezőkövesden, a művelődési házban. Ez alkalomból is keresse fel egységeinket, melyeknél bőséges áruválaszték a SKÁLA-COOP egyedi termékeiből. MEZŐKÖVESD ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ Mezőkövesd

Next

/
Thumbnails
Contents