Észak-Magyarország, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-30 / 255. szám

oüiiWÄMr'30^,^os&törfcHt E5ZAK-MAOTftRORSZÄG 3 Szülsisi csúcsok és iirssiárafÉ... A takarékosság kapcsán néhány témát mar közhelyszerűen fényesre koptattunk anélkül, hogy valamelyest előbbre tarta­nunk a gondok enyhítésében. Ilyen, egye­bek mellett a szállítások pontos megter­vezése és gazdaságos megszervezése, a' ren­delkezésre álló gépkocsipark céltudatos használása, oda- és risszaúton egyaránt. Rendelkezéseken kívül vállalatok es szö­vetkezetek jól felfogott érdekei is azt kí­vánják, hogy ne jussanak Urasén a 10 ton­na teherbírású és üzemanyag-fogyasztást illetően meglehetősen jó étvágyú gépko­csik az ország egyik végéből a másik szeg­letébe, viszont ellenőrzések tanúsítják, ma sem ritka az ilyen eset. Mint ahogy az sem számít fehér hollónak, hogy az ilyen „üresjáratok” miatt fontos szállítások ma­radnak el es így értékcsökkenés történik szabad ég alatt tárolt árukban, termékek­ben, nem érkezik rendeltetés! helyére sür­gősen kért gép, vagy berendezés és így to­vább. Mindez eddig általánosságnak tűnik, szabad legyen mondani: olyan szóhaszná­latnak, amelyet napjában hallani értekez­leteken, megbeszéléseken, a takarékosság é.s a munkaszervezés kapcsán egyhránt, A Borsod megyei Szállítási Bizottság legutób­bi ülésén beterjesztett jelentés es az anyag­gal összefüggő vitában pedig sajnálatos esetek derültek ki — a maguk konkrétsá­gában. Gépjármüvek üzemeltetésével fog­lalkozók körében már-már bocsánatos bűn­nek számít például az, hogy elfelejtik ki­számítani teherautóik önköltségét. Autóbu­szok kihasználtságának vizsgálatánál csak a menetlevelek tartalmaznak adatokat a szállításhoz. Következésképpen a járművek gazdaságos üzemeltetése sem alakulhat ki a teripelő vállalatoknál, de ritkán alakul­hat ki kedvező költséghányad is. Vannak viszont olyan esetek, amelyeknél aligha beszélhetünk jóhiszemű tévedések­ről, sokkal inkább egyfajta lezserségröl, mely esetenként már súrolja a lelkiisme­retlenség, a felelőtlenség határát. Megint csak a szállítási bizottság előterjesztésére hagyatkozva említek néhány példát: a kar­osai termelőszövetkezet értesítést kapott a IvlÁV-tól, hogy Sárospatakon a pályaud­varon két vagon áru várja, hogy elszál­lítsák. A szövetkezet rögvest küldte az autókat, s amikor odaérkeztek a kocsik, kiderült: a vagon meg sem érkezett a pá­lyaudvarra. A szerelvény üresen ment visz - sza Karosára. Egyik budapesti gyár érte­sítést küldött, hogy azonnal szállíthatják az árul. Elküldték egy 10 tonna teherbí­rású pótkocsis szerelvényt, és kiderüli, nincs kész az áru, a szerelvény üresen jött vissza. A távolság oda-vissza 600 kilomé­ter! De az. sem ritka, hogy szövetkezetek­nél egy-két tehergépkocsit kizárólag arra a célra tartanak, hogy anyag vagy alkat­rész »tán futkoshassanak vele. És ezek­nek a tehergépkocsiknak a kihasználtsága még az 5 százalékot sem éri el. Nehéz megérteni azt is, hogy néhány vállalat azonos időben, azonos irányba vé­gez szállítást anélkül; hogy figyelembeven­né a közös érdekeket. A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat autóbusza me­netrend szerinti pontossággal szállít mun­kásokat. a házgyárhoz, ugyanabban az idő­pontban. amikor a Beton- é.s Vasbetonipari Vállalat autóbusza is szállítja dolgozóit. A Miskolci Mélyépítő Vállalat üzemi autó­busza a bet elején é.s a hét végén indul Monok térségébe, ugyanakkor a Borsodi Erdőgazdaság autóbusza onnan szállít em­bereket a megyeszékhelyre. Kiderült a vizsgálatok során, hogy Mint) járműből 154-nél, tehát a 10 százalékánál rala in ilyen fogyat Okosságot tapasztaltak. Megint csak ízelítőül néhány példát. A’ kesznyeleni Szabadság Tsz tulajdonát ké­pező pótkocsis autó műszaki állapota nem volt megfelelő. A taklabai'kanyiak Nizzája engedély nélkül szállított oxigénpalackul. A gyümölcs- és szeszipari vállalat - gépko­csijának a kilométerórája é.s a menetlevél adata között potom eze+ kilométer volt a különbség. Az illegális gépjárműhasználaton kívül az is aggasztó, hogy a műszaki állapotuk­ban enyhén szólva kívánnivalókat tapasz­talható autók ■ száguldoznak a közutakon, embereket és árut szállítva, másokat é.s saját magukat veszélyeztetve. A haszon- gépjármüvek műszaki állapota nem kielé­gítő, mert a karbantartásuk rendszerte­len, a javítási kapacitás biztosítása meg­lehetősen eset leges, az alkatrész-utánpótlás pedig nem megfelelő, több kocsit ípu.snál. Ezért érthető, hogy a Borsod megyei Szál­lítási Bizottság olyan ajánlásokat tett il­letékes szerveknek, amelyek sajátos ga­ranciát. nyújthatnak arra, hogy ne közle­kedhessenek kifogásolható műszaki álla­potban gépkocsik útjainkon, hogy keve­sebb, legyen az egymástól távol levő váro­sok között a rakatfanul ingázó jármű. Szó van arról is, hogy a gazdaságtalanul üze­melő járműveket kivonják a forgalomból. Viszont szükséges volna a javítóbázist olyan szintre fejlészteni, amely eleve biz­tosítaná a forgalomban levő típusok meg­felelő szintentartását, illetve karbantartá­sát. Végül annyit: most. azok a hetek követ­keznek. amikor minden jármüvet felelős-, séggel kell üzemeltetni ahhoz, hogy az őszi szállítási csúcsokban kevesebb le­gyen a gond. Hogy csökkenjen a felesle­ges áruszállítás és növekedjék a gépkocsik hatékonysága, hogy ezzel a divatos, de mindenképpen megszívlelendő terminoló­giával éljek. Mindez olyan téma. amely nemcsak árumozgatást jeient, hanem ér­tékteremtő erővel bír. a kemény mn okával létrehozott áruk célba juttatását jelenti. Psuriovits Ágoston Túlteljesítik az exporttervet A nehézipari ágazat vegy­ipari vállalatai teljesítették, háromnegyedéves exportter- vüket. Ennek jegyében a külpiaci változások rugalmas követéséből vizsgázott siker­nek a Borsodi Vegyikombi- nál. amelynek nyáron még az volt a gondja, 'hogy sok pvc-megrendelést mondtak le a külföldi partnerek. Külke­reskedelmi partnerével, a Chemolimpex-szel sikerült áthidalnia ezeket a nehézsé­geket. Ugyanakkor kihasz­nálták a hazai kereslet lany­hulásából adódó lehetőséget. Kapós termék A Dunai Vasmű kószál Utó bázisává jelölték ki a dél - baranyai nagvharsányi kőbá­nyát. amelynek termékei ed­dig is kapósok voltak az ipar különböző területein. Értéke­sítik zúzott kő és őrlemény formájában, kohó- és cukor­kő gyanánt, s exportálják is Jugoszláviába. A konverteres acélgyártás­hoz a Magyarországon lelhe­tő kövek közül ' ugyancsak ezt találta legtisztábbnak legmegfelelőbbnek a Dunai Vasmű új berendezéseit szál­lító csehszlovák cég. A 20— 40 milliméter szemnagyságú finom zúzalékot adaléknak használják fel a nagy ke­ménységű. kitűnő minőségű epei előállításához. , s így 45 ezer helyett 90 ezer tonna műtrágyát szállítottak exportra. A BVK ezekben a napokban már teljesíti idei exporttervét, s az év végéig várhatóan megtetézi azt még 16—líi százalékkal. A Tiszai Vegyikombinát a külpiaci árváltozások kedve­ző lehetőségeit követve érté­kesítette a műanyag-alap­anyagokat. A számítások sze­ri ni az év végéig várhatóan 10 százalékkal teljesítik tűi a tervet. A tégi varróüzemben 28 jól képzett varrónő dolgozik a nagy teljesítményű békéscsabai gépekén, A zsúfoltság, a technológiai útvonalak „kuszasága" a képen is jól nyomon követhető... Árgus szemmel figyelik Régibői - az újba.,. Erdöbényén, a Kossuth Szőlőtermesztő Szakszövet ke­zet központjából, régi, ba­rokk stílusú kastélyból in­dultunk el Szabó Ferenc el­nökkel. hogy megnézzük a szakszövetkezet régi, és az épülőben levő új varrodáját. Meredeken kapaszkodu nk felfelé a domboldalon, ahol a látóhatárt egyfelől a köz­ség házai, másfelől a gótikus stílusú római katolikus és a református templom zárja le. Alig lettünk meg talán egy kilométernyi utat, amikor egy kes'keny utcába bemenve nagy sürgés-forgásra, építke­zés .nyomaira bukkantunk. A betonkeverő mellett az el­nök elmondja: a régi mozi átalakításával, illetve hozzá­építéssel a szakszövetkezet építőrészlege olyan új varro­dát épít, amely alkalmas lesz nemcsak a jelenleginél jobb munkakörülmények kialakí­tására. hanem több nő fog­lalkoztatására is. A közel 2500 lelket szám­láló község számára nem .le­het közömbös — és így a szakszöveók-azol vezetőinek sem mindegy —, hogy meg­tarthatják-e a község lakóit, vagy azok, a könnyebb ke­leset reményében más kör­nyékbeli üzembe, helységbe ..pályáznak át”. Szabó Ferenc elnök meg is fogalmazza: — A varroda kétmilliós bruttó termelési értéké nem jelenti azt. hogy ebből meg fogunk gazdagodni. Elsősor­ban az embereket akarjuk megtartani ezen a kedvezőt­Rackák a Mezőföldön A podrött szarvú ráckajuhot még honfoglaló őseink hozták magukkal Kisázsiából. Tudatunkban úgy él, hogy hazánkban a racka juh a Hortobágyon és a Kiskunságban található, holott a Mezöföldön gazdálkodó Mezöfalvi Mezőgazdasági Kombinátban mintegy 300 darabot tartanak ebből a kiveszőiéiben levő fajtából. Ez az állomány a jövő juhtenyésztésének egyik genetikai kincse is. IP , .SiSáSS® :S> Készül az új varroda. A 600 000 forintos beruházás 100 erdöbértyei nő számára teremt munkaalkalmat, A képen: az erdőbenyei Kossuth Szőlőtermesztő Szakszövetkezet egyik éprtőbrigádja lát­ható. jeti termőhelyi! ineMÖgazda- sági területen. Belépve az épülő varrodá­ba, egy tucatnyi sürgölődő embert látunk. Először arra gondolunk, hogy talán az el­nök jelenléte gyorsította fel a tempót, ám György József brigádvezeíó megmagyarázza: — Teljesítménybérben dol­goznak és így a pénz az, ami miatt iparkodnunk kell. — Hogy állnak az építke­zéssel ? — Félig készen: a vakolás, az aljzatbetonozás, a nyílás­zárók beépítése már elké­szült. Hátra vannak még a villanyszerelési munkák, a meszelés és festés, no és az új gépek betelepítése. — Mikorra várható az át­adás? — Szüret után ... novem­ber végén már beköltözhet­nek. birtokukba vehétik az új varrodát az asszonyok, a lányok. '— Honthi Béla vil­lanyszerelő csoportvezető megerősíti ezeket a szavakat. Szükség van a gyors mun­kára. Jól ismerik a helyi kö­rülményeket ... Ellátogatunk a régi. de még javában üzemelő varro­dába. egy szalma-zsúnfe- delű házba. — Hogy térnek el ennyien ezen a szűkös helyen? — kérdezem Dávid Pálné cso­portvezetőtől. — Bizony már nehezen . . . Összesen 40 fő dolgozik a varrodában, é.s ebből 28-an vagyunk varrónők.-Elég zsú­folt és fűteni sem lehet a tűzveszély miatt. Várjuk, na­gyon várjuk mór az új var­roda átadását, amely meg­szünteti ezt az állapotot. Az úi épület a munkaszervezés terén is fejlődést ielent máid. — Min dolgoznak éppen? — mutatok az asztalokon é.s a műanyagkosarakban tor­nyosuló anyaghalomra, amely­ben „laikusként” függöny- anyagokat. míg „hozzáértő­ként” úgynevezett férfi alsó­nadrágokat, pontosabban jé­geralsónadrág anyagát vétem felfedezni. — A függönyt társadalmi munkában csináljuk az óvo­dának. Ilyet is kell néhá — mondja mosolyogva. A fe­hérneműket: pedig a Békés­csabai Kötöttárugyár számá­ra készítjük. Naponta és fe­jenként 100—100 darabot gyártunk le átlagosan. A ke­reset természetesen változik. Aki ügyesebb, gyorsabb. 3600 forintot is viszonylag köny- nyen megkeres. A csinos Hajnal Zsuzsa. még 17 éves sincs. Sátoralja­újhelyen tanult, amíg csa­ládi okok haza nem szólítot­ták. Munkáját, igyekezetét a csoportvezető nagyon dicséri, s meg kell állapítanunk, míg ott állunk a varrógép mel­lett, hogy Dávid Pálné most sem túloz. — .Milyen munkákat sze­ret jobban? — Ez. mármint az alsó­nadrág-készítés. jó.i termelé­keny munka. A bébiholnik- kal sokkal több a baj. Reg­gel 7-től fél 4-ig varrunk, de utána sem tehetjük ölbe a kezünket. Otthon, délutánon­ként. még rám vár a házi­munka jelentős része. A megye számos községe közül Erdőbénye csak az egyik, ahol okosan élnek a fejlődés, a gyarapodás lelte-- tőségével. Nem a „meggaz­dagodás" vágva hajtja őket. csak a külső gazdasási kö­rülmények kényszere. Ma 40 asszony dolgozik a varrodá­ban. egy hónap múlva már 100-an. két műszakban. A minőségre sincs már régóta panasz. Nem is lehet, hi­szen azt — még Békéscsabán, kiképzett — négy meás fi­gyeli, a fogyasztókra jellem­ző árgus szemmel. Bucherí Miklós Fotó: L,aczó József j

Next

/
Thumbnails
Contents