Észak-Magyarország, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-03 / 232. szám

1980. október 3,, péntek „ £SZAK-MAGYARORSZÁG 3 Sok.még az A közületi gépkocsik ellenőrzésének tapasztalatai Győzik cérnával! A Pamutfonóipari Vállalat Újpesti Cérnagyáránal< nagyatádi tele­pén az ötéves tervben előirányzott mennyiségnél 1000 tonnával több hagyományos varró- és kézimunkacérnát gyártottak ez idáig. Termékeiket több mint 40 országba exportálják, közel 2000 szín­ben és többféle kiszerelésben. Emberek és gépek a A KPM Autóíelügyelet megyek közlekedésfelügye­lete és a B.-A.-Z. megyei Ta­nágy építés- és közlekedés- ügyi osztálya 21 vállalatnál; szövetkezetnél ellenőrizte a közületi jármüvek kihasz­nálását. A tapasztaltak , sze­rint az állapotokat csöppet sem lehet rózsásaink nevezni. © A megállapítások szerint a közületi jármüvek a vállala­tok, a szövetkezetek terme­lését segítő szállításokat vég­zik. Ezek a teherkocsik a tsz-ekben — különösen a szezonmunkáknál, például a betakarításkor —. az ipari üzemekben az anyag- és áru- szállításnál nélkülözhetetle­nül fontosak. A jármüvek kisebb mértékben fuvaroz­nak más köztiletek és a la­kosság megbízásából is. A jelentés — amelyet a megyei szállítási bizottság oldó bér 3-án vitat meg — nyugtalanító adatokat tartal­maz. Mintha (néhány válla­latnál. szövetkezetnél mi lsem tudnának az energiaárak „robbanásáról”, a szinte lét 4 kérdést jelentő takarékosság­ról. Nagy teherbírású gépko­csit, pótkocsik, hosszú uta­kon üresen vagy igen kis te­herrel közlekednek. Tizenhat vallalat es szövetkezet 18 ko­csijának útját elemezték A teherkocsik tonnakapacitásuk 3—10 százalékának megfelelő­en voltak csak áruval megrak­va (?!). Ráadásul olya-n hosz- szú útvonalon futottak vé­gig, mint Ózd—lÄlaegerszeg, Miskolc—Budapest, Sárospa­tak—Szentendre. Vannak esetek, amikor a közületi nem 'tehet az üres­járatról. A főváros egyik üzemétől értesítést kapnak, hogy kész a termék, az áru, mehetnek érte. Ám. a pót-' kocsis jármű feleslegesen te­szi meg az 500—000 kilomé­teres utat, mert mégsem' ké­szült el a termék. Valameny- nyi vizsgált szövetkezetben egy-kéf kocsit kizárólag az alkatrészek beszerzése vé­gett üzem ej telnek. Ezek ki­használtsága — mivel nem mindig kapják meg a szük­séges alkatrészt —, • az 5 szá­ndékot. sem éri el. Gazdaság­talan a melléküzemágak mű­ködéséhez szükséges szállítás 1«. Egy-egy építőbrigádot. a munkához szükséges felsze­reléseket kell naponta kü­visszaszállítani. így a nagy teherbírású gépkocsik hóna­pokon át kihasználatlanul közlekednek. A Volán-vállalatok sok tó- rumon lettek már szóvá, hogy, amíg az ö áutóbuszaik túlzsúfoltak, a gépkocsiveze­tők sokat dolgoznak.- a kö­zületi jármüvek kihasználat- lanok. Egy sor példa tanú­sítja, hogy igazuk van. A kö­zületi autóbuszok napi 12— 13 órás foglalkoztatási idejé­ből a menetidő általában 4— 5 órát tesz ki. Nem lehet „el- siklani” felette, hiszen te­kintélyes mennyiségű jármű­ről van szó. A vizsgált tíz — viszonylag kis — vállalat és szövetkezet 45 autóbusszal rendelkezik. És mennyi van a nagyoknál? A . közületi autóbuszok szükségességét csöppet, sem vitatjuk, hiszen ez jelentős szocialista vívmány, ered­mény. Mágam is beszéltem építőipari dolgozókkal, veze­tőkkel. a vizsgálatot végzők pedig tsz-tagokkal. A véle­mény azonos: ha a' vállalat, a szövetkezet nem saját au-' tóbuszon szállítja őket a munkahelyre, onnan ottho­nukba vagy munkásszállásra, keresnek egy másik vállala­tot, vagy szövetkezetei. Per-, sze. esetenként lehetne áthi­daló megoldást találni. Több vállalat azonos irányból, ugyanabból a helységből szállítja az egymáshoz közel levő munkahelyekre a dolgo­zókat, de még csak kezde­ményezés sem történt, hogy keltő helyett egy autóbusszal oldják meg a dolgozók be­es hazaszállítását. • A gondok nagy részé ab­ból fakad, hogy — különö­sen a MÉM-hez' tartozó gaz­dálkodó egységeknél — ren­dezetlen. „lezser” a nyilván­tartás. nincs felelősség. A gepjacm y - ügyek .intézésével megbízott személyek sok esetben nem rendelkeznek a szükséges a la pképzeUáéggel. nem ismerik a rendeleteket. A vállalatokról szóló jellem­zésekben is sorozatosan ez. szerepel: a menetleveleket és a havi összesítők rovatait hiányosan töltik ki. Arra hi­vatkoznak, hogy erre az üzemnek nincs szüksége. Eb­ből következően adatok hiá­nyában csak irreális megál­lapításokat lehet tenni. „A vizsgált szerveknél ál­talában a gépjármüvek ön­költségét nem számítják ki, így tehát nem is ligéelijc. Eltol eltérő tapasztalatunk csak a Borsodi Sörgyárban volt. ahol figyelik e.s éven­ként számítják az önköltsé­get. A köztiletek elmondása alapján a felügyeletet vég­ző .szervek ilyen irányú igényt velük szemben nem támasztottak.” Ügy hisszük, hogy ez az idézet minden magyarázatnál többet, mond. A közúti ellenőrzéskor a közel 1600 jármű közül 154- nél súlyos hibákat találtak. Volt olyan eset, hogy a me­netlevélen közel 3 ezer kilo­méterrel több volt feltüntet­ve. mint amennyit a jármű kilométerórája mutatott. Né­hány esetben a gépkocsi for­galmi engedély nélkül közle­kedett. egy sor járművet a rossz műszaki állapot miatt ki kellett vonni a forgalom­ból. Ennek oka. hogy rend­szertelenül végzik a gépko­csik karbantartását, az üze­meltető váltatoknak, szövet­kezeteknek nincs javítóüze­mük. több kocsitípus javítá­sát a megyében sehol nem vállalják. Mi a megoldás módja? A javaslat szerint a jár­müvek gazdaságos üzemelte­tése érdekében a géplíocsi- elöadók, a szálú tás vezetők sib. számára megfelelő szin­tű képzést. továbbképzést, kell biztosítani. A vállalato­kat és szövetkezeteket job­ban érdekeltté kell ten fii, esetleg kötelezni az üres fu­tás csökkentésére. A gépjár­müvek üzem biztonság a ér­dekében meg kell honpsitam a programozott karban tar­tást. Az üzemeltető szervek­nél — ‘ akár közös vállalko­zásban is — a javítóbázist a kívánt szintre kell fejleszte­ni. Kötelezni kel! az érde­kelteket. hogy a gazdaságta­lanul üzemelő és a selejtes jármüveket vonjak ki a for­galomból. Meg egyet lehet, javasolni: a vállalatok, és a szövetkezetek vegyék át a közhasznú (Volán) és a eéi- fuvarozasi vállalatok (ÉP- FU. BSZV) kiforrott, jó módszereit, tapasztalatait és hasznosítsák azokat. Csorba Barnabas A Cement- és Mészművek gyáraiban évente mintegy 5 millió 200 ezer tonna ce­mentet termelnek. A hejö- csabai, a bélapátfalvi, a selypi, a dorogi, a tatabá­nyai, a lábatlani stb. cement­gyár programszerű, tervsze­rű működésének biztosításá­hoz1 nem kis mértekben já­rul hozzá a miskolci közpon­tú Cementipari, Gépjavító. A technika fejlődése — ami a cementiparban is — egyre korszerűbb gyárak építésében,‘ valamint modern berendezések üzembe helye­zésében jelentkezik — szük­ségessé teszi ezeknek a kor­szerű és értékes gépeknek, eszközöknek fokozott kiihaez- nálását. Az extemarr és in­tenzív gépklhasscnákís azon­ban nem képzelheKó el kor­szerű karbantartási teste- kenység nélkül. A Cement- es Mészművek gyáraiban a Cementipari Gépjavító bkttosrtja a gépek kopásának, elhasználódásá­nak kijavítását, az előállított termékek minőségének szín­vonalát, a balesetveszély ki­küszöbölését. a .fajlagos energ la f elh aszná las csök­kentesét és nieg sok egy eb műszaki -gazdasági pa ra mé­ter szintentartását, vagyis mindazokat a feltételeket, amelyek i nélkül a termelő­üzemek gazdaságosabb mű­ködése. a vállalat, illetve a művek nyereségének novele­se elképzelhetetlen lenne. A Cementipari Gépjavító kollektívájának — a munká­soknak es műszakiaknak — nem kis feladata ezeknek a teendőknek az ellátása. — Az lHliU-as evek' végén, az 1970-es évek elején még nehezebb volt a dolgunk — mondja Lestár Mihály igaz­gató. A különböző javítási munkálatokhoz ah idő tájt még a Cement- és Mészmű­vek valamennyi gyárába — a központi és egyetlen telep­helyünkről —, Miskolciról küldtük ki dolgozóinkat. Egy-egy javítás elvégzése persze, sohasem voit néhány órás időtartamú munka. Kü­lönösen nem az a cement­iparban. ahol hatalmas gé­peket. óriási energiákat keH ..karbantartani**. A hosszú ki­küldetéseket. a sok túlmun­kát, s a családtól való hu­zamosabb távollétiét persze, nem bírta egyformán min­denki, és emiatt elég nagy volt az elvándorlás. — Az elmúlt évek során kialakított szervezeti felépí­tésünk, a gyárakban is lét­rehozott karbantartó részle­gek. kirendeltségek —, ame­lyekben az egyes cementgyá­rak közvetlen környékéről alkalmaznak dolgozókat — ezt a problémát, ezt a gon­dot már áthidalják. Napja­inkban már csak az előre betervezett nagyjavítások al­kalmával kell — e.s általá­ban akkor is csak viszonylag rövidebb időié — megfelelő létszámú és szakmai össze­tételű szerel ögárdávai bese­gíteni. A Cementipari Gépjavító miskolci, központi telephe­lyen 420-an dolgoznak. A Cement- és Mészművek gyá­raiban — a gépjavító irányí­tásával — 4S(0-en foglalkoz­nak karbantartással és fel­újítással. .4 centralizált és (Icce ntrali :á / í ka r ba után a si rendszerek kombinált alkal­mazásának nagy előnye, hogy, rugalmasan alkalmaz,- kodik a kbretehnenyckhez: 11 termelés igényeihez. Amíg a decentralizálás csökkenti a szállítási feladatokat, köny- nyebbé teszi a munka ellen­őrzését mérsékli az admi- -eisztrációt és a hibaelhárí­tás lassúságából, rugalmat­lanságából adódó termeléski­esést. addig a Cementipari Gépjavító központi részlege lehetőséget biztosít a nagy­üzemi pótál ka t t ész-gyá r tusra és -ellátásra. lönbözö távolságokra oda- es Szüretre készülnek kién. szó szerint fi.8 nnil- ]tio forintja úszott el a bod- rogolaszi Búzakalász Terme­lőszövetkezetnek . Ü szőtt, mert a kömény a magját vízbe hullatta, úszott, mert a gabona egy részének kalá­szait, s a legelők fűtengerét a motolla helyett csak a hul­lámok ringatták. Rövideb­ben: az árhullámok és a bel­víz ennyi kárt okozott. He­gedűs Sándor, a szövetkezet elnöke nieg.sein elégedetlen: — Elég erősek vagyunk ahhoz, hogy ezt a természeti csapóst, kivédjük. Most bi­zonyosodott be legjobban: a melléküzemági tevékenység­re itt szükség van. Nemcsak- azért, mert szolgáltató rész­legünk ilyenkor többet ter­mel. hanem — és elsősorban azért — mert az elmúlt e\ekbe.ri eleg pénzügyi ala­pot. tudtunk tartalékolni ah­hoz, hogy az ilyen, kedve­zőtlen esztendőket, átvészel­jük. Pedig alapos kai- érte a kis szövetkezetei. . A kömény kétéves növény. És pont. a termőre fordulás évében ei-te 107 hektárját’a kár, s pont abban az időszakban, ami­kor a különben vízre nem érzékeny növényt, le kellett volna vágni. Ez balszeren­cse! Amelynek 3.7 millió fo­rint a kifejezhető értéke. És mégsem kellett ..rászámolni” a szövetkezetre. Nem várták tehetetlenül a talajok szára­dását. megvásárolták azAG- ROKER utolsó négy rizs- kombájnjának egyikét, s a kalászosok többségét meg­lepően jo hozammal tudtak learatni. A körülmények napjainkra valamit javultak. Az elnök: — Mar be tudunk menni a Bodrogon túli területeink­re. Ez már azért is fontos, mert a takarmányunk zöme ott található. A 240 hektár­nyi legelőből, 130 hektár in­tenzív. telepített gyep, ame­lyet idén- most kaszálunk először. Igaz. rettenetes ke­rülővel. s nagy költségráfor­dítással tudnak a gépek köz­lekedni. kaszálni, de még mindig olcsóbb ez a takar­mány. mintha vásárolnánk. Ahol a talajállapot még min­dig rossz, ott a vízből ki­emelkedő dombokra szállít­juk. kaz.lazz.uk a takarmányt, mert télen. aTnikor a fagy össze tapaszt ja a felszínt, ezeket, is el tudjuk majd szállítani. A kétezer anya­juhnak. s háromezer pec.se- nyebáránynak szükséges té­li takarmányt, ha nehezen is. de biztosítjuk. Mivel a növénytermesz­tésben egyetlen kultúra sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, nagy figyelmet fordítanak a szőlő'ágazatra. hiszen ott még minden le­hetséges. Az ölven hektár­nyi ültetvényt, abból az öszr szegből telepítették, amelyet a szolgáltató tevékenységen kerestek. Es ez a korszerű­en müveit, szóló, kimagasló termést ígér.-— Ha a termésbecslések nem csalnak, akkor száz, százhúsz mázsa közötti hek­táronkénti hozamra számí­tunk. Ez jo. bár köztudott, a minőséggel idén gondok adódhatnak. A legutóbbi cu­kor fok mérés csa k a muscat- iunelnél volt biztatóbb, ti­zenkét fokot mutatott a ská­la. De ha az idő továbbra is ilyen napfényes és meleg marad, nem tartom lehetet­lennek. hogy •elfogadható lesz a .minőség is. A kései szü- * retre mindeneseire alaposan felkészülünk. Az ö—6000 mázsa termés betakarítását tíz napra tervezzük. A köz­ségből 180 emberre számo­lunk. az általános iskolából, hetven diák érkezik. Mivel október húszadika előtt nem szüretelünk, a várható haj­nali fagyokra, védőitalt, me­leg teát is készítünk. Okos termelésszerkezet a 1* >d r ogol asziaké. Mind ős s ze 25 hektárt, foglal ej bén ne az állattenyésztés kulcsnö­vénye. a kukorica. Ez a sző­lővel beérő vagy be nem érő növény, vagyis úgy alakítot­ták. ki az állatállományi, hogy az időjárás kockázatát csökkentsék. Ezzel sikerült megteremteniük azt a biz­tonságot. amely a környéken ritka, s amely a ráííaetóe ei­kerülését szolgaija. Egy ál­latfajt. a juhot: tartják, sez lehet a legigényesebb, de a szarvasmarhához képest igénytelen. A lehető legrosz- | szabb körülmények között is kisebb a ráfizetés, mint a magas tak ármány szín vona 1 ú tehenészetnél:- Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a bir­ka igénye alacsony, mert a gazdaságosság csak viszony­lag magas szinten képzelhe­tő el. csak azt, hogy az ál­lomány kisebb költségeinél fogva, kevesebb értéke által ráfizetéses tenyésztés esetén is. könnyebben illeszkedik a szerkezetbe, mint a szarvas­marha. Ezt itt jól érezték meg'. Magyarán: mivel a ve­tésszerkezetben is a belvíz­zel gondolkoznak, viszony­lag olyan kultúrákat vetnek, amelyek termesztése a jöve­delemközpont ósággal szem­ben gazdaságosabb. A víz '.kártételéi így is magasak, de az évtizeddel, előbb niegér- zett, ráérzett ötlet, a ’ mel­léktevékenység erőltetése, napjainkban fizeti hasznát. Azok nélkül a milliók nél­kül. amelyeket: a 186 fős melléküzemág tiszta nyere­ségként hozott, gondolkodás nélkül leírhatnám: a kedve­zőtlen év Bödrogolas/.ibar, veszteséghez ’ vezetett. De így ... _ — kannán — i Aszagelszívó zeoiit Forgalomba kerültek a wü lit alapanyagú szagelszívó készítmények. melyeket * Hegyaljai Ásványbánya ■ és Örlömüben állítanak elő. Az llliszorb néven forgalomba hozott anyag a hűtőszekré­nyekben használható, e-gy változata " hulladéktárolók szagtalanítására alkalmas, ha­mutartóba helyezve pedig megszünteti a cigarettaveg kellemetlen, keserű szagát, „felszívja” a dohányfüstöt. Többcélúan használható a Zeotrix—8 nevű termék, amely az olajkályháknál meg­szünteti az. égéskor keletke­ző kellemetlen szagot, de tel- ; tatható vele az elcseppenő olaj. s közömbösíthető a ned­ves lakások, pincék kellemes.» len dohszaga. cementért Módot nyújt arra is. hogy a nagy teljesítményű gepafc kapacitásának jobb kihasz- ' nalasávai emelkedjen az üzemfenntartási munka ter- . nielékenvsége es mindezek ered mén vekén t termeszei e­sen csökkenjenek az egyes f elúji ta sok. karban la rt a so k költségei. Ez utóbbi szem­pont. taian az egyik legfon­tosabb mérce a Cementipari Gépjavító 1 működésének megítélésénél. Nyilvánvaló, hogy a legfontosabb szem­pont: a termelés zavartalan: sagamak biztosítása, ám a betervezett javítások es á vá­ratlan meghibásodások költ­ségének. a ráfordítások mel ­lékének. azaz « költseggaz- da Ikodasva-k a Cementipari Gépjavítóná l nagyobb jelen - tőségé van, mint más üzem­nél. A gépjavító ugyant« nem „n-yeresegre” dolgozik, a karbantartásokét;, a javí­tásokat úgynevezett szűkített önköltséggel számlázza le. A Cemen tipari; Gépi »váró dolgozóinak. , vezetőinek megítélése, tend! egyfelől at­tól függ. milyen mértékben gyors és szervezett a karó«*» tartás, másfelől, milyen an­nak költségigénye. Érthető tehát, hogy « javítási miivé- lettervek szüntelen finomí­tásával. a raktári és félkész termék készlet szintek csök­kentesével. kisgepesitéssei. létszámgazdálkodással. «2 a n yag mozgat á s korszerű sí ­résével, tevékenységük szün- ' leien javítására törekednek. És nem eredmény leien üt .. T Tegyük hozzál ma már a tár­gyi és személyi feltételek is kedvezőbbek, mint korábbam. Bővült a miskolci központi üzem. s ha nem is jelentő­sen. de korszerűsödött a. géppark. Ezt számszerűen Fodor Gerzson főkönyvelő fogalmazta meg: — Az új épületek és gé­pek megjelenése mellett, a szakembergárda számszerű növekedésében és minőségi változásában is lemérhető a fejlődés. Tizenegy évvel ezelőtt, még csak három mérnök dolgozott a gépjavítóban, ma viszont 31 egyetemet es fő­iskolát végzett ' szakember látja el egyre növekvő sztn- • vonalom mindennapi teendő­it, Ezeknek értéke „szűkített önköltségen” mindössze tát i millió forint, ám e munka konkrét, kézzelfogható ered­ménye a Cement- és Mész­művek gyárainak program- szerű termelésében, a gyárak működésének gazdaságossá­gában. a termelés mennyisé­gében realizálódik. Buciiért Miki«* -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents