Észak-Magyarország, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-03 / 232. szám

tés.

Üj közúti felüljárót adtak át a forgalomnak Debrecen belvárosában, a 48-as számú fő közlekedési útvonal és a Budapest Záhony vasútvonal kereszteződésében. Az előre gyártott elemekből összeszerelt, 258 méter hosszú, 10 nyílású felüljárót a Debreceni Közúti Epitó Vállalat dolgozói a teivezett határidő előtt adtak át a forgalomnak.------ -----------.---------------------------------------------------------------------------------------- I ------—"----X

XXVI. évfolyam, 232. steam

Ära: 1.30 forint

Péntek, t!)8fl. október 5.

Bécsiben csütörtökön megtartották a közép-európai fegyveres erők es a fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalássorozat 247. teljes ülését. A csehszlovák nagykövet, Emil Keblusek elnökletével folyó tanácskozáson Tadeusz Strulak nagykövet, a lengyel küldöttség vezetője szólalt fel.

Rámutatott, hogy a,szocialista országok építő magatartását ne™ csupán az elmúlt évek fontos, kompromisszumos javaslatai jelzik — köztük az idei, július 10-1 dokumentum —, hanem az .is, hogy a Szovjetunió egyolda(folytatás tt 2. akur-hmt)

jilLÁG l'KQLEÍ'AKJAI, EGYESÜLJETEK!

ÁST

Hz SZVSZ főtanácsának ülése

Nyer a népgazdaság, nyer a dolgozó

AZ MSZMP BORSOD*ABAtlJ-ZEMPLÉN MEGVEl BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

Október- elsejétől folyamatos munkarendben dolgoznak a Makvölgyi Bányaüzem Al- berttelep 1-es aknáján. Az uj munkarendet kísérleti jelleggel. féléves időtartamra vezeUek be. s a tapasztalatok birtokában döntenek majd arról, hogy kiterjesztik-e a Borsodi Szénbányák Vállalat többi bányájára. Az intézkedést. széles körű felmérés előzte meg. s végül is azért döntöttek az alberfctelepi akna mellett, mórt itt nem volt szükség jelentősebb beruházásra és létszámbővítésre. Természetesen a 40 órás munkahétre való áttérés így is számtalan változtatást, igényelt, például gondoskodni kellett a bányászok, valamint a kitermelt szén szombati és vasárnapi szállításáról, a folyamatos gépka rbantartások megszervezéséról.

Az átállás tulajdonképpen 'zökkenőmentesen megtörtént, az emberek kedvezően fogadták az új munkarend beA szakszervezetek legfontosabb teendőiről, a nemzetközi helyzet időszerű kérdéséiről, a nemzetközi szakszervezeti mozgalom feladataii'ol tárgyal Moszkvában a Szak- szervezeti Világszövetség főtanácsának 31. ülésszakai amely szerdán nyílt meg. A felszólalók részletesen ismertették-saját országuk szak- szervezeteinek helyzetét, es hangsúlyozták, hogy a-szervezett munkásoknak fontos feladataik vannak a béke megőrzéséért, az enyhülés megszilárdításáéit, a monopóliumok, a transznacionális vállalatok népelienes politikájának meghiúsításáért vívott küzdelemben.

Számos felszólaló húzta ala: a Szakszervezeti Világ- szövetség munkáját úgy kell továbbfejleszteni, hogy még jobban 'szolgálhassa a szervezett dolgozók világméretű együttműködését.

A vitában felszólalt A lek - s0e.j Sibíijev, a Szovjet Saak - szervezeteit Központi Tanácsának elnöke is. Beszédében méltatta az SZVSZ 35 éves tevéken ységén ek eved mér i .veit, a , dolgozók javára kifejtett munkáját, ugyanakkor támogatta azt a javaslatot, amelyről elnöki megnyitójában szerdán Gáspár Sándor, az. SZVSZ elnöke szolt, és amely azt célozza, hogy dolgozzanak ki megfelelő dokumentumot a világszövetség munkájának korszerűsilésére az egyes szakszervezetek tevékenységének fejlesztésére. Sibajev hangsúlyozta: a szov- jet szervezeti dolgozók támogatjuk a szakszervezeti demokrácia fejlesztését, azt kívánják. hogy a szakszervezetek jobban éljenek jogaikkal es lehetőségeikkel a dolgozók érdekében. Ugyancsak támogatják azt. hogy az SZVSZ dolgozzon ki deklarációt tevékenységének továbbfejlesztéséről. a munka hatékonyságának növeléséről, fogalmazza meg feladatait a megváltozott körülmények között

A Szovjet Saáfcsservezetek Központi Tanácsának elnöke részletesen szólt arról, hogy a SKLsstszem eze ie knek az egész világon határoaottan kell fellépniük a béce védelmében, szembe kell szegülni ök az imperializmus, a nagy monopóliumok érdekeit szolgáló fegyverkezési versennyel, az agresszióval, a háborús törekvésekkel.

(Folytatás cl 2. oldalon)

vezetését. Közrejátszik ebbe* a vallaiat és az üzem vezetőinek Körültekintő előkészítő munkája: hetekkel korábban, ismertették a bányászokkal a kísérlet lényeget, jelentőséget, előnyeit, a feladatokat es kikérték mindenkinek a véleményét, javaslatát': Ahogyan korábban is gondollak, * végeredményben I3u ú.iíel- véteiest kellett felvenni á zavartalan termeléshez. A nagyobb létszámnak meglele- ióen bővítették a fürdőt, gondoskodtak a munkaruhával cs védőfelszerelésekkel . való . ellátásról. Megállapodtak az illetékesek a Volánnal és a MÁV-val is, s a szerződés értelmében mindkét vállalat elvégzi a ráháruló többlet- munkát.

A magasabb létszámmal magától értetődőén növekedett az anna termelési köte- lezettsege is. A negyedik negyedévben a szénbánya vállalat vezetői 83 770 tonna szón kibanyaszásat várja* az alberítelepí bányászoktól, szentben a korábban tervezeti 82 ezer 800 tonnával, A \ általai ugyanakkor 200 ezer forintos célprémiumot adóit a bérproblémák megoldására.

Az ú.i munkarend érteimében négy munkacsoportban dolgoznak a bányászott. Hét délelőtti műszak után három pihenőnap, s hel-net délutáni es éjszakai műszakot kővetően két-két szabadnap jár az embereknek. A folyamatos termeléssel jelentősen növekszik a termelés, ugyanakkor csökken a túlműszakok száma. Ez utóbbi szempont pedig bizonyára kedvezően, érinti a bányászokat, mint ahogyan az is, hogy minden, hónapban két vasárnap szabad, a hétköznapi pihenőnapokon kívül.

Végeredményben tehát — így első hallásra — csu pa jót hoz a változtatás. Nyer a népgazdaság, mivel nagyobb lesz a termelés, nyer a dolgozó. hiszen 40 órát dolgozik hetente, s megmarad, esetleg még növekszik is a fizetése. Valójában azonban a mindennapok gyakorlata dönti majd el a folyamatos munkarendre való áttérés életképességét. Remélhetően kedvező tapasztalatok születnek a jövőben az alberttelepi aknában, s fél év elteltével újabb bányáknál térnek át *

'hl órás munkahétre

Speciális gép, kaliforniai babkombájn aratja a bekecsi Hegyalja Tsz vetőmagnak termesztett, 200 hektárnyi bab termését. Kovács András erögépvezetö és Szalma László, a kombájn gépkezelője harmadik éve dolgoznak a sokat tudó, több mint 10 tonna súlyú géppel. Két ilyen óriás gép, mintegy 10 millió forint értékű bob vetőm agat arat az idén a gazdaságban.

es a invents

G

árdonyi Gézától származik az a közismert hasonlat, mely szerint a tanító olyan, mint a fáklya, amely másoknak világol, miközben önmagát fogyasztja. Gárdonyi maga is néptanító volt, évekig vergődött dunántúli kisiskolákban. Ha valaki, akkor ,ö igazán tudta, mit jelentett fáklyának lenni a hajdani világban. De még a kél világháború között sem volt könnyű a falusi tanító sorsa.

Fáklyának lenni azt jelentette, hogy ő a kultúra egyedüli letéteményese a faluban. És a szegény emberek dolgainak önkéntes ügyvivője. Még a felszabadulás után is hány és hány tanítóra hárult ez a szerep! Idősebb pedagógusoknak ma is fölcsillan a szemük, ha a 25—30 évvel ezelőtti falusi éveikre emlékeznek vissza: „Azok voliak az igazi idők . . . Ott, az isten háta mögött váltam igazán emberré . . ."

Kétségtelen, hogy azóta nagyot változott a világ. Szocialista alapokra fektettük a közoktatást, kiépítettük a művelődési -otthonok, közművelődési könyvtárak, mozik hálózatát, ezek segítségével az ország legkisebb falvaiban is megteremtettük az iskolán kívüli művelődés lehetőségét. Társadalmunk figyelme oz utóbbi esztendőkben erőteljesen a közművelődés továbbfejlesztése felé fordult. Párthatározat is született a közművelődési tevékenység fejlesztésére, a parlament pedig négy évvel ezelőtt közművelődési törvényt fogadott el.

Népművelés helyett ma már közművelődésről beszélünk, és ez semmi esetre sem formai kérdés. Korszerű, szocialista szemlélet áll mögötte, amely a közművelődésben részt vevőket nern osztja két csapatra, terjesztőkre és befogadókra. hanem az egységes művelődési folyamat egyenrangú szereplőinek tekinti őket, E demokratikus szemlélet abból a felismerésből fakad, hogy minden ember hordoz valami sajátos tudást, tapasztalatot, amelyet érdemes a közösségnek átadni.

Napjainkban a közművelődési tevékenység alapvető feladatai az államra hárulnak. Állami feladat lett a közművelődési ellátás megteremtése, szervezése, a tevékenység irányítása. A pedagógus ehhez elsősorban azzal járulhat hozzá, hogy felkelti növendékeiben a folyamatos önképzés, az életfogytig tartó művelődés igényét. Ez természetesen nem zárja ki azt, hogy részt vegyen másfajta — például a művelődési ház égisze ólait folyó — közművelődési tevékenységben. Már csak őzért is, mert az iskolák és a művelődést házak nem egymás melletti, hanem egymásra utalt intézmények, még akkor is, ha a gyakorlat itt-ott ellentmond ennek a követelménynek.

Akkor telnek meg igazán élettel a művelődési húzok, ha nemcsak a tanulóifjúságnak, hanem a felnőtt korosztályoknak is tudnak okos, vonzó programokat kínálni. Ez korántsem könnyű vállalkozás, mert nem elegendő hozzá a rutinmunka, például a futószalagon gyártott ismeretterjesztő előadások beiktatása, vagy az innen-onnan érkező kulturális haknicsoportok negyedévenkénti szerepeltetése. A szabad idő megnövekedése következtében úiabban nemcsak a városi, hanem a falusi művelődési házakban is mind na-,, gyobb szereoük van a kötetlen, kis létszámú összejöveteleknek. a különböző szakköröknek, tanfolyamoknak, klub- foalalkozásoknak. amatőr művészeti csoportoknak. Mindez sok munkával jár, s "bizony naay szükség van a pedagógusok szakértelmére, segítségére.

Mégis avakran hallatszik ellenvetés, hogy 'napjainkban teljesen fölöslegesek o hagyományos közművelődési erőfeszítések, hiszen a felgyorsult információáramlás kcusza- kábon a közművelődési háiózot nem lehet versenytársa az úisáaoknak, a rádiónak s kiváltképpen nem a televíziónak. Valóban így volna? Aligha, hiszen számos faluban nem konaanak az üresséatől a művelődési házak. Azokon a te- leoiiléseken, ahol pezsaő élet tölti mea a kwKúrházot ot* a televíziónak sincs korlátlan hatalma az emberek esti órái fölött. Az ilven helyeken nern csuoán eay-két hivatásos néo- művelő ügybuzgalmán múlik a siker, hanem a helybeli értelmiségiek, mindenekelőtt a pedagógusok részvételén is.

Közművelődési törvényünk a műveltség terjesztéséi nem csupán a pedagógusoktól várja, hanem az egész közösségtől. Az értelmiségnek így is megtisztelő kötelessége marad, hogy szakmai, világnézeti és politikai felkészültségét hasznosítsd a közművelődés érdekében, hogy ezáltal maga is gazdagodhassák a termelőmunkát végző emberekkel létesített kapcsolatban ,

I

smerve a tanítók es a tanárok társadalmi elkötelezettségét, ebben meg is nyugodhatnánk, a jövőt illetően, ha nem rémlene föl előttünk a tanyák és a néhány száz telkes aprófalu lakosságának helyzete. Az ország településszerkezetének átalakulása ugyanis együttjár az iskolák körzetesítésével, és így, nemegyszer falvak százai maradnak értelmiségiek nélkül. Keresni és találni kell olyan forrásokat, hogy ez egyben ne jelentse a települések számára a közművelődés nélkülözését is.

folyamatos miinkareisd az alberttelepi aknánál