Észak-Magyarország, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-21 / 247. szám

eSZAK-MAGYARORSZAG 2 T980. október 21., kedd kifiipiKleri lii (Folytatás az 1. oldalról) O Az ülés résztvevői úgy vélik, hogy a mostani bonyolult nemzet­közi helyzetben növekszik az' európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt, vett államok képvise­lői november 11-én kezdődő madridi találkozójának je­lentősége. Amellett foglalnak állási, hogy a madridi találkozóval megnyíló lehetőségeket fel­használják az európai helyzet alakulása fő irányzatának, az enyhülési politikának az alá­támasztására, és hogy a ta­lálkozón állapodjanak meg az európai kontinens bizton­ságát, és az együttműködés erősítésének valamennyi fő irányát érintő további gya­korlati lépésekben. Az ülésen képviselt álla­mok ezzel kapcsolatban úgy vélik, hogy a madridi talál­kozó sikere az összes részt­vevő politikai akaratától függ. Attól, hogy a találkozón megteremtsél;: a konstruktív politikai légkört, az együtt­működés feltételeit, és köl­csönösen elfogadható megál­lapodások elérésére töreked­jenek. Eltökéltnek kell len- niök, hogy semmi olyat nem tesznek, ami politikai kon­frontáció kialakulásához ve­zetne. Az ülésen képviselt ál­lamok készek hozzájárulni ahhoz, hogy kedvező légkör­ben tartsák meg a . madridi találkozót, és gyakorlati meg­állapodásokat dolgozzanak ki a megtárgyalásra kerülő lé­nyeges kérdésekben. A A jelenlegi körülmé- nyék között a katonai feszültség \ csökkentésének döntő jelentősége van abban, hogy az államközi kapcsola- tok a béke és az enyhülés irányában fejlődjenek. A ta­nácskozás résztvevői úgy vé­lik, hogy a madridi találko­zón kellő figyelmet kell for­dítani az európai biztonság katonai kérdéseire és olyan konkrét intézkedéseknek a megvizsgálására, amelyek — a záróokmány rendelkezései­nek megfelelően — megvaló­síthatók. _ Ezzel összefüggés­ben különösen nagy jelentő­sége lenne — a Helsinkivel kezdődött összeurópai folya­mat fejlődésének lényeges elemeként —, ha a madridi találkozón döntés születne az európai katonai enyhüléssel és leszereléssel foglalkozó konferencia összehívásáról, lebonyolításának rendjéről, ideiéről és helyéről. Az ülés résztvevői megálla­pították, hogy e konferencia összehívásának gondolata mind szélesebb körű támoga­tást élvez. Jóllehet e konfe­rencia összehívásának és fel­adatainak egyes vonatkozá­saiban az államok között még nézeteltérések vannak, több körülmény elősegítheti az ál­láspontok közeledését. Az ülésért képviselt álla­mok megerősítik, hogy a kon­ferencia szakaszonkénti lebo­nyolítása mellett foglalnak állást, tehát amellett, hogy a konferenciát az egyik sza­kasztól a másikig a folytonos­ság jellemezze. Az első sza­kaszban a konferencia mun­káját a bizalomerősítő intéz­kedések kibővítésére kellene összpontosítani, úgy, hogy a továbbiakban a konferencia hozzákezdhessen az európai katonai szembenállás szintjé­nek és koncentráltságának csökkentését szolgáló intéz­kedések egyeztetéséhez, bele­értve a katonai tevékenység korlátozását, a fegyveres erők és fegyverzetek csökkentését is. A konferencia feladatairól számos más ország álláspont­jában többé-kevésbé azonos elemek körvonalazódnak. Figyelembe véve a külön­böző államoknak az európai katonai enyhülési és leszere­lési konferencia tartalmáról ismert elképzeléseit, az ülés résztvevői abból indulnak ki: a konferencia összehívásáról szóló megállapodásnak bizto­sítani kell, hogy valamennyi résztvevőnek egyenlő jogai és lehetőségei legyenek gyakor­lati javaslatok előterjesztésé re Fontos, hogy a madrid találkozónak a konferencia összehívására vonatkozó dön­tése tükrözze ezt a felfogást. A Varsói Szerződés tagálla­mainak a konferencián meg­vitatásra ajánlott konkrét ja­vaslatai ismertek. A tagálla­mok a konferencián készek megvizsgálni más államok megfelelő javaslatait is. A miniszterek újból kije­lentették: országaik támogat­ják azt a javaslatot, hogy az európai katonai enyhülési és leszerelési konferencia szín­helye Varsó legyen. c Az ülés résztvevői meg­'*'• erősítették államaik szándékát, hogy a madridi találkozón a záróokmány va­lamennyi fejezetében hozzá­járulnak a megállapodások eléréséhez. Amellett foglaltak állást, hogy a madridi találkozó hozzon hatékony intézkedé­seket a gazdasági, a tudomá­nyos-műszaki, a környezetvé­delmi együttműködés haté­konyságának növelésére. Nagy jelentőséget tulajdonítanak az energetikai • együttműkö­dés erősítésének, és össz­európai konferencia összehí­vásának ebben a fontos kér­désben. Állást foglalnak a széles körű és akadálymentes árucsere, az ipari kooperáció, a mezőgazdasági, a közleke­dési és a tudományos együtt­működés fejlesztése mellett. Az ülés résztvevői kívána­tosnak és lehetségesnek tart­ják. hogy a madridi talál­kozón a kultúra, az okta­tás, a tájékoztatás és a kap­csolatépítés területén is lép­jenek előre a helsinki meg­állapodások megvalósításá­ban — azon az elvi alapon, amelyet a záróokmány, mint egységes egész, meghatáro­zott. Az ülésen képviselt álla­mok ugyancsak nagy jelen­tőséget tulajdonítanak a zá­róokmánynak az összeurópai folyamat fenntartására vo­natkozó rendelkezései vég­rehajtásának, amely Helsin­kiben kezdődött, hogy ezál­tal következetes legyen az előrehaladás az enyhülés erő­sítésének, a biztonság meg­szilárdításának és az össz­európai tanácskozáson részt vevő államok egyenjogú együttműködése fejlesztésé­nek útján. Az említett álla-* mok képviselőinek a záró­okmányban előirányzott ta­lálkozói és érintkezéseik más formái pozitív szerepet hivatottak játszani e célok valóra váltásában. Az ülés résztvevői ezzel kapcsolat­ban megjegj'ezlék. hogv az összeurópai tanácskozással megkezdett folyamat fenn­tartása szempontjából kü­lönleges jelentősége van an­nak, hogy a madridi talál­kozón reális előrehaladást érjenek el az enyhülés to­vábbvitele, a biztonság meg­szilárdítása. az együttműkö­dés fejlesztése irányában az európai kontinensen. Számolva ezzel, az ülésen képviselt államok a madri­di találkozón készek megha­tározni a következő hasonló jellegű találkozó megtartá­sának megfelelő feltételeit. Ezzel összefüggésben a mi­niszterek kijelentették, hogy országaik készek lesznek tá­mogatni a Román Szocialista Köztársaság javaslatát, hogy ezt a találkozót Bukarestben rendezzék meg. c A Varsói Szerződés tagállamai — a nuk­leáris háború veszélyének el­hárítása és az európai népek békés életének biztosítása érdekében — támogatják a Szovjetunió javaslatát az eu­rópai közép-hatótávolságú nukleáris fegyverekkel és egyidejűleg, azokkal szerves kapcsolatban, az előretoltba zisú amerikai nukleáris esz­közökkel foglalkozó tárgya iásokra. A tanácskozás részt­vevői megelégedéssel álla­pították meg. hogy meg­kezdődött e kérdések gya­korlati megvitatása a Szov­jetunió és az Amerikai Egyesült Államok között. Ki­fejezték reményüket, hogy ezek a tárgyalások sikere­sek lesznek ami lépést je­lentene a nukleáris háború veszélyének kiküszöbölése irányában az európai konti­nensen. ~7 Az ülés résztvevői ' • hangsúlyozták, hogy a közép-európaj fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről folyó, bécs tárgyalásokon részt vevő szocialista államok 1980. jú­lius 10-i javaslataikkal újabb nagy lépéseket tettek a nyu­gati országok álláspontjá­nak irányában. Ilyen körül­mények között annak érde­kében, hogy a becsi tárgya­lásokon előrehaladás történ­jen a kölcsönösen elfogad­ható megállapodások felé szükséges, hogy a tárgyalá­sokon részt vevő nyugati or­szágok is tanúsítsanak poli­tikai akaratot a vizsgált kérdések megoldására. O Az ülés résztvevői hangsúlyozták más konkrét javaslatoknak a je­lentőségét is, amelyeket a Politikai Tanácskozó Testü­let 1980. május 15-i varsói nyilatkozata tartalmaz a fegyverkezési hajsza korlá­tozásáról, a béke megerősí­téséről és a nemzetközi biz­tonság megszilárdításáról. Ezek a javaslatok ma is érvényesek és a Varsói Szer­ződés tagállamai készek, hogy mindegyikről komoly, érdemi, tárgyalásokat kezdje­nek más érdekelt államok­kal. / A külügyminiszteri bizott­ság ülése a testvéri barát­ság és az elvtársi együttmű­ködés légkörében zajlott le. Hétfőn Stanislaw Ka via, a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára fogadta a Var­sói Szerződés külügyminisz­teri bizottságának tagjait. A találkozó szívélyes, baráti légkörben zajlott le. A ta­nácskozás eredményeiről — a részvevők nevében — Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügy­minisztere adott áttekintést, s egyben megköszönte Stanis­law Kan iának a bizottság munkájának megszervezésé­hez és előkészítéséhez való lengyel hozzájárulást és a vendégszeretetet. Stanislaw Kanía méltatta az ülés eredményeinek je­lentőségét. különös tekintet­tel arra, hogy a megvita­tott kérdések nagy súllval esnek latba az európai béke és biztonság tartóssá tétele szempontjából. Hangsúlyoz­ta. hogy Lengyelország alap­vető jelentőséget tulajdoníts Varsói Szerződés tagállamai által a nemzetközi küzdőté­ren folytatott együttműkö­désnek. A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára vé­gezetül felkérte a jelenlevő külügyminisztereket: adják át szívélyes üdvözletét az ál­taluk képviselt testvérpár­tok' fő-, illetve első titká­rainak. A Varsói Szerződés kül­ügyminiszteri bizottságának ülésén részt vett külügymi­niszterek hétfőn délután, il­letve este hazautaztak. Ha­zaindult Varsóból a Púja Frigyes külügyminiszter ve­zette magyar küldöttség is. Szovjet-affán Nemzetközi tndemányos konferencia nyilatkozat Berlinben Moszkvában vasárnap nyil­vánosságra hozták azt a szov­jet—afgán nyilatkozatot, amelyet csütörtökön írt alá Leonyid Brezsnyév. az SZKP Központi Bizottságának fő­titkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke és Babrak Kar­mai, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Közpon­ti Bizottságának főtitkára, az Afgán Demokratikus Köztár­saság Forradalmi Tanácsának és Minisztertanácsának elnö­ke. Afgán részről köszönetét mondtak a szovjet népnek azért a sokoldalú támoga­tásért, amelyet, a külső el­lenforradalmi intervenció és beavatkozási kísérletek visz- szaveréséhez. az áprilisi for­radalom célkitűzéseinek megvalósításához, az egyen­lőségen és a társadalmi igaz­ságon alapuló új társadalom építéséhez nyújt Afganisz­tánnak. Szovjet részről hang­súlyozták. hogy az afgán nép és kormánya továbbra is számíthat a szovjet nép szo­lidaritására és segítségére. Mindkét részről síkra- szálltak az Afganisztánnal kapcsolatos kérdései: politi­kai rendezéséért, megállapít­va, hogy ez a rendezés ak­kor jöhet létre, ha megszű­nik az ország ellen indított külső intervenció, s az af­gán kormány idén májusban tett javaslatai alapján meg­állapodás születik Afganisz­tán és szomszédai, elsősor­ban Pakisztán között. Ami a kabulí kormány kérésére afganisztáni terüle­ten tartózkodó korlátozott létszámú szovjet katonai kontingenst illeti, kivonásá­nak határideje csak az Af­ganisztánnal kapcsolatos kérdések politikai rendezése keretében állapítható meg. A kivonásnak azonban feltéte­le, hogy teljesen megszűnjön az Afganisztán elleni agresz- szió. s Afganisztán biztosíté­kokat kapjon arra nézve, hogy a népe és kormánya elleni külföldi felforgató te­vékenység nem fog kiújul­ni. Berlinben hétfőn — a Né­met Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága és a Béke és Szocializmus című folyóirat közös rendezésében — 116 kommunista és mun­káspárt, más forradalmi párt és nemzeti felszabadító moz­galom küldöttségeinek rész­vételével nemzetközi tudo­mányos konferencia kezdő­dött. Az ötnapos tanácsko­zás témája a munkásmozga­lom és a nemzeti felszaba­dító mozgalom közös harca az imperializmus ellen, a társadalmi haladásért. A nagyszabású összejöve­telt az NDK-főváros köztár­sasági palotájában, a népi kamara tanácstermében Her­mann Axen, az NSZEP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára nyitotta meg. A konferencia bevezető beszédét Erich Ho- necker, az NSZEP KB főtit­kára, az NDK Államtanácsá­nak elnöke tartotta. A Magyar Szocialista Mun­káspártnak a tanácskozáson részt vevő delegációját Gye­pes András, a Központi Bi­zottság titkára vezeti. A nemzetközi tudományos konferencián hétion felszólalt Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizott­ság titkára. Hangoztatta: az élet; bizonyítja, hogy a fel­szabaduló új államoknak nem az imperializmus útját kell járniuk, hiszen érdekeik ob­A Magyar Távirati Iroda megalapításának 100. évfor­dulója alkalmából az MTI dolgozói hétfőn ünnepségei tartottak a Magyar Néphad­sereg Művelődési Házában. Király Ferencnek, az MTI pártbizottsága titkárának üd­vözlő szavai után Lakatos Ernő, az MTI vezérigazgató­ja mondott beszédet. Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a KB titkára átadta a Központi Bizottság üdvözle­tét és Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának jókívánsá­jektíve egybeesnek vagy kö- zelállóak. — jelenleg és a jö­vőben egyaránt — a győze­delmes szocializmus országai­nak érdekeivel. Ponomarjov elemezte a hetvenes évek felszabadító harcainak eredményeit, s fog­lalkozott az imperializmus neokolonialista stratégiájával. A konferencia tömöríti ko­runk három fő forradalmi erejének — a szocialista vi­lágrendszernek, a tőkés or­szágok munkásmozgalmának és a nemzeti felszabadító mozgalomnak — képviselőit, ami a közös harc számos, meghatározó fontosságú kér­désének megvitatására ad lehetőséget — jelentette ki Erich’ Honecker, az NSZEP KB főtitkára a konferencián elhangzott beszédében. „Ami különösképpen fon­tos: a békéért vívott harcot — aminek eredményétől függ végeredménj'ben minden nép léte vagy pusztulása, il­letve boldog jövője — ma sokkal erősebb helyzetből vívjuk, mint bármikor ko­rábban. Ezt különösképpen a 70-es évek bizonyították be”, s, ez „a legnagyobb siker va­lamennyi imperial istael lenes és békeszerető erőnek, ame­lyek támaszkodhattak és tá­maszkodhatnak a Szovjet­unió és a szocialista közös­ség többi állama megnöve­kedett súlyára és követke­zetes békepolitikájára” — mondotta Honecker. gait, majd kitüntetéseket nyújtott át. Lázár Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökének üd­vözlő levelét Bajnok Zsolt, államtitkár, a Tájékoztatási Hivatal elnöke ismertette és átadta a kormány jubileu­mi oklevelét. Ezután az Or­szágos Béketanács elnöksé­gének emlékplakettjét, majd társadalmi és tömegszerve­zetek kitüntetéseit és aján­dékait nyújtották át. 1. N. Medv,egyen elnökhelyettes az APN szovjet sajtóügynökség nevében gratulált az MTI dolgozóinak. Az MTI dolQOzóinak kifintetése Tegnap gazdag programmal befejeződött a miskolci ifjú­sági napok több mint négy­hetes rendezvénysorozata. Szombaton a szakmai vetél­kedők és a szórakoztató prog­ramok voltak: a December 4. Drótművekben az általános lakatosok vetélkedtek; a gya­korlottabb szakmunkások ka­tegóriájában Lugosi Lajos, a drótművek versenyzője, a pályakezdők között Cserba Ferenc, a DIGÉP fiatal szak­munkása lett az első. A DIGÉP-ben rendezték az esz­tergályosok versenyét: a gya­korlattal rendelkezőknél Mar­salkó István, a MEDICOR OREL vei'senyzője, a pálya­kezdőknél Hutkai Emil, a DIGÉP fiatalja nyerte a ver­senyt. Az Avas-déli és'a Ta­nácsköztársaság lakótelepen utcaszínház és térzene' várta az érdeklődőket. Vasárnap a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen KlSZ-propagan- disták találkoztak: előadáson es csoportos bemutató foglal­kozásokon ismerkedtek a propagandamunka korszerű módszereivel. Az ifjúsági napok rendez­vénysorozatának utolsó ren­dezvényére tegnap délután a műszaki egyetemen és még három helyen: ,a BÁÉV- és az ÉMÁSZ-székházban, vala­mint a Molnár Béla Ifjúsági és Uttörőházban került sor. A többhelyszínes rádiós ve­télkedőn a miskolci vállala­tok, intézmények és közép­iskolák csapatai többek kö­zött helytörténeti, irodalmi és politikai kérdésekben, va­lamint ügyességi feladatok megoldásában mérték össze erejüket. Este az egyetemen tartották a sikeres rendez­vénysorozat díjkiosztó és záróünnepségét. Az öregek Életének megnyitója Immár hagyomány, hogy október második felében gazdag programmal, vidám találkozókkal, műsorral és ajándékokkal kedveskednek az idős embereknek. Ebben az esztendőben az öregek liefe néven ismert rendez­vénysorozatot városunkbar tegnap, hétfőn nyitották meg Miskolcon, a Szentpéte- ri kapui szociális otthonban, ahol Csótai János, a Miskolc városi Tanács elnökhelyette­se mondott beszédet és nyi­totta meg a rendez vén vsty* zalol. Mint mondotta: ezek a napok eltérnek a szokásos hétköznapoktól. Kisgyerme­kek. fiatalok, patronáló bri­gádok, különböző vállalatok kollektívái látogatnak el az otthonokba, az öregek nap­közijébe, hogy köszöntsék a munkában megfáradt embe­reket, hogy megszépítsék napjaikat. Figyelmeztető ez :iz egy hét azoknak az em­bereknek a számára is, akik fyakran megfeledkeznek idős hozzátartozóikról, szü­léikről és akik gyakran a számukra idegenektől kapják meg a családból hiányzó fi­gyelmességet, törődést és szeretetek A megnyitó után a Mis­kolci Nemzeti Színház mű­vészei — akik régóta patro­nálják már a szociális ott­hon lakóit — rövid műsor­ral szórakoztatták az örege­ket. Svájci műszaki isink A Svájc gazdasági életével; valamint a svájci gépiparral ismerkedhetnek október 21-én Miskolcon, a diósgyőri Vasas Művelődési Központban a svájci műszaki napok iránt érdeklődök, ugyanis a Borsod megyei MTESZ és a Magyar Kereskedelmi Kamara terü­leti bizottsága szervezésében előadások hangzanak el töb­bek között a svájci szerszám­gépekről és szivattyúkról. Délelőtt 9 órakor tartják az ünnepélyes megnyitót, majd a filmvetítések után két szekcióban svájci előadók szólnak a fenti • témakörök­ben, s válaszolnak a magyar szakemberek kérdéseire.

Next

/
Thumbnails
Contents