Észak-Magyarország, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-02 / 231. szám

É5ZAK-MAGYARUR52AG 4 1W, október 2„ csütörtök Film levél Csontváry A címszerepben Ichak Finci bolgár vendégművész Jó néhány éve várjuk Hu­szarik Zoltán új filmjének elkészültét és bemutatását. A Csontváryl messze megelőzte a híre, az előkészületekről olvasható sok-sok híradás, riport, a címszereplőnek de­signéit Latinovits Zoltán tra­gikus halála, az új, külföldi főszereplővel való újrafogal­mazásról kerengő valós és légből kapott információk áradata. A film végül is 1973. kora tavasza és 1979 vége kö­zött elkészült, ez év február­jában, a XII. magyar játék- filmszemlé • záróünnepségén , Pécsett bemutatták, s most, « képzőművészeti világhét alkalmából a premiermozik is műsorra tűzték, mától köz­kinccsé lesz Huszárik új filmje, a Csontváry. A Csontváry nem követi a korábban mozijainkban per- ■ gélt művészéletrajzi filme­ket. Aki most beül a Csont- váryhoz, felejtse el, hogy latta a Van Gogh, a Modigli­ani, vagy a Toulouse Lautrec életéről szóló, nagy közönség- sikerű. de alapjában a való­ságot- nagyon is megváltoztató müveket. Ebből viszont meg ne következtessen arra, hogy Huszárik valami hiteles Csontváry-képpel jelentkezik. A néző gondoljon vissza a rendező világsikerű játékfilm­jére, a Szindbádra, gondoljon néhány kisfilmjére — Elégia, Capriccio, Tisztelet az öregasz- szonyoknak; A piacere gon­doljon arra, hogy Huszárik képzőművész is, Huszárik filmjei sokkal közelebb áll­nak a költészethez, mint az epikához. Az új Huszárik-film nem könnyű játék. Nem- követi a történések sorrendjét, nem játékfilmbe fogalmazott mű­vészeti ismeretterjesztés. Nem! Tiszteletadás, sőt több­szörös tiszteletadás. Tisztelet­adás Csontvárynak, a ma­gyar piklúra e páratlan nagy egyéniségének és tiszteletadás Latinovits Zoltán emlékének. A Császár István írta forga­tókönyvre — tá'rsíró Dobai Péter — épülő film sajátosan jeleníti meg ezt a többszörös tiszteletadást: azt mutatja meg, hogy a Csontváry sze­repének eljátszására készülő színész — akit eredetileg La- tinovits játszott volna —, miként építi fel magában Csontváry alakját, mai élete miként fonódik össze a vál­lalt szereppel és miként kel életre alakításában Csontvá­ry életének néhány szakasza, ismert művei születésének időszaka. Tekintettel azonban arra, hogy mind Csontváryl, mind pedig az őt formaló színészt egyazon színész; 'a • nagyszerű bolgár Iclialc Find formálja, s mert a festő ext­rém világa, zsenialitása — s ne szépítsük: őrültsége — rendkívüli idegállapotba so­dorja az alakítására készülő színészt is, roppant figyelmet kivan a nézőtől az idősíkok­ra történő figyelés. Megjelen­nek a filmben a legismertebb Csontváry-festmények, látjuk a hidat Mostarban a taormi-- nai görög színházat, a tarpa­taki vízesést és más világhí­rű képeit, azok születését, mégsem arról szól ez a film, miként festette, alkotta eze­ket ez a furcsa, nehezen ért­hető ember, aki odahagyva a tisztes polgári pályáját, elin­dul, hogy új életre keljen, . az örökkévalóságba jusson". Párhuzamosan látjuk, roi- t ként születnek Csontváry művei és miként születik Csontváry figurája. Hét or­szág tqbb tucatnyi helyszínén forgatták a filmet, hogy a festmények eredetije is lat­ható legyen, általában mind hitelesebb legyen a film tör­téneti Vonulata. Ennek elle­nére nem ez a Csontváry legfőbb jellemzője, bár a nagy festmények születése körülményeinek megismerése es hihetőleg százezrekkel tör­ténő megismertetése ,,a vetí­tések során igen nagy érték, E film valójában Huszárik lírai vallomása. valóságos és költött elemekből, látomá­sokból. az irrealitás határát túllépő képsorokból szőtt költői képe az általa igen be­csült festőről és a nagyon szeretett jó barát színészről. Nem szabad ezt "a filmet képsoronként elemezni, vizs- gálgatni, az egyes fiimi moz­zanatok valós képét keres­gélni. nem szabad egyetlen mozzanatot, vagy akár vonu­latot sem önmagában nézni, a benne felbukkanó alakok pontosan körülhatárolható funkcióját keresni — például az egész történeten végigvo­nuló Bolond melyik szereplő „különvált” énje kíván .lenni; vagy mit kérés • az agg Fe­renc József a gőzfürdőben; vagy miért időzünk olyan hosszan az ijesztő elmegyógy­intézetben —, mert ez a film nem bontható részekre, az egymást követő történések, képsorok, az egymásba fonó­dó történeti szálak, a szei'ep- lők, a helyszínek csak ösz- szességülcben adják Kuszánk filmkölteményét, csak együtt sugározzák azt a lírai meleg­ség ű képet, amelyben Qsont- váryt és , Latinovitsot egy­aránt fel kívánja a rendező mutatni. A címszerepre meghívott Ichak Finci — külsőben is kitűnő Csontváry — hihetó- en állítja, elénk a Huszárik megálmodta. egymástól el nem választható két alakot. Az abszolút főszereplő mel­lett kitűnő Day ka Margit, Banfalvy Ágnes, Drahota Andrea, Holl István alakítá­sa. Jankura Péter operatőr. Huszárik több kisfilmje si­kerének tevékeny reszese, most is társalkolói értékű fényképezéssel járult hozzá a filmhez. A zenéért Kocsár Miklós neve jegyzendő fel. Az életrajzi filmekéi várók, vagy akik az őrültként is­mert művész életének, alko­tói pályájának intimitásait keresik, várják a filmtől, bi­zonyára csalódnak. Nagy fi­gyelmet, együtt gondolkodást kívánó, művészettörténeti is­mereteket is adó filmkölfce- mény á Csontváry. így kell megközelítenünk. Benedek Miklós A Napjaink októberi szá­mában vezető helyet foglal­nak el a 9. tokaji nyári író- '■áborhoz kapcsolódó publiká­ciók. A lapban az írótábort megelőzően több hónapon at' sóira jelentek meg vitacikkek a Lakás, lakótelep, életmód témaköréből és ez volt a központi gondolata az írótá- bomak is. Az októberi lap­szám rövid összefoglalást ad a tábor munkájáról és közli Mikolás Tibor vitaindítójának rövidített szövegét — Hol élünk ma? Hol élünk hol­nap? —, Fekete Gyula — Lakótelep, család, jövő — és Tóth Pál — A lakótelepi je­len gondjairól — korreferá­tumát, dr. Mód Aladárné v\- tazáró összegzését — Lakó­telep. lakás, életmód —, va­lamint a témától már füg­getlen, de az írótáborhoz tar­tozó Szabó Lőrinc-szobor- avatásról ad tájékoztatást. Másik nagyobb ..blokk” a lapszámban az ózdi írók be­mutatása: Csák Géza es Éne­kes Ferenc versekkel, Csobod Árpád A koronatanú, Ta­kács József íredig' Furcsa tör­ténet című elbeszélésével je­lentkezett. Elbeszéléssel van még jelen Pelle János (Petró- leurnos bedörzsötés). A lap további anyagából feltétlenül kiemelendő Pavp Lajos Gyarmati Béla szín­házigazgatóval készített in­terjúja — A színházi meg­újulás lépcsőfokai —. Bár,czy Jánosnak Leszih Andor 100. születésnapja alkalmából írt megemlékezése (A közösség szolgálatában). Krunák Eme­se Szalay Lajosról írt esszé­je. Megtalálható meg a lap­ban Kilián István emlékezése 1849. október 6-ára, illetve annak hajdani miskolci tük­röződésére, Kőhati Zsolt Drá­mák a képernyőn című írása a legújabb tévédrámákról. Ötvös László Szabó Lőrinc Tücsökzenejének dokumen­tumaiból közöl adalékokat. Színes a könyv kritikai rovat, versekkel pedig Hegyi Gyula, Nagy István Attila, Dúsa La­jos, Tótszegi Tibor, Dómján Gábor, Tóth Bálint, Dienes Eszter, Agócs Sándor, Úszabó István jelentkezett A lapot Bálint István, Feledy Gyula, Seres János, Szalay Lajos rajzai, Kiss József és Laczó József fotói színesítik. Jónás Juditról Az országos Móra Ferenc prózamondó, versenyen első helyezést ért él egy tizenöl eves kislány: Jónás Judit, a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium tanulója. Sorsa egyforma lehetne a mai, úgy­nevezett hátrányos helyzetű gyermekek sorsával, s hogy mégsem az: szüleinek és önmagának köszönhető. Hi­szen valamikor a vanyarci .'.cigánydombról” vették a lendületei, s jelenlegi érdi környezetükből nézve a múlt­ban a „lépcsőt” látják, ahon­nan kitartásuk volt felfelé indulni. A Magyar Televízió most dokumentumíiimet ko­szit a kislányról és a céljait következetesen megvalósítani próbáló családról, i Budapesti zenei tietek Megnyilt a budapesti zenei hetek rendezvénysorozata. A nyitó hangversenyen az Erkel Színházban a Magyar Állami Hangver­senyzenekart Ferencsik János vezényelte. „flallollad-e Iliiéi a Mátrai lupék...” Egy vajdasági dalgyűjtemény üzenete A jugoszláviai Fórum Könyvkiadó a közelmúltban jelentette meg Bárány Béla dr. szerkesztésében „HaUot- ták-e hírét? Pásztordalok, rabénekek, balladák” című kötelét. A dalgyűjtemény több mint kétszáz dalt tar­talmaz. A kötetben a Vaj­daság 27 falujában, városá­ban. a legutóbbi két évti­zedben gyűjtött, tehát még a napjainkban is élő, fellelhe­tő elbeszélő népdalanyag került bemutatásra. A dalok tematikai csoportosítását a szövegtartalom határozta meg. Burány Béla dr. és munka­társai: Bodor Anikó. Bodor Géza és Tripolszky Géza je-, les népzenegyűjtők. Mivel gyűjtésük területe földrajzi­lag és etnikailag jól behatá­rolható, így elmondhatjuk, hogy a Kodály- és Bartók- sugallta zenei heiymonográ- fia iránt támasztott követel­ményeknek is megfelel mun­kájuk. Dicséretes ez a kez- deményezes, és örvendetes a megjelent munka; az általuk megmentett dalanyag hitele­sen és sokrétűen tükrözi a Jugoszláviában élő félmillió­nyi magyar nemzetiség ze­nei örökségét. A szlovákiai Ágh Tibor ,,Édesanyám rózsafaja”, va- , lamint a romániai Almást/ István ..Szilágysági magyar népzene” mellé Burány Bé­la kötete méltán sorakozik fel, és jelzi, hogy a határon túl élő magyar szórványok és neptömböt; zenei anyanyel­vűket megtartó erőnek te­kintik. * A rendhagyó recenzió cí­mét « tudatosan választot­tam; földrajzi értelemben távol élünk ugyan a Zen- ta vidéki magyar néptömb­től, de zenei tudatunkat sole tekintetben azonos történel­mi események és társadalmi viszonyok alakították. Ami a Kárpát-medencében, de úgy is mondhatnánk, hogy a mo­narchiában történt, -annak valamilyen formában köze van egymáshoz. Zenei tuda­tunk bár tájegységenként el­térőnek látszik, az utóbbi száz év vonatkozásában dif­ferenciáltsága ellenére . is -a kiegyenlítődés irányába tart. Borsod és Bács megye kö­zött a 200—300 Kilométernyi távolság a kapitalizmus kor­szakában már nem volt át­hidalhatatlan. A megélhetés gondja miatt vándorló pa­raszt- és muhkastómegek a zenei információcserében te­vőlegesen kivették részüket. A. klasszikus balladak (Szégyenbe esett lány, Ha­lálra táncoltatott lány, Há­rom árva. Házasulandó ki­rályfi stb.) az archaikus job­bágyparaszti környezetben virágoztak. A kapitalizálódó magyar mezőgazdaság es az iparoso­dás kezdeti szakaszán Zenla vidékén éppúgy, mint Bor­sodban. az új keletű balladak kialakulásának kedveztek a viszonyok. A XIX. sz. vé­gén szinte „órára meghatá­rozható helyi események dal­lá sűrűsödése” figyelhető meg. A Cséplőgépbe esett lány, Szendrc báró sok ro­kon vonást hordozó változa­tai figyelmeztetnek közös él­ményanyagunkra. mennek azonos a zenei kifejezésmód­ja. igen rokonszenves vonása a szerzők munkamódszeré­nek, témakezelésének az az álláspont, hogy a 27 telepü­lést, az ott élő falu- vagy munkásközössfjgeket történeti kialakulásukban közelítik meg a zenei élet vonatkozá­saiban is. Hangsúlyozzák, hogy a Vajdaság földrajzi egység, de számon tartják a magyar -nyelvterületen' a la­kosság különböző eredetéi (palóc, jász, kun, Zenta vi­déki, „szögedi” lrirajzású bá­náti falvak, stb.). Ezzel minket is /emlékez­tetnek arra, hogy etnikai ro­konságunk nem is annyira új kelétű; a török hódoltság után palóc szórványok kelet­keztek a mai román es juJ gosziáv határokon túli terü­leteken. S ha szembetűnök néhány népdalban és balla­dában a palócterület és a Vajdaság rokonvonásai, ez csak öröm számunkra. Két­száz-háromszáz év sem mos­ta el a zenei emlékezetben a legtipikusabb dallamokat és tartalmi tulajdonságokat. Burányék követendő állás­pontja, hogy nem szűkítik le a zenei hagyományt a pa­rasztdalokra. Amint a tár­sadalmi szerkezet megválto­zott a munkamegosztás kö­vetkeztében, a társadalom zenei tudata is egyre in­kább hordoz- nem paraszti elemeket. .Mára paraszti el­beszélő műfajoknál is voltak határok, amelyek a születő munkásosztály1 zenei tudatá­nak megjelenését jelezték. Pozitív jelenség, hogy a vaj­dasági népzenegyűjtők a ha­tárértékeket nem hanyagol­ják el, es nem zárkóznak el azok publikálásától. Rabenekek, , révgsznóták, banyászdalok is képviselik a paraszti életformától távolo­dó társadalmi rétegeket a gyűjteményben. A vajdasági népdalgyűjtők! a mindennapi élet kultúr- munkásai is. Jelen voltak a folklór reneszánszának meg­ismételhetetlen alkalmain, az 1971—1973. évek során meg­rendezett a „Tiszából a Du­nába folyik a víz .. ■” nép­dalvetélkedőn, amelyen 860 magyar dal bemutatására ke­rült sor. Ezt az anyagot is felhasználták kiadványuk­ban. A tudományos kutatás szerves egységben érvénye­sül. náluk a jelen kultúráié- tével. Szinte természetesnek tű­nik. hogy a Zentai Múzeum és a Tartományi Tudomány- ügyi Önigazgatási Érdekkö­zösség anyagilag is messze­menően támogatta a jeles ki­advány megjelentetését. Jő példát mutatnak ezzel arra, hogyan kell a szocialista nemzetiségi politikát gyako­rolni a közművelődésben. * A könyv ismertetést itt kel­lene befejeznem; lapozgassa tovább a szép kötetet ki-ki a maga érdeklődésének meg­felelően, és győződjék meg a magyar zenei folklór gaz­dagságáról. De a Bartóji-centenárhim közelsége, a meg-megismét­lődő cenei világnap egy re­cenzió nyomán ráirányítja figyelmünket házunk tájára is. Mit teszünk megyénk pép- és munkászenei hagyo­mányainak ápolása érdeké­ben? Nekünk is célunk lehet vidékünk teljes nép- és munkasdalkincsének feltárá­sa, rendszerezése és méltó formátumú gyűjteményes kötetének a megjelentetése. Folytatnunk kell a gyűj­tést, de összegeznünk is kell a megye területén végzett népzenegyűjtés eddig megje­lent anyagát. Nincs szükség újabb bi­zottság létrehozására, hogy belátható időn belül elké­szüljön és megjelenjen Bor- sod-Gómör-Abaúj-Zemplen megye Népzenetára; elkö­telezett és hivatott zenei szakemberek, kultúrpolitiku- sok, lokálpatrióták találtat­nak megyénkben is. N. P. 2000 forinton felüli értékben hitelre is vásárolhat az háztáji kisgépeket, * felszereléseket, műtrágyát, Malyi, Kístokaji út növényvédő szert, fóliasátrat. vállalatánál AZ OTP-UGYINTÉZÉST HELYBEN BONYOLÍTJUK! Ügyintéző: Kukó Miklósné Telefon: 37-141, 35-590

Next

/
Thumbnails
Contents